Ajax-loader

Just Béla könyvei a rukkolán


Possonyi László - Just Béla - A ​mai katolikus irodalom kincsesháza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Just Béla - Vörös ​vagy fekete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Just Béla - Látogatóban ​az arsi plébánosnál
Miért ​érdemes meglátogatnunk az arsi plébánost? Nem azért, hogy kiváncsiságunkat kielégítsük - az ilyesmist Vianney Szent János sohasem szívelte. Nem is azért, hogy csodákról olvassunk - bár Ars-ban a kegyelem rengeteg különös dolgot művelt. Azért induljunk el erre a lelki zarándokútra, hogy megismerjük azt az egyszerű embert, aki egy eldugott, elmaradott kis francia falut világhírűvé tett. Pedig az illetőt a szemináriumból még több ízben el akarták bocsátani, mert nem fogott az agya, azaz minden igyekezete ellenére rossz tanuló volt. Püspöke csak a kínzó paphiány miatt egyezett bele fölszentelésébe, és így is csak nagy nehezen... Mi hát a titka? Lelki zarándokutunk során nemcsak erre a kérdésre találjuk meg a választ, hanem magunk is nemesedünk, mert az arsi plébános életének jó példája, nagy szeretete még most is képes csodákat tenni a lelkekben...

Just Béla - Hajnali ​kettő
Just ​Béla (1906-1954) regénye a lelki élet keresztútját rajzolja elénk. Főszereplő trappista szerzetesek, akik a legszigorúbb rendi szabályok szerint élik mindennapi életüket. Nyolcszáz éves kolostoruk, Tamié - valahol a francia Alpokban, közel az olasz határhoz - szinte menedékké, "belső várkastéllyá" nő a regényben. Furcsa mód azonban, épp egy romantikusnak induló szerelem szálai kötik a külvilághoz, mely szálakat egy, a kolostorba újonnan érkezett Idegen sző és bogoz ébredő hivatása és a szerelem jelenvalósága között... A regény központi gondolatát aligha fogalmazhatnánk meg jobban Léon Bloy szavainál: "Ezen a világon nincs más szomorúság, csak az, hogy nem vagyunk szentek." "... folytatják a munkát, testük szinte ráhajlik a földre, mely rövidesen őket is befogadja kegyes öleléssel. Nem néznek soha az égre, mert az eget szívükben hordják..."

Just Béla - Az ​eszelősök
Egy ​franciaországi trappista-kolostor apátja ˝fellázad˝ saját rendje ellen, mert történelmi tanulmányai folyamán arra az eredményre jut, hogy a trappisták eltértek attól a szerzetesi eszménytől, amelyet a nyugati szerzetesrendek atyja, Szent Benedek állapított meg. Az apát kénytelen elhagyni a kolostort, Bretagne-ba megy, ahol egy évszázadok óta elhagyatott, romokban levő kolostorban igyekszik megvalósítani eszméjét. Idők folyamán néhányan utána jönnek, idegen segítség nélkül helyrehozzák a kolostort, küzdenek a környék babonás lakosságával szemben, mely eszelősöknek tartja őket, legyőzik a folytonosan feltornyosuló nehézségeket, és megvalósítják azt az eszményt, mely a középkor óta elhalványult. Az eszelősök alapja történelmi tény: 1936-ban a tamié-i trappista apátság feje, Dom Alexis valóban kénytelen volt elhagyni a kolostort: a bretagne-i Boquen-be ment, hogy követőivel együtt a magányban éljen Szent Benedek Regulái szerint. Just Béla, ezeknek az ˝eszelősöknek˝ az életét rajzolja meg mély drámaisággal és erővel. A regény háttere, a ködös, esős Bretagne, örökös szélzúgásával s különös babonáival nagyszerű keretet ad ennek a történetnek.˝

Kollekciók