Ajax-loader

Eduardo Mendoza könyvei a rukkolán


Eduardo Mendoza - Riña ​de gatos
Un ​inglés llamado Anthony Whitelands llega a bordo de un tren al Madrid convulso de la primavera de 1936. Deberá autenticar un cuadro desconocido, perteneciente a un amigo de José Antonio Primo de Rivera, cuyo valor económico puede resultar determinante para favorecer un cambio político crucial en la historia de España. Turbulentos amores con mujeres de distintas clases sociales distraen al crítico de arte sin darle tiempo a calibrar cómo se van multiplicando sus perseguidores: policías, diplomáticos, políticos y espías, en una atmósfera de conspiración y de algarada. Las excepcionales dotes narrativas de Eduardo Mendoza combinan a la perfección la gravedad de los sucesos narrados con la presencia, muy sutil, de su conocido sentido del humor, ya que toda tragedia es también parte de la comedia humana.

Eduardo Mendoza - La ​ciudad de los prodigios
En ​el período comprendido entre las dos Exposiciones Universales de Barcelona de 1888 y 1929, con el telón de fondo de una ciudad tumultuosa, agitada y pintoresca, real y ficticia, asistimos a las andanzas de Onofre Bouvila, inmigrante paupérrimo, repartidor de propaganda anarquista y vendedor ambulante de crecepelo, y su ascensión a la cima del poder financiero y delictivo. Mendoza nos propone un nuevo y singularísimo avatar de la novela picaresca y un brillante carrusel imaginativo de los mitos y fastos locales. Una fantasía satírica y lúdica cuyo sólido soporte realista inicial no excluye la fabulación libérrima.

Eduardo Mendoza - Sin ​noticias de Gurb
Perdido ​en la Barcelona preolímpica, el extraterrestre Gurb pone al servicio de su supervivencia la extraña cualidad de adoptar el aspecto que le plazca. Se pierde con la apariencia de Marta Sánchez, mientras su compañero alienígena inicia la búsqueda en la jungla urbana. Por su diario personal vamos conociendo las increíbles peripecias de un extraterrestre en Barcelona. En este relato de carácter paródico y satírico, la invención de Eduardo Mendoza convierte la Barcelona cotidiana y absurda en el escenario de una carnavalada. Tras las máscaras pintarrajedas y grotescas, se revela el verdadero rostro del hombre urbano actual y, tras el estilo literario, la acerada conciencia artística del escritor. Eduardo Mendoza afirma de esta obra que «Sin noticias de Gurb es, sin duda, el libro más excéntrico de cuantos he escrito. No hay en él una sola sombra de melancolía. Es una mirada sobre el mundo asombrada, un punto desamparada, pero sin asomo de tragedia ni de censura.»

Eduardo Mendoza - Die ​Stadt der Wunder
Die ​Stadt der Wunder ist nichr nur die Geschichte vom abendteuerlichen Aufstieg eines Jungen aus dr spanischen Provinz zum maechtigen Mann einer Metropole, sondern auch ein Roman ueber Barcelona. "Einer der schoenste und kurzweiligsten Romane der letzten Jahre." Frankfurter Rundschau

Eduardo Mendoza - El ​año del diluvio
Mendoza ​narra el conflicto en el que se ve envuelta sor Consuelo, una monja que administra un ruinoso hospital. Para conseguir la financiación, se dirige al cacique de San Ubaldo de Bassora, aunque todo empieza a complicarse cuando éste la seduce. La invención expresiva constante de Mendoza y su inigualada habilidad para la recreación de estilos y géneros, sustentan el cañamazo de una historia rica en hallazgos y sorpresas. Por su maestría narrativa, desplegada en los más variados registros; por el empuje, el poder de convicción con que transmite al lector un mundo propio y unos personajes de contorno imborrable, El año del diluvio se cuenta entre los mayores logros de Eduardo Mendoza.

Eduardo Mendoza - Una ​comedia ligera
«Toda ​la peripecia de Una comedia ligera se desarrolla en unos pocos días de verano de un año de leve transición hacia una mayor apertura o, para ser más exactos, hacia una menor represión: dos momentos de relativa languidez. [...] Desde el punto de vista literario no me interesa tanto enjuiciar una época como describirla. Para conseguirlo, me propuse no relatar situaciones, sino reproducir lenguajes.» Eduardo Mendoza Estamos en Barcelona, un verano de posguerra. Un distinguido comediógrafo, cuyas piezas quizá empiecen a quedar pasadas de moda, vive las perplejidades de la entrada en la edad otoñal, no menos que la indecisión y el titubeo entre simultáneos o sucesivos reclamos amatorios. Parece el esquema de una comedia burguesa de costumbres; pero la irrupción del crimen y la intriga policial convierte la indagación humana también en in-termitente narración detectivesca. Una habilísima dosificación de los recursos expresivos permite poner en leve sordina la ironía y el humor sin desvanecerlos, dar su parte a la ambigüedad sin difuminar la pesquisa criminal, dejar constancia de los tics y los fastos de una época sin convertir el color local en el eje de la narración.

Eduardo Mendoza - A ​csodák városa
"Jól ​figyelj arra, amit mondok, fiam - suttogta a jósnő. - Három nőt látok. Az egyik a sorscsapások, a bajok és a szenvedések házában van. Ez a nő gazdaggá tesz. A második az örökség házában van, ahol a gyerekek is vannak. Ő a csúcsra emel. A harmadik és egyben utolsó a szerelem és az egzakt tudományok házában van. Ő tesz majd boldoggá. A negyedik házban egy férfi áll; őrizkedj tőle: az a ház a tragikus végzeté." Akár így is összefoglalható ez az anekdotikus elemekben gazdag, festői kalandokban bővelkedő, de már-már enciklopédikus igénnyel megírt pikareszkregény. Amikor a jóslat elhangzik, Onofre Bouvila még nincstelen vidéki kamasz, amikor beteljesedik, dúsgazdag, meglett férfi, Katalónia szeretve-irigyelt és rettegett, de úri körökben éppen csak megtűrt pénzembere, akinek szerencséje és felemelkedése két nagy dátumhoz: az 1888-as és az 1929-es barcelonai világkiállításhoz kötődik. Az elsőnek az építkezésén még anarchista röplapokat terjeszt, hajnövesztőt árul, lop, csal, ügyeskedik, a másodiknak a megnyitóján azonban már ő okozza a legnagyobb meglepetést-"Rájöttem, hogy ennek a regénynek csakis Onofre Bouvila lehet a hőse, ez az energikus, könyörtelen, mesebeli csirkefogó a maga sötét üzelmeivel; ő testesíti meg leginkább azt a barcelonai szellemet, amelyet be akartam mutatni" - mondja a szerző. Eduardo Mendoza hatvan éve született Barcelonában. Egyházi iskolában tanul, majd jogi tanulmányokat végez. 1973-tól 1982-ig konferenciatolmács New Yorkban. 1975-ben adják ki La verdad sobre el caso Savolta című első regényét. Az El mistero de la cripta embrujadá-ban (1979) és az El laberinto de las aceitunas-ban (1982) a fekete humor mestereként mutatkozik be, de ír és fordít darabokat is. Eddigi legnagyobb sikere A csodák városá-hoz fűződik. Mendoza élvezetesen mesél, nagyszerű képet fest a monarchiából diktatúrába forduló Spanyolország mindennapjairól és Barcelonáról, a világ egyik legszebb, legbüszkébb és legöntudatosabb városáról.

Eduardo Mendoza - Pomponius ​Flatus különös utazása
A ​birodalom távoli vidékeit járja Pomponius Flatus, a patríciuscsaládból származó római polgár, a csodatévő vizet keresve, mely bölcsességgel tölti el azt, aki iszik belőle. A forgandó szerencse a legkülönfélébb vizek kortyolgatásától megrokkant egészségű Pomponiust Názáretbe sodorja, ahol épp a helybéli ács kivégzésére készülnek. A bizonyítékok mind arra mutatnak, hogy ő gyilkolta meg a gazdag Epulónt. Pomponius vonakodva bár, de pénztelenségében felcsap nyomozónak – az ács fia, a kis Jézus kéri meg a rejtély megoldására, ő ugyanis biztos benne, hogy apja ártatlan. József, az ács azonban nem hajlandó védekezni, s nyilvánvaló, hogy valami nagy titkot rejteget. S míg folyik az izgalmas nyomozás, Jézus megismerkedik egy kislánnyal, s elhatározza, hogy ha nagy lesz, feleségül veszi. A spanyol irodalom világszerte jól ismert mestere eddigi legnépszerűbb regényét alkotta meg: a Pomponius Flatus különös utazása egyszerre történelmi regény, apokrif szentírás és krimi, de leginkább mindezeknek – és A Da Vinci-kód-szerű történelmi lektűröknek – a paródiája. Eduardo Mendoza spanyol nyelven alkotó katalán író 1943-ban született. 1975-ben jelent meg első regénye La verdad sobre el caso Savolta (Az igazság a Savolta-ügyről) címmel. Leghíresebb műve az 1986-ban megjelent La ciudad de los prodigios – melyet világszerte nagy sikerrel jelentettek meg (a magyar kiadás 2003-ban látott napvilágot A csodák városa címmel) –, egy áradó, élvezetes történelmi tabló a varázslatos Barcelonáról. A Pomponius Flatus különös utazása a 2008-as év legnagyobb könyvsikere volt Spanyolországban.

Kollekciók