Ajax-loader

Gál György Sándor könyvei a rukkolán


Gál György Sándor - Honthy ​Hanna
A ​kitűnő író -sikeres életrajzok szerzője - a legendás művésznő 80. születésnapjára írta köszöntésül az élvezetes dokumentumregényt. Egy nagy primadonna útját kíséri benne végig, aki együtt aratta sikereit Kálmán Imrével, Lehár Ferenccel, Szirmai Alberttel és Fényes Szabolccsal. Élete hátterében feltűnnek a magyar színjátszás feledhetetlen óriásai: Csortos, Hegedűs Gyula, Somlay Arthur, Fedák Sári, Lábass Juci, Kosáry Emmi - mindazok, akik a Színházat jrelentették. A regény elénk tárja a közönség által rajongva imádott művész sorsát, magánéletének mindazon intimitásaival, mely végül is emberközelbe hozza a művészt, aki a mai nemzedékeknek - holott nem láthatták színpadon - is a LEGENDÁT jelentik.

Gál György Sándor - Messiás
Aligha ​van zeneszerető ember, aki nem gyönyörködött a Xerxes Largójában vagy a Vízizenében, akinek a szíve nem dobogott gyorsabban a Judás Makkabeus Győzelmi kórusa hallatán, vagy akit nem ragadott magával a Messiás Halleluja-kórusának fenséges szépsége. E gyönyörű dallamok szerzője George Friedrich Händel. Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője, aki "angolul beszélt, németül gondolkodott, franciául levelezett és olaszul énekelt", aki egyformán nagyot alkotott a bravúráriákkal teletűzdelt barokk opera, a hatalmas kórust mozgató oratórium, a concerto grosso és a versenyművek műfajában. E csodálatos tehetség kibontakozását, az elismertetésért folytatott harcát, fordulatokban bővelkedő kalandos életútját maga mutatja be regényében Gál György Sándor, gondosan megrajzolva a kort is, amely Händel életének és művészetének hátteréül szolgált.

Gál György Sándor - Operák ​könyve II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balassa Imre - Gál György Sándor - Operák ​könyve
E ​könyv mióta első ízben megjelent, az operalátogatók és rádióhallgató közönség érdeklődésének középpontjában áll. A számos kiadásban, hatalmas példányszámban elfogyott munka a felszabadulás utáni magyar zenei könyvkiadás egyik legnagyobb sikere. Ez a siker jó részt zenei életünk örvendetes fejlődésében, az operalátogatók számának emelkedésében leli magyarázatát. Nem kis mértékben azonban a szerzők érdeme, akik a muzsika népszerűsítése terén gazdag tapasztalataik felhasználásával, egyszerű és mégis színes stílusban mutatják be a magyar dalszínházak műsorán leggyakrabban szereplő operákat. Az egyes szerzők életrajza, a történeti és művelődéstörténeti háttér, a művek keletkezésének megvilágítása, a színesen előadott tartalmi ismertetések teszik a könyvet színvonalas és hasznos olvasmánnyá.

Gál György Sándor - Kánkán
A ​Kánkán kikötővárosok matrózkocsmáiból indult el diadalútjára. Először Marseille-t és Toulont vette be rohammal, aztán a fővárost: Párizst. Kánkán zengett a báltermekben és a kültelki mulatságokon, a főurak palotáiban és a kispolgár szerény szalonjában. Végül megjelent a színpadon is, rikoltozva, egy bacchanália vad bakugrásaival rémisztgetve és gyönyörködtetve a publikumot. Offenbach Orfeuszában nyeri el végső "udvarképes" formáját. S e pillanattól kezdve a Kánkán több, mint holmi szilaj, fékevesztett tánc. Különös jelképe a Második Császárságnak, az aranyborjú körül örvénylő körtáncnak, e különös birodalomnak, melynek falait, alighogy felemelték, máris a korrupció, a kegyetlen önkényuralom és a pénz titkos erői repesztették szét. III. Napóleon Párizsa fölött ott zúg hát a Kánkán. Magával sodró, őrjöngő, extatikus tánc. Ritmusába a Danse Macabre feszültsége. Egy birodalom zenéje ez, mely táncolva, rikoltozva, pezsgős poharat emelve a magasba indul el Sedan, az összeomlás felé. A Kánkán regénye nemcsak Offenbach életét mondja el, hanem egy egész történelmi korszakét is.

