Kertész Ákos könyvei a rukkolán

Kertész Ákos - Zakariás
A ​másnaposság gyalázatos állapot. De az alkohol utáni másnaposság még elíziumi érzet ahhoz képest, amit a hitének, illúzióinak, utópiáinak mámorából józanodó ember érez. Zakariás Gézának a katzenjammer mindkét formájából bőségesen kijutott: a fizikaiból és a szellemiből egyaránt. Itt áll kiürülve, hitek, utópiák nélkül, jövő nélkül, s hogy túl az ötvenen azt sem tudja, holnap mit eszik, hol hajtja álomra a fejét, az már szinte mellékes, bagatell. Zakariásnak csak a tartása maradt, de azt nem adja föl. Mert a tartás maga az ember. És az élet a halálig tart. Zakariás sorsa az elmúlt ötven év Magyarországában történelem is. Helyzeténél fogva sokfelé kötődik, de egészen sehová sem tartozik. Mert egyszerre polgár és proletár, munkás és művész-értelmiségi, mert zsidónak magyar és magyarnak zsidó és mindkettőnek katolikus, de katolikusnak ateista és hívőnek oly keserű, illúziót, sőt jövőjét vesztett ember, aki már csak arra képes, hogy talpon maradjon, mert az ember addig ember, amíg föl bír tápászkodni. Zakariás pedig, bár nem is remél semmit, ember akar maradni. És ez tébolyodott századunkban nem is kevés.

Kertész Ákos - Családi ​ház manzárddal
Hőseink ​- úgymint Burián Károly főművezetőnek, az ő bájos és fiatal feleségének, két kicsiny gyermeke anyjának, Erzsike, kinek sötét pillák árnyalják mély tüzű, szürke szemét, az apátlan-anyátlan-szállástalan Göncöl Pálnak, volt alkoholistának és matematikai zseninek s a haladó szellemű hajadonnak, Maglódi Annamáriának, továbbá Angélának, Erzsike szomszédasszonyának és kedvenc barátnőjének s a többieknek, kiket helyszűke miatt nem áll módunkban fösorolni - sorsáról mindenkor pontos, tárgy- és dokumentumszerű leírást próbáltunk közreadni az itt következő lapokon, megkíséreltük föltárni az emberi csekekedetek rugóit és indítékait; fölkutattuk a múlnak ködbe vesző tájait, bebarangoltunk annak gazverte, kanyargós ösvényeit is, amidőn úgy látszott, hogy hőseink jelenbeli döntéseit a múltnak már-már feledésbe merülő eseményei, emlékei és élményei befolyásolhatták.

Kertész Ákos - A ​világ rendje
"A ​nagy szavakat magam sem szeretem, tudom az Olvasó sem szereti. Lejáratták, lejárattuk őket. Ezért haboztam sokáig: nem túlságosan föllengzős-e ez a cím (nem egyetlen novella, az egész kötet élén) hogy: A világ rendje. Azt hiszem magyarázattal tartozom. Egyik kisregényem hőse, Vukovics "azért tud hazudni, mert meg kellett tanulnia, mert nem fogadhatta el a dolgok megszokott értékét és megszokott rendszerét, mert ha elfogadja, akkor az erősek eltapossák a kis Vukovicsot. Ő csak úgy nyerhetett, ha blöffölt, mert neki így osztották le már az indulásnál a lapot..." Az indulásnál, tehát az elemiben. Vagyis a kicsi és gyönge Vukovics Bélának föl kellett lázadnia a világ rendje ellen. Az elemiben (fiatalabbak kedvéért: általános iskola, alsó tagozat) én az osztályban a legjobban fejlett három-négy srác egyike voltam, nekem ezért nem kellett volna lázadnom. Hazudni, blöffölni nem is tanultam meg. A világ rendjét mégsem voltam képes elfogadni sem akkor, sem később. Hogy miért? Talán ha megvénülök, és nagyon magányos leszek, egyszer megírom az önéletrajzomat... Az biztos, hogy a Bibliából már akkor megtanultam, hogy a legfőbb törvény: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, s ez a törvény, amerre csak néztem, sehol sem érvényesült. A marxizmusból pedig azt tanultam meg később, hogy az embernek az a dolga ezen a földön, hogy ezt a rosszul berendezett világot a maga és társai számára jobban rendezze be. Ma már, túl az ötvenen, úgy látom, hogy mindig is a világ rendje ellen lázadtam egy bennem élő értelmesebb és emberibb rend nevében. A magam módján."

