Ajax-loader

Dr. Wiesinger Márton könyvei a rukkolán


Dr. Wiesinger Márton - Állatkerti ​séta
A ​zoológus szerző (aki az első tengeri akváriumot rendezte be a budapesti állatkertben) bemutatja a budapesti állatkert addigi (1958-ig terjedő) történelmét. Részletesen bemutatja a különböző állatok helyeit, az állatóvodát, az állatok viselkedését.

Dr. Wiesinger Márton - Halak
Tizennyolc!(42...) ​éve annak, hogy egy általános iskolás kisdiák az óbudai Duna-parton, a Tímár utca táján akváriumban tartott fiatal csukái részére apró küszökre halászott egy lepkehálóval. Az idő már ősziesre fordult, de a ragadozó halaknak táplálék kellett. Egyszer csak hálójába akadt egy különös halacska: három tüske volt a hátán, és rögtön feltűnt testének szokatlanul széles orsó alakja – tüskés pikó volt. Az egyetlen példány, amit idáig Magyarország területén fogtak. Ma az Országos Természettudományi Múzeum egyetlen bizonyító példánya, és ennek alapján került be a faj a Berinkey-féle magyar halmonográfiába. Így segíthet egy diákgyerek is a halfauna megismerésében. Könnyű észrevenni az útszélen növő vadvirágot, még a rajta pihenő pillangó megfigyelése sem okoz különösebb gondot, de a vizek mélye „titkokat" rejt. A titok fátyla csak akkor libben fel, ha a hal egy célszerűen berendezett akváriumba kerül, és életének egyes mozzanatait elleshetjük a csillogó üvegfalon át. Ez a kis könyv a természetes vizeinkben élő halakat és az akváriumi díszhalakat mutatja be. A halak leírása után testhosszukat is feltüntettük, a gazdasági halaknál viszont a testsúly is szerepel. A zárójelbe tett számok a rendkívül nagy példányok adatait jelölik, illetve egy-egy akváriumban tartott trópusi hal vadvízi példányaira vonatkoznak. A könnyű kezelés érdekében az úszóképleteket, a garatfogak adatait és a pikkelysorok számszerű megjelölését mellőztük. Bár ez utóbbiak nélkül szöveges határozó el sem képzelhető, az egyes halfajokat ábrázoló élethű festmények a Magyarországon fellelhető halak közel 70 %-ának felismerésére alkalmas, könnyen kezelhető kalauzzá teszik zsebkönyvünket.

Dr. Wiesinger Márton - Akvarisztika
Mi ​kell egy akváriumhoz? Hat üveglap és megfelelő ragasztó, vagy fémváz és gitt, továbbá mosott folyami homok és kavics. Ezekből a kellékekből - megfelelő kézügyességgel - bárki megépítheti "üveg-falú tavát". Még a betelepítés sem kíván elmélyült szakértelmet, csupán kellő körültekintést, és némi eligazítást a halaknak egymással, a növényekkel és a vízzel szemben támasztott igényéről. Ennyi ismeretet pedig bármely akvarista könyv első fejezeteiben megtalálhatunk. Ám ha valaki nem dísznek szánja az akváriumot, hanem kedvtelésből akar vele foglalkozni, akkor már megbízható "vezetőre" van szüksége, például egy olyan könyvre, amely nemcsak ismeretet, hanem szemléletet is ad. E könyv szerzője éppen az akvarista szemléletet tartja a legfontosabbnak, hogy olvasója ne csak "kívülről" lássa az akváriumot, hanem megismerje annak belső összefüggéseit, vagyis életét is. Megismerteti az olvasóval az első hazai díszhaltelepítéseket, az akvarisztika kezdeteit és későbbi történetét, tehát mintegy beavatja az akvarisztikába. Tizenhat színes képtáblán a trópusi halak és a legfontosabb vízinövények képe látható, míg számos fotó és rajz az akvárium építését, gondozását, az akvarisztika történetének egyes dokumentumait stb. mutatja be.

Lányi György - Dr. Wiesinger Márton - Akvarisztika
A ​magyar nép kulturális fejlődése örvendetes módon bontakozik ki a haladó természettudományos ismeretterjesztés vonalán is. Ennek a természettudományos kultúrmunkának egy nálunk új, országosan kibontakozó területét képezik a biológiai szakkörök. A biológiai szakkörök az élő állatok és növények kedvelőinek és az élő-lényekkel kapcsolatos tudományágak tanulmányozóinak széles táborát ölelik fel. A természetkedvelők eme tábora napról napra nagy mértékben gyarapodik, mégpedig leginkább az ifjúság és az üzemek dolgozóinak körében, akik hathatós támogatást kapnak a tudományos szakemberektől. A biológiai szakkörök élősarkaiban élő növényeket és állatokat gondozunk, de a hangsúly azon van, hogy ezeket életközösségükben, természetes környezetükben mutassuk be. Az életközösségi bemutatás céljaira az a k v á r i u m a legalkalmasabb eszköz, mert amíg a cserépbe szorított növény, vagy a kalitka rácsai közé zárt madár csupán kiragadott tagja a természetnek, addig az akvárium üveg-falain belül növények és állatok egymásra utalt, közös élete zajlik le szemünk előtt; az élő természetnek olyan teljes, harmonikus köre, melynél alkalmasabbat talán el sem képzelhetünk a természet komplex-vizsgálatára. Az akváriumban szemünk előtt játszódnak le az összes életfolyamatok, megismerhetjük általa a vízi növény- és állatvilág lélegzése és táplálkozásmódja közötti lényeges különbségeket, a természetben uralkodó biológiai egyensúly törvényszerűségeit, a biológiai anyagcserefolyamatokat, a víz fizikai és kémiai tulajdonságait, a vízi szervezetek különféle szaporodási formáit és ezzel együtt egyedi fejlődésük törvényszerűségeit is. Az a tény, hogy az akváriumban a legegyszerűbb egysejtű lényektől kezdve a növényeken és gerinctelen állatokon keresztül — a gerincesekig minden biotípust együttes közösségben megtalálhatunk, alkalmat nyújt nemcsak a természet iránti érdeklődés felébresztésére, hanem a megfigyelő- és tapasztalatgyűjtő készség legteljesebb kifejlesztésére. Az akváriummal foglalkozó tudományos kedvtelés — az akvarisztika — kialakulásának történelmi szálai mélyen a múltba nyúlnak vissza.

Kollekciók