Ajax-loader

Bertényi Iván könyvei a rukkolán


Bertényi Iván - A ​magyar korona története
1978. ​január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance akkori külügyminiszter az Egyesült Államok elnökének képviseletében ünnepélyesen átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a magyar királyi koronát és a többi koronázási jelvényt. Nemzeti kincseink több mint három évtizedes távollét után visszakerültek hazánkba. Bertényi Iván történész a korona történetéről és a hozzá fűződő problémákról ad képet. Ismerteti a korona eredetével kapcsolatos nézeteket, vitákat, nyomon követi a korona sorsát történelmünk viszontagságai közepette. Szól a szentkorona-tan kialakulásáról és szerepéről, reakciós, soviniszta célokra való felhasználásáról. Részletesen ír egy-egy nevezetesebb koronázási szertartásól, a korona XX. századi történetéről, Nyugatra hurcolásáról, majd hazatéréséről. E kötet az 1978-ban megjelent mű harmadik, javított és bővített kiadása. A szerző hasznosította az első kiadás óta született újabb eredményeket, az újabb viták tanulságait.

Bertényi Iván - A magyarok története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bertényi Iván - Az ​országbírói intézmény története a XIV. században
A ​könyv a magyar országbírók 1301 és 1395 közti jogszolgáltató tevékenységét, valamint az ország kül- és belpolitikájában játszott szerepét mutatja be. Elemzi az egyes országbírók vagyoni helyzetének alakulását, bírói irodájuk beosztottjainak működését, az országbírói oklevelek főbb diplomatikai sajátosságait s az országbírói iroda pecséthasználatát. A munka elsősorban a középkori magyar állam és jog történetével foglalkozók érdeklődésére számíthat, de a középkori történet más tárgykörei iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják.

Bertényi Iván - Kis ​magyar címertan
E ​könyv célja, hogy rövidesen és népszerűen bevezesse az olvasót a heraldikai alapismeretekbe. Szeretne olyan mű lenni, amely a grafikusok, tervezők, városaik számára címert kereső tanácsi vezetők és a címertan iránt érdeklődő olvasók igényeit elégíti ki. Megismertet egyrészt a heraldika szabályaival, másrészt a régi és új magyar címerek jellegzetességeivel.

Bertényi Iván - A ​tizennegyedik század története
Magyarország ​történetében a 14. század kezdete, az 1301-es év természetes korszakhatár: ekkor halt ki férfiágon az Árpád-ház. A trónviszály zavaros éveit követően a század történetének nagy részére az Anjou-ház tevékenysége nyomja rá bélyegét. Két kiváló tehetségű, nagy formátumú uralkodó ült a trónon. Károly Róbertnek elévülhetetlen érdemei voltak a kiskirályok hatalmának megtörésében. Ha ez nem következik be, a meggyengült, részekre szabdalt Magyarország könnyen valamelyik erősebb szomszédja martalékává lett volna. Nagy Lajos szintén sokat tett azért - különösen uralma második felében-, hogy az ismét megerősödő nagybirtokosok uralmát ügyes belpolitikájával, az egyes hatalmi csoportosulások közti egyensúlyozással, bizonyos pozíciók átengedésével, a köznemesség erőire támaszkodással korlátok közé szorítsa. A bárói ligák azonban Lajos halála után ismét válságos helyzetet teremtettek, a 15. század elején Zsigmond királynak minden ügyességére szüksége volt, hogy úrrá legyen a nehézségeken. A Károly Róbert által megszilárdított királyi hatalom aktív külpolitika kezdeményezésére is képes volt, s így az 1330-as évektől Lajos haláláig hazánk elsőrendű európai nagyhatalomnak számított. Nemzetközi politikai súlyához kulturális téren is méltónak mutatkozott: ezt tanúsítják az építkezések, a freskófestészet fönnmaradt emlékei vagy a Képes Krónika illusztrációi. Magyarország tehát a 14. században nemcsak a kor színvonalán álló ország volt, hanem vezető helyet vívott ki magának a korszak Európájában.

Bertényi Iván - Nagy ​Lajos király
Nagy ​Lajos király 1326-ban született, s 1342-től 1382-ig uralkodott. Anjou Károly Róbert és Lokietek Erzsébet fiaként csaknem valamennyi európai uralkodóházzal rokonságban volt. A nevéhez tapadt "Nagy" jelző pedig már azt is mutatja, hogy teljesítménye, életműve a nagy középkori uralkodók sorába emeli őt. Miért akkor a máig tartó viták személye körül? Egyebek között azzal a súlyos váddal is illeték, hogy számos hiábavaló hadjáratával fecsérelte az ország pénzét, fiainak vérét, s erőit inkább a török ellen kellett volna fordítania. Bertényi Iván átfogó képet rajzol a korról, s benne Lajos királyról. Érinti és értékeli a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket. A legnagyobb teret a külpolitikának és a hadjáratoknak szenteli. Mindezt megrajzolva árnyalt értékelést ad a nagy király egész politikájáról, s egyben bemutatja magát az embert is. Ami pedig az elhibázott külpolitikát és a hiábavaló háborúkat illeti, bebizonyítja: Lajos a mindenkori valóságból kiindulva politizált, nem hanyagolta el a belső feladatait, s külpolitikáját az atyja, Károly Róbert nyitotta úton folytatta tovább.

Bertényi Iván - Szent ​István és öröksége
Ezer ​évvel ezelőtt nagy fordulat kezdődik a magyar nép történetében: a magyarság a keresztény állam megszervezésével belép az európai népek családjába, a lakosság igazgatása az addigi vérségi kötelékek helyett területi alapon átszerveződik. Ez a könyv a magyar állam születésétől tárgyalja Magyarország történetét, s az államiság következő, „magasabb" fokának, a rendiségnek a kialakulásával zárul. „A könyv a csaknem ötödfélszáz év magyar históriáját sokoldalúan tárgyalja, s meggyőzően bizonyítja azt is, hogy korai nemzeti történelmünk napjainkban is velünk él." Makk Ferenc, a történettudományok doktora

Bertényi Iván - Nagy ​Lajos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bertényi Iván - Magyarország ​az Anjouk korában
Az ​Anjouk kora hazánk történetének mozgalmas időszaka. Megítélése történetírásunkban többször változott, s különösen századunk historikusainak a tollából kapott többször egymástól igen eltérő értékelést. Ezek a méltatások - különösen az Anjou királyaink közül leghosszabban, negyven évig uralkodó Lajos esetében - gyakran szélsőségesek voltak. Előfordult, hogy a történeti forrásokból kibontható tények helyett (vagy mellett) a napi politika alakulása (is) motiválta őket. Így a különböző időszakok történelmi szakirodalmában egymástól eltérő vélemények alakultak ki, s élnek ma is egymás mellett az olvasók tudatában. E könyv célja, hogy hazánk 14. századi történetét tárgyilagosan végigkísérje az Árpád-háznak III. András király (1290-1301) elhunytával bekövetkezett kihalásától Zsigmond (1387-1437) uralmának a kezdetéig. Ugyanakkor e periódus társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai fejlődését bemutatva, a szélsőséges megközelítésük ehelyett, a korábbinál árnyaltabb képet adjon az Anjou-korról és annak főbb szereplőiről.

Bertényi Iván - Az ​Árpád-ház királyai
1000-1301. ​Három évszázad - huszonhárom uralkodó. De mindaz, amit elért az ország, hat kiemelkedő személyiségnek köszönhető: az államalapító Szent Istvánnak, I. Andrásnak, aki rendet teremtett a pogánylázadástól felbolydult országban, Szent Lászlónak, a nemes lelkű lovagkirálynak, Kálmánnak, boszorkányüldöző kora felvilágosult uralkodójának, III. Bélának, aki alatt Magyarország európai nagyhatalom lett, és unokájának, a "második honalapítóként" tisztelt IV. Bélának. Az utókor "szent királyok nemzetsége"-ként emlegette Árpád utódait, s méltán. Az európai uralkodóházak közt egyedülálló módon három férfi: István, Imre, László és öt nő - Piroska, László lánya, Bizáncban; Erzsébet, II. András lánya; Ágnes, III. Béla unokája, Prágában; Kinga és Margit, IV. Béla lányai - érdemelték ki, hogy az egyház szentté avassa őket. Tiszteletük máig elevenen él, és nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, olasz és görög földön is. És a többi koronás fő? Volt, akivel betegség, méreg vagy fegyver végzett, mások életét apa és fiú, testvér és testvér közti ellentét, árulás keserítette meg - emberek voltak, telve nemcsak erényekkel, hanem hibákkal is. Mégis, ahogy Theobald Feger _A magyarok krónikája_ című, Augsburgban 1488-ban kiadott könyv előszavában megfogalmazta: "A magyar királyok esetében ... méltatlan dolog volna, ha derék tetteik ... eltemetve, emlékezet és hír nélkül maradnának." Ez a könyv azért született meg, hogy ez a méltatlanság ne következzen be. Hogy szövegével, képeivel megelevenítse előttünk az egyszervolt magyar középkor ragyogását.

Bertényi Iván - A ​címertan reneszánsza
Csaknem ​fél évszázad tanulmányai elsődlegesen a címertanról, de kiterjed néhány rokon segédtudomány (pecséttan, jelvénytan, diplomatika), valamint jog- és kormányzattörténet tárgykörében publikált eredmények bemutatására is.

Bertényi Iván - Gyapay Gábor - Magyarország ​rövid története
A ​címlapon az esztergomi székesegyház a Duna szlovákiai oldaláról látható, a lerombolt Mária Valéria-híddal. A felvétellel Magyarország ezredéves történelmének szimbolikus összekapcsolására tettünk tétova kísérletet. Íme, egy híd, amely évtizedek óta nem összeköt, hanem elválaszt; keresztény eszmekör, amelynek legszebb tételeiből inkább csak a retorika került át népünk napi életébe; az ősöreg folyó, melynek medrébe gigantikus betonsivatagot hordtunk, nem tudtuk megvédeni nyugalmát és méltóságát. 1990-ben Magyarország végre új útra léphetett, nemzeti szuverenitásunkat visszanyertük, berendezkedésünk keretei európai normák szerint épülnek ki. Ez azt is jelenti, hogy politikai dogmák nem torzíthatják többé múltunk tudományos igényű feltárását. Kézikönyvünk tudós-pedagógus szerzői végre objektíven és hitelesen ábrázolhatták történelmünk sorsfordulóit. Olyan kézikönyvet írtak tehát, amelyet régóta nélkülözött a magyar olvasó: egyetlen kötetben mindazt az adatot és elemzést megtalálhatjuk, amelyre az iskolai munka, az otthoni önképzés, a korszerű történeti közgondolkodás kialakítása során szükségünk lehet.

Bertényi Iván - Magyar ​címertan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bertényi Iván - Szende László - Anjou-királyaink ​és Zsigmond kora
Ez ​a gazdagon illusztrált kötet három nagy formátumú, kiváló tehetségű magyar uralkodóról kíván a történelmi igazságnak megfelelő emléket állítani: az Anjou-ház két királyáról, Károly Róbertről és fiáról, Nagy Lajosról, valamint a Luxemburg-dinasztia német-római császári címet is elnyert tagjáról, Zsigmondról. A történelmi igazságot említettük az imént, s nem ok nélkül. Még nem is olyan régen pártpolitikai szempontokhoz igazodva jószerivel csak lekicsinylő, érdemeiket elhallgató leírások jelentek meg róluk. Pedig Európa 14. és 15. századi történései nem érthetők cselekedeteik megismerése, azok céljainak megértése nélkül. Észak-Lengyelországtól a Nápolyi Királyságig, a német Hanza-városoktól az angliai Windsorig óriási területre terjedt ki befolyásuk hatósugara, tekintélyük vitathatatlan volt. Károly Róbert elévülhetetlen érdeme, hogy leverte a kiskirályok uralmát, és hatalmát megerősítve, okos gazdaságpolitikával aranyban, ezüstben bővelkedő országgá tette Magyarországot. Fia tovább erősítette a királyság jó hírét. Mind bel-, mind külpolitikájának köszönhetően Magyarország növelte területét, lovagkirályként sikerrel vette fel a harcot a kereszténységre támadó két pogány hatalommal: a litvánnal és a törökkel. Az udvarában nevelkedett veje, Zsigmond uralkodásának kezdete nem volt ugyan zökkenőktől mentes, de 1410 után a nemzetközi politika egyik irányítója lett, helyreállította a katolikus egyház egységét, s a Magyar Királyság még intenzívebben kapcsolódhatott be Európa vérkeringésébe. Mindez igaz az ország kulturális színvonalára nézve is: a 14. században és a 15. század első felében várak, városok, katedrálisok épültek, egyetemek létesültek, könyvek, ötvösremekek, festmények, szobrok születtek, a műveltség tekintetében is Európa egyik vezető nagyhatalma lett Magyarország. Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni jelentőségüket, azt mondhatnánk: Károly Róbert gazdaggá, Nagy Lajos területében és minden vonatkozásban naggyá, Zsigmond pedig tekintélyessé tette Magyarországot. Kötetünk azt mutatja be, hogyan történt mindez.

Bertényi Iván - Új ​magyar címertan
Történelmünk ​újabb korszakváltása természetesen címereink sorsának alakulását is befolyásolta. A tradíciókhoz való visszatérés nyomán eltűntek a települések mesterkélt és politikai célzatú szocializmuskori szimbólumai. Végre méltó helyükre kerültek az eredeti alakzatok, a címertanilag hiteles formák. Mindezt legszebben magának az állami címernek a "feltámadása" példázza. Bertényi Iván korábbi címertani munkáinak bizonyos részein tehát túllépett az élet. Ezeket a szerző - a heraldika nemzetközi rangú szaktekintélye - korszerűsítette, így az olvasó ismét hiteles címertani kézikönyvet vehet a kezébe.

Bertényi Iván - A ​magyar szent korona
Ez ​a könyv Bertényi Iván: A magyar korona története című művének (Kossuth Kiadó, 1978) negyedik, bővített kiadása. Megjelent a millecentenárium évében. A kiegészítő tanulmányok szerzői: ___ Bertényi Iván: Magyarország címere ___ Cs. Kottra Györgyi: Magyarország zászlaja

Kollekciók