Ajax-loader

Jékely Zoltán könyvei a rukkolán


Jékely Zoltán - Minden ​csak jelenés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Az ​én országom
"Meghatározóak ​voltak Jékely Zoltán életére és költészetére egyaránt az Erdélyben töltött esztendők. Erdélyről szóló verseinek nyelvezete az erdélyi hagyományokból táplálkozik, igen nagy szerepet adott a régebbi magyar költészet, illetve az erdélyi magyar népnyelv szavainak és fordulatainak, így Erdély-versei már eleve elégikus színezetűek. Erős vonzalmat érzett a köznyelvi használatból kimaradt és kipusztult régies szavak, az erdélyi magyar nyelvben még élő régies igealakok iránt. Költészetében elemi természetességgel kaptak szerepet ezek a veszendő szavak és kifejezések, az eleitől örökbe kapott és tudatos biztonsággal használt erdélyi magyar nyelv az ő költészetében éltető erőt jelentett. Jelen válogatással Jékely Zoltánnak kívánunk emléket állítani, visszahozni a köztudatba a méltatlanul háttérbe szorított költői életművet." (Pomogáts Béla)

Jékely Zoltán - Az ​álom útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Jékely ​Zoltán összegyűjtött versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Csillagtoronyban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Tilalmas ​kert
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Édes ​teher
Az ​Édes teher kisregénye és elbeszélései valószerű álomkalandok és álomszerű valóságélmények ötvözetei. Szinte minden történet a férfi és a nő kapcsolatának erőterében játszódik, de jó részük csak részben szerelmi kaland. Jékely írói célja a félelem, a fenyegetettség, az animálisban való megmerülés, az iszonyt is legyőző szomjúság, az irgalmatlan önzés vagy éppen a tiszta, magas rendű öröm "álom-igaz" állapotrajza s a humánus és antihumánus erők küzdelmének bemutatása az emberben és az emberek között. Hősei az élet köznapi dimenzióiból surrannak vagy zuhannak az álomvilág mélyére, s megpróbálnak mentesülni az élet törvényei alól. De arra riadnak fel, hogy ezek a törvények az álomban is uralkodnak, s beteljesedésük könyörtelenül logikus. Az álom Jékely prózájában sűrített valóság, sorsszerűen kibomló élet - a vágyódás, a szorongás és a veszendőség költőien megteremtett atmoszférájában.

Jékely Zoltán - Kirepül ​a madárka
A ​kötet négy regényt tartalmaz. Az egymással összetartozó Felséges Barátom és a Bécsi bolondjárás a naiv dicsőségvágy tragikomédiája. Jékely nemcsak Kolozsvárt otthonos, ahonnan Kilin Gáspár pék- és cukrászmestert s a kávéháztulajdonos Grünt "bolondjárásra" indítja. Ismereteiből, nyersanyagából bőven futja Bécs, a század eleji császárváros utcáinak, szórakozóhelyeinek, bordélyházainak és embereinek élet- és hangulatidézően mulatságos - hol humoros, hol ironikus - bemutatására is. De míg Kilin Gáspárékat szeretettel, részvéttel kísérgeti kalandos útjaikon Jékely, az erkölcsi gátlástalanság csapdába kergető manipulációi felháborítják. A Kirepül a madárka könyörtelenül ironikus regény. A még csaknem öntudatlan szépségű kisvárosi színésznő megalázó és akaratlan kalandjainak tragédiába váltó története a furfangos-kicsinyes anyai önzés s a sóvár férfihiúság és birtoklásvágy, az etika nélküli belső természet leleplezése. Azoknak az ideáknak a jegyében, melyeknek egét A fekete vitorlás-ban, a kötet negyedik regényében látjuk. A fekete vitorlás romantikus mű, az érzéki vonzalmat átnemesítő szerelmi áhítat, a gyötrelmes vágyódás és a boldog beteljesülés főszólamával, ugyanakkor realista ellenpontozású regény is: a múlékony csodát ordináréság és tragikum fogja benne közre.

Jékely Zoltán - Medárdus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Jékely ​Zoltán válogatott versei
Jékely ​Zoltán verseinek minden eddiginél teljesebb - mintegy ezer sorral gazdagított - gyűjteményét a költő születésének 75. évfordulójára jelentette meg a Szépirodalmi Könyvkiadó. A mindenkori magyar költészet legmagasabb vonaulatába tartozó lírai életű ez. "Jékely - írja Rába György - két, egymással ellentétes költői erény összhangját teremtette meg. Az egyik a tapasztalati világ ritka tényeinek, jelenségeinek: erdélyi vadonok ős-fáinak, patakjai surranó halainak, a múlttal súlyos romoknak vagy pedig akár egy gőzfürdő teljesebb életre vágyó látogatóinak érzékletes varázsú megidézése. Másik erénye a pillanaton túli lét állandó folyamzúgásának vagy a történelem szárnysuhogásának meghallása és lekottázása a megrendítőt s nagyszerűt megragadó remekeiben, melyekhez csak Vörösmarty, Ady költészetének javához hasonlíthatók... Úgy is mondhatnám, Jékely a bőrén érezte az emberi sors alapvető gondjait, és olyan álombeli átrendezettségben, az egyszeri esetnél annyira hitelesebb látomásban jelenítette meg végső problémáinkat, mint ahogy egy bútordarabba ütközünk vagy egy falatot a szíjunkba veszünk... Jékely csodába illő jelenségekről írt a legtermészetesebb hangon, és az életből is csak az érdekelte, ami piaci árfolyammal nem mérhető: a szerelem, a természet, a költészet és nem utolsósorban lelkiismereti meggyőződése. Az irodalmi kenyér- és babérharcokban senki sem láthatta a tülekvők közt, pedig költői rangja szerint régen a legmagasabb fokon kellett volna állnia."

Jékely Zoltán - Bécsi ​bolondjárás
A ​humort kedvelő olvasó bizonyára nagy örömmel fogja lapozgatni Jékely Zoltán derűs, szellemes regényét - az Osztrák-Magyar Monarchia századvégi hangulatát karikírozva tolmácsoló Bécsi bolondjárást. Az olvasó öröme nem lesz alaptalan, hiszen egy rendkívül érdekes - Kolozsvártól Bécsig tartó - utazás részvevőjeként, meg fog ismerkedni két derék kolozsvári polgárral; a kávéháztulajdonos Grünnel és Kilin Gáspár cukrászmesterrel, akik I. Ferenc József császár és király születésnapjára utaznak fel a monarcia fővárosába. A császárvárosban aztán valóban megkezdődik a bolondjárás. A két derék kolozsvári egyik mulatságos helyzetből a másikba kerül. Kalandjaik színhelye úgyszólván egész Bécs: a híres Sacher, a Magyar ház, ahol hőseink a "bűzérek" társaságában remekelnek, a Grinzing, utcák, terek és - bordélyházak. Partnereik ugyancsak nem érdektelen személyek: újságírók, vigécek, ügynökök, masamódlányok, prostituáltak. A bolondságok és kalandok természetesen nem önmaguk kedvéből kerültek a regénybe. A szerző a monarchia ízeiből ad kóstolót olvasóinak, persze humoros fűszerezéssel. A bécsi kalandok ürügyén a monarchiáról, a büszke császárvárosról, a századvégről és polgárairól ír fintorogva e regény szerzője.

Jékely Zoltán - A ​Bárány Vére
A ​Bárány Vére négy ciklusból áll. Az első ciklusba a világirodalmi témájú írások (többek között a Dantéről, Calderónról, Alain-Fournier-ről és a Thomas Mannról írt esszék) kerültek, a másodikba a Csokonait, Széchenyit, Adyt s általában a szellemi múltunkat idézők; a harmadik ciklus kritikákat és kortársi megemlékezéseket vagy méltatásokat tartalmaz, a negyedik pedig útiképeket (párizsi és római pillanatfelvételeket), közhasznú feljegyzéseket, újságcikkeket - egy szóval: publicisztikát.

