Ajax-loader

Félix Guattari könyvei a rukkolán


Gilles Deleuze - Félix Guattari - Kafka
A ​francia 1968 egyik szimbolikus eseménye Gilles Deleuze (1925-1995) filozófus és Félix Guattari (1930-1992) pszichoanalitikus találkozása, majd az e barátságból születő közös alkotás -skizoanalízis-, amely az 1972-ben megjelent Anti-Œdipe című műtől az utolsó közösen szignált 1991-es könyvig - Qu’est-ce que la philosophie?- tart, közte olyan jelentős írásokkal, mint a rizóma 1980-as geofilozófiai traktátusa a Mille plateaux bevezetőjeként. E közel két évtizedes együttalkotás második kötetét tartja most kezében a magyar olvasó. Deleuze és Guattari KAFKA. A kisebbségi irodalomért című könyve nem kizárólag a vájt fülű Kafka-szakértőknek szól: mindenki felszabadultan forgathatja, akinek fontos a gondolkodás. Merthogy a gondolkodás - s innen felforgató ereje - mindig a gondolat kívülét, a kívül rekedő, kicsi, „még nem” gondolatot fejezi ki. Deleuze és Guattari a kisebbségi irodalom fogalmán keresztül tanítja olvasóját másképpen gondolkodni - irodalomról, struktúráról, társadalomról. A könyv az Anti-Œdipe polemikus szellemében a pszichoanalízis rövidlátó igazságait forgatja ki, mégpedig úgy, hogy Kafka műveit nem a már ismert családi viszonyrendszer keretei közt, nem az ödipális értelmezésgépezetnek alárendelve olvassa. A leveleket, elbeszéléseket és regényeket működtető vágygép ugyanis kilép ödipális struktúrájából, új elrendeződésbe kerül, s a domináns, bürokratikus társadalmi gépezet kibillentésével újabb hangzásra lel, a német-cseh-zsidó kisebbség hangjára. Kafka írásgépezetének feltérképezésével Deleuze és Guattari a közép-európai kisebbségi lét olyan finoman árnyalt képét vázolják elénk, amelynek igazsága harminc év távlatából még mindig mély tanulságokkal szolgálhat - nem csak a posztstrukturalista irodalomelmélet számára, de kisebbségeink, s nem utolsósorban a bennünk élő kisebbségi megismerésében is.

Gilles Deleuze - Félix Guattari - Anti-Oedipus
When ​it first appeared in France, Anti-Oedipus was hailed as a masterpiece by some and "a work of heretical madness" by others. In it, Gilles Deleuze and Félix Guattari set forth the following theory: Western society's innate herd instinct has allowed the government, the media, and even the principles of economics to take advantage of each person's unwillingness to be cut off from the group. What's more, those who suffer from mental disorders may not be insane, but could be individuals in the purest sense, because they are by nature isolated from society. More than twenty-five years after its original publication, Anti-Oedipus still stands as a controversial contribution to a much-needed dialogue on the nature of free thinking.

Gilles Deleuze - Félix Guattari - A ​Thousand Plateaus
A ​Thousand Plateaus is the second part of Deleuze and Guattari's landmark philosophical project, Capitalism and Schizophrenia - a project that still sets the terms of contemporary philosophical debate. Written over a seven year period, A Thousand Plateaus provides a compelling analysis of social phenomena and offers fresh alternatives for thinking about philosophy and culture. Its radical perspective provides a toolbox for `nomadic thought' and has had a galvanizing influence on today's anti-capitalist movement.

Gilles Deleuze - Félix Guattari - Mi ​a filozófia?
Qu’est-ce ​que la philosohie?Az 1991-ben megjelent (Mi a filozófia?) a Deleuze–Guattari szerzőpáros legismertebb és legolvasottabb könyve. Az 1968-as francia diákmegmozdulások egyik szimbolikus eseménye Gilles Deleuze és Félix Guattari találkozása, majd a barátságukból születő közös alkotások sora. A mintegy két évtizedes együttes munka utolsó szisztematikus művét tarthatja kezében az olvasó. Mi a filozófia?A természetesen nem csak a filozófia mibenlétéről szól: a szerzőpáros különböző tudatformák (filozófia, logika, tudomány, művészet) vizsgálatán keresztül a filozófiai gondolkodás alapfeltételeire kérdez rá. A könyv utolsó nagyobb fejezetében a művészet érzéki rehabilitációja, egy komplex és újszerű művészetfilozófia körvonalai bontakoznak ki. A szerzők álláspontja szerint a filozófiát nem illeti meg különleges hely, státusa mellérendelő. Mind a tudomány, mind a filozófia, mind a művészet gondolkodik, de mindegyik másképpen: a filozófia feladata, hogy fogalmakat teremtsen, a tudomány tételeket hoz létre, míg a művészet az érzeteken keresztül láttatja a világot. Gilles Deleuze (1925–1995) francia filozófus, esztéta, filmteoretikus Félix Guattari (1930–1992) pszichoterapeuta, filozófus, politikai aktivista

Kollekciók