Kertész Ákos - A ​gyűlölet ára
A ​hatvanas évek elején feltűnt írónemzedék egyik legkiválóbb tagja, a Sikátor, a Makra, a Névnap szerzője – pályafutása során első ízben – bűnügyi regénnyel, vérbeli magyar krimivel jelentkezik. A gyűlölet ára igazi főhőse nem az áldozat, a maga ellen annyi indulatot kiváltó zsibpiaci hiéna. A történet legmélyebben rejlő feszültségét a cigány származású nyomozóhadnagy személye rejti, akinek egy felerősödött előítéletekkel terhes világban kellene megtalálnia az igazi gyilkost. A napjainkban játszódó, sokszálú, izgalmas cselekmény minden újabb fordulata meglepő, mert anyagi érdek éppúgy motiválhatta a bűntettet, mint az áldozat feleségének szexuális étvágya. Jellegzetes tünet, hogy a gyanúsítottak nem is legelső sorába tartozó cigány férfi ellen már-már meg is konstruáltatik a vád. A vele azonos származású nyomozónak még az elfogultságára történő célozgatásokkal is meg kell küzdenie, s amikorra kiderítené az igazságot, a történet nem sejthető, fura csattanóval zárul: a valódi gyilkos is cigány…

Kertész Ákos - Brúnó, ​Borcsa, Benjámin...
Vitatott ​kérdés, hogy a kutya szelídítette-e meg magának az embert, vagy az ember a kutyát, de a jelek arra vallanak, hogy a kutya alkotta az embert saját képére és hasonlatosságára, a kutya csinált belőlünk társadalomalkotó, morális lényt. A kutya tanította meg az embert a falkaélet törvényeire. Hogy a falkavezér leváltható. Az elsőbbségért való küzdelemben vérontás nincs. Aki úgy érzi, legyőzték, megadja magát. Harapások újraszámlálása sincs\u2026 A falka tagjai megvédik egymást. Akit befogad a falka, az a származásától függetlenül teljes jogú falkatag. Így indult a kapcsolat százezer éve. Hogy mi a helyzet ma, az ember sokszoros hitszegése után, erről szól majd ez a könyv.

Kertész Ákos - A ​romazsaru
,,A ​gyűlölet ára" javított kiadása.

Kertész Ákos - A ​Nap utcai fiúk
Kertész ​Ákos egyszerre kedvesen romantikus, olykor mulatságos, izgalmas, sodró lendületű regénye végső kicsengésében megrázóan tragikus képet fest az 1956-os forradalom és fölkelés kamaszáldozatáról. Egy harcoló kamaszcsapat igaz történetében a Nap utcai fiúk életével, hiszékenységével, bátorságával, és sokszorosan fájdalmas halálával állít maradandó emléket a huszadik század második fele Nagy Magyar Ábrándjának. A mi hazai, sőt, pesti kisvilágunkból ki sem lépve világméretű problémát érint: a kamaszok, a gyerekek fölhasználhatóságát a világpolitika fegyveres összecsapásaiban. És őket a legkönnyebb föláldozni...

Kertész Ákos - Sikátor ​/ Makra / Családi ház manzárddal
A ​Sikátort 1965-ben adták ki, majd egy évvel később filmváltozata is a közönség elé került. Főhőse, Bognár Vince elszántan tör célja felé: megteremteni ügyes keze munkájával, leleménnyel a meleg családi fészket, ahol kedvére eléldegélhet, s ahol nem éri a külvilág száz baja, gondja. Már-már úgy látszik, a legjobb úton halad, amikor a csendes idill hirtelen-váratlan véres tragédiába csap át. Kertész Ákos számára a kirobbanó sikert a Makra hozta meg. József Attila-díjat kapott rá, egy fél éven belül a második kiadás is napok alatt elfogyott a könyvesboltokból, drámaváltozatát a József Attila Színház azonnal műsorra tűzte, majd film is készült belőle. A Makrát két vékonyabb kötete követte: novellákkal, kisregényekkel, drámákkal, de az újabb regény majd egy évtizedet váratott magára. A Családi ház manzárddal megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a Makrával keltett olvasóiban. Arra tett kísérletet, hogy eredeti szemlélettel és összefüggéseket fölismerő életszemlélettel szóljon a nyolcvanas évek elején a társadalmi viszonyokról és a tudat torzulásairól, ahogyan 1971-ben is ezt tette a "hetvenes évek Rozsdatemetőjében". A Családi ház manzárddal némi módosítással ugyanabban a közegben játszódik, mint Makra, a középpontba állított szituáció is hasonló: adva van egy tehetséges, töprengő ember, nem sablon szerinti figura, aki mást, szebbet, nemesebbet akar, mint környezete. Történetük végére mindketten kénytelenek belátni, hogy kudarcot vallottak, törekvéseik előtt nemcsak, hogy értetlenül áll mindenki, de szándékaik még tragédiákat is okoznak. Makra öngyilkosságot követ el, a másik regény főhőse, Burián Károly szatirikus happy enddel életformát változtat.

Kertész Ákos - Makra
"Nem ​csak az a kérdés foglalkoztatott, hogy Makrának, egy ilyen tisztességes, rendes pasinak miért kell meghalnia, hanem egy ennél sokkal fontosabb, sokkal általánosabb kérdés is: Miért van az, hogy az emberek ahelyett, hogy megpróbálnának a tömegből kiemelkedni, kiválni, jobban szeretnek elbújni a tömegben."(idézve Kertész Ákos utószavából.) Makra Ferenc lemezlakatos, akit külseje, tehetsége, érdeklődése egyaránt kiemel társai közül. Irtózik a "eltűnéstől" el szeretne bújni a tömegben, de ez éppúgy konfliktusba sodorja a környezetével, mint a "makra-ferencség" vállalása. Letagadja szerelmét, tehetségét, erejét. Mire felismeri tévedését - tíz év reménytelen küzdelem után - már nincs visszaút, nem lát más kiutat, és öngyilkosságba menekül. Kertész Ákos, aki eredetileg filmrendezőnek, operatőrnek készült, és sokat forgott a filmvilágban, mesterien bánik a drámai témával, láttatja az eseményeket, és a regény hömpölygő szövege mindvégig fenntartja a feszültséget. Ezt tolmácsolja nagyszerűen Vallai Péternek az érzelmeket a kornak megfelelő intenzitással átélő előadása.

Kertész Ákos - A ​tisztesség ára
Lényegében ​a Fenyő-gyilkosság története, írói ötletekkel kiegészítve. A nyomozás itt is sok buktatóval, megannyi kudarccal jár, s végül a bűntény felderítetlen marad. A cselekmény fontos mozzanata, hogy a nyomozást roma rendőrtiszt vezeti, így a magyar cigányság kérdése is - főleg a rendőrség, a bűnözés szempontjából - hangsúlyossá válik a regényben.

Kertész Ákos - Égszakadás, ​földindulás
A ​kötet válogatás Kertész Ákosnak a Könyvhétben megjelent tárcáiból, publicisztikai írásaiból. Az írások tartalma változatos, tükrözik Kertész Ákos személyiségét, mindennapi életét, a külvilág ingereire adott válaszait, és mindegyikben felfedezhetjük Kertész Ákos erkölcsi tartásának és megingathatatlan humanizmusának lenyomatát.

Kertész Ákos - Tigrisbunda
Kertész ​Ákos Kossuth-díjas író legújabb regénye mai történet arról, hogy hogyan leszünk gazemberek. De „sajnos”, fenevad nem lesz az ember, annak születni kell. Egy fiatal pár zsarolással akar lakáshoz jutni, de hogy kik buknak el, jobb itt még nem elárulni.

Kertész Ákos - Zé ​és más történetek
Persze ​Hamletet játszani könnyű, mondják a színészek. Hamletnek három órája van a színpadon. Mi van, ha itt-ott bakizik? Azt se veszik észre, ha egy egész monológot kifelejt, csak ne a "Lenni vagy nem lenni" legyen, mert azt várja a publikum és hiányolja, ha kimarad... De ha Osrickot, a piperkőc lovagot játssza az epizodista, neki öt perc alatt és huszonöt mondatban a színpadra kell varázsolnia egy személyiséget, egy sorsot, és még a saját színészi képességeit is meg kell villantania! Éppúgy, egy ötszáz oldalas regény, ha csak a fele jó, már zseniális lehet. De egy hétflekkes novellában egyetlen jelzőt, egy névelőt sem szabad elrontani! Ezért tartom nagyra a novellát. A novella már majdnem vers...

Kertész Ákos - Sikátor
Konokul, ​elszántan tör Bognár Vince, a Sikátor főhőse célja felé: megteremteni ügyes két keze munkájával, óvatos körültekintéssel és leleménnyel meleg családi fészkét, ahol holta napjáig békén eléldegélhet, fittyet hányva a külvilág száz bajára-gondjára. Már-már úgy tetszik, minden a legjobb úton halad, amikor a csendes idill hirtelen-váratlan véres tragédiába csap át. Véletlen baleset? Sorscsapás? Vagy mégis elvétett Vince valamit?... Az író egyértelmű, de sokrétű válasza: maga a regény.

Kertész Ákos - Kasparek
Új ​könyvéről mondja az író: "Öt nagy regényt szeretnék megírni - így gondoltam valamikor, kezdő íróként -, a többi csak tréning. Aztán megtanultam, hogy a művészet, mint annyi másban, sajnos ebben is hasonlít a sporthoz: az edzés magánügy. Nincs ujjgyakorlat és nincs tollpróba, nincs kis kompozíció és nincs nagy kompozíció; és mindegy, hogy novella vagy nagyregény, elbeszélés, színmű vagy forgatókönyv, mikor az író kapcsolatba kerül az olvasóval, tágabb értelemben a közönséggel, akkor nincs mentség, az vérre megy. És nincs könnyű műfaj sem: a komédia semmivel sem vidámabb dolog, mint a tragédia, mert az a tragédia fonákja. A kisszerűben, a nevetségesben mindig van valami szomorú és lehangoló, míg a nagy formátumú hősök sorsa fölemel. De mit tegyek, ha nagy formátumú hősökkel mostanában nem találkozom? Az írónak az a dolga, hogy fölmutassa, amit tapasztalt, beszámoljon arró, amit tud. És nemcsak hitelesen; ez kevés. Őszintén, mert ez a legtöbb, amit az író tehet. Még egy információval is tartozom az olvasónak. A kötetben közölt Özvegyek című drámámat két változatban írtam meg. A második, amit a József Attila Színház Berényi Gábor rendezésében mutatott be, hitem szerint jobb színház. Az itt közölt első változat viszont talán - jobb irodalom."

Kertész Ákos - Névnap
A ​névnap örvendetes, de nem rendkívüli esemény az ember életében; aminthogy az sem nevezhető éppen rendkívüli kalandnak, ha a szóban forgó névnap ünnepeltje, Vig Gusztáv, suttyomban, a felesége tudtán kívül kivesz egy nap szabadságot az ünnep reggelén - és történetesen ugyanezt teszi Vigné, született Gombár Magdolna is, ugyancsak férje tudtán kívül. E vígjátéki alaphelyzetből, apró, vígjátéki epizódok szálaiból Kertész Ákos erős drámát sodor, úgy szinte, hogy az olvasó csak az utolsó lapokon eszmél rá: igazi drámát, sőt tragédiát nézett végig; hiszen a történet két jobb sorsra érdemes hőse rögtön és talán jóvátehetetlenül elillanjon. Miért? Ki a felelős? Az értetlen, tapintatlan külvilág, vagy Vig Gusztáv meghunyászkodó gyávasága? Kertész Ákos alapvető írói módszere: a kicsiben mutatni fel a nagyot, egyszerű emberek hétköznapi sorsában az emberi teljesség nagy - és sokszor elszalasztott - ígéretét, lehetőségét, a bíró szigorával s a barát gyengéd, fájó részvétével. Végső soron erről szólnak e kötetben foglalt írásai mind: a keményebb hangütésű, izgalmas alaphelyzetre épült Üvegkalitka csakúgy, mint az öt elbeszélés és a nemzetközi sikert aratott Autók és utak című hangjáték.

Kertész Ákos - Prófétát ​a lelátókra!
Kertész ​Ákosnak szépírói termése mellett jelentős filozofikus, kritikai vagy egyszerűen újságírói anyaga halmozódott fel. Ebből nyújt válogatást a kötet. Az írásokban kifejtett olykor indulatos vélemény nem feltétlenül és nem mindig általános érvényű, azt azonban senki sem tagadhatja le, hogy szerzőnk akár közművelődésről, akár politikáról, akár globalizációról, akár társadalmi kérdésekről (abortusz, munkanélküliség, hajléktalanok), akár művészetről (irodalom, film), akár tudományról, akár sportról, akár bármi másról értekezik, mondandója világos, logikus, tartalmas.

Kertész Ákos - Még ​a kapanyél is elsülhet
Mi ​az, hogy volt, mi az, hogy szerettem, hülye vagy, kisfiam, máris múlt időben beszélsz róla, máris eltemeted? Akkor biztosan meghal! Minél többen szorítanak valakiért, annál biztosabb, hogy túléli. A szeretetnek ereje van, olyan, mint a gondolatátvitel. Ha szorítasz érte, az erőt ad neki, az antennái veszik, mint egy rövidhullámú titkos rádióadást, hogy szurkolsz érte, és akkor tudja, hogy nem okozhat csalódást a kisöccsének, aki hisz benne, ahogy a focista is tudja, hogy nem okozhat csalódást a szurkolónak, aki hisz benne, és belövi a dugót, hát így tudja a Jancsi is, hogy nem patkolhatok el, mert nem okozhatok a Géza öcsémnek csalódást, haza kell jönnöm győztesen! Stimmt? (részlet a regényből)

Kertész Ákos - Akár ​hiszed, akár nem
Kertész ​Ákos elsősorban regényeivel és színdarabjaival vált híressé. De folyamatosan publikált személyes hangú rövidebb írásokat, elsősorban az Élet és Irodalom-ban és a Népszabadság-ban. E rövidebb műveiből válogattuk az Akár hiszed, akár nem anyagát. A kötetbe került munkák műfaja nehezen meghatározható, keverednek bennük a novella, az irodalmi publicisztika és az önéletrajz elemei. De végül is kevésbé fontos a műfaj: Kertész Ákos válogatott írásai ezek, a szerző által meghatározott, gondolatritmusos sorrendben. Kiderül belőlük, hogy milyen életet éltünk itt, Magyarországon , a legutóbbi húszegynéhány évben.

Kertész Ákos - Két ​regény - Sikátor / Makra
Makra: Makra ​Ferenc pestlőrinci lakost (valamint négy társát, ugyancsak pestlőrinci lakosokat) húsvét hétfőjén hajnalban letartóztatta a rendőrség. Egyheti vizsgálati fogság után Makra kiszabadult, négy társát azonban átadták az ügyészségnek, maga még ugyanezen a napon, a húsvétot követő második hétfőn, becsomagolta holmiját egy kis méretű papírbőröndbe, egy második világháborús kenyérzsákba s egy spárgaszatyorba, és elhagyta a szülői házat. Másnap, kedden, önkényesen kilépett a gyárból, ahol, leszámítva a katonaéveit, inaskora óta megszakítás nélkül dolgozott, s ezzel megkezdődött Makra Ferenc rendhagyó élete és egyben szívós és lankadatlan küzdelme is azért, hogy sorsát visszafordítsa a szélesebb meder felé, melyben az emberek nagy többségének élete folyik. Részlet a regényből, az első pár sora. Sikátor: Konokul, elszántan tör Bognár Vince, a Sikátor főhőse célja felé: megteremteni ügyes két keze munkájával, óvatos körültekintéssel és leleménnyel meleg családi fészkét, ahol holta napjáig békén eléldegélhet, fittyet hányva a külvilág száz bajára-gondjára. Már-már úgy tetszik, minden a legjobb úton halad, amikor a csendes idill hirtelen-váratlan véres tragédiába csap át. Véletlen baleset? Sorscsapás? Vagy mégis elvétett Vince valamit?... Az író egyértelmű, de sokrétű válasza: maga a regény.