Ézsiás Erzsébet könyvei a rukkolán

Ézsiás Erzsébet - Vadsóska
Erdélyben, ​Csaba testvér gyermekotthonában nevelkedik Vadsóska. Nyolc éves korától tíz éven át kíséri figyelemmel életének hétköznapjait a szerző, aki keresztanyjává válik a lánynak. Szívszorító és megható pillanatok és események tükrében válik kamasszá a kislány, és érik be élete. Mindannyiunk számára elgondolkodtató sors az övé.

Ézsiás Erzsébet - A ​mindentudás professzora
Vizi ​E. Szilveszter orvos, a bonyolult idegrendszer kutatója, nemzetközi tekintély. Elegáns, Maga körül jó atmoszférát sugárzó egyéniség. Érdeklődése nem kizárólag a szakterületére terjed. Részt vesz a közügyek formálásában, mert szívügy az igazságos közélet. Hazafi, a szó legnemesebb értelmében. Pontosan felméri, mi történik körülötte, döntéseiért felelősséget vállal. Minden gyümölcsöző kezdeményezést támogat. A beszéde: igen-nem. A legkritikusabb helyzeteken is cselekvőképes. Nem bújik a közösség védőpáncélja mögé, de a közösség bízvást számíthat a segítségére. A határozottságot nem keveri össze az agresszivitással. Harcmodora megnyerő, érvei hitelesek. Lelki-szellemi szövetének Isten kegyelméből hozott anyagához egy küzdelmes élet során hozzádolgozott. Megszenvedett tapasztalattal és szívós akarattal vált azzá, akit ma szeretünk és tisztelünk benne. Jókai Anna

Ézsiás Erzsébet - Mészáros ​Ági
1989. ​február 23. délután fél három. A Ménesi út 79. számú ház előtt állok, telve szorongó várakozással, hogy megismerhetem Magyarország egyik legnagyobb élő színésznőjét, akit tizenöt éve szinte sekni nem látott, olyan visszavonultan él. Mészáros Ági az ajtóban fogad: pici, törékeny, madárcsontú öregasszony. Csak a szemében szikrázik fel az élet, ahogy rám mosolyog. Finom tapintású keze hűvös. Szájával nehezen formázza a szavakat: agyembóliából visszamaradt metatézis nehezíti beszédét. Ez a legmegrázóbb az egész találkozásban: ahogy neki-nekifut egy szónak, ahogy megbicsaklik a kiejtése. Ő, aki a legnagyobb magyar írókat szólaltatta meg a nemzet első színpadán. Sok mindenről beszéltünk és semmiről. Nem akartam első alkalommal lerohanni, a kényes kérdéseket a későbbi találkozásra tartogattam. A lényeg az volt, hogy beleegyezését adja a könyvhöz, amely - hittem akkor - az ő közreműködésével fog megvalósulni. Sajátos orgánumát, lassú beszédét őrzi a magnókazetta. Fárasztotta az emlékezés. Az az erős koncentráció, amelyet a felcserélt hangzók miatt kellett kifejtenie. Gipszfotelben ült - utolsó kórházi kezelése óta fájlalta a gerincét -, ahonnan fel-felállt néhány percre lepihenni. Mészáros Ági végtelen szelíd, szeretetre méltó, meggyötört ember benyomását keltette bennem ezen az első és utolsó találkozáson. Az ajtóig kísért, meghívott máskorra is. Itt még elmesélte, hogy a kórházban, ha nem tudott aludni, régi szerepeit mondogatta magában, többek között Illyés Gyula Dózsájának Annáját. Azzal búcsúzott tőlem, hogy megmutatta a drámakötetet, amelyet az ő szépséges fiatal arca díszített. 1989. március 8-án, színházi főpróbán tudtam meg, hogy Mészáros Ági aznap meghalt. Ott ültem, abban a színházban, amelynek fél évszázadig volt tagja, ahol legszebb szerepeit játszotta. Nem tudtam másra gondolni, csak őrá. És arra a sok-sok kérdésre, amit nem tettem fel neki. Arról az előadásról nem tudnék objektív kritikát írni. Számomra mindörökre összefonódott Mészáros Ági halálával. És bár a színház - ahogy ezt a főpróba is bizonyította - megy tovább, elveszített valakit, aki szépségével, tehetségével és senkihez sem fogható népszerűségével meghatározó volt a magyar színművészetben.

