Ajax-loader

Örkény István könyvei a rukkolán


Örkény István - Babik ​/ Egy négykezes regény tanulságos története
Babik. ​1954-től novella, kisregény, hosszú időn át dédelgetett, de hatalmi szóval félresöpört (Bacsó Péterrel és Makk Károllyal közösen írt) forgatókönyv címszereplője, majd a Pisti a vérzivatarban főhősének egyik előképe Babik, aki végigkísérte pályáján Örkény Istvánt. Legenda, az írói szemlélet szinte titkos névjegye lett belőle, hiszen egy irracionális világ dicső figurája, aki mögött nincs valóságos ember, csupán kitaláció, maga a hazugság, manipuláció. Nem véletlen, hogy a korábbi közös "babikolás" nyomán megszületett Bacsó-film, A tanú tíz évig nem kerülhetett nyilvánosság elé. Akárcsak a Pisti... Egy négykezes regény tanulságos története. A kezdő évszám ugyancsak 1954, a folytatás szintén negyedszázados. Hogyan futott zátonyra Örkény és Déry Tibor közös munkája (valljuk be, a zátony már önmagában is truváj egy balatoni könyvben), és hogyan lehet e "vállalkozásra" utóbb kesernyés öniróniával tekinteni? Egy regény regényét olvassuk, amelyet Örkény István a halála előtt egy évvel írt.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"A ​mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetek-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot, nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címükre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppoly fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!" Örkény István

Örkény István - Drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Egyperces novellák / One-minute Stories
Nincs fülszöveg.

Örkény István - Novellák II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Novellák
"Az ​írónak az a mindene, amit ír. Az az ő kincse, sorsa, becsülete, bélyeggyűjteménye, gyümölcsöse, családi háza. Így aztán, ha hozzáfog összeszedni legjava írásait, mint én most e novelláimat, valójában leltárt csinál élete összes szerzeményeiről. Egy ilyen válogatás fölér egy önéletrajzzal, méghozzá olyan önéletrajzzal, melyben se letagadni, se elkenni, se szépíteni nem lehet a dolgokat. A rendőrségi hírekben így mondják: a bűnös töredelmes vallomást tett." Örkény István

Örkény István - Időrendben ​- Novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Válogatott ​egypercesek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Az ​utolsó vonat
A ​30 év sorozat új kötete Örkény István válogatása e három évtized prózájában legjavából. Számtalan ismerős írás, szállóigévé lett Egyperces - de a kötet címét az egyik "hagyományos" novellától kölcsönözte, mégpedig nem véletlenül, hanem ezzel is mintegy hangsúlyozandó, hogy az újfajta, a groteszk látásmód, amely annyira jellemző Örkény István mai művészetére, semmiképpen sem a régivel való szakítás eredménye. Ez a válogatás - amelyben egymás mellé kerülnek Tóték és Jeruzsálem hercegnője, Az utolsó vonat s a Nászutasok a légypapíron - éppen arról győz meg, hogy a groteszket, a "fejtetőre állított" világlátást mindenkor a valóság igazolja, a legabszurdabb helyzetek mindig a legvaskosabb realitás talaján bontakoznak ki.

Örkény István - Hóviharban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Budai ​böjt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Glória ​/ Macskajáték / Tóték
A ​kötet három kisregényt tartalmaz: a _Glóriá_-t, a _Macskajáték_-ot és a _Tóték_-at. A címek egymásutánja nemcsak a keletkezési időrendet jelzi, hanem azt a folyamatot is, mely az örkényi groteszket egyre tökéletesebbé érlelte. Egyik nyilatkozatában az író mind a három kisregényt az egypercesek alapképletére vezette vissza, s mind a hármat nagyobb arányú groteszknek nevezte. S a közös nevezőt, a látásmód és a hangvétel rokonságát nem is hehéz fölfedezni bennük. Az első kisregény a felszabadult, ironikus játékosság és az emberszeretet fegyelmének sajátos kettősségével kelt összetett hatást. Amíg a mű hőse, Soror Glória az apácarend feloszlatása után rá nem hangolódik az evilági életre, amíg rokonszenves, de komikusan életidegen merevsége föl nem oldódik, amíg valamennyire is meg nem találja helyét az emberek között, tehát egészen a regény végéig, szorongva és együttérezve mulathatunk a félreértések, tétova kísérletek, groteszk kalandok és váratlan helyzetek sorozatán A Macskajáték két idősebb leánytestvér szívszorítóan mulatságos története. Az egyik nyugatra költözött dúsgazdag fiához, minden földi jónak részese, de béna, mozgásképtelen; a másik itthon maradt, társbérletben lakik, szerelmében boldog, majd boldogtalan, indulatos és akaratos asszony. Levelezésükből, feledékenységükből, hazudozásaikból, álmodozásaikból, múltszépítő mámoraikból izgalmasan és hitelesen rajzolódik ki egy testvérpár életútja. A Macskajáték ironikus villódzású rajz és megrendítő elégia az öregkorról. Egyidejűleg mutatja be az öregedés groteszk tragikumát, az életkedv hatalmát s a legyőzhetetlen szeretetvágyat. A harmadik kisregény, a Tóték, melynek színpadi változatát a világ számtalan színházában játszották vagy játsszák, az abszurd történetbe vetített társadalom- és világszemlélet kivételes eredménye. Remekmű. A hegyvidéki falu tűzoltójának komikumot és tragédiát társító története, mely 1944-ben játszódik, múlhatatlan művészi érvényű tiltakozás az embert megszégyenítő, megalázó zsarnokság és ostobaság ellen.

Örkény István - Azt ​meséld el, Pista!
Találkozó ​Örkény Istvánnal, talán ez lenne a legmegfelelőbb műfaji meghatározás ennek az író életéről szóló, saját szavaiból összeállított, meghitt baráti mesélésnek, mely napló- és interjúrészletekből, a családban, barátoknál őrzött magnószalagokról leírt beszámolókból állt össze.

Örkény István - Mese-levelek
A ​kötet Örkény István humoros leveleit és rajzait tartalmazza

Örkény István - Egyperces ​anekdoták
Örkény ​István műveit a groteszk szemlélet és a sokszor anekdotikus, példázatszerű beszédmód teszi oly jellegzetessé. A szerző vallomása a groteszkről: „A groteszk sérti a szimmetriaérzéket, fölborítja a világ rendjét, s új arányokat, új törvényeket léptet életbe, indítéka, tagadni mindent, ami kézenfekvő, ami adott. A groteszk ugyanis nem értelmezi a világot, hanem egy új világot teremt, egy megálmodott, képzeletbeli világot, mely emlékeztet ugyan a realitásra, mégis egy másik koordináta-rendszerben létezik.”

Örkény István - Kisregények
A ​kötetben szereplő kisregények: Glória, Macskajáték, Tóték, "Rózsakiállítás", Egy négykezes regény tanulságos története.

Örkény István - Párbeszéd ​a groteszkről
"Pályája ​utolsó évtizedeiben a magyar és külföldi sajtó, rádió és televízió riporterei sűrűn felkeresték Örkény Istvánt. A legtöbb beszélgetésre ugyanolyan alapossággal és műgonddal készült fel, mint általában írói munkájára. Interjúinak jelen kötetbe foglalt gyűjteménye így fontos kiegészítés műveihez. Az interjúk túlnyomó többsége lapok, folyóiratok hasábjain vagy hangszalagon, a Rádióban maradtak fenn. Néhány a hagyatékból, kézirat formájában került elő. Az élőbeszédben elhangzott szövegeken kénytelen voltam minimális stiláris javításokat végezni. A beszélgetések teljes egészükben jelennek meg, kivételt képeznek azok a helyek, ahol a hasonlóan feltett kérdések és a műfaj természete óhatatlan ismétléseket és átfedéseket eredményezett. Ilyenkor rövidítettem, de az ismétléseket még így sem tudtam teljesen kiküszöbölni. Az utolsó válogatás megjelenése (1986) óta több, akkor még lappangó interjú került elő, ezek kötetben itt jelennek eg először. Néhány fontosabbat a Drámák I-III. (1981) jegyzetanyagából ide is beválogattam, mert lényeges információkat tartalmaznak, és jellegüknél fogva szervesen ebbe a válogatásba tartoznak. (Egy régi (és meg nem jelent) beszélgetés Örkény Istvánnal, Jeruzsálem hercegnője, Még egy körkérdésre, Örkény bemutató Párizsban, A hét írója, A Macskajáték Szolnokon, Történik valahol Magyarországon, Másodszor a Kulcskeresőkről, Tóték - Macskajáték - Kulcskeresők, Rövid hozzászólás saját interjúmhoz, Egyperces előzetes a Hanákné-ügyről). Néhány rövidebb beszélgetést ebből a kiadásból kihagytam, mert esszéisztikus jellegüknél fogva, sokkal inkább a Visszanézve című tanulmánykötetbe valók. (Arról, hogy mi érdekli az olvasót, A félfűről, Vallomás József Attiláról, Szabó Lőrinc játéka, Egyperces bevezető, Mindenki iskolája). Egy interjút azért mellőztem, mert a Levelek egypercben című kötetben is megtalálható.(Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval a Macskajáték londoni bemutatójáról) Egy igen fontos újdonság: az Életrajzi beszélgetésekben (Lázár István Örkény Istvánról írt könyvének alapját képezte ez a magnós beszélgetés-sorozat) se 1979-ben, Lázár könyvének megjelenésekor, se a Párbeszéd a groteszkről 1981-es, illetve az 1986-os kiadásában nem lehetett közölni azt a részletet, amelyben Örkény István elmeséli, hogyan és miért lépett be a Kommunista Pártba, hadifogságból való hazatérése után. Ezek a részletek most, ebben a válogatásban jelennek meg először, kurzívval szedve a 99-100-101. oldalon." Radnóti Zsuzsa