Gál György Sándor - Hazám, ​hazám, te mindenem
Gál ​György Sándor regénye Erkel Ferenc küzdelmes életét jeleníti meg. Erkel a magyar nemzeti muzsika egyik megteremtője, aki úgyszólván elődök nélkül hozta létre a magyar operát (Báthori Márai, Hunyadi László, Bánk bán, Névtelen hősök, Brankovics, Dózsa György stb.). E hatalmas alkotó munkája mellett megteremtője a magyar szimfonikus játéknak is, hiszen a százéves múltra visszatekintő filharmóniai zenekarunk első karmestere. S az ő nevéhez fűződik a Zeneművészeti Főiskola alapkőletétele is. Gál György Sándor regénye Erkel életművét a század világtörténelmébe ágyazza bele. Megelevenednek 1848-49 forradalmi küzdelmei, a magyar nép csodálatos önvédelmi harca, amellyel nyelvét, kultúráját, létét s forradalmának vívmányait védelmezte.

Gál György Sándor - Atlantisz ​harangjai
Atlantisz, ​az elsüllyedt világrész: az író gyermekkora, fiatalkora és férfikora. S mintha roppant víztömegek alól koldulnának föl ennek a tengermélyi birodalomnak a harangjai, zengene a híradás, az első személyben írott vallomás évszázadunk első feléről, 1907-től 1945-ig. Vagyishogy voltaképpen a múlt század utolsó negyedétől napjainkig, hiszen a jó visszaemlékezés szól még a nagyapák nemzedékéről is, újra meg újra beszél a jelenről, és ezekhez viszonyítja a köztes időt. A szerző emlékezete kimeríthetetlenül gazdag, elbeszélő művészete pedig varázslatos: csak azt írja, amit ő maga meg a rokonsága megélt, ebből azonban kikerekedik a magyar történelem egyik sorsdöntő időszaka, sok minden, amiről a mai fiatalabb nemzedékek ilyen fokon és ilyen formában nem tudhatnak. Minden sora érdekes, nemcsak az akkori magyar könyvkiadásról és zenei életről festett körkép, hanem a történelmi eseményekről, az első világháborúról, 1919-ről, a Horthy-korszakról és a második világháborúról adott élménybeszámoló is.

Gál György Sándor - Somogyi Vilmos - Mesél ​a bécsi erdő
A ​világhódító tánc - a keringő - története elválaszthatatlanul összefügg a Strauss család történetével. A "március előtti" Bécs korszakától kezdve a huszadik század elejéig ennek a muzsikus dinasztiának tagjai fejlesztették naggyá a keringőt; az ő művészi munkálkodásuk révén vált a népi eredetű, kezdetben vaskos tánc - az idősebb Johann Strauss, majd zseniális fia, az ifjabb Johann és annak testvérei, Josef és Eduard működése révén - egy teljes évszázad uralkodó ritmusává, a könnyűzene halhatatlan műfajává. Lázas sietséggel rohanó történet ez s egyben a romlás csíráit már magában hordozó régi monarchia fénykorának tükörképe. Mert a Strauss-muzsika végigkísérte ezt a korszakot, s máig sem veszítette el varázsát. - Gál György Sándor és Somogyi Vilmos történelmi dokumentumok alapján, színes képzelettel ötvözte regénnyé a Strauss család és a XIX. századi Bécs történetét.

Gál György Sándor - Új ​operakalauz 2.
Talán ​nincs még egy kiadványa a Zeneműkiadónak, amely annyiszor jelent volna meg, annyi új kiadást ért volna meg, mint Gál György Sándor és Balassa Imre Operák könyve című munkája. Ez a hatalmas példányszám, ez az állandóan megnyilvánuló igény azt mutatja, hogy az opera műfaja változatlanul a zenei érdeklődés középpontjában áll. Az igény, az érdeklődés változatlan, de kibővült az Operaház repertoárja, sok-sok nálunk nem játszott operát szólaltat meg a rádió és - ami a legfontosabb - változott, fejlődött a közönség hozzáértése, mondhatjuk így is: tudományos igénye. Egyáltalán nem lebecsülhető, sőt nagyon is figyelembe veendő szempont, hogy az elmúlt évtizedek alatt számos nemzedék került ki az iskolapadokból úgy, hogy kottát tud olvasni. Mindez arra késztette a Zeneműkiadó Vállalatot, hogy új operakalauzt bocsásson közre. Balassa Imre halála után Gál György Sándor egyedül vállalta az új kalauz megírását, Németh Amadé, az Operaház karnagya segítségével. (Németh Amadé állította össze a kottapéldákat.) Az Új operakalauz szemlélete tulajdonképpen azonos a régi Operák könyvéével, azaz: az egyes művek kapcsán sokirányú kitekintést nyújt a zeneszerző munkásságára, a szövegíróra, az opera tárgyára, mitológiai, történeti és társadalmi összefüggéseire. A szemlélet és a koncepció tehát változatlan, de minden adat, minden megvilágítás a legújabb kutatásokat is gigyelembe veszi. A kottapéldák beiktatása, az anyag természetszerű megnövekedése tette indokolttá, hogy az Új operakalauz két kötetben lásson napvilágot.

