Ajax-loader

Petelei István könyvei a rukkolán


Petelei István - Válogatott ​novellák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petelei István - Az ​élet
Petelei ​István a 19. század második felének egyik kiemelkedő, életében komoly tekintélynek és elismerésnek örvendő, ám mára szinte elfeledett írója. Marosvásárhelyen született örmény–székely családba, a papi hivatás helyett választotta az újságírást és az irodalmi pályát. Írásaiban a realizmus társadalmi érzékenysége szenvtelen pszichologizálással párosul, hangvétele egyszerre balladai és meghökkentően komor. Az Élet című antológiájában leginkább szűkebb hazája, Erdély paraszti sorsaival ismerkedhet meg az olvasó. Petelei érzékletesen jelenti meg a kisemberek tragédiát, legyen szó elhagyott asszonyról, árván maradt gyerekről, megbomlott elméről. Történetei a pesszimista hangvétel és a költői igazságszolgáltatás teljes hiánya ellenére mégis mélyen megindító emberi és univerzális kérdésekkel foglalkoznak.

Petelei István - Keresztek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petelei István - A ​fülemüle
Petelei ​István (1852–1910) erdélyi magyar író, elbeszélő. 1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen.Iskoláit Székelyudvarhelyen, és Kolozsváron, és Pesten végezte. Tanulmányai után hazatér szülővárosába. Megjelennek írásai, novellái az Erdélyi Híradóban, a Századokban, a Történelmi Társulat lapjában, majd a Pesti Naplóban, és a Vasárnapi Újságban.Rövid ideig a kolozsvári Kelet munkatársa. 1882-től a kolozsvári Közlöny segédszerkesztője. 1886-ban kiadja a Kolozsvár című lapot. 1882-ben a Révai Testvérek-nél megjelenik első novelláskötete, a Keresztek. Tíz rajz címmel. 1886-ban még két novelláskötete jelenik meg. – A fülemüle (Singer és Wolfner) – Az én utcám (Pallas Rt.). 1888-ban feleségül vette Korbuly Annát. 1890. december 31-én agyvérzés kap. Visszaköltözik Marosvásárhelyre, majd Remeteszegen, Szovátán él haláláig. 1910. január 5-én halt meg. Petelei István tagja volt a Petőfi Társaságnak, elnöke a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak, valamint a Kolozsváron működő Erdélyi Irodalmi Társaságnak.

Petelei István - A ​jutalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Petelei István - Őszi ​éjszaka
Petelei ​István - a kisepikai műfaj igényes megújítója - méltánytalanul szorult ki a nagyközönség érdeklődési köréből. Holott már pályakezdésekor, az 1870-es, 80-as években, amely egybeesett a magyar novella felélénkülésének és modernizálódásának korszakával, a kritika sokra tartotta alkotásait, és a legjelesebb elbeszélőkéi mellé helyezte. A Petelei-novellisztika az objektív lélektani novella tökéletesedéséhez, korszerűsödéséhez járult hozzá. A műforma jellegzetessége, hogy egy válságos pszichikai helyzet előzményeit pergeti vissza. A központi alak múltba tekintése rendszerint számvetéssel, önvizsgálódással jár együtt, miközben lélektani és nyelvi jellegű modális megoszlás, ütközés kerül felszínre és jut kifejezésre. A Petelei-szövegek a lelki feldúltság végső szakaszát nagyítják ki. A hősök szorongatott helyzetükre nem hatnak aktívan, csupán reflektálnak, és kiutat nem találva lemondóan elfogadják azt, s gyakorta önmaguk felett ítélkeznek.