Örkény István - Regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Tóték ​(színdarab)
Tót ​Lajos nem volt Korinthosz királya, hanem csak községi tűzoltó egy hegyvidéki községben. Ennélfogva sohasem sértette meg az isteneket. Hát akkor mi volt a bűne? Talán nem is volt bűne, legföljebb az, hogy abban a korban élt, amikor csupán egy választás volt: lázadónak, vagy Sziszüphosznak lehetett csak lenni. A történelem sokféleképpen ismétli önmagát. Nem egy ilyen kor volt, sok tehát a Tótunk. Ha egy népet beletörődni tanít meg a sorsa, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább – és maga zúdítja le a sziklát a völgybe.

Örkény István - "Rózsakiállítás"
_Az ​író vallomása:_ ___Ma már mindannyian tudjuk - ha a magunk ámítására le nem tagadjuk -, hogy életünk szakadatlan szerepjátszás. Tudni véltük azt is, hogy minden pózt, álruhát és jelmezt levetünk azon a küszöbön, amely a létből a nemlétbe vezet át. Kegyelettel idéztük az eltávozottak "utolsó szavait", hisz akkor már nem lehet, mert nem is érdemes hazudni. A halál közelsége - ezt hisszük és valljuk évezredek óta - kiszólít ugyan a létezésből, de megtisztít a hiúságtól, önzéstől, nagyravágyástól, képmutatástól, és fölment minden manipuláció alól. ___Mindez igaz volt máig, de ma már nem egészen az. Végső magányunk perceit is kisajátíthatja a technika; utolsó sóhajtásunk megörökíthető, sokszorosítható, többféle hullámhosszon és akárhány csatornán sugározható, milliók képernyőjére rávetíthető. Szereppé válhat egyetlen őszinte gesztusunk: az agóniánk. ___Ezt a szerepet, három ember búcsúfelléptét próbáltam megírni. Egyszerű, ismerős alakokét, amilyenek százával járkálnak körülöttünk. Nem történik velük se más, mint mindannyiunkkal, ha majd üt az óránk, de ami történik, ővelük másképpen történik; erről a _másról_ szól e kisregény.

Örkény István - Búcsú
Meglepetés ​ez a novelláskötet, mert a benne szereplő írások mindmáig ismeretlenek voltak még a legszűkebb baráti kör és a legfelkészültebb Örkény-kutatók előtt is. Örkény István saját maga teremtette és terjesztette a legendát, hogy ő a háború előtt és a háború alatti években nagyon keveset írt, és abból a kevésből is elenyésző mennyiségben születtek csak jó minőségű szövegek. Most viszont e kötetet olvasva úgy érezzük, hogy az író messzemenően igazságtalan és szigorú volt fiatalkorának teremtményeivel szemben, mert ezek a novellák sokkal többek, mint ifjúkori zsengék. A felfedezésszámba menő fiatalkori írásokhoz szervesen kapcsolódnak a hatvanas években született és eddig még nem publikált egyperces novellák és a szintén ismeretlen, elbészélés-terjedelmű regényrészletek. A Búcsú az életműsorozat pótkötete.

Örkény István - Babik
Örkény ​István az itt olvasható regény témáját először filmnovella formájában dolgozta fel 1954-ben, majd Bacsó Péterrel és Makk Károllyal forgatókönyvet írt belőle. Az 1955-ben benyújtott forgatókönyvet - a rendező Makk Károly lett volna - a filmgyár vezetői nem hagyták jóvá. Kevéssel utána a témából regény írásába kezdett, de a mű töredékben maradt. Jelen kiadás a befejezetlen regény szövegét tartalmazza.

Örkény István - Visszanézve
Írók ​ürügyén; A színház ürügyén; Filmek ürügyén; A képzőművészet ürügyén; Tanulmányok; Riportok; A mesterség titkaiból

Örkény István - Válogatott ​kisregények
Örkény ​István három legismertebb kisregényét jelentette meg a Palatinus Kiadó szép kivitelben, könyvészetileg is igényes formában. A Macskajáték, a Tóték és a Rózsakiállítás az író érett korszakának egy-egy jelentős állomását képviseli. A Macskajáték (1963) az öregedés drámája. Félretéve a hagyományos elbeszélés eszközeit, a szerző két idős asszony, a valaha csodálatosan szép Szkalla-nővérek levelezésén, telefonbeszélgetésén keresztül egy tipikus kelet-európai család sorsát ábrázolja, miközben egy szerelmi háromszög története bontakozik ki előttünk. A Tóték a háború abszurditásának és általában a hatalom működésének realista köntösbe öltöztetett parabolája. A Rózsakiállítás a szerző kései művei közé tartozik. A három haldokló ember utolsó napjainak filmezéséről szóló mű egyfelől arra kérdez rá, hogy megtalálható-e a halállal való szembenézés hiteles, személyre szabott magatartásformája, másfelől viszont számot vet a művészi ábrázolás lehetőségeivel is. Örkény István a Macskajátékról: "A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép. Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődekől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek." a Tótékról: "1943 január 13-án, a Don kanyarban, elkezdett lefelé gördülni az a szikla, mellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban. Az, hogy én élek, a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak. Talán ezért van az, hogy az ő telük, az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni. A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mégis mindig rájuk gondoltam. A legtöbben ülve fagyiak meg, s ahogy ott ültek, márványba fagyott arccal, még most is hátamban érzem a tekintetüket." a Rózsakiállitás-ról "Három ember búcsúfelléptét próbáltam megírni. Egyszerű, ismerős alakokét, amilyenek százával járkálnak körülöttünk. Nem történik velük semmi más, mint mindannyiunkkal, ha majd üt az óránk, de ami történik, ővelük másképpen történik; erről a másról szól a kisregény."

Örkény István - Kisregények ​II.
„Egészen ​fiatalon, húszegynéhány évesen és nyilván ösztönösen rátaláltam a saját hangomra, amihez aztán nagyon sok okból hűtlen lettem, és harmincévi bolyongás után kimondhatatlan örömmel fedeztem föl, hogy annak a húszéves kezdőnek volt igaza és nekem az akkori groteszk szemlélet az egyetlen, amellyel igazán ki tudom fejezni magamat” – vallotta Örkény István egy interjúban. S valóban: izgalmas kísérletek, remeklések, remekművek tanúsítják – több műfajban is! –, hogy a visszatalálás a kezdetekhez (az elsőként Szerb Antal által méltatott Tengertánc című kötete hangpróbáihoz) meghatározó jelentőségű lett az életműben. Sorozatunk első kisregénykötete a Babik-ot, a Glóriá-t és a Macskajáték-ot tartalmazza; a rövidesen megjelenő másodikban pedig a Tóték, a „Rózsakiállítás” és az Egy négykezes regény tanulságos története kap helyet.

Örkény István - Színművek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Házastársak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Kulcskeresők
Örkény ​már-már abszurdba hajló művét méltán jellemzi egy kiragadott részlet: „…ha jön a vonat, akkor aláfeküdni, vagy felülni rá; az kettő!” A darab szereplői kacagtatóan, máshol torokszorítóan ismerik ezt fel, felénk is tükröt tartva.

Örkény István - Ezüstpisztráng
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Hiszek ​a szabadságban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Glória ​/ Macskajáték
Macskajáték: ​évtizedek óta új s új bemutatókon szerethető színdarab. Makk Károly és Tóth János klasszikus szépségű filmje. A nagyközönség kedvencei - mögöttük azonban a ritkábban emlegetett "eredeti" mű, a magyar próza egyik kiemelkedő alkotása áll. Vele párban, Örkény István életműsorozatának újabb kötetében egy másik kisregény is olvasható, a Glória. Főhőseik: egy szétfoszlott családból magára maradt özvegyasszony és egy feloszlatott rendjéből világra lökött apáca. Orbánné (az egykor önfeledt Szkalla lány) és Ilona (a korábban lelki békében élt Soror Glória). Vajon milyen szabályoknak és megszokásoknak kell engedelmeskedniük, s eközben mennyi lázadást, zabolátlanságot engedhetnek meg maguknak? A Macskajáték humor és tragikum egybekomponálásával az érett író remeke, a Glória hagyományosabb módon elmesélt, különös történet.

Örkény István - Egyperces ​novellák / One-minute stories
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók