Ajax-loader

Victoria Morrow könyvei a rukkolán


Victoria Morrow - Halvány ​holdfényben
- ​Kérlek... - könyörgött a sápadt szépség, ezüstösen csillogó haja zuhatagként omlott vállára, holdfényű keretbe foglalva gyönyörű arcát. - Anyám... Lehajolt, és ruhája alját áthúzta a lába között, majd az övébe gyömöszölte, ezáltal olyan lett, mint egy nadrág. Teste karcsú, és hajlékony volt, vékony dereka, és formás mellei kirajzolódtak az ing alatt, hosszú lábai pedig meztelenül maradtak. Megfogta az ablak felső gerendáját, és minden erőfeszítés nélkül kimászott az párkányra. Nem nézett le az alatta tátongó mélységbe, kezével kitapogatta a legerősebb indát. Szíve hevesen vert, amikor kipróbálta, hogy az inda megbírja-e a súlyát. Lassan mászni kezdett, miközben minden idegszálával figyelte, mikor hall reccsenést.

Victoria Morrow - Angyal ​a karjaimban
Elizabeth ​szíve őrült ritmusban kezdett kalapálni, mikor észrevette, hogy Beau izmos teste elmerül a tó felszínének varázstükrében. Megbabonázottan állt a vízben, csak gyönyörködni tudott a férfiban. Szemében vad éhség lobogott; olyan vágyódás, melyet nélkülöző lelke már nem bírt tovább elviselni. Pánik fogta el s rettegés lett úrrá rajta. Ma este nincs mentsége a gerincét végigborzoló gyönyör érzésére, a testét elöntő, égő ujjakkal kínzó, perzselő lázra, nincs mentsége a vágyakozás forró lángjaira, melyek a patak hŰs vize helyett folyékony tűzzel ölelték testét, simogatták, nyaldosták nőiségének bársonyos redőit... míg szinte nyöszörgött az édes kíntól, remegve várva, hogy az egyre közelebb sikló férfi megérintse végre... A selymesen vizes érzések világában bőrén érezte a férfi bőrét. Megborzongott. Lebegtek a víz ágyán, a csobogó hullámok párnáin. Mintha végtelen lett volna ez a csillagtükröző, vadonbéli fürdő, s parttalan lenne a feketeezüst örökkévalóság. Egyedül az érzések léteztek, Elizabeth pedig szinte szédült a gyönyör keltette mámortól...

Kollekciók