Sebők János könyvei a rukkolán

Kapuvári Gábor - Sebők János - Deep ​Purple
Minden ​idők legnagyobb hatású hard rock zenekaráról szól ez a könyv. Ritchie Blackmore, Ian Gillan, Roger Glover, Jon Lord és Ian Paice néhány tündökletes - és gyötrődésekkel teli - esztendő alatt átírta a rock történelemkönyvét. Ez a csapat újfajta zenével ajándékozta meg a világot. Zenei stílusuk iskolává lett, követők tucatjai eredtek a nyomukba. A hard rock zene előadói ma is ehhez a zenekarhoz mérik magukat. E csoport tagjai rosszul viselték a közös nehézségeket. Így hát - a dolgok örökös és szomorúan szigorú törvénye szerint - szét kellett válniuk. Öt dudás egy csárdában: sok. Új zenekarok születtek a Nagy Ötös tagjainak részvételével. Aztán azok is feloszlottak. a sors azonban (talán) szereti ezt a műfajt. Hosszú-hosszú szünet után ugyanis újra közös munkába fogtak... Itt tartunk ma. 1985-ben a Kerrang összeállította minden idők száz legjobb kemény rock szerzeményének listáját. És mi más adhatna méltóbb biztatást, mint hogy a száz címből tizenegynek köze van ahhoz a zenekarhoz, amelyet így hívnak: DEEP PURPLE.

Sebők János - Magya-rock ​1.
A ​maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Felmérések szerint ma már Magyarországon is több, mint 5 millió ember hallgatja rendszeresen a rockzenét, a megjelenő lemezek elérik a negyedmilliós példányszámot is, nyugodtan mondhatjuk tehát: az új zene hozzátartozik mindennapi életünkhöz. A modern kultúra e sajátos, ellentmondásos jelenségének átfogó bemutatására azonban eddig senki nem vállalkozott. Éppen ezért tarthat érdeklődésre számot Sebők János könyve, amely először kísérli meg, hogy a sztáréletrajzok, mítoszok, jelenségek és botrányok bonyolult szövevényében megpróbálja bemutatni a hazai rock történetét és eligazítást adjon a műfaj útvesztőibe. A könyv kalauz, emlék- és vitairat egyszerre, amely nemcsak a műfaj iránt érdeklődőknek, az egyes előadók rajongóinak is élvezetes olvasmány, hiszen az egyes korszakok, a kiemelkedő együttesek pályafutásának elemzésével, a jelenségek mögött meghúzódó \mélyrétegek\ feltárásával a magyar-rock sajátos \kelet-európai fejlődési útját\ is vázolja a szerző.

Balló Róbert - Göbl Gábor - Kuncz Elemér - Lukács Marianna - Matkó Ida - Mogyorósi Dorottya - Sebők János - Straub Ilona - A ​betegek jogai
Az ​utóbbi harminc év világszerte jelentős szemléletváltozást hozott a betegek ellátásában. Egyre több országban törvényi szinten is megfogalmazódnak a betegek és ezzel összefüggésben az egészségügyben dolgozók jogai és kötelezettségei. Magyarországon az egészségügyi törvény rendelkezik azokról a jogi keretekről, amelyek orvos és beteg számára egyaránt igazolásul szolgálnak. Ebben a könyvben hivatott szakértőktől kapunk választ az érintettekben leggyakrabban felvetődő kérdésekre. Például: -Mit jelent a tájékoztatáshoz való jog, a várólista vagy a szabad orvosválasztás intézménye? -Mit értünk sürgősségi ellátás alatt, és mire jók a védőoltások? -Vannak-e kötelezettségeik is a betegeknek? -Megtagadhatja-e az orvos a beteg ellátását? -Visszautasíthatja-e a beteg a gyógykezelést? -Milyen szabályok érvényesülnek szervátültetés esetén? -Milyen okai lehetnek az orvosi tevékenység eredménytelenségének? A szerzők ismertetik a társadalombiztosítás legfontosabb rendelkezéseit, azt, hogy a biztosítottak milyen szolgáltatásokra jogosultak az alapellátás, a fekvőbeteg-ellátás és a többi ellátási forma keretében. Ez a kézikönyv nem hiányozhat a családok könyvespolcáról és az egészségügyi intézmények kézikönyvtárából sem.