Jékely Zoltán - Kincskeresők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Kalotaszegi ​elégia
Két, ​egymással összefüggő gondolatkör uralja a hosszabb-rövidebb prózai írásokból és versekből álló gyűjteményt. Egyik a gyermekkorától kivételes tehetségnek tartott, érzékeny lelkű költő döbbenettel, szomorúsággal teli reflexiója a trianoni döntés nyomán veszendőbe menő értékek, a romladozó, pusztuló magyar világ láttán, számbavétele mindannak, ami ebből a világból megmentendő értéket jelent, a nemzeti múltat idéző tárgyaktól kezdve a feledésbe merülő népköltészeti alkotásokig, illetve régmúlt időkre emlékeztető arcokig, hangokból, gesztusokból, történetekből összerakható karakterekig. Így kap helyet a gyűjteményben a Magyarvalkó életéről szóló társadalomnéprajzi összefoglalásként is számba vehető Ősi földön, ősi jussal, a történeti, művelődéstörténeti adatokban bővelkedő A matrikula vallomása, illetve a Vasvári Pál nyomában c. kétrészes írás. A kötet másik fő gondolatköre 'az élet babonás költészetéhez', élet és halál, gyász és fájdalom érzésvilágához, a kalotaszegi nép tudatában megőrződött, ehhez kapcsolódó okkult jelentésvilághoz kapcsolódik. Két alkotás avatja be legmélyebben az olvasót ebbe az univerzumba: az 1936-ban keletkezett Kalotaszegi elégia c. vers, amelynek balladai, népmondai szüzséjét bővíti ki a két évvel később befejezett Medárdus c. kisregény. A két mű egymást követő elolvasása a magyar irodalomban úgyszólván páratlan olvasói élményt nyújt. A történet a harmincas években játszódik: a Pesten tanuló úrfi az itt névtelenül feltűnő kalotaszegi faluba jön nyaralni, amolyan pünkösdi királyként. Szerelmi kalandba keveredik, és Anna eltűnése miatt a sorstragédiák érzelmi mélységeivel vetekedő lelki vívódásba zuhan, magyarázat nélkül menekül el a (képzelt) tragédia helyszínéről. Jékely írásművészetét, prózai műveit is nagyfokú líraiság és drámai erő jellemzi: sötét tónusokban bővelkedő, lélektanilag is precíz, analitikus gondolatsorai, képsorai Nyírő József, Kós Károly művészetével rokonítják. Az össze állítást Győri János kiváló bevezetője és dokumentumértékű fényképek teszik teljessé.

Jékely Zoltán - Jékely ​Zoltán összegyűjtött novellái
Ez ​a novellisztika egyszerre nyers és kifinomult, érzelmes és intellektuális, meghökkentő és természetes. A személyes írói jegyek eme elegyedésében úgy tűnik, a szigorú valóság és az álomszerű látomás erői mérkőznek szüntelenül, nem valami belső fönnhatóságért, inkább harmonikus együttlétért, ám mindig az irónia védnöki fegyelme alatt. A kísérlet örök, mert tudjuk: a képzelet csak kikötött sárkányként lebeg a tények nehezékei fölött. Költő novellái lehetnek ilyenek.

Jékely Zoltán - Isten ​madara
Jékely ​Zoltán - Verlaine sokat idézett sorát tartalmilag módosítva - ezt vallja: "Egy könnycsepp mindenekelőtt", majd így folytatja: "ez a könnycsepp éppúgy lehet az öröm könnye, mint a bánaté." Nem véletlen tehát, hogy írás közben - akár prózát ír, akár verset - annyira hatalmába keríti az emlékezés öröme és fájdalma. Az elszalasztott alkalom hőse Krúdy Rezeda Kázmérjaként kószál a Tabán lebontásra ítélt utcáin, szívében a szerelem teljesületlen vágyával és azzal a szándékkal, hogy majdani kedvesének az Anyegin-ből és egy rózsaszínű Ronsard-kötetecskéből olvas. De a nosztalgikus vagy gyötrelmes múltidézés mellett nagy szerepe van Jékely prózájában egy másik élményformának: a szorongásos álomnak is. Az Ibis, redibis-ben Jékely az álmok és a valóság képeit egymásba oldva mondja el egy szökevény katona történetét, aki lélekszakadva menekül a biztonságot és önmagát kínáló "jótét-lélek" szörnyű kelepcéjéből. Hősei életében az álom gyakran a valóság rangjára emelkedik, s az ébrenlét állapotában is gyötrelmesen jelenvaló. Jékely Zoltán elbeszélései egyfogantatásúak és egyanyagúak nagylélegzetű verseivel, s olyan belső tájak felé visznek bennünket, melyeknek sajátos fényében-hangulatában még érzékelhetőbbé válnak az életmű alapkérdései és alapmotívumai. A költészet zártabb formáiba szorított élményanyag ezekben az írásokban érdekes, emléket, álmot s valóságot művészien és eredetien társító történetekké teljesedik.

Jékely Zoltán - Csodamalom ​a Küküllőn
"Volt ​a Küküllőn egy malom, mormolását most is hallom..." - mintha gyermekkezek faragta kis malom mondogatná a remek verses meséket Minya és Mányi ráklakomájáról, a borzvadász Piculáról, a különös árvízi hajótöröttekről, Csunyinka és Cendrő királyfi álombeli kézfogójáról.

Jékely Zoltán - Évtizedek ​hatalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Keresztút
JÉKELY ​ZOLTÁN nemzedékének egyik kiváló lírikusa, nyelvi tartalékai szinte kimeríthetetlenek: a nagy kultúrájú költőnek anyanyelve az erdélyi népnyelv. Talán azért fordítja olyan ihletetten a népköltészet remekeit: a román balladakincs legszebb darabjait, a bájos francia dalokat. De avatott tolmácsolója a színes, oldott, romantikus költészetnek is: Schiller, Laforgue, Nerval verseit bizonyára nagy gyönyörűséggel olvassa majd minden verskedvelő, akárcsak a régi francia költészet legszebb darabjait.

Jékely Zoltán - Lidérc-űző
Jékely ​Zoltán, a Nyugat-nemzedék jeles költője nyolc esztendő után ismét új verskötettel lép a nyilvánosság elé. Kötetet mintegy hatvan kisebb lírai verset s egy hosszabb verses mesét tartalmaz. A szerelemről s az örök emberi problémákról vall. Ma is fiatalos frissességgel, meggyőző művészi erővel mondja el véleményét a múltról és a jelenről. Verseit sajátos derű jellemzi. Az "Angalit és a remeték" című verses meséjében egy bonyodalmakkal teli, bájos szerelmi históriát mond el. Lidérc-űző című kötete nyilván újabb érdeklődőket vonz majd Jékely olvasótáborába.

Jékely Zoltán - A ​három törpe
Két ​bolgár népmese ötletét vette át Jékely Zoltán, egyik a három törpéről szól, köztük a kis lusta haszontalanról, másik pedig az állataival világgá induló, majd anyja megbocsátó szeretetére visszatérő kisfiúról. A mesék Jékely Zoltán pontos, finom és emelkedetten egyszerű költőiségét tükrözik. Róna Emy rajzai stílusosan illeszkednek a történetek hangulatához.

Jékely Zoltán - Angyalfia
Az ​író vallomása: "Talán tizenegy-tizenkét éves voltam, amikor első novellaszerű írásom megszületett. De mi szülte meg? Egyfajta borzalomélmény. Apám néhány kedves vadásztársával egy őszi reggel vadászatra vitt. Három vagy négy kutya volt velünk, ügyes, erős, betanított hajtók és üldözők, köztük egy erőteljes, hatalmas, barnásfekete kopó a réges-régi erdélyi fajtából. Ahogy baktatunk, és a kutyák előttünk keresik a prédát, ide-oda futkosva, nyihogva, szimatolva, egyszer csak felugrik valami a tarló barázdájából, és a kutyák rögtön körülveszik, megszorítják. De a puskacsövek mindjárt le is ereszkedtek, nem lőhettek rá, mert kutyát találhatott volna a serét. "Se nem róka, se nem nyúl" - egy hatalmas, fehértarka macska volt; elintézését a vadászok a kutyákra bízták. Néró császár gyönyörűségére méltó jelenetnek voltam szenvedő tanúja. A macska védekezése, rendkívül bravúros ellentámadásokkal, a több sebből vérző, megvadult kutyák között egy negyedóráig is eltarthatott. Végül a fekete kopó elkapta a nyakszirtjét és összeroppantotta, majd elhajította magától. A többiek nekiestek, szétszaggatták, és nekem ezt végig kellett nézni; elejétől a végéig a macska pártján voltam, mert a macska volt kisebbségben, mert a harc lovagiatlan volt és becstelen. Aztán, hogy a világ ne feledkezzék meg az ismeretlen macska hősi haláláról, és a gonosz kutyákon bosszút álljak, kiszínezve, majdnem jelképpé írtam meg az esetet. Igen sok, későbbi novellám gyökere ebben az élményben kereshető. Jó néhány novellámé pedig az álmaimban. Már valamikor 34-35-ben, amikor elkezdtem naplót vezetni, valóságélményeimet úgyszólván elhanyagolva, elsősorban álmaimat írtam le. Úgy látszik, valamilyen ösztönös módon fontosságot tulajdonítottam nekik. Később aztán kezdtem felismerni bizonyos jellegzetességüket, s most is vallom, hogy nem mindegyik személyes vagy egyszerűen csak magánálom; jelképes mivoltuk nyilvánvaló. Többet tudnak ezek az álmok az álmodójuknál; megbecsültem őket, így lettek előbb-utóbb egy-egy novellának a magjai. A vers- és prózaélményeknek - hogy úgy mondjam - ihletküszöbe majdnem azonos vagy hasonló; úgyannyira, hogy egy-egy novellát akár versbetétekkel is fűszerezhetnék, vagy megfordítva: egy-egy novellarészletet csak versbe kellene szednem..."

Jékely Zoltán - Felséges ​barátom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arany László - Jékely Zoltán - Icinke-picinke ​/ A három pillangó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jékely Zoltán - Elefánt-szerelem
Jékely ​Zoltán azok közé a költők közé tartozik, akik az első olvasásra megnyerik az olvasót. Elsősorban költői hangja varázslatával nyeri meg. „Ez a hang egyedi és átható, mint a kürtszó. Az már első megszólalása pillanatában, tizennyolc évesen" - írja Lengyel Balázs, a versek válogatója utószavában. De Jékely kivételes nagyköltészetének vonzóereje nemcsak a hangjában rejlik. Különbözött ő másban is attól a páratlan tehetségű nemzedéktől, amellyel együtt indult, s melynek Radnóti és Weöres Sándor mellett ma már ő is egyik reprezentánsa. Ma már egyre inkább látjuk, hogy látomásos költészete a magyar líra legmagasabb vonulatába tartozik, s mélyebben fejezi ki a remény és kétség között imbolygó, a fenyegetett huszadik századi embert, mint valaha is gondoltuk.

Jékely Zoltán - A ​három pillangó
Volt ​egyszer három pillangó; egy piros, egy sárga meg egy fehér. Vajon ki ad nekik menedéket a sűrű esőben?

Kollekciók