Ajax-loader

Szabolcsi Miklós könyvei a rukkolán


Szabolcsi Miklós - Világirodalom ​a 20. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabolcsi Miklós - Változó ​világ - szocialista irodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Klaniczay Tibor - Szauder József - Szabolcsi Miklós - Kis ​magyar irodalomtörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király István - Klaniczay Tibor - Pándi Pál - Szabolcsi Miklós - Hét évszázad magyar versei I-II.
Az 1978-as kiadásnak nincs fülszövege

Király István - Klaniczay Tibor - Pándi Pál - Szabolcsi Miklós - Hét évszázad magyar versei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király István - Klaniczay Tibor - Pándi Pál - Szabolcsi Miklós - Hét évszázad magyar versei I-IV.
Erdélyi János Vajda Péter Tóth Lőrinc Garay János Radnóti Miklós Jékely Zoltán Vas István Weöres Sándor Illyés Gyula Keresztury Dezső Rónay György Kuczka Péter Csoóri Sándor Csukás István Balázs Béla Székely János Pálóczi Horváth Ádám Simon István Pilinszky János Takáts Gyula Sík Sándor Somlyó György Nemes Nagy Ágnes Babits Mihály Benjámin László Devecseri Gábor Arany János Bóka László Gulyás Pál Gyulai Pál Buda Ferenc Képes Géza József Attila Károlyi Amy Kassák Lajos Garai Gábor Fodor András Kölcsey Ferenc Kosztolányi Dezső Ady Endre Madách Imre Berzsenyi Dániel Sárközi György Darázs Endre Déry Tibor Juhász Gyula Szász Károly Áprily Lajos Fodor József Földeák János Gereblyés László Jankovich Ferenc Juhász Ferenc Kormos István Szabó Lőrinc Ágh István Csuka Zoltán Kányádi Sándor Kálnoky László Nagy László Lator László Jánosy István Horváth István Arany László Borsos Miklós Csorba Győző Gábor Andor Tóth Árpád Kisfaludy Károly Tandori Dezső Füst Milán Heltai Jenő Orbán Ottó Gárdonyi Géza Kozma Andor Ábrányi Emil Ignotus Kiss Benedek Utassy József Balassi Bálint Veress Miklós Emőd Tamás Csokonai Vitéz Mihály Erdélyi József Faludi Ferenc Czuczor Gergely Csanádi Imre Katona József Szabó Magda Vörösmarty Mihály Lévay József Greguss Ágost Petőfi Sándor Szép Ernő Fazekas Mihály Tornai József Fehér Ferenc Hidas Antal Lányi Sarolta Gergei Albert Horváth Béla Méliusz József Jobbágy Károly Keszthelyi Zoltán Madarász Emil Kalász Márton Váci Mihály Kisfaludy Sándor Gvadányi József Gyóni Géza Reviczky Gyula Komjáthy Jenő Mátyás Ferenc Kaffka Margit Kónya Lajos Györe Imre Bella István Ács Károly Lesznai Anna Karinthy Frigyes Gellért Oszkár Nadányi Zoltán Magyari Lajos Oláh Gábor Vargha Gyula Kriza János Ladányi Mihály Sárándi József Marsall László Tamkó Sirató Károly Szemlér Ferenc Sinka István Tompa Mihály Somlyó Zoltán Vajda János Farkas Árpád Rákos Sándor Várnai Zseni Tóth Kálmán Endrődi Sándor Zelk Zoltán Zrínyi Miklós Hajnal Anna Szabolcska Mihály Szécsi Margit Szenci Molnár Albert Szilágyi Géza Vészi Endre Tamás Aladár Szabó Endre Tamási Áron Tolnai Lajos Páskándi Géza Eötvös József Fenyő László Lengyel József Horváth Imre Kis János Virág Benedek Király László Lukács László Sinkó Ervin Kiss Jenő Sárosi Gyula Kovács Vilmos Dömötör János Sipos Gyula Németh Andor Révai Miklós Szabédi László Brasnyó István Bessenyei György Hollós Korvin Lajos Thaly Kálmán Tinódi Sebestyén Takács Imre Lászlóffy Aladár Tompa László Ratkó József Gál László Török Sophie Amade László Berda József Bajza József Bartalis János Kazinczy Ferenc Medgyes Lajos Gaál József Sztárai Mihály Dutka Ákos Csanády János Nagy Imre Batsányi János Bárd Miklós Makai Emil Kiss Anna Balassa Bálint Rudnyánszky Gyula Kiss József Rimay János Debreceni S. János Simonyi Imre Komját Aladár Fehér Kálmán Vásárhelyi Pákozdy Ferenc Létay Lajos Péczeli József Gyöngyösi István Szentimrei Jenő Balogh Zsigmond Vető Miklós Kis Ferenc Verseghy Ferenc Földi János Sylvester János Pázmándi Horvát Endre Vihar Béla Illésházy István Barta Sándor Baróti Szabó Dávid Szentjóbi Szabó László Tolnai Ottó Édes Gergely Csizmadia Sándor Vásárhelyi András Apáti Ferenc Csáti Demeter Berkó Sándor Bányai Kornél Szüdi György Tar Benedek Zilahy Károly Dayka Gábor Kerényi Frigyes Palágyi Lajos Domonkos István Forgács Antal Berecz Károly Szemere Miklós Rájnis József Korvin Sándor Vitkovics Mihály Kőszeghy Pál Koháry István Amade Antal Vachott Sándor Czóbel Minka Szentessy Gyula Mentovich Ferenc Kemény Simon Pásztor Béla Zsigmond Ede Bornemissza Péter Szilágyi Domonkos Zemplényi Árpád Ányos Pál Barcsay Ádám Orczy Lőrinc Ráday Gedeon Ilosvai Selymes Péter Nyéki Vörös Mátyás Dukai Takách Judit Ráday Pál Pákh Albert Pap Endre Pécseli Király Imre Petrőczi Kata Szidónia Radvánszky János Lauka Gusztáv Listi László Kecskeméti Vég Mihály Sárközi Máté Szegedi Gergely Szkhárosi Horváth András Nagy Zoltán Darmay Viktor Miskolci Csulyak István Péteri Takács József Samarjay Károly Ungvárnémeti Tóth László Bozzai Pál Eszterházy Pál Szabatkay Mihály Szentpáli Ferenc