Sebők János - Az ​utolsó dalt a halál játssza
Milyen ​titkokat rejtett Elvis Presley királyi temetése, milyen poklokat kellett megjárnia Freddie Mercurynak, hogyan írható le John Lennon meggyilkolásának anatómiája, milyen maga szülte démonokkal küzdött haláláig Jim Morrison, hogyan élt és halt meg a punk Rómeója és Júliája, Sid Vicious és Nancy Spungen, hogyan rendszabályozta meg a maffia Jimi Hendrixet, hogyan lett a gangsták háborújának áldozata Tupac Shakur és Notorious B.I.G., milyen triviális okok miatt fulladt házának medencéjébe Brian Jones, miért nevezték a háta mögött a rockvilág VIII. Henrikjének, gyilkos vidéki kiskirálynak Jerry Lee Lewist, s ki húzta meg valójában Kurt Cobain fejénél ama hírhedtté vált puska ravaszát? A rocktörténet elmúlt fél évszázadának maradandó életművet létrehozó alkotói közül sokan korai, rejtélyes, természetellenes halált haltak. Baleset, gyilkosság, öngyilkosság egyaránt szerepelt az okok között, ám az ügyeket csak nagyon ritkán sikerült lezárni. A rocksztárok életműve ma már elismert része a XX. század kultúrtörténetének. A könyv szerzője nemcsak leírta a sokszor "legendásodott" történeteket, de amennyiben szükség volt rá, akkor végzett némi pótnyomozást is. Utánajárt a halálesetekkel kapcsolatos, sokszor homályba vesző részleteknek, amelyek a legtöbb esetben a rejtélyek, a krimik, sőt olykor még az X-akták világába is elvezetnek.

Sebők János - A ​Dakota-ház fantomja
Amikor ​John Lennont huszonöt évvel ezelőtt lelőtték, ugyanazt a döbbenetet éreztem, mint milliók világszerte. A legnépszerűbb Beatle kamaszkori hősöm volt: a hatvanas évek közepén az ő zenéjére tomboltam az iskolai klubdélutánokon, néhány évvel később vele énekeltem a Give Peace A Chance-t az Eper és vér című filmben, majd a hetvenes években felszólítására én is egy igazságosabb, szebb és jobb világról álmodoztam. És még évekig hittem abban, hogy ha fia születése után egyszer majd abbahagyja a "háziasszonykodást", akkor az ő vezetésével Woodstock népe mégis valóra válthatja az álmait. A felforgató prófétát a hatalom is felismerte benne. J. Edgar Hoover, az FBI igazgatója okkal mondhatta: John Lennon veszélyesebb a kommunizmusnál. A Dakota-ház előtt eldördült lövések azonban végérvényesen szertefoszlatták az utópikus álmokat, s másokkal együtt eleinte én sem értettem, miért neki kellett meghalnia, miért ölte meg egy "rajongója"? Újságíróként aztán évekig kutattam a halála körülményeit, s nemcsak furcsa, elhallgatott részletekre bukkantam, de arra is rádöbbentem, hogy valójában két John Lennon létezett. Én - másokhoz hasonlóan - csak a körülrajongott rocksztárt, a legendás ikont, a halhatatlan bálványt ismertem, de emellett létezett egy halandó, hétköznapi ember is, aki a hírnév álarca mögött rejtőzködött. Ez a könyv az utóbbiról, a Dakota-ház fantomjáról szól, és az ismeretlen John Lennon különös, eltitkolt életét, illetve rejtélyes halálának körülményeit meséli el. A történet legalább olyan bizarr, mint Elvis Presleyé volt. Imagine - képzeljük el...

