Ajax-loader

Örkény István könyvei a rukkolán


Örkény István - Glória ​/ Macskajáték / Tóték
A ​kötet három kisregényt tartalmaz: a _Glóriá_-t, a _Macskajáték_-ot és a _Tóték_-at. A címek egymásutánja nemcsak a keletkezési időrendet jelzi, hanem azt a folyamatot is, mely az örkényi groteszket egyre tökéletesebbé érlelte. Egyik nyilatkozatában az író mind a három kisregényt az egypercesek alapképletére vezette vissza, s mind a hármat nagyobb arányú groteszknek nevezte. S a közös nevezőt, a látásmód és a hangvétel rokonságát nem is hehéz fölfedezni bennük. Az első kisregény a felszabadult, ironikus játékosság és az emberszeretet fegyelmének sajátos kettősségével kelt összetett hatást. Amíg a mű hőse, Soror Glória az apácarend feloszlatása után rá nem hangolódik az evilági életre, amíg rokonszenves, de komikusan életidegen merevsége föl nem oldódik, amíg valamennyire is meg nem találja helyét az emberek között, tehát egészen a regény végéig, szorongva és együttérezve mulathatunk a félreértések, tétova kísérletek, groteszk kalandok és váratlan helyzetek sorozatán A Macskajáték két idősebb leánytestvér szívszorítóan mulatságos története. Az egyik nyugatra költözött dúsgazdag fiához, minden földi jónak részese, de béna, mozgásképtelen; a másik itthon maradt, társbérletben lakik, szerelmében boldog, majd boldogtalan, indulatos és akaratos asszony. Levelezésükből, feledékenységükből, hazudozásaikból, álmodozásaikból, múltszépítő mámoraikból izgalmasan és hitelesen rajzolódik ki egy testvérpár életútja. A Macskajáték ironikus villódzású rajz és megrendítő elégia az öregkorról. Egyidejűleg mutatja be az öregedés groteszk tragikumát, az életkedv hatalmát s a legyőzhetetlen szeretetvágyat. A harmadik kisregény, a Tóték, melynek színpadi változatát a világ számtalan színházában játszották vagy játsszák, az abszurd történetbe vetített társadalom- és világszemlélet kivételes eredménye. Remekmű. A hegyvidéki falu tűzoltójának komikumot és tragédiát társító története, mely 1944-ben játszódik, múlhatatlan művészi érvényű tiltakozás az embert megszégyenítő, megalázó zsarnokság és ostobaság ellen.

Örkény István - Egyperces ​novellák
"Az ​Egyperces Novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regények, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. Őszerinte nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem azért mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr. E rövidségen túl mit illik róluk még eszünkbe tartanunk? Azt hogy nincs műfajuk. A népmesétől a városi folklórig (egész a pesti viccekig), az elbeszélő epikától a kurtára fogott tragédiáig mindent el lehet mondani "egypercesen" is. Csak az a kérdés, hogy így megrövidítve, a közlést jelzéssé sűrítve valóban többet s megrázóbbat árulnak el a világról, mint amennyit több szóval lehetne mondani. Írójuk erre törekedett. Máskülünben az Egyperces Novella erősen emlékeztet több perces társaira, hiszen neki is van címe, van eleje, közepe, befejezése, és még sok egyebe, ami egy írásműnek kell. Abban viszont erősen eltér tőle, hogy a legtöbbször nincs cselekménye, vagy a cselekménynek, ha van, nincs színlelve, szereplőinek sokszor se arcuk, se nevük, s csak eltéve van jellemük, egyéniségük. E hiányok pótlását az író rábízza olvasóira, ami ugyan a szokásosnál jobban igénybe veszi képzelőerejüket, cserébe azonban a passzív olvasás kényelmes öröme helyett a művészi alkotás izgalmát kínálja fel. Az író véleménye szerint ezek az írásművek voltaképpen matematikai egyenletek. Az egyik oldalon a közlés minimuma áll, az író részéről, a másikon a képzelet maximuma, az olvasó részéről. Más szóval: e novellák egypercesek ugyan, de kétszemélyesek. Létezésük - mint mindannyiunké - csak lehetőség: várva várják az olvasót, hogy e könyv lapjairól föltámasztva, tevékeny és hasznos életet élhessenek." (Örkény István)