Gál György Sándor - Liszt ​Ferenc életének regénye
... ​nemcsak Liszt Ferenc életregénye, hanem a mozgalmas, szenvedélyes, romantikus XIX. századé is: Beethoven gigászi alakjától Hugo és Balzac, Chopin és Musset, Paganini és Berlioz, Lamartine és Vörösmarty, Verdi és Erkel, Wagner és Glinka sorsán át Csajkovszkiig. Liszt kiemelkedő remekműveivel együtt megjelennek a regényben a romantikus század sorsdöntő forradalmai is: 1830... 1848...1870... Liszt a regény lapjain Faustként jelenik meg előttünk, aki az élet legmélyebb titkait kutatja: ugyanakkor hódító is, aki előtt nemcsak az asszonyszívek nyílnak meg, hanem a barátok, tanítványok, követők, hódolók szelleme is; a béke, a humánum, a népeket összekötő együttérzés hirdetője, s végül maga az ember, akit hív Párizs, Róma, Weimar sőt a tengerentúl, de ő végül is haza vágyik Magyarországra, ahol elmondhatja: itthon vagyok. A regény nem fejeződik be Liszt halálával. Látjuk még, ahogy magvetése kisarjad és bőséges termést hoz a XX. század új magyar zenekultúrájában, mely diadalmasan hirdeti Liszt igazát: csak az lehet igazán magyar, aki egyben mélységesen európai is.

Balassa Imre - Gál György Sándor - Operakalauz
A ​kezdő operalátogató legelső kérdése: Miért énekelnek a színpadon? Radamesz, az egyiptomi seregek vezére, miért mondja el dalolva, hogy hadi dicsőségre vágyik, nemzeti operánk hőse, Bánk bán miért panaszolja el dalban hazája, népe szenvedéseit, Mimi, a Bohémélet hősnője szerény, szégyenkező kis "önéletrajza" vajon miért ölt ária-formát? Nem volna helyesebb - mondja az operahallgató első látogatása során -, ha mindezt egyszerű prózában, vagy ha már az író ragaszkodik a költői formáláshoz, versben mondanák el? Hiszen a való életben nincs rá példa, hogy az emberek bánatukban vagy örömükben, hősi felbuzdulásukban vagy szorongásukban zenei formába öntenék gondolataikat, mint ahogy ez a dalszínház, az opera színpadán történik. A közönség tehát tudomásul veszi, hogy a próza, vagy ha nagyon emelkedett gondolatokról van szó, a vers, a való élet ábrázolásának kitűnő eszköze. Ez természetesen igaz is, de vizsgáljuk csak meg, vajon a "prózai" színdarab szolgai mását adja-e az életnek? Ha kissé átgondoljuk a problémát, rögtön rájövünk, hogy nem. Hányszor előfordul, hogy az író három felvonásba, tehát 2-3 órás játékidőbe tömöríti évek, esetleg évtizedek történetét. Hányszor előfordul, hogy a költő elmúlt évszázadok, sőt évezredek hőseit támasztja fel, és e régen porladó emberek mégis a mi nyelvünkön, a mi szóképeinkkel, a mi gondolatfűzésünkkel fejezik ki magukat! Mi történik itt voltaképpen? A drámaíró a valóság minél jellegzetesebb, minél tömörebb, általánosabb érvényű kifejezése kedvéért tömöríti az időt, a való történést mintegy áthangolja a színpadi történés ritmusára; a hős szájába pedig a mi anyanyelvünket, a mi hazai idiománkat adja, mert a hangsúly nem azon van, hogy Coriolanus latinul beszélt-e vagy magyarul, hogy Don Carlos spanyolul fejezte-e ki eszméit, vagy a mi anyanyelvünkön. A költő célzata az, hogy azokat a nagy gondolatokat, drámai összeütközéseket, történelem- és társadalomformáló mozgalmakat ragadja meg, amelyek minden nyelvben, minden éghajlat alatt alkalmasak arra, hogy a nézőben, a publikumban is hatalmas érzéseket, felemelő gondolatokat keltsenek.