Sebők János - Woodstock ​népe
Minden ​akkor kezdődött, amikor 1967. március 22-én a New York Timesban, illetve a Wall Street Journalben hirdetés jelent meg az alábbi szöveggel: "Fiatalemberek korlátlan tőkével érdekes, törvényes beruházási lehetőségeket és üzleti javaslatokat keresnek." A hirdetést két New Yorkban élő, huszonéves jóbarát, John Roberts és Joel Rosenman adta fel. Befektetésekkel akartak foglalkozni, ám több pénzük volt, mint ötletük. Úgy gondolták, mielőtt beülnének valami íróasztal mögé, némi kalandvágyból szétnéznek az élet sűrűjében. Csak azt nem tudták, hogy mi volna az a kaland... 1969 februárjában aztán megismerkedtek Artie Kornfelddel és Michael Langgal, és ezzel megkezdődött Woodstock története. 1969. augusztus 15. és 17. között New Yorktól nem messze rendezték meg ezt a "művészeti és zenei vásárt", amire a szervezők eredetileg csak 50 ezer látogatót vártak, de meglepetésükre csaknem félmillióan érkeztek. Max Yasgur birtokának domboldala azon a hétvégén egyfajta gyülekezőhellyé, táborrá vált egy generáció számára, amely utópista álmait dédelgetve itt demonstrálta leglátványosabban társadalmi jelenlétét. S örökre bevonult az ellenkultúra, a beat, a pop, a hippimozgalom történetébe. Minden fesztiválok fesztiválja lett, mára legendás zenészekkel, együttesekkel. Sebők János könyve Woodstock történetét dolgozza fel, megmutatja olvasójának a legendát és a legenda mögötti tényeket. Miközben vallja: "Ha jól emlékszel a hatvanas évekre, akkor valószínűleg nem voltál ott..."

Sebők János - A ​daltulajdonos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sebők János - Az ​ítélet napja
Sebők ​János könyve egyrészt a Nürnbergben lezajlott háborús főbűnösök elleni per krónikája, másrészt foglalkozik olyan prominens személyek sorsával is, akik jelentős szerepet játszottak a második világháborúban. Így helyet kap a műben Adolf Hitler, akinek halála körül ötven éven át voltak tisztázatlan momentumok, Hermann Göring, akinek öngyilkossága nem sikerülhetett volna, ha nem kap hozzá segítséget, Martin Bormann, akit távollétében elítéltek, és akiről csak jóval később tudhattuk meg, hogy halott, Joseph Goebbels, aki követte Führerét a halálba, Heinrich Himmler, aki azt hitte, elnézésre számíthat a szövetségesek részéről, valamint Horthy Miklós, aki ellen végül nem indult eljárás.

Sebők János - A ​harmadik világháború
A ​könyv a ma még sok vonatkozásban ismeretlen, szép, új, globalizációs, elektronikai hálózatokkal mindinkább átszőtt világról szól, amellyel korábban csak a sci-fi vagy a fantasy könyvekben találkozhattunk. Az információs társadalom szédítően gyors fejlődése azonban ebben az esetben is túlszárnyalta a fantáziát, aminek következtében egyes szakértők ma már egy új kiber-háború közeli lehetőségét sem tartják elképzelhetetlennek. Kérdés, hogy ez a horrorvízió csak egy új mítosz vagy már a realitás? A könyv a virtuális valóságban bekövetkezett fejlemények bemutatásával erre az alapkérdésre keresi a választ.

Sebők János - A ​Beatlestől az Új Hullámig
Az ​LGT-vel együtt ma is hiszem és vallom: "Nincs szebb, mint a vasalt világban a gyűrött, a kócos rock and roll... Nincs szebb, mint az alázat csendje, ha zenére lázad, s a szív zakatol, Nincs szebb, mint a csend kapuját ha berúgja páros lábbal a rock and roll..." Igen, szép volt! A legendás hatvanas évek, az "aranykor", a hippivilág, az underground kultúra, a szexuális forradalom, a diákmozgalmak, a nagy remények, a lázas indulások, szabad útkeresések ideje. S mindehhez kötőszövetként a zenei eszperantó, a rock, amely nemcsak új zenei világnyelv volt, hanem új gondolkodásmódot, új magatartást, új életstílust jelentett... Igen szép volt! Azt hittük, hogy halálig játsszuk... De hova lettek azóta az álmok? Hova tűnt a sok virág? Miért változott meg a rockzene? Hogyan lett az ellenzéki kultúrából tömegkultúra? Miért váltotta fel a hatvanas évek radikalizmusát a hetvenes évek kiábrándultsága, visszahúzódása, rezignáltsága? Hova lettek a tegnap lázadói, miért költöztek luxuslakásokba? Miért söpört végig táncpestis a világon és miért bukott el a gettókból illetve a nagyvárosok munkásnegyedeiből induló megújulási törekvés? S a rockzene elüzletiesedésével valóban bekövetkezett-e a műfaj halála, teljes elértéktelenedése? Ez a könyv megpróbál választ adni ezekre a kérdésekre, amelyek azóta is nyugtalanítanak bennünket, a "beatgeneráció" tagjait, akik ezzel a zenével együtt nőttünk fel. Rocktörténetem személyes útikalauz a rock birodalmában, de szeretném, ha az ismert vagy ismeretlen utakon történő barangolások másoknak is legalább akkora örömet szerezne, mint nekem. Sebők János.

Sebők János - Rock ​a vasfüggöny mögött
1989-ben ​felvonták a vasfüggönyt, s a rockzenében is láthatóvá vált, hogy mi zajlott, zajlik a kulisszák mögött. Ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy részleteiben és összefüggéseiben elemezze és bemutassa a hatalom és a rockzene viszonyát a kádári kemény és puha diktatúra évtizedeiben. A szerző titkosszolgálati, vállalati és zenekari dokumentumok közlésével keresi a választ arra: Miért söpörtek végig időről-időre "burzsoá szennyhullámok" a rockzenén? Hogyan lett Bors Jenő beatkomisszár és Erdős "doktor" popcézár? Hogyan működött a magyar "slágermaffia"? Miként számoltak le a hippikkel és beatmozgalommal? Miért fogták perbe az Illést, s mi volt az igazi oka a zenekar feloszlásának? Hogyan épült be a III/III-as ügyosztály az ifjúsági zenébe? Miként zajlott le a hetvenes évek elején a nagy "szellemi mészárlás"? Hogyan verték szét a Kexet - ügynökök segítségével? Miért a hanglemezgyár lett az első számú közellenség? Miért nem lett magyar világsztár, s miért a Neoton volt a jelölt? Hogyan szelídítették meg a Piramist és a kemény rockot? Mi volt a bűnük a "fekete bárányoknak" és a perbe fogott punkzenekaroknak? Miről döntöttek a tatai rocktanácskozáson, s valóban léteztek-e fasisztoid zenekarok? Miért hívták Aczél Műveknek a Céget? Valóban "nacioanlista szelepelés" volt-e az István, a király? Miért lett Koltay a magyar Mephiszto? Miért jelöltette magát köztársasági elnöknek Nagy Feró?

Sebők János - Magya-rock ​2.
A ​maga nemében egyedülálló könyvet tart kezében az olvasó. Felmérések szerint ma már Magyarországon is több, mint 5 millió ember hallgatja rendszeresen a rockzenét, a megjelenő lemezek elérik a negyedmilliós példányszámot is, nyugodtan mondhatjuk tehát: az új zene hozzátartozik mindennapi életünkhöz. A modern kultúra e sajátos, ellentmondásos jelenségének átfogó bemutatására azonban eddig senki nem vállalkozott. Éppen ezért tarthat érdeklődésre számot Sebők János könyve, amely először kísérli meg, hogy a sztáréletrajzok, mítoszok, jelenségek és botrányok bonyolult szövevényében megpróbálja bemutatni a hazai rock történetét és eligazítást adjon a műfaj útvesztőibe. A könyv kalauz, emlék- és vitairat egyszerre, amely nemcsak a műfaj iránt érdeklődőknek, az egyes előadók rajongóinak is élvezetes olvasmány, hiszen az egyes korszakok, a kiemelkedő együttesek pályafutásának elemzésével a rock sajátos \kelet-európai fejlődési útját\ is vázolja a szerző. Az 1983-ban napvilágot látott írás szerves folytatásaként megjelenő II. kötetből most a hazai rockzene történetének 1973-tól napjainkig terjedő szakaszával ismerkedhet meg az olvasó.

Kapuvári Gábor - Sebők János - Queen
"Abban ​mindenki egyetértett, hogy ez volt a nap koncertje egy hivalkodóan lépegető, fantasztikus pózokat felvevő, a csúcson is túlérő előadás az elbűvölő Freddie Mercurytól, aki ujja köré csavarta a hatalmas tömeget. Már akkor őrjöngés tört ki, amikor bejelentették a Quenn színpadra lépését. Amikor pedig belekezdtek a Radio Ga Ga-ba, a hangulat szinte elektromossá vált. A színpadon cikázva őrült fenségként forgatva a mikrofont, Freddie viharként vette be a Wembleyt. 72 ezer ember, 144 ezer ököl teljes extázisban hasította a levegőt. A Queen az amúgy is tikkasztó hőséget még tovább fokozta a stadionban. Még az otthon, a televízió előtt ülők is kimerültek, mire véget ért a rövid bemutató..." A Live Aid koncert különkiadványa méltatta így az elmúlt évben a Queen fellépését, azét a zenekarét, amely a kritika és a közönség egyöntetű véleménye szerint "ellopta a show-t" a világsztárok elől. S tulajdonképpen már ennyi is elég volna annak indoklásául, hogy miért a Queenről jelenik meg először könyv a Zeneműkiadó Csillagkönyvek szerkesztőségének popsztárokat és zenekarokat bemutató sorozatában. De külön aktualitást is ad e kötetnek, hogy a rock legendás formációi között emlegetett és nálunk is nagyon népszerű Queen ez évben ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját, és a hírek szerint jubileumi turnéjuk alkalmával ellátogatnak Magyarországra is. Kiadványunk reméljük hasznos és érdekes olvasmány lesz nemcsak a zenekar rajongóinak, de azoknak is, akik az egyik "klasszikus" rocksztorival szeretnének megismerkedni.

Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János - A ​magyarock története 2.
Jávorszky ​és Sebők többek között arra keres választ, hogy ki és miért játszott fontos szerepet ebben az időszakban, miért vonultak vissza a korábbi sikeres zenekarok, miért terjedt el a retro, miért hódít a mulatós, a lakodalmas rock, mi a titka Lagzi Lajcsi és Zámbó Jimmy sikerének, hogyan vethetők össze az új korszak zenekarai - például a Tankcsapda vagy a Kispál és a Borz - az Illéssel vagy az Omegával. A nagy öregek (Szörényi, Bródy, Charlie, az Omega, a Piramis, Tátrai Tibor, Zorán), s a hagyományos rock más szereplői mellett részletesen foglalkoznak a punk, az újhullám, az alternatív zenék művelőivel. A blueszenéről szóló fejezetben helyet kaptak többek között a Hobo Blues Band, a Palermo Boogie Gang, a Pribojszki Mátyás, Ferenczi György, Takáts Tamás Dirty Blues Band, és az akusztikus előadók (köztük Vas Zoltán a Vas-Bocskai duóval illetve a Halper Lászlóval és Wágner Györggyel kiegészült elektronikus Bluesügyi Hivatallal). A blues kapcsán bemutatják a műfaj legjelentősebb hazai szakíróját, Nemes Nagy Pétert is, aki egyben a könyv lektora is. Terjedelmes fejezet foglalkozik a világzenével, többek között Sebő Ferenccel, a Muzsikás, a Makám együttessel, Sebestyén Mártával, Palya Beával, a népzenei és világzenei műhelyekkel és a táncház-mozgalommal. Érdekes a zenészek és a politika rendszerváltás utáni kapcsolatának vizsgálata. Foglalkozik a kötet a koncertszervezőkkel és kiadókkal is, így a Showtime, a Multimédia Concerts, a Warner-Magneoton, a Maffioso és a Rózsa Records cégekkel, valamint vezetőikkel. A Magyarock 2. olvasóknak, szakíróknak és kutatóknak szóló tankönyv, történelemkönyv és "meséskönyv", de szerzői kritikus szemmel elemzik az előadókat, dalaikat, lemezeiket.

Sebők János - Samantha ​- Sandra - Sabrina
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János - A ​magyarock története 1.
E ​mű több generáció számára is élvezetes, legendaoszlató, izgalmas olvasmányt kínál, egyúttal igyekszik hozzájárulni ahhoz, hogy a rockzene végre Magyarországon is a megérdemelt helyére kerüljön a kultúrtörténetben. A kötet a maga nemében páratlan történelemkönyv, különleges krónika. A szerzők a magyar rockzene csaknem fél évszázados történetének megírására vállalkoztak abból az alkalomból, hogy a műfaj első képviselői a "koppintós korszak" után "hatvannégyben épphogy elindultak", majd 1965 nyarán Verőcemaroson, az Expressz-táborban megszülettek azok az első magyar nyelvű Illés-dalok, amelyek az új műfaj hazai kezdeteit jelentik. Számos, eseményekben és jelenségekben gazdag korszak, hat generáció, többtucatnyi stílus, sok száz zenekar és előadó, ezernyi sláger, rádiófelvétel, hanglemez, koncert - erről szól A magyarock története.

Sebők János - A ​titkos alku - zsidókat a függetlenségért
„Nekünk ​magyaroknak ezer éve nincs folt a becsületünkön." Horthy Miklós, 1944. március 19-én „...kijelentem, hogy sem a magyar hatóságoknak, sem egyetlen magyar embernek a kezéhez egyetlen csepp zsidó vér nem tapad." Imrédy Béla, 1944. július 9-én, A deportálások befejezése után a két kijelentés között - hivatalos német adatok szerint - 437 402 magyar állampolgárt deportáltak Magyarországról, a teljes vidéki zsidóságot. Tragédiájukért sokan ma is az SS különítményeseit és magyar kiszolgálóikat teszik felelőssé. A dokumentumok alapján arra következtethetünk, hogy az áldozatok elhurcolására és nagy többségük elpusztitására Horthy és Hitler megállapodása keretében került sor. Az alku értelmében a megszállt Magyarország annál előbb kapta volna vissza a szuverenitását, minél gyorsabban teljesíti Hitler igényeit, köztük a zsidóság „maradéktalan" deportálását. Horthy nemcsak tudta, mi lesz a „munkára" elhurcoltak sorsa, de „jó emberei" szerint siettette is a „galíciai zsidók" kiszállitását az országból. Álláspontja a zsidókérdésben akkor változott meg, amikor júniusban rájött arra, hogy Hitler nem tartja be az ígéretét, sőt a budapesti zsidóság elszállítását is követeli. Horthy ekkor döbbent rá - az egyre szélesebb körű tiltakozások és a németek számára katasztrofálisan alakuló hadi helyzet ismeretében -, hogy a történtekért a győztesek őt is felelősségre vonhatják. A dokumentumokból megállapítható, hogy a kormányzó nemcsak humanitárius okokból lépett fel a zsidóság érdekében, hanem a nyakát szerette volna kihúzni abból a kötélhurokból, amellyel először Hitler fenyegette meg.

Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János - A ​Rock története 2.
A ​nagysikerű nemzetközi rocktörténet második kötete a hetvenes évek eseményeit, trendjeit, előadóit mutatja be Woodstocktól John Lennon 1980. decemberi meggyilkolásáig, a progresszív zenei stílusok, a hard rock, a jazz-rock és a middle of the road pop születésétől az újhullám és szintipop kialakulásáig.

Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János - A ​Rock története 1.
Könyvünk ​arra vállalkozik, hogy a társadalmi-kulturális-zenei gyökerek és háttér bemutatásával, a különböző jelenségek elemzésével, a kialakult stílusok ismertetésével, a műfaj története szempontjából kiemelkedő jelentőségű előadók pályafutásának és műveinek énékelésével elősegítse a rock and roll szerepének, helyének, értékeinek megismerését. A rock története szándékaink szerint egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos "rocksztori", melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnának alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is. A háromkötetes mű első része 560 oldalban a századelőre visszanyúló gyökerektől (blues, country) 1969-ig, a woodstocki, illetve altamonti fesztiválig igyekszik nyomon követni, elemezni, összefoglalni a rock történetét. Persze a hatvanas éveknek sem lett vége 1970-ben, ahogy a hetvenes évek sem akkor kezdődött. Igy a jelen kötetet lezáró fesztiválok valójában csak viszonyítási pontok: több folyamat és előadói pálya taglalása esetében túlmegyünk rajta, máskor viszont csak jelezzük a következő évtizedet meghatározó stílusteremtők indulását. A Szerzők

Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János - A ​rock története 3.
Mind ​zenében, mind divatban, mind filmben újra hódítanak a nyolcvanas évek, s ez remek apropó ahhoz, hogy végre megszülessen a nyolcvanas évek pop- és rockkultúrájának történetét átfogóan feldolgozó első könyv, ami egyben a neves szerzőpáros tíz évvel ezelőtt elindított nagyszabású kultúrtörténeti sorozatának harmadik darabja. Az új-hullám és a posztpunk, az új-romantikusok és a hardcore, az új-tradicionalisták és a metál, a szinti-pop és a hiphop évtizede ez. Olyan előadók uralták, mint Michael Jackson, Madonna, Prince, Boy George, Sade vagy Whitney Houston, és olyan trendformáló zenekarok, mint a Depeche Mode, a Police, a Cure, a Duran Duran, az Iron Maiden, a Metallica, a Talking Heads, a Dire Straits vagy a Red Hot Chili Peppers. Ekkor indult világ körüli hódító útjára az MTV, a walkman és a CD, ekkor rendezték a rockvilág legnagyobb jótékonysági rendezvényét, a Live Aidet, s ebben az időszakban jelentek meg nagy számban a színpadokon az androgün sztárok, a helyes fiúk és a szexi lányok. A mintegy 450 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált kötet egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori, melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnának alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is.