Örkény István - Tóték ​/ Macskajáték
"A ​történelem sokféleképpen ismétli önmagát - írta Örkény István Tóték című drámájának bemutatása alkalmából. - Ha egy népet beletörődni tanít meg a sors, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább - és maga zúdítja le a sziklát a völgybe. Igaz, a percet nem jól választotta meg: lázadása már hiábavaló, elkésett, esztelen. De ebben is miért ő a hibás? Vannak boldog népek: ők a jókor lázadók. Mi a nem jókor lázadók fajtája vagyunk..." E kötetben közölt másik drámájának a Macskajáték-nak főhőse özvegy Orbán Béláné. "Megvan benne minden, amire az ember képes - írja Örkény róla -, egy piaci kofa nagyszájúsága és egy görög tragika fensége. Orbánné a természet törvényei ellen harcol, mert semmibe veszi az öregséget, és hadat üzen az összeomlás, a kifulladás órája is, öröme inkább csak jelkép, ahogy egy zászló lobog egy rommá lőt, kiégett város füstölgő falai fölött."

Örkény István - Vérrokonok
Részlet ​a műből: Ez a darab a szenvedélyről szól, hősei tehát nem a valóságos térben, hanem megszállottságuk mágneses erőterében mozognak. Még nem is ismerik egymást, de szavuk - ha kissé megemelik hangjukat - áthallható, tárgyakat tudnak ide-oda adogatni, és egy "halló" elkiáltása után egymással akadálytalanul találkozni. A szereplőket egytől egyik Bokornak hívják, és kivétel nélkül vasutasok. Szenvedélyük közös fókusza a vasút, állandóan róla beszélnek, őérte élnek-halnak, s ha kivételesen valami egyebet csinálnak - tojást esznek, vagy vörös bort vásárolnak -, azt is csak a vasút érdekében teszik. Minthogy mindnyájan az ő javát akarják, mindegyiküknek - a maga módján - igaza van. A vasút a "nagy ügy", amelyért szurkolunk, lehetőleg úgy, hogy a néző behelyettesíthesse bármivel, amire ő tette föl az életét, a hazától kezdve a valláson és a politikai eszméen keresztül egészen a labdarúgásig vagy az ultizásig. Hogy megkönnyítsük az általánosítást, ne adjunk a szereplőkre vasutas-egyenruhát, s ne építsünk a színpadra szemaforokat.

Örkény István - Drámák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Egyperces novellák / One-minute Stories
Nincs fülszöveg.

Örkény István - Novellák II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Novellák
"Az ​írónak az a mindene, amit ír. Az az ő kincse, sorsa, becsülete, bélyeggyűjteménye, gyümölcsöse, családi háza. Így aztán, ha hozzáfog összeszedni legjava írásait, mint én most e novelláimat, valójában leltárt csinál élete összes szerzeményeiről. Egy ilyen válogatás fölér egy önéletrajzzal, méghozzá olyan önéletrajzzal, melyben se letagadni, se elkenni, se szépíteni nem lehet a dolgokat. A rendőrségi hírekben így mondják: a bűnös töredelmes vallomást tett." Örkény István

Örkény István - Időrendben ​- Novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Házastársak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Van ​választásunk
"Az ​Egyperces novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regényekkel, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. De nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr." (Örkény István)

Örkény István - Önéletrajzom ​töredékekben
Örkény ​István életműsorozatának nyolcadik kötetében a szerző befejezetlen regényei (Bónis család, Babik, Tatárfutás, A másik út regénye) olvashatók, Radnóti Zsuzsa szerkesztésében és jegyzeteivel.

Örkény István - Kisregények
A ​kötetben szereplő kisregények: Glória, Macskajáték, Tóték, "Rózsakiállítás", Egy négykezes regény tanulságos története.

Örkény István - Válogatott ​kisregények
Örkény ​István három legismertebb kisregényét jelentette meg a Palatinus Kiadó szép kivitelben, könyvészetileg is igényes formában. A Macskajáték, a Tóték és a Rózsakiállítás az író érett korszakának egy-egy jelentős állomását képviseli. A Macskajáték (1963) az öregedés drámája. Félretéve a hagyományos elbeszélés eszközeit, a szerző két idős asszony, a valaha csodálatosan szép Szkalla-nővérek levelezésén, telefonbeszélgetésén keresztül egy tipikus kelet-európai család sorsát ábrázolja, miközben egy szerelmi háromszög története bontakozik ki előttünk. A Tóték a háború abszurditásának és általában a hatalom működésének realista köntösbe öltöztetett parabolája. A Rózsakiállítás a szerző kései művei közé tartozik. A három haldokló ember utolsó napjainak filmezéséről szóló mű egyfelől arra kérdez rá, hogy megtalálható-e a halállal való szembenézés hiteles, személyre szabott magatartásformája, másfelől viszont számot vet a művészi ábrázolás lehetőségeivel is. Örkény István a Macskajátékról: "A Macskajáték meséjét énelőttem már több ezren elmesélték. Arról szól, hogy két ember szereti egymást, de akadályok lépnek föl, s a csábító harmadik (akit ez esetben Paulának hívnak) minden női varázsát latba vetve magához láncolja a férfit, s a boldog pár oltár elé lép. Ez a szerelmi háromszög csak abban különbözik elődekől, hogy szereplői nem tizen-, nem is huszon-, hanem hatvan-egynéhány évesek." a Tótékról: "1943 január 13-án, a Don kanyarban, elkezdett lefelé gördülni az a szikla, mellyel a magyar hadsereg sziszüphoszi sorsa elvégeztetett. Hatvanezer ember fagyott meg ott, abban az aknatűzben, a jeges szélben, a hóban. Az, hogy én élek, a valószínűségnek egészen kicsike töredéke csak. Talán ezért van az, hogy az ő telük, az ő sorsuk azóta sem hagyott megnyugodni. A Tóték nem róluk szól, vagy nemcsak róluk, sőt, talán egészen másról, de én írás közben mégis mindig rájuk gondoltam. A legtöbben ülve fagyiak meg, s ahogy ott ültek, márványba fagyott arccal, még most is hátamban érzem a tekintetüket." a Rózsakiállitás-ról "Három ember búcsúfelléptét próbáltam megírni. Egyszerű, ismerős alakokét, amilyenek százával járkálnak körülöttünk. Nem történik velük semmi más, mint mindannyiunkkal, ha majd üt az óránk, de ami történik, ővelük másképpen történik; erről a másról szól a kisregény."

Örkény István - Párbeszéd ​a groteszkről
"Pályája ​utolsó évtizedeiben a magyar és külföldi sajtó, rádió és televízió riporterei sűrűn felkeresték Örkény Istvánt. A legtöbb beszélgetésre ugyanolyan alapossággal és műgonddal készült fel, mint általában írói munkájára. Interjúinak jelen kötetbe foglalt gyűjteménye így fontos kiegészítés műveihez. Az interjúk túlnyomó többsége lapok, folyóiratok hasábjain vagy hangszalagon, a Rádióban maradtak fenn. Néhány a hagyatékból, kézirat formájában került elő. Az élőbeszédben elhangzott szövegeken kénytelen voltam minimális stiláris javításokat végezni. A beszélgetések teljes egészükben jelennek meg, kivételt képeznek azok a helyek, ahol a hasonlóan feltett kérdések és a műfaj természete óhatatlan ismétléseket és átfedéseket eredményezett. Ilyenkor rövidítettem, de az ismétléseket még így sem tudtam teljesen kiküszöbölni. Az utolsó válogatás megjelenése (1986) óta több, akkor még lappangó interjú került elő, ezek kötetben itt jelennek eg először. Néhány fontosabbat a Drámák I-III. (1981) jegyzetanyagából ide is beválogattam, mert lényeges információkat tartalmaznak, és jellegüknél fogva szervesen ebbe a válogatásba tartoznak. (Egy régi (és meg nem jelent) beszélgetés Örkény Istvánnal, Jeruzsálem hercegnője, Még egy körkérdésre, Örkény bemutató Párizsban, A hét írója, A Macskajáték Szolnokon, Történik valahol Magyarországon, Másodszor a Kulcskeresőkről, Tóték - Macskajáték - Kulcskeresők, Rövid hozzászólás saját interjúmhoz, Egyperces előzetes a Hanákné-ügyről). Néhány rövidebb beszélgetést ebből a kiadásból kihagytam, mert esszéisztikus jellegüknél fogva, sokkal inkább a Visszanézve című tanulmánykötetbe valók. (Arról, hogy mi érdekli az olvasót, A félfűről, Vallomás József Attiláról, Szabó Lőrinc játéka, Egyperces bevezető, Mindenki iskolája). Egy interjút azért mellőztem, mert a Levelek egypercben című kötetben is megtalálható.(Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval a Macskajáték londoni bemutatójáról) Egy igen fontos újdonság: az Életrajzi beszélgetésekben (Lázár István Örkény Istvánról írt könyvének alapját képezte ez a magnós beszélgetés-sorozat) se 1979-ben, Lázár könyvének megjelenésekor, se a Párbeszéd a groteszkről 1981-es, illetve az 1986-os kiadásában nem lehetett közölni azt a részletet, amelyben Örkény István elmeséli, hogyan és miért lépett be a Kommunista Pártba, hadifogságból való hazatérése után. Ezek a részletek most, ebben a válogatásban jelennek meg először, kurzívval szedve a 99-100-101. oldalon." Radnóti Zsuzsa

Örkény István - Regények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Kisregények ​II.
„Egészen ​fiatalon, húszegynéhány évesen és nyilván ösztönösen rátaláltam a saját hangomra, amihez aztán nagyon sok okból hűtlen lettem, és harmincévi bolyongás után kimondhatatlan örömmel fedeztem föl, hogy annak a húszéves kezdőnek volt igaza és nekem az akkori groteszk szemlélet az egyetlen, amellyel igazán ki tudom fejezni magamat” – vallotta Örkény István egy interjúban. S valóban: izgalmas kísérletek, remeklések, remekművek tanúsítják – több műfajban is! –, hogy a visszatalálás a kezdetekhez (az elsőként Szerb Antal által méltatott Tengertánc című kötete hangpróbáihoz) meghatározó jelentőségű lett az életműben. Sorozatunk első kisregénykötete a Babik-ot, a Glóriá-t és a Macskajáték-ot tartalmazza; a rövidesen megjelenő másodikban pedig a Tóték, a „Rózsakiállítás” és az Egy négykezes regény tanulságos története kap helyet.

Örkény István - Egyperces ​levelek
A ​Levelek egypercben - remek olvasmány. Az úgymond "mellékesen" született szövegek ugyanazt a pontosságot, megformáltságot, lendületet, szellemességet hozzák, amit Örkény más írásaiból már megismerhettünk. Olvashatjuk egyvégtében, akár egy szórakoztató életregényt, de belelapozhatunk itt-ott, gyönyörködhetünk az egyes írások humorában, játékosságában, bölcsességében.

Örkény István - Élőszóval
"Fejlett ​prózai kézügyességgel rendelkező alkalmi drámaíró vagyok. Úgy félek a színpadtól, mint a tűztől. Van is rá okom..." - írta Örkény István, amikor az Időrendben című életműsorozatban öt színműve megjelent. Mi, olvasók, nézők, ha megértjük is ezt a szorongást, amelyet az írott szó megelevenedésén, hatásának megsokszorozódásán érezhet a szerző, mégsem tartjuk indokoltnak. Az utóbbi években Budapesten és vidéken, majd több külföldi színpadon is osztatlan sikerrel játszották Örkény István darabjait, régieket, újakat egyaránt. Az említett kötet megjelenése után született Vérrokonok, majd később a Kulcskeresők s A holtak hallgatása nemcsak arról győz meg végképp, hogy Örkény István nem alkalmi drámaíró - és a színpad alapos ismerete, a drámai megformálás minden tartalmi és technikai sajátosságának tudása magától értetődik a számára -, hanem arról is, hogy a kockázatmentesebb, hagyományos útról letérve olyan szuverén művészi világot teremtett, amely minden egyes darabban új és új arcát mutatja fel, és mindig közvetlenül hozzánk és értünk szól. Kötetünkben most Örkény István eddig írott valamennyi színművét veszi kezébe az olvasó (Voronyezs, Sötét galamb, Tóték, Macskajáték, Pisti a vérzivatarban, Vérrokonok, Kulcskeresők, A holtak hallgatása).

Örkény István - Jeruzsálem ​hercegnője
Örkény ​István vallomása: "E kötetbe tíz év írásaiból szedtem össze annyit, amennyi elfért benne. Nekem, ami elmúlt, el is némult; csak arról van mondanivalóm, ami még nem hűlt ki, még beszél. Ezért e novellák jobbadán e tíz évről szólnak. Néhányat kivéve, mely a háborúról, a többi a háború utánról, ötvenhatról, ötvenhat utánról, pattanásig feszült időkről - nem csoda, ha a hagyományos novellaburok, néha pattogzani kezd. Nem tudom, kinek ajánljam könyvemet. Nőknek? Férfiaknak? Fiataloknak, jó alvóknak vagy éjszaka járkálóknak? Sajnos, nem igaz, hogy az író mindenkinek írja. De akik ezt a kort velem végigélték, azokkal még sokáig közös a jelrendszerem. Hogy a később jövők mennyit értenek majd belőle, nem tudom."

Örkény István - Április
Különös, ​titokzatos idegszanatórium a svájci határ közelében, égbenyúló hegyektől övezve. Mintha Thomas Mann _A varázshegy_ének igézetében annak légkörét idézné fel Örkény István korai, eddig még soha nem publikált, első regénye. A könyv olvasása időutazás: utazás az életmű múltjába, alkotója fiatalkori én-jébe, az emlékezés örvényeibe, írói iskolák, korstílusok, elmúlt társadalmak, életérzések elsüllyedt, varázslatos és egyben veszélyes világába. ___A sűrűn gépelt, a szerző által kézzel javított kézirat eddig egy koffer mélyén fekete táblába bekötve bujkált, az író születésének századik évfordulójára jelenik meg először. Az _Április_ megjelenése irodalomtörténeti szenzáció és egyben különleges ajándék azoknak, akik kíváncsiak kedvenc írójuk pályakezdésére, azoknak, akik szeretik a valahai polgári világ történeteit.

Örkény István - Babik
Örkény ​István az itt olvasható regény témáját először filmnovella formájában dolgozta fel 1954-ben, majd Bacsó Péterrel és Makk Károllyal forgatókönyvet írt belőle. Az 1955-ben benyújtott forgatókönyvet - a rendező Makk Károly lett volna - a filmgyár vezetői nem hagyták jóvá. Kevéssel utána a témából regény írásába kezdett, de a mű töredékben maradt. Jelen kiadás a befejezetlen regény szövegét tartalmazza.

Örkény István - Kétpercesek
Örkény ​István születésének centenáriumára jelent meg ez az exkluzív album. A kötet száz válogatott "Egyperces" novellát, száz kortárs képzőművész egy-egy illusztrációját tartalmazza, Sándor György Kossuth-díjas humoralista előszavával. (a Kiadó)

Örkény István - Azt ​meséld el, Pista!
Találkozó ​Örkény Istvánnal, talán ez lenne a legmegfelelőbb műfaji meghatározás ennek az író életéről szóló, saját szavaiból összeállított, meghitt baráti mesélésnek, mely napló- és interjúrészletekből, a családban, barátoknál őrzött magnószalagokról leírt beszámolókból állt össze.

Örkény István - Kisregények ​I.
"Egészen ​fiatalon, húszegynéhány évesen és nyilván ösztönösen rátaláltam a saját hangomra, amihez aztán nagyon sok okból hűtlen lettem, és harmincévi bolyongás után kimondhatatlan örömmel fedeztem föl, hogy annak a húszéves kezdőnek volt igaza és nekem az akkori groteszk szemlélet az egyetlen, amellyel igazán ki tudom fejezni magamat" - vallotta Örkény István egy interjúban. S valóban: izgalmas kísérletek, remeklések, remekművek tanúsítják - több műfajban is! -, hogy a visszatalálás a kezdetekhez (az elsőként Szerb Antal által méltatott Tengertánc című kötete hangpróbáihoz) meghatározó jelentőségű lett az életműben. Sorozatunk első kisregénykötete a Babik-ot, a Glóriá-t és a Macskajáték-ot tartalmazza; a rövidesen megjelenő másodikban pedig a Tóték, a "Rózsakiállítás" és az Egy négykezes regény tanulságos története kap helyet.

Böjte József - Boldizsár Péter - Barta Lajos - Győrffy László - Örkény István - Élmunkás ​téri történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Glória ​/ Macskajáték
Macskajáték: ​évtizedek óta új s új bemutatókon szerethető színdarab. Makk Károly és Tóth János klasszikus szépségű filmje. A nagyközönség kedvencei - mögöttük azonban a ritkábban emlegetett "eredeti" mű, a magyar próza egyik kiemelkedő alkotása áll. Vele párban, Örkény István életműsorozatának újabb kötetében egy másik kisregény is olvasható, a Glória. Főhőseik: egy szétfoszlott családból magára maradt özvegyasszony és egy feloszlatott rendjéből világra lökött apáca. Orbánné (az egykor önfeledt Szkalla lány) és Ilona (a korábban lelki békében élt Soror Glória). Vajon milyen szabályoknak és megszokásoknak kell engedelmeskedniük, s eközben mennyi lázadást, zabolátlanságot engedhetnek meg maguknak? A Macskajáték humor és tragikum egybekomponálásával az érett író remeke, a Glória hagyományosabb módon elmesélt, különös történet.

Örkény István - Novellák
Az ​írónak az a mindene amit ír. Az az ő kincse, sorsa, becsülete, bélyeggyűjteménye, gyümölcsöse, családi háza. így aztán, ha hozzáfog összeszedni legjava írásait, mint én most e novelláimat, valójában leltárt csinál élete összes szerzeményeiről. Egy ilyen válogatás fölér egy önéletrajzzal, méghozzá olyan önéletrajzzal, melyben se letagadni, se elkenni, se szépíteni nem lehet a dolgokat. A rendőrségi hírekben így mondják: a bűnös töredelmes vallomást tett. De vajon miről vallok én, vagy pontosabban ez a novellás kötet? Azt hiszem, az írói lét tulajdonképpen szerzetesi lét. Nekem legalábbis mindig a cellamagány és a magamra koncentrálás volt az ideálom. Sajnos, sohasem úgy éltem, ahogy szerettem volna. Állandóan mással voltam elfoglalva; utazásokkal, szerelmekkel, forradalmakkal, háborúba menéssel, háborúból hazajövéssel; vagyis ahelyett, hogy végigírtam volna az életemet, minduntalan új életet kezdtem, s aztán leültem, és megírtam ezeket az újrakezdéseket.

Örkény István - Tóték ​(színdarab)
Tót ​Lajos nem volt Korinthosz királya, hanem csak községi tűzoltó egy hegyvidéki községben. Ennélfogva sohasem sértette meg az isteneket. Hát akkor mi volt a bűne? Talán nem is volt bűne, legföljebb az, hogy abban a korban élt, amikor csupán egy választás volt: lázadónak, vagy Sziszüphosznak lehetett csak lenni. A történelem sokféleképpen ismétli önmagát. Nem egy ilyen kor volt, sok tehát a Tótunk. Ha egy népet beletörődni tanít meg a sorsa, persze nehéz bűnösnek bélyegezni azt, aki a végkimerülésig folytatja a beletörődést. Még nehezebb elítélni éppen ezt a tűzoltót, hiszen eljön a perc, amikor azt mondja: nincs tovább – és maga zúdítja le a sziklát a völgybe.

Örkény István - Hiszek ​a szabadságban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Budai ​böjt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örkény István - Egyperces ​novellák / One-minute stories
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók