Ajax-loader

Lőkös István könyvei a rukkolán


Lőkös István - Litteratura kajkaviana
A ma már évezredes múlttal büszkélkedhető horvát írásbeliség a történelem folyamán háromféle nyelvjárásban (ča, što, kaj) háromféle írást (glagolita, cirill, latin) s olasz és magyar ortográfiát használva gyarapodott, míg a 19. század elejére eljutott az irodalmi nyelvi standard létrehozásáig, amelynek alapja - a kaj nyelvű írók fájdalmára - a što dialektus lett. A könyv megírásának elsődleges célja az eddig felkutatott és a szakirodalom művelői által feldolgozott anyag és a kutatási eredmények számbavétele és összegezése volt, továbbá a kaj horvát irodalom középkorban gyökerező, majd a kései reneszánsz, a barokk és a felvilágosodás jegyében formálódó történetében folytonosságot mutató magyar motiváltság komparatív bemutatása - lévén, hogy a történelmi Magyarországon együtt élő népek irodalmának egyike sem fonódott úgy össze az elmúlt évezredben a magyarral, mint a horvát, ezen belül is elsősorban a kaj horvát literatúra..

Lőkös István - Irodalomtörténet ​1795-től 1849-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lőkös István - A ​Dráván túl és innen
Lőkös ​István irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA doktora és Irodalomtudományi Bizottsága, valamint a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. A Zágrábi Egyetem hungarológiai tanszékén volt vendégprofesszor, szlavistaként igen jelentős a munkássága, többek között az első magyar nyelvű horvát irodalomtörténet szerzője. A kötetben négy hosszabb lélegzetű tanulmány szól Krležáról, melyek közül a legaktuálisabb talán a Krleža Tisza Istvánról című, hiszen az első világháború befejezése, illetve Tisza István meggyilkolása mindenképpen olyan esemény(történet), melynek több oldalát is szükséges megvilágítanunk, Lőkös professzor ezt Krležával teszi meg. A Krležával foglalkozó Németh László-írások, illetve Kiss Gy. Csaba Zágrábról szóló esszékötetének bemutatása szimbolikus keretét adja a Krleža-dolgozatoknak. A kötetből kitetszik a „szellemi Dráva-híd” ideája – dicsérve Miroslav Krležát, de polemizálva is vele.

Lőkös István - Nemzettudat ​és regény
A ​könyv szerzője a 19. század negyvenes éveiben sarjadó, majd a 19-20. század fordulóján már európai színvonalúnak minősülő horvát széppróza alakulástörténetét vizsgálta, az egyes szerzőknél és az egyes művekben-életművekben megjelenő horvát nemzettudat és az ettől elválaszthatatlan magyarságkép aspektusából. A romantikával induló, majd a realizmus, a naturalizmus, végül a modern irányzatok (impresszionizmus, szimbolizmus) jegyében prosperáló horvát széppróza Ljudevit Farkas-Vukotinovictól Mirko Bogovicon, August Senoan, Josip Eugen Tomicon, Ksaver Sándor Gjalskin, Eugen Kumicicon, Josip Kozaracon és Jankó Leskovaron át Krlezáig ívelő folyamatát nyomon követve arra a következtetésre jutott, hogy az erőteljes nemzeti identitás mellett egy igen árnyalt magyarságkép jelenik meg a művekben. Ennek tanulságai a magyar históriában és irodalomtörténet-írásban is kamatoztathatók.

Kollekciók