Szabolcsi Miklós - Érik ​a fény
A ​monográfia első része, a Fiatal életek indulója, amely József Attila pályakezdését tárgyalta, 1963-ban jelent meg. A költő útját 1923-tól 1927-ig ebben a könyvben követhetjük tovább. Mi történt József Attilával 1923 és 1927 között? Érettségit tett - és majdnem elbukott magyar irodalomból. Perbefogták a Lázadó Krisztus miatt, egyetemre járt és összetűzött annak "fura urá"-val. Kapcsolatba került a párttal, hatottak rá irodalmi áramlatok, vonzották asszonyok és lányok, barátságot kötött írókkal, költőkkel. Előadásokat hallgatott a bécsi egyetemen, Párizsban úgy tanult franciául, hogy bemagolta a szótárat és a nyelvtant. Közben pedig írt. Jó és rossz verseket, leveleket magyarul és franciául. Megírta a Megfáradt embert, a Tiszta szívvel, az Ülni, állni, ölni, halni címűt, a Hangyát, a Szocialistákat. Szabolcsi Miklós könyve feltárja a költő hétköznapjait, tágabb és szűkebb környezetét, költészetének alakulását, fejlődését, viszonyát az avantgarde-hoz és más irányzatokhoz.

Szabolcsi Miklós - Kemény ​a menny
A _,,Kemény ​a menny"_ Szabolcsi Miklós József Attila-monográfiájának harmadik része. 1927 őszétől 1930 őszéig követi tovább a költő útját. Mi történt József Attilával e három év alatt? 1927 nyarán tér haza Párizsból, beiratkozik a pesti egyetem bölcsészkarára. Megismerkedik Vágó Mártával, nagy szerelem szövődik közöttük, s ez életének egyik legfontosabb, bár kudarcra ítélt szerelmi és emberi kapcsolata. Kapcsolatba kerül a polgári radikális, liberális körökkel, de élénk tevékenységet fejt ki a Bartha Miklós Társaságban is, részt vesz az irodalmi vitákban, megírja pamfletjét Babits ellen. Versekben gazdag ez az időszak: ekkor születnek legszebb dalai, a _Medáliák_, parasztversei, újfajta tájversei. A monográfia részletesen foglalkozik ezekkel az eseményekkel, és sokrétű elemzést ad e három év szinte minden egyes verséről, tanulmányáról. Ennek során a művekről szóló eddigi irodalmat is feldolgozza - ily módon mintegy József Attila-breviáriumként is használható.

Szabolcsi Miklós - Jel ​és kiáltás
Tartalom Bevezetés Az ​irodalmi és művészeti avantgarde mint nemzetközi áramlat Az avantgarde elvezetése, fogalma, meghatározása Az avantgarde előzményei és utóélete Az avantgarde általános jellemzése Az avantgarde terjedése és módosulása Az avantgarde hozadéka Válogatott bibliográfia A neoavantgarde kérdéseihez Az avantgarde 1935 után Az avantgarde 1945-1960 között Az 1960 körüli helyzet A neoavantgarde megjelenésének okai A "strukturalista", szétbontó "kibernetikai" neoavantgarde Az anarchista neoavantgarde A neoavantgarde harmadik típusa. Kapcsolat a munkásmozgalommal A fantasztikum, a groteszk új hulláma A "régi" avantgarde továbbélése. Az álavantgarde új formái Kapcsolódás a "régi" avantgarde-hoz A neoavantgarde eredményei, hozadéka A neoavantgarde elméletek A neovantgarde mozgalmak társadalmi alapja Válogatott bibliográfia Nyitott kérdések Válogatott bibliográfia A kötetben előforduló fontosabb külföldi, művészekről és elméletírókról

Szabolcsi Miklós - József ​Attila élete és pályája I-II.
A ​József Attila élete és pályája című mű megkerülhetetlen alapmű mind az egyetemisták, mind a pedagógusok, kutatók számára. A kötet jelentős mértékben hozzájárul életrajzi ismereteinkhez, a művek értelmezésében pedig a saját kutatások mellett bő áttekintést ad a kimeríthetetlen szakirodalomról.

Szabolcsi Miklós - A ​clown, mint a művész önarcképe
Az ​esszé-tanulmány a clown-művész-önarckép felbukkanásáról, előfordulásairól, jelentésváltozatairól szól az irodalom, a képzőművészet, a film, továbbá a zene kiemelkedő és jellemző alkotásainak vizsgálatával. A kiindulási pont Watteu Gilles-ám az előképeket még régebbi korszakokban, Shakespeare bohócai és a commedia dell'arte világában kereste a szerző. A modern bohócok a 19. század harmincas éveiben kezdtek megjelenni, az udvari bolond helyét ekkortól vette át lassanként a clown. A 19. század második felének clowntörténete elsősorban Baudelaire költészetével és a Goncourt testvérek egyik regényének elemzésével folytatódik. Amit ők elkezdtek, azt folytatta két nagy francia költő, Verlaine és Jules Laforgue. A századvégen alkotott művek közül Nietzsche és Cézanne alkotásait veszi szemügyre a szerző. A téma zenei megjelenésének elemzésével folytatódik a könyv Verditől Schönbergig. A clown megjelenítése a 20. század elején bontakozik ki a legmagasabb művészi színvonalon Picassónál és Chagallnál, Apollinaire költészetében és Kafka prózájában, valamint a magyar novella egyik gyöngyszemében, Karinthy Frigyes Cirkuszéban. A század derekán Thomas Mann több ismert hősében, Klee és Miro képein, rajtuk kívül pedig számos követőjük művészetében variálódnak a clown-figurák. Az európai és a magyar művészek motívumértelmezésének elemzésében egészen Fellini filmjeiig jut el a mű. Munkája tanulságait sorra véve a "clown mint a művész önarcképe" motívum helyét a történeti folyamatban a félmúltra teszi a szerző. Arra az időszakra, amely a modern művészet kialakulásának válságos korszaka, s amely társadalmi rendszerek és formák eltűnését, újak megjelenését látta a "modernség" kezdeteinek, a 19. századvég és utóélete világának idejére.

Szabolcsi Miklós - Kész ​a leltár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók