Ajax-loader

Anselm Grün könyvei a rukkolán


Anselm Grün - Karácsony ​-- az újrakezdés reménye
Karácsony ​tájékán oly sok emberben önkéntelenül is a gyermekkor idéződik fel, és ez több mint nosztalgia. A boldog kezdet, a paradicsom utáni vágy húzódik meg mögötte. Advent idején -- spirituális értelemben -- a boldogító élet, az új és végérvényes kezdet utáni vágyódásunkat fejezzük ki. Lényegében a karácsonyban is az újrakezdés válik a központi képekben jól láthatóvá és elképzelhetővé. Nem vagyunk a múlthoz láncolva -- minden mögött ott van a remény -- életpályánkat nem sérülései formálják. Maga Isten kezdi velünk együtt újra, amikor gyermekként közénk jön. Ez az ünnep legbensőségesebb örömhíre. Anselm Grün újszerűen teszi oly világosan érthetővé, hogy azok saját emberségünk képei lesznek. A legbensőnket megérintő örömhírekben ismerősen jönnek elő a változás, a béke, a dicsőség, a megnyílás és a megvilágosodás szimbólumai is: az új évezred beköszöntével a képek nemcsak az idők változását jelzik, hanem az emberi élet, a születés és a halál, az idő és az örökkévalóság között feszülő időről is szólnak. A könyvben ezek, mint képek és szimbólumok jelennek meg, és adnak szilárd tartást az idők változásában és forgatagában. Anselm Grün OSB. teológiai doktor.

Anselm Grün - Belső ​erőforrásaink
Erőnk ​a lélek ereje. Anselm Grün egyszerű módszerekkel irányítja figyelmünket a lelkünk mélyén szunnyadó forrásokra. A spiritualitás érintkezésbe hoz öngyógyító erőinkkel, örömünk, szeretetünk, energiánk forrásával, és megnyit „valami nagyobb” számára. Aki belülről – Istenből – meríti erejét, nem merül ki egykönnyen...

Anselm Grün - A ​mennyország benned kezdődik
Minél ​régebb óta kísérem az embereket, annál egyértelműbbé válik számomra, hogy mindannyian lelkünk ugyanazon mintájától szenvedünk, a tökéletességre törekvés mintájától, és azon kényszer mintájától, hogy bizonyítanunk kell, s hogy másokkal összehasonlítsuk magunkat. A sivatagi atyák lelkisége utat mutat nekünk a belső szabadságba. Amely megengedi nekünk, hogy belenézzünk saját valóságunkba, anélkül, hogy állandóan értékeljük vagy megítéljük... Éppen egyre ridegebbé váló üzleti világunk kelt bennünk vágyakozást egy olyan lelkiség iránt, amely a belső szabadságba vezet bennünket, amely arra hív minket, hogy fedezzük fel magunkban a csend terét, amelybe nem léphet be ennek a világnak zaja. Mindannyian hordozzuk magunkban a hallgatás helyét. Ott szabadok vagyunk.

Anselm Grün - Isteni ​boldogság
Minden ​ember a boldogságra törekszik. Ebben az ókortól kezdve napjainkig megegyeznek a filozófusok, teológusok és pszichológusok éppúgy, mint nagy íróink. Anselm Grün könyve az egészséges élet spirituális gyakorlatáról és a boldogság művészetéről szól. A világirodalom egyik leghíresebb szövegében, a hegyi beszédben leírt nyolc boldogságon keresztül mutatja meg az utat, amely egy értelmes és boldog élethez vezet. A szerző - a münsterschwarzachi apátság szerzetese, lelki tanácsadó és kurzusvezető, akinek könyveit több millióan olvassák világszerte - a boldogmondásokat mesterien és életközelien úgy fejti ki, mint a sikeres és egészséges élethez szükséges gyakorlat útját. A könyv iránymutatást jelent mindazoknak, akik szeretnének boldogok és megelégedettek lenni, és mindezt hajlandóak - önmagukon túlmutatva - nyitottan és őszintén keresni. Maga a szerző így fogalmaz: "a boldogság rejtélyes, mélyértelmű és jelentős." Fedezzük fel együtt Anselm Grünnel a boldogság egy olyan arcát, amelyet eddig még talán nem is ismertünk!

Anselm Grün - Akarsz ​szabad lenni?
Találj ​rá a saját utadra! Saját utadat keresed? Nem akarsz másokat utánozni? Próbálsz önmagad lenni, de közben néha elbizonytalanodsz? Ki vagy valójában? Hogyan találod meg helyedet az életben? Szükséged van olyanokra, akik megértenek, akikre támaszkodhatsz, akiket nem ingat meg saját bizonytalanságuk, akik kitartanak melletted, és segítenek, hogy megállj a magad lábán. Hited nem írja elő, milyen úton járj, sokkal inkább arra nyitja fel a szemedet, hogy különleges vagy, s hogy egészen személyes utad van ebben a világban. Anselm Grün a keresésben segít, s olyan fontos témákban kínál támpontot, mint család, barátság, önbizalom, szabadság… E könyv írója bencés szerzetes, a münsterschwarzachi apátságban él Németországban, ahol megszervezte és hosszú éveken át vezette az ifjúsági lelkigyakorlatokat. Napjaink egyik legolvasottabb keresztény szerzője.

Anselm Grün - Adj ​új értelmet a világnak!
Anselm ​Grün könyvében nem arról akarja meggyőzni az olvasót, hogy feltétlenül hinnie kell Istenben vagy az egyház tanításában, hanem inkább a kereső emberekhez szól: meg akarja mutatni nekik, hogy új módon is lehet szemlélni a hitet. Olyan új problémamegoldáshoz hasonlítja ezt, amely magasabb síkra emeli a problémát: átértelmezi. Nemcsak konkrét problémákat képes azonban átértelmezni, hanem az élet egészét is. Hinni – szeretni – dicsérni: ez a három szó foglalhatná össze az új magatartást, amely egyben a kereszténység lényegének is foglalata.

Anselm Grün - Megosztottság
A ​megosztottság korunk alapvető életérzése, sokan belülről megosztva érzik magukat. Az a benyomásuk, hogy szakmájuk, családjuk, plébánia és politikai közösségük sok-sok elvárása ide-oda rángatja, mintegy széttépi őket. Olyan gyakran váltogatják szerepeiket, hogy sokszor már maguk sem tudják, épp milyen szerepet alakítanak, s a végén nekik sem világos, kik is ők valójában. Sok ember nem hajlandó szembenézni ezzel a problémával, így az uralja őket, állandó meghasonlásban élnek. A szerző szándéka irányt mutatni, hogy minden olvasó a maga számára megtalálja a helyes utat a megosztottságból az egységbe, a meghasonlásból a tudatosságba, a szétszórtságból az összeszedettségbe.

Anselm Grün - A ​zsolozsma és a belső imádság
A ​kötet alapjául a Münsterschwarzachi Füzetek 50., jubileumi kötete szolgál. A zsolozsma és a belső imádság kapcsolata nem mentes a feszültségektől. Ám éppen a szemlélődő közösségek mindig is nagyra becsülték a zsolozsmát. Számukra az nem a belső ima ellentéte, hanem út afelé. Eredete szerint a misztika mindig is a liturgiához tartozott. Csak az ezredforduló környékén keletkezett rés az objektív liturgia és a szubjektív magánájtatosság között. Benedeknél a belső ima élő folyamából szigetként emelkedik ki bizonyos időkben a zsolozsma. A szerzetesek a zsoltározás közben olyan lelkiállapotba kerülnek, amely kedvez a belső imának. Zsolozsma és belső ima egysége a szó és a hallgatás váltakozásában áll. Ez a füzet azt a feladatot tűzi ki maga elé, hogy a belső imát és a zsolozsmát ismét összhangba hozza, úgy, hogy ennek az egységnek a gyakorlati megvalósítása során a zsolozsma ismét a belső ima helye és kifejezése legyen.

Anselm Grün - Az ​életművészet könyve
A ​boldogság gyökere Anselm Grün szerint ez: "légy az, aki vagy, de ne forogj folyton saját éned körül. Ne csapd be magad. Fogadd el, hogy nem vagy hős, és ne fontoskodj. Dolgozz gyengeségeiden. De ne ragaszkodj hozzájuk. Engedd el őket. Fogadd el magadat kuszaságaiddal és ellentmondásaiddal együtt. Mert csak akkor jutsz tovább, ha el tudod viselni magadat. Csak akkor leszel emberi. Az tud másokhoz is jó lenni, aki önmagával irgalmas. Aki tudatos, az tud áldássá válni mások számára. Ne foglalkozz tehát azokkal az elvárásokkal, melyeket mások támasztanak veled szemben. Élj önállóan, és ne hagyd, hogy a külső nyomás határozzon meg. Ne igazodj, hanem keresd az összhangot a benned lévő legmélyebb maggal - és nemcsak önmagaddal fogod megtalálni a harmóniát, hanem mindig ki is tudod majd azt sugározni. Keress mély kapcsolatokat, és fogadd azokat ajándékként: a barátságban és a szerelemben. Higgy minden szeretetben - juss annak mélységére. Csak a szíveddel látsz jól."

Anselm Grün - Ami ​a szerelmet táplálja
Elgépiesedik ​napjainkban a szerelem is? Nem, erről szó sincs, mondja a népszerű szerző, Anselm Grün. A szerelem ma is a mennyekbe röpíthet bennünket, ugyanúgy, mint bármikor korábban. A szürke mindennapokban mégis szükség van arra, hogy szerelmünk új erőt, gondoskodást és táplálékot kapjon. Grün a spiritualitásban leli fel a szerelem igazi forrását. Ír az erotika, a szexualitás fontosságáról, amelyek a szerelmet ébren tartják, bemutatja a társas kapcsolatok nehézségeit is. A féltékenységet, a vitákat és a félreértéseket – mindezt az ő egyéni látásmódjával. Anselm Grün lenyűgözi olvasóit műveltségével és bölcsességével. Ez a könyve szól mindazokhoz, akik társas kapcsolatban élnek, vagy éltek. Feleséghez, férjhez, élettárshoz, elváltan élőkhöz, a kapcsolatra most készülőkhöz, és azokhoz is, akik már egyedül maradtak.

Anselm Grün - Bocsáss ​meg magadnak
Sokan ​vágynak a kiengesztelődött életre önmagukkal és a környezetükben élő emberekkel. De képtelenek megbékélni saját életük történetével, és maguk körül is csak veszekedést és viszályt látnak. Napjainkban megtapasztaljuk, hogy a politikai túlélés múlik a kiengesztelődésen. Kiengesztelődés nélkül nem lesz jövő a földön. Ebben a füzetben a megbocsátás és a kiengesztelődés jelenségét szeretné a Bibliából kiindulva korunkra alkalmazni a szerző. Szemügyre veszi mind a személyes, mind pedig a politikai és a társadalmi vetületüket. Foglalkozik a kiengesztelődés szentségével. Kitér a megbocsátás és a bűn kapcsolatára. Ha az egyház fantáziával és bátran teljesíti a „kiengesztelődés szolgálatát”, akkor meghallják szavát.

Anselm Grün - Hallgatni ​arany
Napjaink ​zajában sokak számára létszükségletté vált, hogy visszavonuljanak a hangos forgatagtól, és csöndre találjanak. A hallgatás mai dicséretéből azonban hiányzik egy szempont, amelyet a monasztikus hagyomány újra meg újra hangsúlyozott: a hallgatás mint feladat, mint felszólítás arra, hogy önmagunkon dolgozzunk, hogy önmagunkon változtassunk. Ezért a 3–6. századi szerzetesek kapnak szót ebben a kötetben, ők mondják el tapasztalataikat a hallgatással kapcsolatban. A szerzetesek nem lelkendeznek a hallgatásról, hanem nagyon szerényen, és mindig valamennyi más módszerrel összefüggésben beszélnek róla. Az ő számukra a hallgatás az a hely, ahol leépíthetjük hibás magatartásunkat, megküzdhetünk önmagunkkal, és megnyílhatunk Isten számára.

Anselm Grün - Megbékélés ​Istennel
"Sok ​keresztény nem tud őszintén hinni az irgalmas Istenben, mivel a moralizáló prédikációk elhomályosították istenképüket, és rossz lelkiismeretet oltottak beléjük. Sokan fájdalmasan hordozzák a negatív istenképeket, amelyeket az egyházi igehirdetés és szüleik vallásos nevelése hagyott örökül rájuk. Vannak, akik végleg szakítanak Istennel, amikor elutasítják ezeket a megbetegítő istenképeket. Mások szeretnének hinni Istenben, de nem tudják, hogyan jussanak túl elhomályosult istenképeiken, s hogyan találkozhatnának az igaz Istennel. Nekik szeretnék segíteni ezzel a könyvvel, hogy szemükre vegyék spirituális történetük megsebző és gyógyító tapasztalatait, és ezen az úton rátaláljanak a kiengesztelődésre Istennel és önmagukkal."

Anselm Grün - Minden ​napunk út a boldogsághoz
Nem ​kell hatalmas erőfeszítéseket tennünk azért, hogy eljussunk a vágyott boldogsághoz. Csupán nyitott szemre és szívre van szükségünk hogy felfigyeljünk a körülöttünk lévő apró csodákra...

Anselm Grün - Gerhard Riedl - Misztika ​és érosz
„A ​vallásosság és a nemiség az élet két legerősebb hatalma. Aki eredendően ellenségeknek tekinti őket, az a lélek örök megosztottságát hirdeti. Aki kibékíthetetlen ellenségekké teszi őket, széttépi az ember szívét.” – idézik a szerzők Walter Schubart Vallás és érosz című könyvét. Írásukban választ keresnek arra a kérdésre, hogyan lehet a cölibátust úgy élni, hogy a szexualitás lelki erővé váljon. Ám a házasságban sem könnyű a szexualitást úgy élni, hogy az a kölcsönös szeretet és megbecsülés kifejezése és egyben lelki tapasztalat is legyen. Ezért ez a könyv arra törekszik, hogy újból összhangba hozza a lelkiség és a szexualitás, a misztika és az érosz két pólusát. A misztika nem csupán néhány kiválasztottnak szól. Isten ma is közel akar jönni hozzánk és nekünk akarja adni önmagát. És az érosz ma is az az út, amelyen megsejthetjük és kitapinthatjuk Istent.

Anselm Grün - Hogyan ​kerüljük el a kiégést?
Egyre ​több ember tapasztalja meg a burnout élményét, érzi magát túlterheltnek, akadályozottnak és kiégettnek. Ilyenkor nem áramlik az energia. Tovább dolgozunk ugyan, de munkánk rutinná válik. Nyomás alatt érezzük magunkat, egyik időpontról rohanunk a másikra, nem lelünk örömet abban, amit teszünk – s nem utolsósorban semminek sem látjuk értelmét. A burnout bekövetkezésének számtalan oka lehet. Gyakran bénító képek állnak mögötte. Hogyan tudjuk csökkenteni terhelésünket és felszabadítani azokat az erőket, amelyek segíthetnek újra megtalálni élet- és munkakedvünket? Anselm Grün segít, hogy egészséges képeket és képzeteket véssünk lelkünkbe, és átváltoztassuk betegítő elképzeléseinket. Kipróbált rituálék mutatnak utat, hogyan kezdhet újra áramlani bennünk a belső energia. Mindenki tehet valamit azért, hogy megelőzze a kimerülést, éltesse a flow-t, és ráleljen saját kreativitásának forrására.

Anselm Grün - A ​bor
A ​bor immár több mint hatezer éve ejti bűvöletbe az emberiséget. Minden kultúrában szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak neki, sokféle rítus kötődött szenteléséhez vagy megáldásához, és gyakran áldozták az isteneknek. A borban lelt öröm a kereszténység Örömhíréhez is hozzátartozik. A bor az életért érzett hála és az istenihez fűződő kapcsolat megtestesítője. Anselm Grün a keresztény hagyományból kiindulva szemléli a bort, annak spirituális dimenzióját vizsgálja; ugyanígy tárgyalja a bor szerepét a Bibliában, valamint a kereszténység történetében és a mai ember életében. A képek bősége és a szöveggel alkotott összhangjuk megteremti a borról való gondolkodás meditatív légkörét, miközben föltárja szimbolikus gazdagságát.

Anselm Grün - Út ​a szabadsághoz
A ​lelki élet mint a belső szabadság begyakorlása A szabadság az emberiséget ősidők óta izgató, vágyait kifejező fogalmak egyike. Lelke mélyén minden ember vágyik a szabadságra. A „szabadság” fogalmát napjainkban sokan a francia forradalom óta létező szabadságmozgalmakkal azonosítják, az Egyházzal azonban nem, holott a szabadság a Biblia központi kifejezése, a lelki életet pedig az ősegyház ideje óta a szabadság begyakorlásának tekintjük.Ebben a könyvben nem a szabadság nagy teológiáját fejti ki a szerző, hanem a szabadság spritiuális dimenziója iránt érdeklődik. Mondanivalóját az Újszövetség üzenetére s annak néhány egyházatyánál és a szerzetességben fellelhető értelmezésére korlátozza. A teológiában valamitől és valamire való szabadságot különböztetünk meg. Ez a könyv főleg az első szemponttal foglalkozik. A lelki út a függőségekből és kényszerekből a szabadsághoz vezet, a megszabadulás célja pedig: odaadni magunkat Istennek és az embereknek. Már Angelus Silesius úgy fogalmaz: „Aki szereti a szabadságot, szereti Istent”. A könyv végére azonban megvilágosodik, hogy fordítva is igaz: „Aki Istent szereti, az a szabadságot is szereti”.

Anselm Grün - Mit ​akarok?
Mindennapi ​ügyekben sem könnyű dönteni, de még nehezebb olyanokban, amelyek egész életünkre kihatnak. Manapság egyre többen szenvednek a döntéshelyzetek szorításától és attól a félelemtől, hogy mi lesz, ha tévednek. Anselm Grün „Mit akarok? A döntés bátorsága” című könyve segítséget kínál, kedvet ébreszt, hogy felfedezzük magunkban a választás képességét. Megmutatja, mi akadályoz, mi bénít meg bennünket, mi okoz szorongást, s megmutatja, hogyan vállalhatunk felelősséget döntéseinkért. A szerző gyakorlati útmutatást ad, hogyan tegyünk szert az egyre bátrabb és tudatosabb döntés képességére. A könyvben számos imaformula található, amelyek az élet minden területéről merítenek. Ima az áldozatszerep, a kesergés ellen, ima azért, hogy ne sirassuk az elengedett lehetőségeinket, vagy azért, hogy ne függjünk másoktól. Együtt imádkozhatunk a szerzővel a munkaköri döntések, a konfliktusok, a barátság, a partnerkapcsolat, egy új állás betöltése vagy a gyermekvállalás kapcsán. De olyan profán kérések is helyet kapnak Anselm Grün gyűjteményében, mint segítségkérés Istentől vásárlás vagy lakóhely változtatás előtt.

Anselm Grün - Alois Seuferling - Egységben ​a teremtett világgal
Sokakat ​foglalkoztat manapság, hogy miként élhetnénk harmóniában a teremtett világgal. Anselm Grün és Alois Seuferling könyve arra a felismerésre épül, hogy ez a vágy (ahogy ők nevezik: teremtés-lelkiség) már nagyon egyértelműen megjelenik a korai szerzetesség szövegeiben is. A könyv elsősorban Szent Benedek Regulája alapján vizsgálja a keresztény ember felelősségének lehetőségét az élet különböző területein: az imádságban, a vezetésben, a tárgyi világhoz való viszonyban, a gazdasági életben, a szexualitásban, a szenvedésben, és az élet sok más, érzékeny területén.

Anselm Grün - Ünnepek ​és szokások, amelyek megszépítik életünket
A ​szerző e könyvében a szétesett emberi kapcsolatok és egyéni sorsok jó irányban történő megváltoztatásához nyújt segítséget. Olyan szokásokra, rituálékra hívja fel a figyelmet, amelyek valóban boldogabbá tehetik életünket, ugyanis megnyitják a mennyet életünk felett; olyan érzéseket közvetítenek, amelyeket különben sohasem fejezünk ki; elmélyítik a kapcsolatokat; szent teret és szent időt teremtenek; emlékeztető jelek; otthont teremtenek; az önmagammal és Istennel való találkozás helyei.

Anselm Grün - Álmaink ​és lelki életünk
Isten ​a lelki élet három területén találkozik velünk: gondolataink és érzéseink területén, a testünkben és az álmainkban. Az álom az a terület, ahol a saját igyekvésünk kikapcsolódik, vagy legalábbis komolyan legyengül. Ezáltal kiengedjük kezünkből az irányítást, Isten pedig sokkal könnyebben behatolhat az életünkbe.

Anselm Grün - A ​találkozás titka
Együtt ​nevetünk, együtt sírunk, együtt éljük le az életünket, aztán együtt öregszünk meg, vagy együtt maradunk fiatalok. Anselm Grün huszonöt különféle utat mutat be ebben a könyvében, s mindegyik arra szolgál, hogy megnyíljunk, hogy igazi, mély kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és a többiekkel. Nyitottság és bizalom, távolságtartás és odaadás: szívünk mélyén mindannyian tudjuk, mire van szükségünk, mi tesz jót nekünk, hogy mély emberi viszonyokat tudjunk kialakítani. Ez a könyv mindenkinek szól, aki szeretné elmélyíteni a szeretetet, amely másokhoz fűzi.

Anselm Grün - Michael Reepen - Gyógyító ​egyházi év
Meditációs ​kurzusaikon, ahol a különböző egyházi ünnepek archetípusos tartalmát egy-egy mozdulatban, pantomimban vagy játékban próbálták megjeleníteni, arra a felismerésre jutottak a szerzők, hogy az egész egyházi év egy nagy pszichodráma, pszichénk drámája. Az egyházi év különböző ünnepei lehetővé teszik, hogy a gyakran a tudatalattiba száműzött gondolatok és érzelmek, képek és elképzelések kifejezésre jussanak, megjelenjenek. Az egyházi év nem pszichológiai előadásokat tart a tudatalattiról, nem is elemzi azt, hanem képekben és szimbólumokban, a liturgia ünneplésében, rítusokban és mozgásokban ábrázolja. Kijátssza, mozgásba hozza a tudatalatti tartalmakat. Végső soron a liturgia szent játék, amely mindenkit bevon és részt biztosít számára az ábrázolás tárgyából, az ünnep titkából, megváltásunk misztériumából. A liturgia átalakít minket, a megváltás egykori titka jelenné válik napjainkban és a megváltás ma rajtunk megy végbe.

Anselm Grün - Fény ​az utadon
Azoknak, ​akik fontosak nekünk. Anselm Grün az életünket átható fény megismerésére hív Bennünket.Honnan ered a fény? Mi táplálja bennünk a világosságot? Mely pillanatokban ragyog fel különös erővel, hogy megvilágítsa utunkat? Anselm Grün arra bátorít, hogy merjünk hálát érezni életünk világos oldalaiért, és bizalommal lenni ott, ahol utunkat még sötétség burkolja.

Anselm Grün - Meinrad Dufner - Alulról ​induló lelkiség
Az ​alulról induló lelkiség és a közösség. Ha közösségünket arról felállított eszményképhez hasonlítgatjuk, nem tudjuk megtalálni a továbbfejlődés lehetőségét. Közösségünk kirekesztettt/elégedetlen tagjai mindig tükröt tartanak a közösség felé. Ha a közösség nem akar ebbe a tükörbe nézni, szeretettel fordulni feléje akkor hazugságokra épül. Csak akkor tud közösségünk fejlődni, ha szemmel tartjuk gyengeségeinket, és merünk szembenézi velük, foglalkozni velük

Anselm Grün - Maria M. Robben - Találd ​meg a magad útját!
A ​szerzők – mindketten gyakorló lelkivezetők – könyvükben a szülők által okozott lelki sebeket vizsgálják újszövetségi történetek és Grimm-mesék segítségével. A bibliai szövegekben Jézussal mint tapasztalt terapeutával találkozunk, aki ma is képes gyógyítani, a mesék segítségével pedig saját erőforrásainkat fedezhetjük fel. A cél az, hogy sebeinkkel kiengesztelődve felismerjük személyiségünk lényegét, és rátaláljunk saját utunkra. „Jézus – Carl G. Jung szerint – személyiségünk központjának legtisztább archetípusa. Ha a gyógyítási történetek Jézusával találkozunk, lényünk központjával is találkozunk. Jézus terápiájának tehát végeredményben az a célja, hogy érintkezésbe lépjünk személyiségünk legmélyebb lényegével. Ha érzékeljük önmagunk központi magját, akkor szabadok vagyunk, akkor nem kapaszkodunk többé szüleinkbe. Akkor megtalálhatjuk a magunk útját.”

Anselm Grün - Meinrad Dufner - Az ​egészség mint lelki feladat
Mit ​üzen nekem a betegség? Mit üzen általa Isten? Milyen spirituális feladat elé állít a betegség? A betegség rákényszerít, hogy megszabaduljak önmagamról alkotott illúzióimtól, felülvizsgáljam a magamról és Istenről alkotott képemet, s a hamis istenképek szétzúzása után nagy alázattal a valódi és igaz Isten nyomába eredjek.

Anselm Grün - Mi ​jön a halál után?
Sok ​embernek nehéz megbirkóznia a halállal, és gyakran félelmek között tesszük fel a kérdést: Vajon továbbél-e lelkünk a halál után? Valóban létezik-e a menny és az örök élet? Anselm Grün meg szeretné ismertetni velünk az élet és a meghalás művészetét, és választ akar adni életünk központi kérdésére: Mi jön a halál után? A Biblia képeinek segítségével megpróbálja felvázolni, mi vár valószínűleg ránk. Ezáltal intenzívebben és tudatosabban alakíthatjuk életünket. Félelmünk reménnyé és nyugalommá változik.

Anselm Grün - Örülj ​az életnek
Sokan ​gondolják úgy, hogy manapság nem könnyű megőrizni az életörömöt. Anselm Grün megmutatja, hogyan sikerülhet mégis új erőt és örömöt találni az életben, és megnyitni szívünket az élet örömteli oldalai előtt. Hasznos gondolatai és bátorító szavai hozzásegítenek, hogy élvezni tudjunk minden pillanatot.

Anselm Grün - Az ​emberélet útjának felén
Az ​élet értelmére irányuló kérdés már önmagában vallásos kérdés. Az élet fordulópontja lényegét tekintve az élet értelmének krízise, tehát vallásos krízis. Egyben rögtön magában rejti annak esélyét is, hogy életünknek új értelmet találjunk.

Anselm Grün - Változtasd ​át félelmedet!
Anselm ​Grün ebben a könyvében arra hív minket, hogy vizsgáljuk meg közelebbről saját érzéseinket, lépjünk beszélgetésbe saját félelmünkkel, hallgassunk rá, halljuk meg, mit mond nekünk, s tegyünk különbséget: vajon határaimra hívja fel figyelmemet, vagy pedig egy beteges mintát vésett belém. Grün számára nem a klasszikus terápia, hanem a lelki utak lényegesek, hogy kezeljük félelmünket és megszabadítsuk szívünket a szűkösségből. Meg van győződve róla: A félelem angyallá válhat, ha békét kötünk vele, s barátunkká tesszük a nagyobb elevenség felé vezető úton. A Bibliával beszélgetve, és megfigyelve, hogyan bánik Jézus az emberek valós félelmeivel, Grün olyan belátásokat fogalmaz meg, amelyek terápiásan is segítséget jelenthetnek.

Kollekciók