Ajax-loader

Örkény István könyvei a rukkolán


Beolvas%c3%a1s0021
elérhető
0

Örkény István - Babik
Örkény ​István az itt olvasható regény témáját először filmnovella formájában dolgozta fel 1954-ben, majd Bacsó Péterrel és Makk Károllyal forgatókönyvet írt belőle. Az 1955-ben benyújtott forgatókönyvet - a rendező Makk Károly lett volna - a filmgyár vezetői nem hagyták jóvá. Kevéssel utána a témából regény írásába kezdett, de a mű töredékben maradt. Jelen kiadás a befejezetlen regény szövegét tartalmazza.

Örkény István - Négykezes ​regény
"Hohó ​- szólalt meg Déry. - Álljunk csak meg egy percre. Fölpattant, elsétált a szőnyegig, lenézett a tóra, visszajött, és gondolataiba merülve az asztalra könyökölt. - Mi bánt - érdeklődtem. - Olvasd csak el, amit írtunk. Nem elég, hogy összevissza járnak a vonatok, mi még a badacsonyi sebest is késéssel indítjuk el a Déli vasútról. Mit fognak ehhez szólni a fejesek? - A mi vonatunk tényleg öt perc késéssel indult. - Őszerintük viszont nem ez a tipikus. Egy ideig csak hallgattunk, töprengtünk. - Tibor! Vegyük olybá, hogy a lelkes mozdonyvezetőnek sikerül behoznia a késést. - Nem hangzik rosszul. Föltéve persze, hogy hőseink ezáltal elérik a Szigligetre induló hajót. - El fogják érni - nyugtattam meg. - Úgy véled, hogy ezzel eleget tettünk a forradalmi romantika követelményeinek? - Eleget tettünk. - Lehet - bólintott Déry. - De talán nem ártana, ha egy füst alatt egy kis önkritikát is gyakorolnánk. - Az sem árt - mondtam, és fölvettem a tollat. - A második fejezet következik."

Örkény István - Vérrokonok
Részlet ​a műből: Ez a darab a szenvedélyről szól, hősei tehát nem a valóságos térben, hanem megszállottságuk mágneses erőterében mozognak. Még nem is ismerik egymást, de szavuk - ha kissé megemelik hangjukat - áthallható, tárgyakat tudnak ide-oda adogatni, és egy "halló" elkiáltása után egymással akadálytalanul találkozni. A szereplőket egytől egyik Bokornak hívják, és kivétel nélkül vasutasok. Szenvedélyük közös fókusza a vasút, állandóan róla beszélnek, őérte élnek-halnak, s ha kivételesen valami egyebet csinálnak - tojást esznek, vagy vörös bort vásárolnak -, azt is csak a vasút érdekében teszik. Minthogy mindnyájan az ő javát akarják, mindegyiküknek - a maga módján - igaza van. A vasút a "nagy ügy", amelyért szurkolunk, lehetőleg úgy, hogy a néző behelyettesíthesse bármivel, amire ő tette föl az életét, a hazától kezdve a valláson és a politikai eszméen keresztül egészen a labdarúgásig vagy az ultizásig. Hogy megkönnyítsük az általánosítást, ne adjunk a szereplőkre vasutas-egyenruhát, s ne építsünk a színpadra szemaforokat.

Örkény István - Drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Egyperces novellák / One-minute Stories
Nincs fülszöveg.

Örkény István - Novellák II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Budai ​böjt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Jeruzsálem ​hercegnője
Örkény ​István vallomása: "E kötetbe tíz év írásaiból szedtem össze annyit, amennyi elfért benne. Nekem, ami elmúlt, el is némult; csak arról van mondanivalóm, ami még nem hűlt ki, még beszél. Ezért e novellák jobbadán e tíz évről szólnak. Néhányat kivéve, mely a háborúról, a többi a háború utánról, ötvenhatról, ötvenhat utánról, pattanásig feszült időkről - nem csoda, ha a hagyományos novellaburok, néha pattogzani kezd. Nem tudom, kinek ajánljam könyvemet. Nőknek? Férfiaknak? Fiataloknak, jó alvóknak vagy éjszaka járkálóknak? Sajnos, nem igaz, hogy az író mindenkinek írja. De akik ezt a kort velem végigélték, azokkal még sokáig közös a jelrendszerem. Hogy a később jövők mennyit értenek majd belőle, nem tudom."

Örkény István - Időrendben ​- Novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Kisregények ​I.
"Egészen ​fiatalon, húszegynéhány évesen és nyilván ösztönösen rátaláltam a saját hangomra, amihez aztán nagyon sok okból hűtlen lettem, és harmincévi bolyongás után kimondhatatlan örömmel fedeztem föl, hogy annak a húszéves kezdőnek volt igaza és nekem az akkori groteszk szemlélet az egyetlen, amellyel igazán ki tudom fejezni magamat" - vallotta Örkény István egy interjúban. S valóban: izgalmas kísérletek, remeklések, remekművek tanúsítják - több műfajban is! -, hogy a visszatalálás a kezdetekhez (az elsőként Szerb Antal által méltatott Tengertánc című kötete hangpróbáihoz) meghatározó jelentőségű lett az életműben. Sorozatunk első kisregénykötete a Babik-ot, a Glóriá-t és a Macskajáték-ot tartalmazza; a rövidesen megjelenő másodikban pedig a Tóték, a "Rózsakiállítás" és az Egy négykezes regény tanulságos története kap helyet.

Örkény István - Levelek ​egypercben
"1956. ​október 23-án este 11-kor indultunk a Rádió elfoglalására. Odáig csak tüntettünk, énekeltünk, néhány éljent és vesszent kiáltottunk: eszünkbe sem jutott, hogy elfoglaljunk valamit. Csak amikor az ávósok orvul rálőttek arra a küldöttségre, mely az ifjúság kiáltványát akarta felolvasni, indultunk el a Sándor utcán a Rádió felé... Még akkor nem voltak fegyvereink. Még akkor igazi dühünk sem volt. Olyanok voltunk, mint a fiatal kígyó, melynek még nem nőtt méregfoga. Ilyenféle verseket kiabáltunk: "Menjünk tovább előre /Ne hallgassunk Gerőre". Mentünk is előre. Az első halott - egy ezredes teste - ott feküdt a Puskin utca kövén. Mint a vasat a vas, úgy vonzotta ez a nem élő test a sok tízezernyi élőt. Mentünk, mentünk, míg el nem dördültek az első sortüzek. Mondják, hogy a jó katonaló nem lép holttestekre. Mi rosszabbak voltunk a lovaknál: futtunkban rátapostunk saját halottainkra. De ugyanakkor egy ismeretlen, aki majdnem föllökött a rohanásban, visszaszólt: "Pardon, bocsánat". A Múzeum-kertben a menekülők kikerülték a virágágyakat, de az utcára érve felgyújtottak két autót. Ezeket jól összeszidtuk, mert még egyikünk se tudta, hogy már felkelők vagyunk."

Örkény István - Voronyezs
Már ​a krasznojarszki fogolytábor békéjében írta ezt a furcsa színdarabot Örkény 1944-45-ben. Emlékeivel visszament egy évvel korábbra, 1943 januárjába, és néhány katona egyetlen egy napi életéről beszámolva állított emléket a 2. magyar hadseregnek. Ez volt az a hadsereg, 200 ezer katona és 50 ezer munkaszolgálatos, akiket elfogadható magyarázat nélkül kivittek az országból és megfelelő téli ruházat és felszerelés nélkül magukra hagyták őket az orosz télben. A negyed millió férfiből 30 ezren tértek haza, legtöbbjük csak évek múlva. A darabbal, a mementó-állítás mellett Örkény másik célja a figyelmeztetés volt: tudják meg az emberek, mi történt, és ne engedjék, hogy ilyen még egyszer megtörténhessen!

