Ajax-loader

Sabján Tibor könyvei a rukkolán


Sabján Tibor - Buzás Miklós - Hagyományos ​falak
A ​magyar népi építészet falféleségeinek sokszínűségét mutatjuk be Népi Kultúra sorozatunk negyedik kötetében. Ismertetjük a hagyományos falak szerkezetét, készítésük munkamenetét, a házépítés közösségi szervezeteit, valamint az ide kapcsolódó földrajzi és történeti kérdések sokaságát. A sok fénykép és rajz a témában avatatlan olvasónak is segít megérteni a falkészítés titkait, az érdekes elnevezések (fecskerakás, zsilipelt fal, paticsfal, boronafal) mögött meghúzódó lényeget. Gondoltunk azokra is, akik ma is régi házban laknak, és karbantartási, felújítási gondjaik megoldását tanácsokkal segítjük. A könyv végén a mai használat elvárásait is szem előtt tartva vázoljuk fel a hagyományos eljárások korszerűsítésének lehetőségeit.

Sabján Tibor - Lengyelné Kiss Katalin - Lengyel Károly - Öntöttvas ​kályhák
Az ​elmúlt évtizedekben az öntöttvas kályhák gyűjtése örvendetesen fellendült, így a nagy szakmai hozzáértéssel készített öntészeti remekművek nem az ócskavas telepeken végzik életüket, hanem a gyűjtők megbecsült kincseivé válnak. Könyvünk a kutatók és az érdeklődők számára átfogó útmutató a kályhák megismeréséhez, gyűjtéséhez, helyreállításához és azonosításához. A kályhák formája és díszítménye mellett a belső szerkezetet is bemutatja, megismerteti azokat az újításokat, amelyekkel a 19. században és a 20. század elején modernizálták a kezdetleges vaskályhákat. Könyvünket azoknak ajánljuk, akiket megérintett az öntöttvas kályhák különleges szépsége, és szeretnének többet tudni e díszes és egykoron hasznos fűtőberendezésről.

Sabján Tibor - A ​takaréktűzhely
Korábbi ​munkáihoz hasonló tagolásban a takaréktűzhelyek történetét dolgozza fel a szerző. Megismerhetjük belőle a háztartási munkában és a lakáskultúrában jelentős változásokat előidéző tüzelőberendezés kialakulásának kezdeteit, a magyarországi elterjedés állomásait, a polgári és a paraszti használat különbségeit. A könyv részletesen tárgyalja a takaréktűzhely típusait, a készítés munkamenetét, a belső szerkezet rejtett titkait, a füstjáratok vezetésének sokszor féltve őrzött, és szabadalmakkal védett fogásait. A bőséges képanyag segít eligazodni a paraszti tűzhelyek sokszínű világában, ugyanakkor a katalógusok és mintakönyvek míves metszeteiből az egyes gyárakban készült takaréktűzhelyek gazdagsága is feltárul előttünk.

Sabján Tibor - A ​mászókéményes konyha
A ​szerző e kötetben a magyar népi kultúra egyik alig ismert területét, a modernizált paraszti konyhát mutatja be, gazdag képanyaggal kísérve. A 19. század második felében és a 20. század elején elterjedt füstmentes konyha új sütő- és fözőberendezései a polgári életforma addig nem tapasztalt kényelmét kínálták a tehetősebb parasztcsaládoknak. Az új konyha új életminőséget eredményezett, a változás kihatott a parasztház használati rendjére is. A konyha a ház egyik reprezentációs helyisége lett, amit a városi lakatosok művészi szintre emelt munkája is hangsúlyozott. A könyv tehát a zárt kéménnyel, vagy népies nevén a mászókéménnyel füsttelenített paraszti konyha monográfiája, amely nemcsak a történeti és néprajzi oldaláról járja körül a témát, hanem műszaki szempontból is beavat a konyhai tüzelőberendezések nehezen felderíthető titkaiba.

Sabján Tibor - Tetőfedések
A ​Népi kultúra sorozat újabb kötetében a szerző bőséges képanyaggal illusztrálva írja le és tárja elénk az egyes fedésmódok történeti és néprajzi kérdéseit, a fedés készítésének folyamatát, a féltve őrzött fortélyokat és a felhasznált anyagok tulajdonságait. A sokszínű képből kirajzolódik a háza körül szorgoskodó parasztember alakja, aki egyszerűbb építményeit maga fedi be, a specialistáé, akinek tudása már egy szűkebb közösség számára kamatoztatható, a háziiparosé, aki megélhetési forrást talál a fedőanyagok készítésében és értékesítésében és a mesteremberé, aki a fedési munkákra szakosodott iparos. Az áttekintés nem nélkülözhette a gyáripari termékek bemutatását sem, hiszen a 19. században már széles körben elterjedtek a tűzbiztos, tartós és sokszor előnyösebb fedőanyagok, amelyek előbb-utóbb kiszorították a korábbi fedési módokat.

Bencze Zoltán - Gyulai Ferenc - Sabján Tibor - Takács Miklós - Egy ​Árpád-kori veremház feltárása és rekonstrukciója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sabján Tibor - Kenyérsütő ​kemencék
Az ​1960-as évekig, a gyári sütésű és bolti terjesztésű kenyér általánossá válásáig, a kemence nélkülözhetetlen kelléke volt a paraszti életnek, hiszen a kenyérsütés az egyik legfontosabb asszonyi munka volt. A sorozat hagyományaihoz híven a szerző a történeti, néprajzi kérdések mellett a műszaki megoldásokat is igyekszik alapos vizsgálat tárgyává tenni. Szándéka szerint a könyvből megtanulható és némi gyakorlat után elsajátítható a hagyományos kemenceépítés.

Sabján Tibor - Nagy ​kályhakönyv
"Ne ​szolgáltassa ki magát a gázellátásnak, válasszon alternatív fűtési módot!"- halljuk úton-útfélen szakemberek és laikusok szájából egyaránt. Igen ám, de annyi a lehetőség, hogy nehéz a jó választás. Akkor most vásároljak, vagy építtessek? Cserépkályhát? Vaskályhát? Téglakályhát? Népies kályhát? Takaréktűzhelyt? Történeti kályhát? Modern kályhát? Iparművészeti kályhát? Be tudom kötni a meglévő rendszerbe? Hol helyezzem el? Milyen kéményre van szükségem? Milyen kiegészítők léteznek? Melegvizet is készíthetek? Hol találok szakembert? Rengeteg a kérdés… A válaszokat megtalálja a Nagy kályhakönyvben.

Boldizsár Péter - Kocsis Edit - Sabján Tibor - A ​diósgyőri vár középkori kályhacsempéi
A ​diósgyőri vár kiemelkedően gazdag középkori kályhacsempe-leleteit többéves feldolgozó munka eredményeként adjuk közre. A leletek egy része nem volt ismeretlen a szakemberek számára, hiszen az 1960-as években végzett feltárások fontosabb csempéit Czeglédy Ilona régész már közölte tanulmányaiban, illetve az ásatás eredményeit összegző könyveiben. A leletek egy része a diósgyőri várban volt kiállítva és szerepelt az 1982-ben Székesfehérváron megrendezett, a Nagy Lajos király kori művészetet bemutató reprezentatív kiállításon is. A részletesebb feldolgozó munkát a miskolci önkormányzat azon elhatározása indította el, amellyel egy középkori kályha másolatát kívánták a várban felépíttetni. A munkával Szebényi Judit restaurátort és Győrbíró Károlyt, a Bocalle Művészeti és Szolgáltató Kft. Vezetőjét bízták meg. Ok Boldizsár Pétert, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum munkatársát is bevonták a munkába, hogy a kályha rajzi rekonstrukcióját elkészítse. Miután Czeglédy Ilona engedélyt adott a vár leletanyagának az áttekintésére és a csempeleletek kigyűjtésére, a választás egy szobrokkal díszített 14. századi kályhára esett. Ennek töredékes leletanyaga volt, mégis elegendő információt szolgáltatott a rekonstrukciós munkálatokhoz. A kályha másolata festett gipszelemekből készült, amely 2001 augusztusában került felállításra a vár északkeleti tornyában. A leletek gazdagsága láttán felmerült az igény, a teljes csempeanyag feldolgozására és rendszerezésére is, amelyet a feltáró Czeglédy Ilona is támogatott. Boldizsár Péterhez csatlakozott Kocsis Edit a visegrádi Mátyás Király Múzeum régésze és Sabján Tibor a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum muzeológusa, létrehozva a feladat elvégzésére szánt munkacsoportot. A feldolgozás segítője és a feltételek megteremtője mindvégig Pusztai Tamás régész, a Herman Ottó Múzeum igazgató-helyettese volt. Lovász Emese régész az újabb leletek átengedésével segítette a munkát. A feldolgozás 2002-ben kezdődött el, ebben a kötetben a középkori leletanyag kerül közlésre, az újkori csempéket egy másik, önálló kötetben kívánjuk megjelentetni. A feldolgozó munka csak a csempeanyag vizsgálatára korlátozódott, mert a korongolt kályhaszemek töredékei szinte teljes egészében az üvegvitrines kiállításba lettek elcsomagolva. A műemlékileg védett kiállítási és raktározási forma nem tette lehetővé, hogy a vitrineket kinyissuk és a hatalmas mennyiségű töredéket átvizsgáljuk. Annyi mindenesetre látható, hogy az évszázadok során sok egyszerűbb megjelenésű szemeskályha állt a várban. Ezek között a mázatlan, vörös és a szürke, redukált égetésü példányok voltak túlsúlyban, de mázas kályhaszemek is szerepeltek az egykori kályhákban. A csempeanyag egy részét korábban restaurálták és kiegészítették, ez azonban sokszor nem kellő szakértelemmel történt, így sok csempe hibásan lett összeállítva. Ebből következett, hogy a rossz kiegészítések is bekerültek a szakirodalomba. Ezeket a csempéket a helyes formájukban közöljük, jegyzetben megadva a korábbi közreadás helyeit, hivatkozásait. A leletanyag nagy része azonban restaurálatlan volt, magunknak kellett kiválogatni, összeilleszteni a töredékeket, csoportokba rendezni az egyes kályhákat. A csempék feldolgozó jellegű ceruzarajzait Boldizsár Péter készítette, a tussal történő kidolgozást Nagy S. József grafikus végezte el. A kályhák és egyes kályhacsempék fotógrafikai rekonstrukcióját Sabján Tibor dolgozta ki, számítógépes módszerek segítségével. A csempéket bemutató táblákon pontozva jelöltük a meglévő töredékeket, folyamatos vonal mutatja az ismert részeket (más töredékek, analógiák, szakirodalmi közlés alapján) és szaggatott vonallal jeleztük a kikövetkeztethető, de biztosan nem igazolható részeket.

Sabján Tibor - Népi ​cserépkályhák
A ​magyar parasztság által használt cserépkályhákat mutatja be a szerző új kiadású könyvében. A tíz évvel ezelőtt megjelent munka kibővített változata most sok új rajzzal és fényképpel illusztrálva ismertet meg bennünket kiemelkedően gazdag kályhás hagyományainkkal. Betekintést nyerhetünk a középkori eredetű szemeskályhák, az újkori táblás kályhák és a nem nagy múlttal rendelkező csempekályhák kialakulásába, történetébe.

Sabján Tibor - A ​búbos kemence
A ​szerző korábbi nagysikerű könyvének bővített változata a Nagyalföldön elterjedt búbos kemencéket mutatja be. Megismerhetjük belőle a kemencék történetét, a különböző formai változatokat, a használat csínját-bínját és nem utolsósorban a kemenceépítés fortélyait, amelyre kiemelt hangsúlyt helyez, hiszen nem titkolt szándéka, hogy segítse azokat, akik búbos kemencét szeretnének építeni lakásukban vagy kertjükben. Az új kiadás a korábbinál gazdagabb képanyaggal segíti az olvasót a könnyebb tájékozódásban és a megismerés örömében.

Kollekciók