Gál György Sándor - Új ​operakalauz 1.
Talán ​nincs még egy kiadványa a Zeneműkiadónak, amely annyiszor jelent volna meg, annyi új kiadást ért volna meg, mint Gál György Sándor és Balassa Imre Operák könyve című munkája. Ez a hatalmas példányszám, ez az állandóan megnyilvánuló igény azt mutatja, hogy az opera műfaja változatlanul a zenei érdeklődés középpontjában áll. Az igény, az érdeklődés változatlan, de kibővült az Operaház repertoárja, sok-sok nálunk nem játszott operát szólaltat meg a rádió és - ami a legfontosabb - változott, fejlődött a közönség hozzáértése, mondhatjuk így is: tudományos igénye. Egyáltalán nem lebecsülhető, sőt nagyon is figyelembe veendő szempont, hogy az elmúlt évtizedek alatt számos nemzedék került ki az iskolapadokból úgy, hogy kottát tud olvasni. Mindez arra késztette a Zeneműkiadó Vállalatot, hogy új operakalauzt bocsásson közre. Balassa Imre halála után Gál György Sándor egyedül vállalta az új kalauz megírását, Németh Amadé, az Operaház karnagya segítségével. (Németh Amadé állította össze a kottapéldákat.) Az Új operakalauz szemlélete tulajdonképpen azonos a régi Operák könyvéével, azaz: az egyes művek kapcsán sokirányú kitekintést nyújt a zeneszerző munkásságára, a szövegíróra, az opera tárgyára, mitológiai, történeti és társadalmi összefüggéseire. A szemlélet és a koncepció tehát változatlan, de minden adat, minden megvilágítás a legújabb kutatásokat is gigyelembe veszi. A kottapéldák beiktatása, az anyag természetszerű megnövekedése tette indokolttá, hogy az Új operakalauz két kötetben lásson napvilágot.

Gál György Sándor - Munkácsy ​Mihály élete
A ​magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának regényes életrajzát kapja kézbe az olvasó. Ez a különösen gazdag életpálya a miskolci asztalosműhelytől, az Aradon megtett első próbálkozástól a müncheni iskolán át a csúcsig - Párizsig vezet. Kora ünnepelt festője, a kritikai realizmus egyik legnagyobb alakja. Munkácsy Mihály vonásait két látásmód homályosítja el. Az egyik a múlt században született, a másik jelenünk termése. A régi félistenné magasztosította a lángeszű festőt, az új lerántja olümposzi magaslatáról. E kis könyv írója azt tűzte maga elé, hogy mellőzve a mendemondát, az igazsággal szolgáljon. A nagy magyar festő híre-neve újraéled. A Nemzeti Galéria Munkácsy-termeiben mind többen állnak megrendülten a csodálatos vásznak előtt. Tépéscsinálók, Siralomház, Milton, Sztrájk, Ecce homo.. A legjelentősebb művek születését és a nagy művész életútját ismeri meg az olvasó Gál György Sándor Munkácsy-életrajzából

Gál György Sándor - Somogyi Vilmos - Operettek ​könyve
Az ​operettek színes mesehősei és mesehősnői jelennek meg a könyv lapjain: Bob herceg és Daniló, Marica grófnő és Sybill, Gül Baba és Barinkai... A figurák mögött kirajzolódik valamennyi operett története, tartalma és születésének körülményei. Az írók tömör életrajzi tanulmányokban ismertetik Offenbach, Straussz, Suppé, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrácz, Kálmán Imre, Lehár Ferenc és még sok más zeneszerző életét. Mindazokét, akik szerepet játszottak e népszerű műfaj megteremtésében, kialakításában és diadalmenetében. Az OPERETTEK KÖNYVE lényegesen eltér a könyv előbbi formájától: anyaga kiegészült a XX. század világsikerű külföldi és hazai operettjeinek, musicaljainak ismertetésével. A korrajz is szélesült, hiszen nemcsak a valcerütemben ringatózó Bécs, a kánkántól harsogó Párizs, a modern angol táncoperettet teremtő London, a János Vitéz furulyaszavára felfigyelő Budapest jelenik meg előttünk, hanem korunk zenei arcmása is, mely elválaszthatatlan a jazz, a rok and roll, s a legmodernebb beatmuzsika harsányabb színeitől.

Gál György Sándor - Verdi ​életregénye
"Könyvünk ​Verdi életét mondja el. Regényes formában, tehát a párbeszédek, levelek, feljegyzések egy része az írói képzelet leleménye."

Gál György Sándor - Amerikai ​rapszódia
"Eredetileg ​ezt az alcímet szántam a könyvemnek: Gershwin életregénye. Aztán, hogy elmélyedtem a hangjegyek labirintusában, s mind közelebbi ismeretséget kötöttem a csodálatos, tegyük hozzá, hamisítatlan amerikai karrierrel, a nagy nyilvánosságnak szánt publicitás-anyaggal, s azokkal a látszatra jelentéktelen apróságokkal, melyekkel viszont a Gershwin-propaganda egyáltalán nem foglalkozott, miután mindezekkel a nyilvánvaló dolgokkal megismerkedtem, arra a felismerésre jutottam: a valóság érdekesebb a leleménynél, a szerény krónikás szerepe igényesebb a regényírónál, az egyszerű realitás ezúttal izgalmasabb és elragadóbb, mint a fantázia bárminő hőstette. Így lett az életregényből egyszerűen életrajz" - írja Gál György Sándor új könyvéről. - Fentiek értelmében rajzolja meg a zseniális, fiatalaon meghalt nagy amerikai zeneszerző rokonszenves profilját, s ismerteti meg az olvasót Gershwin küzdelmes ifjúságával, ragyogó tehetségével kivívott fényes karrierjével, melynek oly kíméletlenül gyorsan vetett véget a halál. - George Gershwin az a szerző, aki egyformán népszerű a szórakoztató és a magas rendű zenéért rajongók között. A róla írott érdekes, olvasmányos könyv megjelenésének különös aktualitást ad remekműve, a Porgy és Bess című opera nagysikerű budapesti bemutatója: 1970. februárja óta szerepel Operaházunk műsorán.

Gál György Sándor - Titánok
A ​szerző mondja regényéről: "Főiskolás korom óta foglalkoztat a téma: Beethoven és a forradalmi Európa. Összegyűjtöttem mindent, ami fellelhető volt: partitúrákat, életrajzi műveket, az emberről, a muzsikusról, a szerelmesről, a forradalmárról, a gondolkodóról. A második világháború vihara után előlről kellett kezdenem az egészet. Könyveim eltüntek mind, de megmaradt a harminckét Beethoven szonáta. Körülzsongtak ismét az Appassionata melódiái, hallottam megint a Hammerklavier pörölycsapásait, a konok akkord-zakatolást, ahogy a Waldstein szonáta indul... Újra kezdtek benépesedni a kéziratpapírosok. Együtt láttam őket: Mirabau-t, Napóleont, Metternichet, Kaunitz őexellenciáját, Marie Antoinette-et, a Halhatatlan Kedvest, Goethét - és Beethovent! Egy titáni korszak óriásait. Azt kérdi tőlem az olvasó: szeretem-e ezt a regényt? Hogyne szeretném. Legnehezebb esztendőimben ez jelentette a megtalált életcélt, az újra magamhoz ölelt életet."

Gál György Sándor - Ismerkedés ​a zenetörténettel
Tartalom: - ​Elsüllyedt világok zenéje (Mezopotámia - Egyiptom - Hellász) - A Templomhajó zenéje (A középkor muzsikája) - A reneszánsz zenéje - A rokokó és a barokk világa (Európa a XVII - XVIII. század fordulóján) - Georg Friedrich Händel (1685-1759) - Johann Sebastian Bach (1685-1750) - A szonáta százada - Joseph Haydn (1732-1809) - Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) - Ludwig van Beethoven (1770-1827) - A romantika útján (A XIX. század zenéje) - Richard Wagner és kora (1813-1883) - Giuseppe Verdi (1813-1901) - Nagyon rövid fejezet: Világirodalom - Csajkovszkij és kora (1840-1894) - Záróakkord Mogyeszt Csajkovszkij elbeszéléséhez (Helyesebben: angolokról és skandinávokról, magyarokról és oroszokról, és az Új világról) - XVII. Liszt Ferenc és kora - Epilógus - európai zene (1901-1951)

Gál György Sándor - Rembrandt ​élete
Elfeledve, ​elhagyatottan, szegényen, hatvanhárom éves korában halt meg Rembrandt Harmesz van Rijn, minden idők egyik legnagyobb festője. Egyszerű leydeni molnár fiaként indult el annak idején Amszterdamba, hogy meghódítsa művészetének a várost és az egész Németalföldet. Életének boldog és szomorú időszakai, nagy sikerei és bukásai elevenednek meg a könyv lapjain, melyet a mester műveiről készült harminchárom fekete-fehér és színes reprodukció egészít ki.

Gál György Sándor - Csajkovszkij
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál György Sándor - Majális
A ​Majális, a Lilaruhás hölgy és sok más jelentős festmény alkotójának életével ismerkedik meg Gál György Sándor könyvében az olvasó. Felfelé ívelő, majd családi okok, sőt családi tragédiák miatt megtörő karrier, szerelmi csalódás és önmagára találás jellemzi Szinyei Merse Pál, a kiváló magyar festő életét. A regényes események mellett a kötet szerzője elvezeti az olvasót a XIX. századi festészet műhelyeibe, és bevezet az akkor új festészeti irányzat, az impresszionizmus előretörésének eseményeibe. A kötet Szinyei Merse Pál legszebb műveinek reprodukcióival jelenik meg.

Gál György Sándor - Egy ​faun délutánja
Debussy ​regénye ez és egy örvénylő koré, mely életre hívta Claude Debussy zenéjét: a Pelléas szinte suttogva elmondott drámájának, A tenger gigászi természetképének, a Faun délutánja antikmodern álmának muzsikáját. Gál György Sándor új könyve zenetörténet és regény, történelem és jellemrajz: egy különös, bonyolult, ellentmondásos alkotószellem képe, egy léleké, mely szerelmből szerelembe, válságból válságba hányódik, ha valóban remekművet alkotott. Debussy keményen és szépítés nélkül kivésett arcéle mögött egy csodálatos kor rajzolódik ki: Monet és Baudelaire, Renoir és Mallarmé, Zola, France, Rolland, Clémenceau, Dreyfus, D'Annunzio, Jaurés évszázada és a vérözöné, melyet az első világháború zúdított az emberiségre. Gál György Sándor a muzsikus szekember biztonságával elemzi Debussy korszakos remekműveit, de rávilágít az alkotások emberi forrásaira is: szenvedélyre és csalódásra, szerelemre és haragos indulatra, elénk állítva a világpolgárt és a szenvedélyes franciát, aki a gall szellem tündérkertjét akarta újjáteremteni. A modern zene regénye ez és a modern művészé, aki az egyre hangosabb gépkorszak robaja közepette is arról énekel, amiről a klasszikusok: a bonyolult, kifürkészhetetlen csodáról: az emberről.

Gál György Sándor - Hollandiai ​utazás
Hollandia ​nem idegen földrész egzotikus országa. Tengerre sem kell szállnia, hosszú repülőútra sem kell vállalkoznia, sőt még óráját sem kell előre vagy hátraigazítania annak, aki odautazik. S hogy mégis érdemes felfedezőútra indulni Hollandiába, sőt kedves, mulatságos és nagyon sok újdonságot adó útikönyvet is lehet írni róla, ezt bizonyítja Gál György Sándor új könyve. Rembrandt életregényének írója Rembrandt szülőföldjét járta. Felkutatta a régi Hollandia legszebb emlékeit, elmúlt korok nagy mestereinek remekműveit. Megnézte a facipő és a szélmalom hagyományos Hollandiáját is, a boltot, amelyben távoli vidékek, volt holland gyarmatok különleges fűszerszámait" árulják ma is, és megkereste a „mestert", aki hetvenötféle sajt készítésének titkát ismeri. S közben ismerkedett a modern Hollandiával, a holland emberrel, életével, művészetről, szerelemről és politikáról vallott nézeteivel, ezzel a szorgalmas kis néppel, melyet — mire a hajó kifut Rotterdam kikötőjéből, hogy angol partra vigye az írót — az olvasó maga is ismerni vél.

Kollekciók