Ézsiás Erzsébet - A ​"Boldogító tudás"
dr.Vásáry ​István turkológus, az ELTE Török Tanszékének professzor emeritusa, az MTA rendes tagja, hét nyelven beszél, köztük perzsául és törökül. Egész életében a keletkutatással, a magyarok őstörténetével foglalkozott, számos könyve született e tárgyban. Itthon ő az első számú szakértője az orientalisztikának, és nemzetközi szinten is megbecsült tudós. Munkásságát idén, 70-ik születésnapja alkalmából a polgári nagykereszttel ismerték el.

Ézsiás Erzsébet - Az ​örvénylelkű fiú
Baranyi ​Ferenc életpályája Egy egri író-olvasó találkozóra emlékszem a hetvenes évekből. Kezdés előtt ültünk a cukrászda teraszán, a csodálatosan meleg tavaszi délutánban. Az asztalon unicumok tömege. Ők hárman egy másik generációból: Baranyi Feri, Szalontay Misi, Berek Kati a költészetről beszélgettek. Én meg mint zöldfülű ifjonc áhítattal hallgattam őket - ez volt az igazi egyetemem. De a stúdium hirtelen frenetikus nevetésbe torkollott. Feri és Misi, mint két kamasz, megunva a magasröptű társalgást, áttértek az utcán sétáló nők mustrálgatására és hangos kritizálására. Az élet császárai lettek egy perc alatt, és ezt legalább annyira csodáltam bennük, mint sziporkázó intellektusukat. Ők ketten ebben is megegyeztek: olyan különleges sármjuk, olyan sokoldalú tudásuk és olyan életélvező hajlamuk volt, ami csak a reneszánsz embereket jellemzi. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ismerhettem őket.

Ézsiás Erzsébet - Kamasznapló
Ezt ​a könyvet Nő írta. A nővé érés és az igazi anyává érés látszólag természetes, valójában katartikus történetéről. Mindkét nő - anya és lánya - felnő előttünk. Az egyik úgy, hogy szuverén emberré válik, a másik úgy, hogy megtanulja az elengedés művészetét. Mindkét feladat nagyon nehéz.

Ézsiás Erzsébet - Fecskekód
El ​kéne szállni fecskemód csak nincsen hozzá fecskekód nem ismerem a jeleket villanydrót kottafejeket nem ismerem a csapatot amelyik eliramodott talán a csapat jelleme és kitartása kellene verdesni még a levegőt a tükörtengerek fölött és visszajönni ha a nyár megint fecskékért kiabál Jövök jövök! - azt mondani ahogy a fecskék hangjai Megyek megyek! - így fecskéül minden emberben fecske ül a fecskejaj a fecskekód el kéne szállni fecskemód.

Ézsiás Erzsébet - Babanapló
Mit ​jelentene nem én-nek, hanem ő-nek lenni? Mit jelentene megszületni, kisbabának - méghozzá lánybabának lenni? Ézsiás Erzsébet Babanaplója ezt a titkot kínálja. Ha létezik, "női írás", ez a mű az.

Ézsiás Erzsébet - Az ​én Toszkánám
Ézsiás ​Erzsébet Az én Toszkánám című könyve szubjektív útinapló. Egy anya és a lánya utazása során megismerkedhetünk a toszkán tájjal: az ismert városokkal és az ismeretlen falvakkal, a toszkán kultúrával: irodalommal, zenével, képzőművészettel, a toszkán konyhával és az ott élő emberekkel. Egyrészt tehát egy valóságos utazás zajlik Olaszország legszebb részén, másrészt egy kultúrhistóriai időutazás is, vissza a múltba. Ahogy a kötet alcíme is jelzi: Etruszkok, madonnák, szerelmek.

Ézsiás Erzsébet - Csupa ​könny a szobám
"Személyesen ​vártam a repülőtéren anélkül, hogy ismertem volna. Csak a kíváncsiság élt bennem, hiszen fiatal muzsikusként az ő repertoárján tanultam a szakmát. És egyszer csak megjelent egy pici, szerény, civil asszony. Szolíd, diszkrét hölgy, akiből aztán Budapesten percek alatt előjött a hajdani sztár. Csodálatos átalakulás volt. Úgy ment fel a színpadra - az igazi művészek alázatosságával -, hogy tökéletesen tudatában volt képességeinek. Ott álltam mellette és miközben énekelt, fél szemmel a közönséget figyeltem. Volt, aki boldog mosollyal hallgatta, volt, aki vele együtt csendben énekelt és volt, aki könnyezett. Publikumot, zenekart képes volt varázslatban tartani. Mert a színpadról áradó szeretetet megérzik az emberek. Az volt a benyomásom, ha valakinek ennyire élnek még a dalai és ő maga ennyire képes hatni a közönségre, az nem a múlt rekvizituma, hanem ma is élő legenda."

Ézsiás Erzsébet - Az ​éjszaka sárkányai
"Mit ​lehet szeretni egy nőn? Szerethetetlenségét. Hogy életében minden odaadott és mindent elveszített. Egy nőt, aki mint az alvajáró, a sötétkék ég sarló holdja alatt mászkál a tetőn, egyensúlyozva lét és nemlét között. Aki keresi az apját, ki volva-sose volt, léve-sose lett, aki után epedett ez a leányszeretet. Mi, apák sose tudjuk meg, mennyire szerettek minket a lányaink... Így minderről "lány-regényekben", "lány-novellákban" olvashatunk a vallomás törött hegedűjén, a nyirkos lányujjak húrfogásán bukdácsoló és fájdalmas dallamokban. Amikor a holdjáró balatoni éjszakákon a lány visszalopódzik nagyanyja selymes brokátjai közt kongató gyerekkori órákhoz, édesanyja eltemethetetlen teteméhez és betegségéhez, vergődő, de megadó szerelmeinek titokzatos helyszíneihez, egyetlen lányába kapaszkodó, már-már hisztérikusan szeretett hálószobájához, mint el nem követett bűnök régi tettese, aki föloldást és föloldozást akar, akár azon az áron is, hogy mezítelenül lássék egy nyomtatott könyv lapjain, vagy a holdkóros éj tetőinek imbolygó csolnakján." (Gyurkovics Tibor)

Ézsiás Erzsébet - Az ​én Balatonom
Az ​én Balatonom című könyv folytatása Az én Toszkánámnak. Szubjektív útinapló, amelyben a szerző úgy kalauzol minket a természeti, történelmi, művészeti értékek között, hogy személyes élményei által szinte útitársának érezhetjük magunkat. A tó körüli utazás térben és időben zajlik egyszerre, s miközben beavat minket a régmúlt történelmébe és az akkor élt emberek világába, az idő sodrának szálait összefonva saját családjáról is mesél.

Ézsiás Erzsébet - Básti ​Lajos
Vannak ​művészpályák, amelyek úgy kezdődnek, mint a mesében: Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon szép fiú. Göndör, szőke haja, kék szeme, sudár termete, zengő orgánuma. A kor követelményei szerint - színésznek termett. Hogy mégis az lett, véletlen műve. De hogy igazi, nagy színész lett, akire nemzedékek sora emlékszik, az már nem meseszerű véletlen, hanem a tehetség törvényéből adódó szükségszerűség. Básti Lajos 1911. november 17-én született Keszthelyen. (Eltérően a Magyar Életrajzi Lexikon Kiegészítő kötetében közölt febuár 17-i dátumától.) A Zala vármegyéhez tartozó Keszthely akkoriban álmos kisváros, hét-nyolcezer lakossal. Saját gimnáziuma és híres gazdasági akadémiája van, nyaranta pedig megélénkül a fürdővendégek zajától. Legfőbb vonzereje a Balaton, amelynek szerete elkíséri Bástit egész életében. A kisváros légköre azonban meghatározta egész gyermekkorát "... az alsó kisvárosnak egész gyűlöletes atomoszférája, a Festetich-uradalom, a nyugdíjas katonatisztek, a premontrei papok, a ranolder-apácák, a kávéház-törő gazdászok, az irigység, a butaság, a gőg és az alázat: undorító világra nyitogatták a szememet."

Ézsiás Erzsébet - A ​megismerés határai
Freund ​Tamás akadémikus és kutatócsoportja egyebek mellett vizsgálta az információ robbanás következtében a fiatal generáció számítógép függés és drogfogyasztás következtében okozott agyi károsodásokat, továbbá az öregkorban történő agyi leépülés folyamatának lelassítását. Minden korosztály számára értékes tanácsokat tartalmaz.

Ézsiás Erzsébet - Mai ​magyar dráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ézsiás Erzsébet - A ​Mágus
Húsz ​évvel ezelőtt ismertem meg Gyurkovics Tibort egy nyíregyházi tanácskozáson. Késő ősz volt, a sóstói strandon - ahová az értekezlet szünetében közben kiszöktünk - már nyoma sem volt a nyárnak, zörgő avarban lépkedtünk. Ő megállt egy kopár fa alatt - minden olyan volt, mint egy Fellini-filmben: a kihalt strand, a szürke félhomály -, és kezdetét vette a produkció. A szavaira már nem emlékszem, csak a mimikájára, a gesztusaira. Hirtelen, mintha pódium nőtt volna alatta, színpad, szószék, ahonnan ágálva hirdette életfilozófiáját, szellemességét, egész lényének szeretetreméltóságát. Valamennyien dőltünk a kacagástól. Ez még inkább feltüzelte, s ahelyett, hogy abbahagyta volna, még gyorsabbra fogta az iramot. Annyira megnevettetett minket, hogy kínunkban a könnyeinkkel küszködtünk. Később is mindig ezt éreztem, amikor darabjait láttam vagy a könyveit olvastam: sírnom és nevetnem kellett egyszerre.Bohóc volt, igazi bohóc, mint gyermekkorom hajdani varázslója ott a nagy platánfa alatt, a sóstói őszben. Azóta szeretem ezt ez embert. _Ézsiás Erzsébet_

Ézsiás Erzsébet - A ​hit pajzsa
2003. ​február 24-én ismertem meg Olofsson Piacid atyát, amikor Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége, Dalma asszony átadta neki a kommunizmus áldozatai számára alapított "parma fidei - a hit pajzsa" kitüntetést. Már akkor meglepett az a derű és jókedv, ami csak úgy áradt belőle... Akit megpróbál az Isten, annak erôt és bölcsességet is ad hozzá. Dr. Olofsson Károly, vagyis Placid atya sohasem tudhatott maga mögött bencés tanári évtizedeket, amelyekre ifjúkorában készült. Csak növendékéveit tölthette szeretett Pannonhalmáján. Innen hurcolták el az Andrássy út 60-ba, majd a Szovjetunióba: koholt vádak alapján tíz évet töltött a Gulágon. Itt találta meg igazi élethivatását: tartani a lelket a társaiban. Ezt tette a börtönben is, majd késôbb itthon, a kommunista rendszer évtizedeiben. Életem nagy élményének tartom a vele való találkozást. Ettôl a februári naptól kezdve úgy jártam Placid atyához, mint valamikor régen ahhoz a ferences atyához, aki börtönévei után is vállalta, hagy titokban hittanórákat ad nekünk a testvéremmel... A gyerekkorom jött tehát vissza, azzal a felnôttkori önvizsgálattal súlyosbítva: vajon képes lettem volna ilyen példamutatásra, vagy egyszerûen csak túlélésre, amilyenre Placid atya? Ezt a kérdést talán mindenki felteszi magának, aki ezt a könyvet olvassa. De ne keseredjünk el, ha azt érezzük, a válasz nemleges. Placid atya csak egy van. Ôt az Isten különleges feladatra rendelte ide, ebbe a kis országba. Nekünk gyarló híveknek pedig azzal a példával szolgál, hogy az emberi méltóságot nem lehet elpusztítani. Atya, köszönöm a könyvet!

Ézsiás Erzsébet - Az ​érzelmek papnője
Kedves ​Olvasó! Sokat gondolkodtam azon, egyáltalán minek és kinek kell ez a könyv Rólam? Nem szükséges. Hagyjuk! De sajnáltam Ézsiás Erzsébet fáradságos munkáját, és a szemét nem bírtam nézni ilyen mondataim után. Petőfi szavai jutottak szembe: Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak... De ha segítséget nyújthatok veszteglő lelkeknek, és hitet, erőt adhatok, vállalni kell a sorsomat és megmutatni, hogy merjétek vállalni ti is! A zsákutcából ki lehet jutni, ha felismertük. Az igaz döntéseink mi magunk vagyunk, és ilyenkor az Isten munkálkodik bennünk. Ahogy Babits írja: Minden vágyad az Isten szava benned mutatva, hogy merre rendelte menned. - Pitti Katalin

Ézsiás Erzsébet - A ​Teleki tértől Hollywoodig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.