Örkény István - Lágerek ​népe / Emlékezők
Az ​Örkény életmű-sorozat új kötete Örkény háború utáni első két fontos művét tartalmazza. Mindkét könyv a hadifogolytáborokról, a hadifogolylét alig kibírható körülményeiről szól. Hadifoglyok mesélnek arról, hogyan vészelték át a könyörtelen éveket. Szenvedés és az életért való küzdés egyszerre benne van ezekben a könyvekben, s néhol még az Örkénytől olyannyira megszokott humor is előkerül. Irónia, játékosság nélkül, talán ez az egyik legmélyebb mondanivalója a könyvnek: a szenvedést sem lehet kibírni. A könyvek első megjelenésükkor őszinteségük, a fogolytáborok életének nyílt bemutatása miatt botrányt kevertek. A mai napig nincs mélyebb irodalmi feltárása a magyar történelem e fontos eseményéről. A könyvet jegyzetek egészítik ki, amiből az olvasó megismerheti a könyvek történetét, a kritikai visszhangot, Örkény meghurcolását. Így nem csak a háború utáni szovjet fogolytáborok életéről kapunk beható elemzést, hanem a Magyarországi viszonyokról is.

Örkény István - Egyperces ​novellák / One-minute stories
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Macskajáték
"A ​Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép... Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődeitől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek" (Örkény István) Pogány Judit előadásában

Örkény István - Egyperces ​novellák
"Az ​Egyperces Novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regények, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. Őszerinte nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem azért mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr. E rövidségen túl mit illik róluk még eszünkbe tartanunk? Azt hogy nincs műfajuk. A népmesétől a városi folklórig (egész a pesti viccekig), az elbeszélő epikától a kurtára fogott tragédiáig mindent el lehet mondani "egypercesen" is. Csak az a kérdés, hogy így megrövidítve, a közlést jelzéssé sűrítve valóban többet s megrázóbbat árulnak el a világról, mint amennyit több szóval lehetne mondani. Írójuk erre törekedett. Máskülünben az Egyperces Novella erősen emlékeztet több perces társaira, hiszen neki is van címe, van eleje, közepe, befejezése, és még sok egyebe, ami egy írásműnek kell. Abban viszont erősen eltér tőle, hogy a legtöbbször nincs cselekménye, vagy a cselekménynek, ha van, nincs színlelve, szereplőinek sokszor se arcuk, se nevük, s csak eltéve van jellemük, egyéniségük. E hiányok pótlását az író rábízza olvasóira, ami ugyan a szokásosnál jobban igénybe veszi képzelőerejüket, cserébe azonban a passzív olvasás kényelmes öröme helyett a művészi alkotás izgalmát kínálja fel. Az író véleménye szerint ezek az írásművek voltaképpen matematikai egyenletek. Az egyik oldalon a közlés minimuma áll, az író részéről, a másikon a képzelet maximuma, az olvasó részéről. Más szóval: e novellák egypercesek ugyan, de kétszemélyesek. Létezésük - mint mindannyiunké - csak lehetőség: várva várják az olvasót, hogy e könyv lapjairól föltámasztva, tevékeny és hasznos életet élhessenek." (Örkény István)

Örkény István - Tóték ​/ "Rózsakiállítás"
"Csak ​a gúny sért, nem a nevetés, legkevésbé az a nevetés, legkevésbé az a nevetés, melyet a groteszk tud kiváltani. Nevetünk, amikor fölfelé megy a hullámvasút, de sikoltva zuhanunk lefelé, viszont ki ülne föl egy vízszintes hullámvasútra? Más szóval van a szenvedésnek egy olyan foka, amely már csak áttételesen közölhető. (...) De visszatérve a _Tóték_-hoz: nekem a háború volt életem legnagyobb, sorsdöntő élménye, és most úgy érzem, hogy ebben a regényben írtam meg igazán. Persze nemcsak a háborút akartam benne megírni." "Végső magányunk perceit is kisajátíthatja a technika; utolsó sóhajtásunk megörökíthető, sokszorosítható, milliók képernyőjére rávetíthető. Szereppé válhat egyetlen őszinte gesztusunk: az agóniánk. Ezt a szerepet, három ember búcsúfelléptét próbáltam megírni. Egyszerű, ismerős alakokét, amilyenek százával járkálnak körölöttünk. Nem történik velük se más, mint mindannyiunkkal, ha majd üt az óránk, ővelük másképpen történik; erről a _másról_ szól e kis regény." (_Örkény_ _István_ _1912-1979_)

Örkény István - Van ​választásunk
"Az ​Egyperces novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regényekkel, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. De nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr." (Örkény István)

Örkény István - Novellák ​I-II.
Az ​írónak az a mindene amit ír. Az az ő kincse, sorsa, becsülete, bélyeggyűjteménye, gyümölcsöse, családi háza. így aztán, ha hozzáfog összeszedni legjava írásait, mint én most e novelláimat, valójában leltárt csinál élete összes szerzeményeiről. Egy ilyen válogatás fölér egy önéletrajzzal, méghozzá olyan önéletrajzzal, melyben se letagadni, se elkenni, se szépíteni nem lehet a dolgokat. A rendőrségi hírekben így mondják: a bűnös töredelmes vallomást tett. De vajon miről vallok én, vagy pontosabban ez a novellás kötet? Azt hiszem, az írói lét tulajdonképpen szerzetesi lét. Nekem legalábbis mindig a cellamagány és a magamra koncentrálás volt az ideálom. Sajnos, sohasem úgy éltem, ahogy szerettem volna. Állandóan mással voltam elfoglalva; utazásokkal, szerelmekkel, forradalmakkal, háborúba menéssel, háborúból hazajövéssel; vagyis ahelyett, hogy végigírtam volna az életemet, minduntalan új életet kezdtem, s aztán leültem, és megírtam ezeket az újrakezdéseket.

Örkény István - Az ​utolsó vonat
A ​30 év sorozat új kötete Örkény István válogatása e három évtized prózájában legjavából. Számtalan ismerős írás, szállóigévé lett Egyperces - de a kötet címét az egyik "hagyományos" novellától kölcsönözte, mégpedig nem véletlenül, hanem ezzel is mintegy hangsúlyozandó, hogy az újfajta, a groteszk látásmód, amely annyira jellemző Örkény István mai művészetére, semmiképpen sem a régivel való szakítás eredménye. Ez a válogatás - amelyben egymás mellé kerülnek Tóték és Jeruzsálem hercegnője, Az utolsó vonat s a Nászutasok a légypapíron - éppen arról győz meg, hogy a groteszket, a "fejtetőre állított" világlátást mindenkor a valóság igazolja, a legabszurdabb helyzetek mindig a legvaskosabb ralitás talaján bontakoznak ki

Böjte József - Boldizsár Péter - Barta Lajos - Győrffy László - Örkény István - Élmunkás ​téri történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Április
Különös, ​titokzatos idegszanatórium a svájci határ közelében, égbenyúló hegyektől övezve. Mintha Thomas Mann _A varázshegy_ének igézetében annak légkörét idézné fel Örkény István korai, eddig még soha nem publikált, első regénye. A könyv olvasása időutazás: utazás az életmű múltjába, alkotója fiatalkori én-jébe, az emlékezés örvényeibe, írói iskolák, korstílusok, elmúlt társadalmak, életérzések elsüllyedt, varázslatos és egyben veszélyes világába. ___A sűrűn gépelt, a szerző által kézzel javított kézirat eddig egy koffer mélyén fekete táblába bekötve bujkált, az író születésének századik évfordulójára jelenik meg először. Az _Április_ megjelenése irodalomtörténeti szenzáció és egyben különleges ajándék azoknak, akik kíváncsiak kedvenc írójuk pályakezdésére, azoknak, akik szeretik a valahai polgári világ történeteit.

Örkény István - Forgatókönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Időrendben ​- Regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Válogatott ​egyperces novellák
"Használati ​utasítás A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát. Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető! Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a cím. Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratot olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód. Figyelem! Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!"