Petelei István - Petelei ​István összes novellái I-II.
Petelei ​István (1852-1910) marosvásárhelyi születésű novellista és hírlapíró. Novellisztikáját, számos kortársához hasonlóan, hírlapírói tevékenysége és a 19. század második felének sajtóirodalma befolyásolta. A különböző sajtóorgánumokban megjelent írásait gyakran alakította át a lap vélt vagy valós közönségének igényei szerint. Időnként írásait kötetekbe is rendezte, sajátos kompozíciókat alkotva. A posztumusz kiadásokban az eredeti kompozíciókat nem ismerhették az olvasók. A jelen kiadás újdonsága, hogy Peteleinek mind a hét autográf kötetét tartalmazza a novellák eredeti kompozíciójának, a novelláskönyvek megjelenési sorrendjének megtartásával és a kötetekre, illetve az egyes szövegekre vonatkozó jegyzetekkel. Petelei István szerzői köteteinek újrakiadásával nemcsak a 19. század végének novellairodalmával kapcsolatos kutatások, hanem a műfajtörténethez a mediális elméletek felől közelítő vizsgálatok is új szempontokat kaphatnak. A mediális szemlélet szerint ugyanis a szövegek értelmezését nagyban befolyásolja megjelenési környezetük. A kiadás ehhez kíván kiindulópontként hozzájárulni.

Petelei István - Búcsújárás
A ​kötet a századforduló egyik legismertebb erdélyi írójának, a novella mesterének elbeszéléseit tartalmazza. Petelei az erdélyi kisvárosok mindennapjait, a Maros menti kurtanemesek, parasztok életét rajzolgatta míves gonddal, a félresiklott sorsok, a szenvedő lelkek kötötték le elsősorban a figyelmét.

Petelei István - A ​tiszta ház
"Az ​oroszok és főképp Turgenyev hatása határozta meg Petelei István alkotása módját is. Ő volt a legnagyobb tehetség azok között, akik főleg orosz nyomokon indulva igyekeztek elérni az eredeti művészi alkotás forrásait. A többieket el is mosta a feledés, alig emlékszünk rájuk: Petelei nevének említésekor azonban eszünkbe jut ma is egy sereg alak, akit ő teremtette meg, egy sajátos miliő, amelyet ő érzékített szemünk elé... Kisvárosi, rossz kövezetű utcák, zöld zsalus, muskátlis ablakú földszintes házak, melyeknek szobáiban a levendula- és bazsalikomillatba mindig vegyül egy kis dohos szag az ócska, többnyire szegényes bútorokból, a szekrényekbe zsúfolt fehérneműkből, az egésznek ósdiaságából. Látszatra áll itt az élet, s állnak, egy helyben, az emberek. Itt teremnek azok az ábrándozók, akik egy ifjúkori fixa ideában elmerülnek egész életükre, azok a vénleányok, akik sírjukig melengetik egy talán soha nem is létezett vagy legalább soha végig nem élt szerelem emlékét, azok a bogaras emberek, akiket hóbortba tévelyít a kifejlődésre teret nem talált egyéniség. Az emlékek sohasem felejtődnek el, a sebek sohasem gyógyulnak be teljesen. A szigorú formák, a szűkös életviszonyok között annál gyilkosabb belső tűzzel égnek az indulatok, a lezárt ajkak, lehunyt szemek emésztő szenvedélyt rejtegetnek, s a néma éjszakák fojtott könnyekkel és lázas álmokkal terhesek. Alakjai mind a magyar kisvárosból és faluból nőttek ki, de nyoma sincs rajtuk annak a pirospozsgás egészséges színnek, mellyel irodalmunk legnagyobb része a szabad természethez közelebb élő embert jellemzi. A falu nem idilli, egyszerű élet, egyszerű emberek, egyszerű boldogság tanyája Petelei szemében, hanem végzettragédiák színhelye, amelyek úgy hatnak ránk, mintha zuhanást hallanánk a sötétben. A szűk kör, amelyben itt az emberek élnek, az a sok korlát, mely mindenfelől elébük tornyosodik, bizonytalanná teszi járásukat, lehúzza fejüket, földre csüggeszti szemüket, ólmos nehézzé teszi gondolatukat. Az érzés, a szenvedély nem kinyílik, hanem úgy szakad fel bennük, s elrombolja, ami életet talál."

Petelei István - Lobbanás ​az alkonyatban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók