Balázs Dénes könyvei a rukkolán

Balázs Dénes - Hátizsákkal alaszkától a tűzföldig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Dénes - A ​Zambézitől délre
A ​szerző földrajzi tanulmányútjainak során már csaknem az egész világot bebarangolta. Tarsolyából még egy kontinensdarab hiányzott.: Afrika déli része, a Zambézi-folyón túli terület. Balázs Dénes ismét vállára vette sok vihart látott hátizsákját, és megérkezett Dél-Afrikába. A szerző utazása idején bomlott fel a portugál gyarmatbirodalom, Angolában még harcok dúltak, és Afrika déli részének fehér kisebbségi kormányai kétségbeesett lépéseket tettek uralmuk védelmére. Az effajta háborús légkör nem kedvez a természetben való búvárkodásnak, a szerzőnek mégis sikerült bejárnia nemcsak a Dél-afrikai Köztársaság legszebb tájait, hanem Lesotho hegyvidékét, Botswanában az Okavango mocsárvilágát és a Kalahári homokpusztáit. Namíbiában a különleges állatairól és növényeiről híres Namib-sivatagot, s utazását Rhodesiában a csodálatos Viktória-zuhatagnál fejezte be. A szerző az utazásnak majd mindenfajta olcsó lehetőségét kitapasztalta, ez alkalommal gyakorta "tehervonatstoppal" is közlekedett. A Zambézin túli térség várhatóan még hosszú ideig Afrika nyílt sebe marad, az emberi jogaikért harcoló őslakók küzdőtere. A szerzőt könyvének megírásakor az a cél vezette, hogy részletesen földrajzi hátteret, történelmi és néprajzi ismereteket nyújtson a térségben zajló politikai csatározások jobb megértéséhez. A "Világjárók" sorozat új kötete tehát nem egyszerűen kalandos útleírás, hanem egyben Afrika déli részének földrajzi kalauza is.

Balázs Dénes - Szigetről ​szigetre a Kis-Antillákon
“Gyöngyfüzér ​az isten nyakán”: Így emlegetik költői hasonlattal azt a szigetláncot, mely az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál, a két amerikai kontinens között ível át. Pipáló tűzhányók, titokzatos őserdők, csillogó korallmezők teszik vonzóvá e tájat, ahol különféle népek tarka sereglete fogadja az idegent. Ezeket a szigeteket látogatta sorra kalandos útján - Antiguától Trinidadig - a kispénzű geográfus szerző.

Balázs Dénes - Bozóttaxival ​Madagaszkáron
Madagaszkár ​neve ismerősen cseng a magyar fülnek: kalandos életű hazánkfia, Benyovszky Móric tette ismertté számunkra. A szigetország egészét bemutató írás azonban eddig hiánycikk volt a hazai könyvpiacon. Ezt pótlandó, a világjáró geográfus, Balázs Dánes újabb hátizsákos expedícióját a malgasok földjére szervezte. Kölcsönkapott rozzant autóval előbb a sziget déli felét járta be, majd bozóttaxival(hogy az mi, kiderül a könyvből) északon folytatta barangolását. Bemutatja a nagy \Vörös-sziget\ földrajzi érdekességeit, különlegs növény- és állatvilágát, távolról bevándorolt lakóit. A szerző nyomon követi Benyovszky útjait, és kutatásának eredményeit is közreadja. Az elmondottakat sok ábra és fénykép szemlélteti.

Balázs Dénes - A ​Húsvét-sziget fogságában
A ​Húsvét-sziget parányi, aranyló pont a Csendes-óceán végtelen azúrkék tükrén. Földünk legeldugottabb helye, ezer kilométerekre a kontinensektől. Itt fejlődött ki egy kis nép rejtélyes kultúrája, melyre hatalmas kőszobrok százai emlékeztetnek. Ebbe a titkos világba csöppent bele a geográfus szerző Föld körüli útján. Rövid szakmai ismerkedést tervezett, de aztán hosszú időre a sziget foglya maradt. Szorult helyzetében egy őshonos család fogadta be otthonába, így sikerült bepillantania a múlt titkaiba és a jelen gondjaiba.

Balázs Dénes - Argentína, ​Uruguay
Argentína ​a kontinens legváltozatosabb országa. A napégette végtelen pampák és az Andok vad hegyvilágának ellentéte, ahol a havas csúcsok közel hétezer méter magasba tornyosulnak. Döbbenets a különbség az ország északi és déli része között is. Északon trópusi õserdõk burjánzanak, a vadonban jaguárok és pumák rejtõznek, míg lent délen jégmezõk fedik a hegyeket... A tengerparotokon milliók élvezik a hûs hullámokat, az atlanti partokon pedig pinvinek tipegnek. Buenos Aires-ben látni való bõven akad, hiszen egy gazdag ország kirakata a világ felé. Annyian élnek benne, mint Magyarország összlakossága! Útikönyvünk kiegészítéseként még egy szomszédos kis országot bemutatunk: Uruguayt, amelyet a történelmi múlt eseményei és az azonos földrajzi adottságok szorosan Argentínához fûznek.

Balázs Dénes - Vándorúton ​Panamától Mexikóig
Balázs ​Dénes 1978-ban - hátizsákos világkörüli útja során - Közép-Amerikának a "banánköztársaságok" néven ismert országait járta végig gyalog, autóbusszal és helikopterrel. Olyan területet mutat most be az olvasóknak, amelyről vajmi kevés ismeretterjesztő mű jelent meg, s olyan országok természetföldrajzi, történeti, gazdasági, etnikai és politikai viszonyaiba segít betekintenünk, amelyek diktatórikus viszonyairól és forradalmi eseményeiről az újságok hírrovata és a televízió híradó nap mint nap beszámol. A szerző kalandos utazásának főbb állomásai: Panama, a csatorna országa, Costa Rica, Amerika virágoskertje, Nicaragua, a sokat szenvedett ország - sok ember, Honduras, Lempira földje, Belize, a földhíd mostohagyermeke, valamint Yucatán és Chiapas, a földhíd mexikói pillére. Balázs Dénes könyve olyan szórakoztató olvasmány, amelyből - szinte észrevétlenül - rengeteget lehet tanulni. A szerző felkereste és bemutatja, szóban és képekben, a maja kultúra nevezetes és a közelmúltban feltárt piramisépítményeit és sztéléit. (Quiringuá, Zaculeu, Petén, Tikal, Kaminaljuyu stb.), a jelentősebb vulkánokat (Pacaya, Izalco), megismertet a maják számrendszerével csakúgy, mint a mai indiánok és meszticek életével. A könyv didaktikus ábrái és szép képmelléklete, valamint áttekintést nyújtó tájékoztató adatai és táblázatai Közép-Amerika országaival és népeivel ismertetik meg a magyar olvasót.

Balázs Dénes - Magyar ​utazók Amerikában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Dénes - Pápua-Új ​Guinea
A ​nagy sikerű Galápagos könyv írója, dr. Balázs Dénes geográfus ezúttal egy másik egzotikus világgal ismerteti meg olvasóit: a pápuák földjével. A szerző ismét egyedül, háti zsákosan vág neki a trópusi vadonnak, amelynek emberevő lakóiról a múltban oly sok hátborzongató történetet meséltek. Pápua Új-Guinea a megdöbbentő ellentétek földje. A nagy sziget belsejében még mindig találunk kőkori kultúrfokon élő törzseket, ugyanakkor a főváros modern egyetemén az emberevő apák gyermekei már a rakétatechnikát tanulják. A felvidéken nem ritka látvány, hogy a törzsi háborúba induló harcos egyik kezében még kőbaltát szorongat, a másikban pedig egy tranzisztoros rádió bömböl. A hegyi lakók közül sokan még nem láttak életükben autót, de számosan utaztak már helikopterrel és repülőgéppel. Ami pedig a kannibalizmust illeti, az már csak a múlté, ha szorványos esetek még elő is fordulnak. Pápua Új-Guinea lakossága számtalan különféle nyelven beszél, sokféle ősi kultusznak hódol, és erejüket a meg-megújuló törzsi viszályok emésztik fel. A szerző útja arra a történelmi sorsfordulóra esett, amikor elemi erővel robbant ki a népekből az egységes nemzetté formálódás és a függetlenség vágya.

Balázs Dénes - Hajóstoppal ​az indonéz-szigetvilágban
"Könnyebb ​helyzete volt annak a bizonyos tevének, amelyiknek csak a tű fokán kellett átbújnia..." - írja Balázs Dénes expedíciójának előkészületeiről. Nem mindennapos vállalkozás volt: "saját zsebből, turistaútlevéllel és néhány szerény ajánlósorral", s azzal az elhatározással, hogy felderítse a trópusi karsztvidék geológus-körökben sokat vitatott titkát. Repülőgépen huszonnégy óra az út Európából Délkelet-Ázsiába. Szárazföldön és tengeren negyven nap - de olcsóbb... Azután pedig fel a hátizsákot,és indulás! Párás, fullasztó melegben, ingszaggató, tüskés őserdőben, kénes gázokat lehelő vulkáni kráterek peremén, gyalogosan - madzaggal összekötött cipőben -, rohanó hegyi folyókon át, törékeny vitorlással, rozoga bárkán a viharos tengeren, éhesen, szomjasan, kutatva a természet titkait. És sikerült. Segítettek a tudományos intézmények, jóindulatú emberek. A "Hajóstoppal az Indonéz szigetvilágban" az első, merész vállalkozás krónikája. A szerző azóta szerencsésen hazatért a másodikból is - átkelt a Szaharán...

Balázs Dénes - Az ​őserdők világa
Földünk ​legnagyobb esőerdeje és vízi labirintusa Amazónia. Mikor könyvünk szerzője az Ucayali egyik mellékágán a fatönkből kivájt, de kis motorral hajtott csónakkal elakadt a vízjácintok virágmezőjében, kiderült, hogy éppúgy nem lehet továbbjutni a folyón, mint ahogy bozótvágó kés nélkül behatolni a trópusi őserdők sűrűjébe a fára kúszó liánok között. Világjáró szerzőnk mint a trópusi karsztformák kutatója Indonéziában találkozott először a trópusi őserdővel, s most a Föld számos trópusi és északi (boreális) őserdejének bemutatására, összefoglalására vállalkozott, mintegy folytatásaként A sivatagok világa c. kötetének. Ahogy korábbi könyvében a Föld elsivatagodására figyelmeztet, most a forró égövi dzsungelek kíméletlen irtásának következményeiről szól. A könyvet nagyrészt a szerző saját fotói, Hoppné Göcze Judit térképei és rajzai illusztrálják.

Balázs Dénes - A ​kenyérfák árnyékában
Földünknek ​e nagyon távoli zugában nem szántóföldön "terem" a kenyér, hanem fára kell mászni érte: kenyérfára! Csodálatos trópusi szigetek ezek, ahol az emberek falak nélküli házakban élnek, ahol alig kell ruházatra költeni, s még az ennivaló is az égből jön... Ebbe a mesés világba, a polinéz nép óceániai birodalmába, Szamoa, Tonga és Fidzsi szigeteire kalauzolja el az olvasót a világjáró geográfus utazó, Balázs Dénes. Utazása ezúttal sem "állami kiküldetés", hanem garasos vállalkozás, hátizsákkal és bakancsban, nagy adag elszántsággal és a jó szerencsébe vetett hittel. Gyalogszerrel járja körbe a nagyobb szigeteket, sok kaland és kedves emlék kíséri útját.

Balázs Dénes - Ausztrália, ​Új-Zéland, Óceánia
Ausztrália ​földjét 16-18000 kilométer választja el hazánktól. A kontinens-ország akkora, mint Európa négyötöd része, nagyságához képest azonban igen kevés lakosa van. A népességnek több mint háromnegyede városokban él, a szárazföld belső része jobbára lakatlan. Évezredes építészeti alkotásokkal nem büszkélkedhet, hiszen őslakói kőkorszaki színvonalon éltek, amikor a XVIII. század végén megjelentek az első európai fegyenctelepesek. Annál több viszont a természeti látnivaló, a sokféle rezervátum és maga a különleges növényzetű és állatvilágú táj. A szerző - miután részletesen ismertette az óriási ország föld- és természetrajzát, történelmét, népességét, a gazdasági helyzetet és kulturális életet - Sydneyből elindulva, az óramutató járásával megegyező irányban vezet végig a szövetségi államok során, Tasmániával és Norfolk szigetével fejezve be a sort. Utunk lényegében véve a kontinens szegélyén halad, de a fantasztikus tájak és természeti látnivalók kedvéért többször is kirándulást teszünk az outbackbe, a lakatlan belső területekre. Ezután a Föld egyik legszebb országának tartott Új-Zéland következik. A könyv írója szintén részletesen foglalkozik az ország föld- és természetrajzával, történelmével, népességével és kultúrájával, majd Aucklandből indulva ismerteti a két sziget városait és érdekes tájait. A múzeumokban megcsodálhatjuk a régi maori kultúra emlékeit, majd a gejzírek és iszapvulkánok földjéről sűrű őserdőkön át a japán Fudzsi-szannal vetekedő szépségű Mt. Egmont-ra mehetünk a déli szigeten pedig csodálatos nemzeti parkok során át juthatunk el az új-zélandi Déli Alpok gleccservilágába és a fjordok vidékére. A kötetünk Óceániával foglalkozó harmadik része a legrövidebb. Az író a Csendes-óceán több ezer szigetéből csak azt az egynéhány szigetcsoportot választotta ki, amely idegenforgalmi szempontból jelentős hely, és éppen ezért be is kapcsolták a nemzetközi közlekedéshálózat vérkeringésébe. Fidzsi, Tonga, Szamoa, a Társaság-szigetek és Marquises szerepelnek a könyvben - a nemzetközi turizmus fontos központjának, Hawaiinak ismertetése ugyanis az USA nagyútikönyvben jelent meg. A kötetet 96 oldalas fényképmelléklet, valamint 40 város- és tájtérkép egészíti ki.

Balázs Dénes - Közép-Amerika
Közép-Amerikának ​hívjuk összefoglaló néven az Észak- és Dél-Amerikát összekötő földhidat, amelyen hét ország van: Guatemala, Belize, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica és Panama. Tágabb értelemben azonban Közép-Amerikához tartozik a két kontinens között elterülő szigetvilág is: a Nyugat-indiai szigetek. Nyugat-India három szigetcsoportot foglal magába: a Nagy-Antillákat (Kuba, Hispaniola, Jamaica, Puerto Rico), a Kis-Antillákat és a Bahamákat. A szerző a fenti sorrendben és ebben a tágabb értelemben ismeretei velünk ezt az óriási területet, amelynek nagy részén a tenger uralkodik. Talán mondanunk sem kell, hogy a turista errefelé másfajta látnivalókat talált, mint Európában vagy Ázsiában, noha a földhíd északi felének országai csodálatos történelmi emlékekkel is megörvendeztetik, hiszen ez a terület a maják hajdani birodalmához tartozott. Quiriguá, Tikal és Xunantunich nevét (hogy csak a híresebbeket említsük) ma már nemcsak a régészek ismerik, hanem a turisták tízezrei is, akik e szentélyvárosokban megcsodálhatják "Amerika görögjeinek", a majáknak építkezését. Majdnem akkora érdeklődésre tarthatnak számot a spanyol, angol vagy francia gyarmatosítás századaiban alapított városok épületei is. Jobbára barokk vagy klasszicista stílusúak, de a gyarmatosító hatalom hazai hagyománya valamennyire rányomta bélyegét. Ugyanilyen tarkaság jellemzi e terület népességét is. Az indiánok és a spanyol, angol, francia telepesek utódai mellett feltűnően sok a néger, az Afrikából idehurcolt rabszolgák leszármazottai, és ezek saját népi kultúrájukkal jelentősen átformálták a helyi hagyományokat. Ritka élményhez juthat az, aki váratlanul belecsöppen valamely népünnepélybe vagy karneváli forgatagba. Végül ezeknek az országoknak és az egész szigetvilágnak legfőbb vonzereje és látnivalója maga a természet, buja trópusi növényzetével, sokfajta pálmájával, kaktuszaival és egzotikus gyümölcseivel. Emellett a természet iránt érdeklődő embernek valóságos szenzációt jelentenek a most is működő vulkánok vagy kialudt óriáskráterek, a hullám ostromolta tengerpartok fantasztikus sziklái, a fürdésre csábító strandok és a déli tenger bizarr korallmezőinek színes élővilága. A kötet első, bevezető része összefoglalja a tágabb értelemben vett Közép-Amerika természeti földrajzi életét, és népeinek kultúráját. Ezután a Panoráma útikönyvek szokott metódusa szerint sorra veszi az országokat, s valamennyinek az ismertetése külön "Gyakorlati tudnivalók" fejezettel zárul. Ezt a sokrétű és szerteágazó feladatot a szerző nemcsak körültekintő gondossággal oldotta meg, hanem a magyar ismeretterjesztő irodalom legjobb hagyományainak folytatójaként, bőven élt a hangulatérzékeltetés művészi eszközeivel is. A kötetet 68 grafikus térkép, ábra és 80 oldalas képmelléklet egészíti ki. A fényképek a szerző felvételei.

Balázs Dénes - Kölcsönautóval ​a Szaharában
Nagy ​merészség kellett három magyar és egy lengyel kutató vállalkozásához, hogy az első lengyel-magyar Afrikaexpedíció keretében egyetlen autóval átszeljék a Szaharát, és Közép-Afrikáig egy sereg tudományos megfigyelést tegyenek. Az út minden szempontból sikeres volt: az expedíció résztvevői nagy állat-, növény- és kőzetgyűjteménnyel, népművészeti emlékkel, fegyverekkel, hangszerekkel, tele magnószalag-tekercsekkel, tisztázott tudományos problémával - és ezt a könyvet megtöltő, izgalmas élmények emlékével megrakodva tértek vissza. A gazdag fényképanyaggal kísért tájleírásokat szervesen egészíti ki ezeknek a forró, egzotikus vidékeknek lakóival kapcsolatosan szerzett sok érdekes, kedves epizód, melyek leírását áthatja a távoli tájak és emberek őszinte és mély szeretete.

Balázs Dénes - Galápagos, ​az elefántlábúak szigetei
A ​Galápagos-szigetek a Csendes-óceán titokzatos, elvarázsolt szigetvilága. A partmente bozótjában behemót teknősök baktatnak, a tengerből iszonyatot keltő gyíkszörnyek másznak partra. Ebbe a fantasztikus környezetbe, a biológusok legszentebb zarándokhelyére kalauzolja el olvasóit a világjáró szerző. Földrajzi tanulmányok céljából kereste fel a szigeteket, de az egzotikus állatvilág annyira megragadta, hogy idejének nagy részét a félelmetes hüllők között töltötte.

Balázs Dénes - Hátizsákkal ​Alaszkától a Tűzföldig I-II.
I. ​rész Öt dollár volt az ismert nevű geográfus induló "tőkéje" a 113 000 kilométeres úthoz a messze északi alaszkai tájaktól az Antarktisz szomszédságáig, a Tűzföld déli csücskéig. "Szervezés kérdése az egész" - állítja a fiatal tudós, ám érdekfeszítő, izgalmas úti beszámolójából kiderül, hogy mennyi leleményesség, küzdeni akarás és tudás szükséges az ilyen nagy útra - a jókora adat szerencse mellé. Mint a szerző eddig megjelent munkáinak, e kötetének is a kevéssé ismert, távoli vidékeknek és lakóinak pontos, emellett hangulatos leírása és az egyéni hangú, humorral fűszerezett feldolgozási mód a fő erénye. Az olvasó szemléletes képet kap a legutóbbi időkben ott végbement nagy változásokról, és álromantika nélkül láthtja az őslakó eszkimók és indiánok, az egykori prém- és aranyláztól és a jelenlegi olajláztól odahajtott telepesek, vadászok, halászok életét. A kötet legnagyobb részét alaszkát mutatja be, szép és jellemző, gazdag fényképanyag kíséretében. II. rész Ez a kötet az Útikalandok sorozat előző tagjával együtt a fiatal földrajzkutató, dr. Balázs Dénes 113 000 kilométeres, kalandos, nehéz, nélkülözésekkel teli, izgalmas, sőt veszélyes - de gyönyörű - amerikai útjának második, befejező részéről számol be. A szerző bejárta Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia és Chile legszebb, legérdekesebb tájait. Volt a különös zsírmadarak barlangjában Venezuelában, meglátogatta a legendás inka-romvárost, Machu-Picchut, és eljutott az amerikai kontinens legdélebbi településére. Közben megismerte az indiánok chicha-italának receptjét és a jivaro-indiánok fejzsugorítási eljárását. Bámulatos, hosszú útja második felében is legalább annyi figyelmet szentel a bejárt vidékek lakóinak, mint földtani érdekességeinek. A szerző időközben újra hátizsákor ragadott, ezúttal Ausztrália és a Csendes-óceán délnyugati szigetvilágában folytatja földrajzi kutatásait.

Balázs Dénes - Tájfun ​Manila felett
E ​könyv majdani olvasói közt bizonyára többen is akadnak, akik a címet olvasva nem vágják rá, hol is van Manila, de miután végigolvasták Balázs Dénes mindvégig lebilincselő, kalandos vándorlásáról szóló beszámolóját, ismerősként gondolnak majd vissza a Csendes-óceánban elterülő Fülöp-szigetekre, az egzotikus archipelagus-ra és annak szép, barátságos, jóindulatú lakosságára. Az ismert geográfus szerző, jóformán csak egy hátizsákkal felszerelve, jórészt saját erőforrásaira támaszkodva, tudományos „kíváncsiságát" kielégítendő utazott a Fülöp-szigetekre, hogy a maga részéről, saját kutatásaival, helyszíni megfigyeléseivel is hozzájáruljon annak a tudományos kérdésnek az eldöntéséhez, hogy milyen törvényszerűségek határozzák meg a mészköves vidékek (karsztok) fejlődését, különleges tájformáik kialakulását. A szerző hosszú, kalandokban bővelkedő utazást tett a szigetvilágban: gyalogolt, hajózott, repült; megkínálták sült macskafejjel, látott kakasviadalt, tudja, milyen a ni-dóleves, evett papáját és kasszavát, ivott tubát és kókusztejet, átélt egy hatalmas tájfunt, megmászta a „csokoládéhegyeket", csónakázott a föld alatti folyóban, ahonnan csak „életmentő halak" segítségével jutott ki, és vad vihar közepette nézett bele egy vulkán füstölgő kráterébe. Balázs Dénes útikalandjairól igen sok érdekes, a szigetvilágot sokrétűen bemutató fényképet is készített, ezekből a kötet mellékleteként ízelítőt kap az olvasó. Tudományos megfigyeléseit (pl. a szigeteket az ázsiai kontinenssel összekötő szárazföldi híd létezését) térképekkel is bizonyítja. Egy „megszállott" tudós izgalmas felfedező útja bontakozik ki az olvasó előtt a könyv lapjain.

Balázs Dénes - Életem ​- utazásaim
A ​szerző már gyermekkorában fejébe vette: bejárja kerek e világot. Felnőve, geográfusként öt kontinens 130 országában kutatta a természet titkait. Utazásain szerzett ismereteit népszerű könyvek sorában tette közkinccsé. Élete alkonyán összegzi tíz évet kitöltő vándorlásainak tapasztalatait, és élményekkel fűszerezve megosztja olvasóival. Mondandóit sok rajzával és fényképével szemlélteti.

Balázs Dénes - A ​sivatagok világa
A ​világjáró szerző kutatott Namibban, Kalaháriban, Szaharában, Góbi sivatagban, Kaliforniában és az ausztráliai kontinensen is. Mindent megfigyelt, fotózott és megírta az összefoglalást a sivatagok keletkezéséről, életéről, hasznáról és jövőbeni változásáról. Gazdag színes, fekete-fehér képekkel és térképpel illusztrált kiadvány.

Balázs Dénes - Amazónia
A ​világjáró geográfus, Balázs Dénes, földünk egyik legvadregényesebb térségébe, Amazónia dzsungelvilágába, a félelmetes "zöld pokolba" vezeti el olvasóit. Utazásának az adott indítékot, hogy az utóbbi években vészjósló hírek érkeztek az Amazonas vidékéről: féktelenül pusztítják az őserdőt és irtják az indiánokat. A környezetvédők megkongatták a vészharangot: ha a pusztítás így folytatódik, kétezerre vörös sivatag lesz az őserdők helyén, megsemmisül földünk legnagyobb "oxigéngyára", és csak fényképek emlékeztetnek majd a kiirtott indiánokra. Mi az igazság mindebből? Ennek tanulmányozására vágott neki szerzőnk Amazóniának, hogy saját szemével győződjék meg a valóságról. Előző vállalkozásaihoz hasonlóan Amazóniába is csak egy hátizsákkal indult, és ahogy a Föld bármely pontján, az őserdő mélyén is talált segítőkész honfitársakat: egy gumifarmert, egy indiánokat gyógyító orvost, sőt egy muzsikus Bartók-tanítványt... A véletlen szerencse hozzásegítette, hogy csatlakozhasson egy venezuelai expedícióhoz és felkereshette Amazónia egyik legelmaradottabb népcsoportját, a waika indiánokat. Balázs Dénes az első magyar geográfus, akinek sikerült végigjárnia földünk leghatalmasabb folyamát, az Amazonast - a torkolattól a forrásig.

Balázs Dénes - Cikcakkban ​az Egyenlítőn
Az ​Útikalandok sorozatunk kötetei között Olvasóink megismerkedhettek a szerző Kölcsönautóval a Szaharában című érdekes útleírásával, amely egy merész, lengyel-magyar Afrika-expedíció útjának első szakaszáról számolt be. A két főre zsugorodott kutatógárda további afrikai útját, kalandjait mutatja be a Cikcakkban az egyenlítőn (Balázs Dénes Alaszkától a Tűzföldig megtett útjáról szóló színes beszámolóját két kötetben a Táncsics Kiadó 1972-ben jelenteti meg.) A szerző és társa, Csakó Árpád Afrika olyan vidékeit - Gabon, Kamerun, Szomália stb. -, tájait járta végig, ahol eddig még igen kevés magyar fordult meg - de magyar szerző még soha. A rendkívül érdekes, váratlan fordulatokban gazdag útleírásban az Afrika derekán élő népekről, szokásairól még külföldi szerzők tollából sem olvashattunk magyar nyelven. Balázs Dénes könyvét nemcsak az eredetiség, az alapos földrajzi, földtani, néprajzi, sőt társadalmi leírás teszi értékessé. A különösen értékes, ritka és szép, jellemző fényképfelvételek méltóképpen egészítik ki ezt a kimagaslóan érdekes és vonzó útleírást.

Balázs Dénes - A ​csepegő kövek igézetében
Magyarország ​felszínén ma már nincsenek ismeretlen területek. Csak a föld mélye rejteget még titkokat. A karsztos hegységek kies sziklái alatt szilaj búvópatakok zúgnak, és ember nem látta cseppkőbarlangok rejtőznek. Ezek egyikét, az égerszögi Szabadság-barlangot tárta fel a szerző maroknyi bátor csapatával. A könyvből megismerhetjük a felfedezés izgalmas történetét, a résztvevők emberfeletti küzdelmét.

Balázs Dénes - Galápagos
Magyar ​szerzőtől első ízben jelenik meg könyv a Galápagos-szigetekről. Írója, dr. Balázs Dénes geográfus, egyéves kalandos tanulmányútja során bebarangolta Amerikát Alaszkától a Tűzföldig, s közben Ecuadorból „kiruccant" a Csendes-óceánban fekvő „Elvarázsolt-szigetekre". Galápagos neve nem ismeretlen hazánkban, külföldi kutatók nyomán sok képes riport, színes filmtudósítás hívta fel a figyelmet a különleges állatvilágra. Egyedül ezeken a szigeteken élnek Földünkön a két-három mázsa súlyú elefántteknősök, a galápagók, amelyekről a szigetraj a nevét kapta. Az egzotikus kaktuszerdőkkel övezett szigetek a hüllők valóságos paradicsoma. Mivel a kontinensről ragadozó állatok nem juthattak el a szigetekre, ott a csúszómászó leguánfélék hihetetlenül elszaporodtak. Közülük leghíresebb az ősi geológiai korokat idéző tengeri gyík, amelynek képe címlapunkat is díszíti. Galápagos-szigeteket sokan úgy emlegetik, mint a biológusok zarándokhelyét. A szigetre látogató szerző nem biológus, geomorfológiai tanulmányokat kívánt végezni a szigeteken, az ott talált egzotikus állatvilág azonban annyira megragadta, hogy idejének jó részét az óriás hüllők között töltötte. A Galápagos-szigetek állatvilágát, elsősorban az elefántteknősöket, súlyos veszély fenyegette. A tengeri kalózok, majd a halászok és vadászok kegyetlen irtást végeztek közöttük. Több sziget galápago alfaja teljesen kipusztult. Ma már a védett természeti parkká nyilvánított szigetvilágban a tudósok a kihalóban levő alfajok megmentésén fáradoznak. Eddig kevés tudósítás szólt arról, hogy a hüllők birodalmának emberi lakói is vannak. A szerző személyes élményei alapján megismerteti az olvasót a szigeti „galápagenokkal", de elmondja a régmúlt idők kalandos, olykor vérfagyasztó emberi históriáit is.

Balázs Dénes - Ausztrália, ​Óceánia, Antarktisz
Már ​a cím is elárulja, hogy a világrészeket ismertető kiadványaink sorában ez a kötetünk igen változatos, egymástól nagyon eltérő földrészekkel ismerteti meg az olvasót. Egy száraz, sivatagos kontinens, egy örökzöld trópusi szigetvilág és a jéggel borított déli sarkvidék fonódik össze ebben a kötetben. Ausztrália a földrészek legkisebbike, szigetkontinensnek is nevezik. Távol esik az északi féltekén kialakult kulturális központoktól, megismerése sokáig váratott magára. Az európaiak betelepülése nem egészen kétszáz esztendeje kezdődött, s azóta Ausztrália a Föld gazdaságilag fejlett országai közé emelkedett. Óceánia roppant méretű tengeri birodalom, amelyből szétszórtan a szigetek ezrei emelkednek ki. Csupán három sziget mérete jelentősebb: Új-Zéland két szigete és Új-Guinea; ezeket a könyv részletesebben is ismerteti. A befejező rész - Antarktisz - zord éghajlata miatt a legkevésbé ismert földrész. Az olvasó átfogó képet kap a déli sarkvidék földrajzáról, a nemzetközi kutatások legújabb tudományos eredményeiről. A könyvet gazdag illusztrációs anyag teszi szemléletessé. A fényképek és rajzvázlatok többségét maga a szerző készítette, aki tanulmányútjai során e távoli táj tekintélyes részét bejárta, így a szemtanú hitelességével tolmácsolja a földrajztudomány ismeretanyagát.

Balázs Dénes - Magyar ​utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.