Örkény István - Búcsú
Meglepetés ​ez a novelláskötet, mert a benne szereplő írások mindmáig ismeretlenek voltak még a legszűkebb baráti kör és a legfelkészültebb Örkény-kutatók előtt is. Örkény István saját maga teremtette és terjesztette a legendát, hogy ő a háború előtt és a háború alatti években nagyon keveset írt, és abból a kevésből is elenyésző mennyiségben születtek csak jó minőségű szövegek. Most viszont e kötetet olvasva úgy érezzük, hogy az író messzemenően igazságtalan és szigorú volt fiatalkorának teremtményeivel szemben, mert ezek a novellák sokkal többek, mint ifjúkori zsengék. A felfedezésszámba menő fiatalkori írásokhoz szervesen kapcsolódnak a hatvanas években született és eddig még nem publikált egyperces novellák és a szintén ismeretlen, elbészélés-terjedelmű regényrészletek. A Búcsú az életműsorozat pótkötete.

Örkény István - Válogatott ​novellák
Azt ​hiszem, az írói lét tulajdonképpen szerzetesi lét. Nekem legalábbis mindig a cellamagány és a magamra koncentrálás volt az ideálom. Sajnos, sohasem úgy éltem, ahogy szerettem volna. Állandóan mással voltam elfoglalva, utazásokkal, szerelmekkel, forradalmakkal, háborúba menéssel, háborúból hazajövéssel, vagyis ahelyett, hogy végigírtam volna az életemet, minduntalan új életet kezdtem, s aztán leültem, és megírtam ezeket az újrakezdéseket. (Örkény István: "Válogatott novelláim" elé)

Örkény István - Időrendben ​- Színművek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Egyperces ​anekdoták
Örkény ​István műveit a groteszk szemlélet és a sokszor anekdotikus, példázatszerű beszédmód teszi oly jellegzetessé. A szerző vallomása a groteszkről: „A groteszk sérti a szimmetriaérzéket, fölborítja a világ rendjét, s új arányokat, új törvényeket léptet életbe, indítéka, tagadni mindent, ami kézenfekvő, ami adott. A groteszk ugyanis nem értelmezi a világot, hanem egy új világot teremt, egy megálmodott, képzeletbeli világot, mely emlékeztet ugyan a realitásra, mégis egy másik koordináta-rendszerben létezik.”

Örkény István - Mese-levelek
A ​kötet Örkény István humoros leveleit és rajzait tartalmazza

Örkény István - Hóviharban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Válogatott ​kisregények
Örkény ​István három legismertebb kisregényét jelentette meg a Palatinus Kiadó szép kivitelben, könyvészetileg is igényes formában. A Macskajáték, a Tóték és a Rózsakiállítás az író érett korszakának egy-egy jelentős állomását képviseli. A Macskajáték (1963) az öregedés drámája. Félretéve a hagyományos elbeszélés eszközeit, a szerző két idős asszony, a valaha csodálatosan szép Szkalla-nővérek levelezésén, telefonbeszélgetésén keresztül egy tipikus kelet-európai család sorsát ábrázolja, miközben egy szerelmi háromszög története bontakozik ki előttünk. A Tóték a háború abszurditásának és általában a hatalom működésének realista köntösbe öltöztetett parabolája. A Rózsakiállítás a szerző kései művei közé tartozik. A három haldokló ember utolsó napjainak filmezéséről szóló mű egyfelől arra kérdez rá, hogy megtalálható-e a halállal való szembenézés hiteles, személyre szabott magatartásformája, másfelől viszont számot vet a művészi ábrázolás lehetőségeivel is. Örkény István a Macskajátékról: "A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép. Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődekől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek." a Tótékról: "1943 január 13-án, a Don kanyarban, elkezdett lefelé gördülni az a szikla, mellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban. Az, hogy én élek, a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak. Talán ezért van az, hogy az ő telük, az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni. A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mégis mindig rájuk gondoltam. A legtöbben ülve fagyiak meg, s ahogy ott ültek, márványba fagyott arccal, még most is hátamban érzem a tekintetüket." a Rózsakiállitás-ról "Három ember búcsúfelléptét próbáltam megírni. Egyszerű, ismerős alakokét, amilyenek százával járkálnak körülöttünk. Nem történik velük semmi más, mint mindannyiunkkal, ha majd üt az óránk, de ami történik, ővelük másképpen történik; erről a másról szól a kisregény."

Kollekciók