Ajax-loader

Szémann Béla könyvei a rukkolán


Szémann Béla - Szexbanditák
"Felhajtotta ​a blúzomat elöl, rögtön fogdosni kezdett, a mellemet simogatta, de a legkisebb kísérletre is durván reagált. Felhajtva a szoknyám, lehúzta a harisnyanadrágom felét és a bugyimat. Szétfeszítette a lábam. Továbbra is ellenálltam. Védekeztem. Ő közben letolta a nadrágját, de nem sikerült belém hatolnia, mert összeszorítottam a lában..." "Hallottuk, hogy megerőszakoltak egy szemüveges lányt a parkban, ezért rögtön kérdezősködni kezdtünk, hogy hol van Viola. Megmondták, hogy lement az aluljáróba és mi utánamentünk, megkerestük. Szegény, szörnyen nézett ki. A ruhája csupa mocsok volt, az egész külseje zilált, az ingét is akkor patentolta össze. Faggatni kezdtük, s ő elmondta, hogy megerőszakolták. Közben persze körénk gyűltek sokan, mert ez mindig így van, ha történik valami az aluljáróban." "A kerületi bíróság megállapította, hogy P.... a bűncselekményeket rendkívüli hidegvérrel és kegyetlen módon hajtotta végre. A megtámadottakban hisztérikus félelmet keltett, amikor éjszaka felébredve az ágyuk mellett látták őt és azt hitték, hogy álmodnak. Áldozatait megkötözte, kirabolta, majd megerőszakolta. Az egyik megerőszakolt asszony többek között hiába kérlelte, hogy fordítsa hasra, mert műtétje következményeként képtelen a hátán feküdni. Nem vette figyelembe a kérését..."

Szémann Béla - Nők ​diplomával
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szémann Béla - Megerőszakolt ​nők
Hátborzongató ​történetek sorát olvashatjuk ebben a füzetben. Különféle körülmények között megerőszakolt lányokat és asszonyokat, más-más életkorú nőket ismerünk meg egyes történetekből. A tragikus események, amelyek feltehetően életük végéig kitörölhetetlen nyomot hagynak az áldozatokban, olyan jelenségekre hívják fel a figyelmet, amelyekről ugyan eddig is tudtunk, de amely esetek elszaporodása az utóbbi években riasztó méreteket öltött. Ki ne hallott volna már a háborúban, ostrom idején vagy után megerőszakolt nőkről, vagy ki ne ismerne néhány olyan esetet, ahol nőket sötét utcákon, tereken, vagy éppen részegségbe torkolló házibulikon erőszakoltak meg? A szerző érdeme, hogy a feltehetően nagy érdeklődésre számot tartó könyvében az élet olyan területét pásztázta végig, amelyről eddig általában csak szűkszavú újságcikkek jelentek meg, és csak elvétve foglalkoztak az elkövetési módokkal, a sértettek szerepével, az elkövetők személyiségével, az áldozattá válás lehetséges okaival.

Szémann Béla - Az ​utolsó metropolisz
"Menekülő ​ozmoidos tántorgott a megbénult Alfa-vasút mentén. A szerelvényekben halott emberek hevertek összehúzott lábakkal. Utazás közben érte őket utol a lidabel sugár. Az ozmoidos tépett ruhában, sebesülten rohant üldözői elől, zihált, már hosszú percek óta megtorpanás nélkül futott az életéért."

Szémann Béla - Utak, ​sorsok, asszonyok
Az ​ipar, a technika, a gazdasági élet fejlődésével a nők közül is - különösen a felszabadulás óta - egyre többen kapcsolódtak be hazánkban a termelésbe. Üzemi munkások, szövetkezeti dolgozók, közlekedési és egészségügyi alkalmazottak lettek, vagy éppen más munkaterületen helyezkedtek el. Ily módon a fizikai állományban dolgozó nők kategóriája a városokban és a falvakban egyaránt rendkívüli mértékben kiterebélyesedett. A nők a férfiakkal egyenjogú társként vonulta be a kis- és a nagyüzemekbe és más munkahelyekre. Arányuk az egyes nagy népgazdasági ágakon belül 1949 és 1978 között a statisztikai kimutatások szerint rendkívül jelentős méretekben megnövekedett - az összes munkások 49,7 százaléka nő. Abban, hogy a magyar munkásosztályhoz tartozók száma a felszabadulás óta eltelt évek során, a szocialista termelési viszonyok közepette csaknem megkétszereződött, nagy részük van a nőknek is. Az ő munkába állásuk rendkívül jelentős társadalmi fejlődést bizonyító eredmény; emelett azonban felvet egy sor szociális, gazdasági, morális vagy más társadalmi, családi és egyéni jellegű, megoldásra váró problémát. E kötet, amely a Magyar Nők Országos Tanácsának sokoldalú támogatásával és közreműködésével készült, már eleve azzal a szándékkal íródott, hogy ezt az erjedésben levő társadalmi réteget szociográfikus indíttatású riportokban emberközelbe hozza. Életutakat, életpályákat, sorsmetszeteket, vallomásokat mutatunk be a riportírás eszközeivel. Alanyainkat a legkülönbözőbb, olykor talán nem szokványos munkaterületekről kutattuk fel, de egyben megegyeznek: mindannyian munkásnők. Természetesen ilyen rövid portrékban nem vállalkozhattunk valamennyi arc és sors, egy-egy élet teljes kibontására, feltárására, a családi, a munkahelyi közérzet, az érzelmi élet, a gazdasági és szellemi valóságuk teljes bemutatására, bár arra törekedtünk, hogy minél sokrétűbb képet adjunk riportalanyainkról.

Kollekciók