Ajax-loader

Bános Tibor könyvei a rukkolán


Bános Tibor - Jávor ​Pál
1940 ​karácsonyán az egyik színházi képeslap körkérdéssel forult néhány divatos, népszerű színészhez, meséljék el röviden pályafutásuk történetét. Jávor is a megkérdezettek között volt. Versben válaszolt: Aradról jöttem, kis kosárral, Keserűséggel telt pohárral! Pályaudvaron háltam este, Kíntól, nyomortól összeesve - Kóboroltam a pesti járdát, A gazdag várost néztem árván. Sok volt a kín, kevés az álom, Ezt az utat még egyre járom - Ma több siker és jobb falat vár, De ifjúságom elszaladt már... Jávor ekkor, 1940-ben volt sikerei csúcsán. Imádó közönsége valóságos legendát font köréje. Jávor - maga sem tagadta - élvezte a népszerűséget, tett is érte egyet-mást, de lassan nyomasztóvá vált számára, amikor egyre inkább felismerte, hogy a legenda nem is őt, hanem egy szerepet, egy bábot, egy álmot illet. Nem akart ilyen báb lenni, színésznek, művésznek tudta magán filmen s színpadon. A könyv ennek a legendának a története.

Bános Tibor - Újabb ​regény a pesti színházakról 1945-1949
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bános Tibor - Kabos ​Gyula
Az ​első teljes életrajz Kabos Gyuláról, a szabadkai és nagyváradi drámai színészről, a bukott színházigazgatóról, akit tönkretett a hangosfilm, de "bosszúból" a harmincas évek magyar filmjeinek legnagyobb komikus sztárja lett, majd a történelem elsodorta, és amerikai műkedvelők színpadán fejezte be különleges ívű pályáját.

Bános Tibor - A ​pesti kabaré 100 éve
A ​magyar színháztörténet kulisszái mögé kalauzolja olvasóit a könyv – élvezetes stílusban, archív képekkel illusztrálva követi nyomon egy évszázad históriáját. Neves szerzők, humoristák és színészek világa jelenik meg a lapokon, Karinthytól napjainkig.

Bános Tibor - Regény ​a pesti színházakról
Ez ​a kötet - hasonló alapozással és stílussal - 1944-től a fordulat évéig viszi vissza a témát. A szerző alapkoncepciója az, hogy a színház, a színházművészet nagyon is élő és komplex valami, sok minden bele- és hozzátartozik, amit a járatlan elkalandozásnak vélhetne. Ez a komplexitás jellemzi az egész könyvet: szó esik itt a főváros ostromáról, az ostromlott házakban megbúvó színészek éhezéséről, szenvedéseiről, a háborút követő első lépésekről, a színház és a társulat "összehozásáról", az első előadásokról, az oda és visszaszerződésekről, a személyi kultusz árnyainak előrevetítéséről stb... A középpontban azonban - és emiatt lesz könyve feltehetőleg népszerű - a nagy színészek, az akkori volt sztárok állnak: Ajtay Andortól Bajor Giziig, Mezey Máriától Tolnai Kláriig, Horváth Jenőtől Rátkai Mártonig és tovább. A kötet nemcsak a színházba járóknak ajánlható, de a közelmúlt művelődéstörténetével foglalkozók figyelmét is érdemes felhívni rá.

Bános Tibor - Pályák ​és sorsok
Pályák ​és sorsok című könyvhöz kapcsolódó személyek Bános Tibor (Szerző) Hegyvári Franciska (Szerkesztő) Bajor Gizi (Róla szól) Törzs Jenő (Róla szól) Rátkai Márton (Róla szól) Tőkés Anna (Róla szól) Rajnai Gábor (Róla szól) Gózon Gyula (Róla szól) Kabos Gyula (Róla szól) Kiss Manyi (Róla szól) Sárdy János (Róla szól) Básti Lajos (Róla szól) Domján Edit (Róla szól) Latinovits Zoltán (Róla szól)

Bános Tibor - Mosolyország ​- Nyolcvan év színészanekdotái
Bános ​Tibor Mosolyország c. kötete nyolcvan év színészanekdotáit, a magyar színháztörténet kiemelkedő alakjait megörökítő humoros történeteket kötötte csokorba. Az olvasó Ujházi Edétől Bajor Giziig, Blaha Lujzától Salamon Béláig több tucat híres színésszel találkozhat e kötet lapjain; valamennyi szereplő kedves emlékeket és legendákat idéz fel a publikumban. Mosolyország, a színházak világa, az örök derű birodalma. Itt "a derű mindig jókedvet fakaszt, végehossza nincs a tréfába ojtott heccelődésnek és ugratásnak, és az infantilis, vásott rögtönzés nyomán petárdaszerű robbanások törik meg a máskülönben elviselhetetlen csöndet, űzik el az álmosító unalmat". A színházi anekdota hálás műfaj, de éppen ezért tömérdek kontár viccműves hamisította ezeket a történeteket. Bános Tibor e könyvében olyan anekdotákat írt meg, melyek valóságos helyzeteket tartalmaznak, és felismerhetően kapcsolódnak színháztörténetünk egyik vagy másik korszakához. S mivel nem viccantológiát, hanem színháztörténeti gyűjteményt állított össze, szereplői és történetei mögé, ha csupán szűkszavúan is, de odaillesztette a hátteret, a kort, melyben az anekdoták hősei, a közönség dédelgetett kedvencei éltek.

Bános Tibor - Kiss ​Manyi
Operettprimadonna? ​Tragika? Komika? Bános új könyve hagyományos pályakép egy különösen tehetséges színésznőről, aki drámai szerepekben és komikaként is feltűnő sikereket aratott. Kiss Manyi vele született tehetségére korán felfigyeltek. Színpadon, filmen, énekes produkciókban egyaránt jelentőset alkotott. Ennek a sikeres, de összességében nem túl derűs életpályának hű krónikája Bános Tibor monográfiája, amely az első teljes életrajz a felejthetetlen színésznőről. Bános Tibor évtizedekig dolgozott a Film, Színház, Muzsika illetve a Magyarország című folyóiratoknál, színházi cikkeket, színháztörténeti könyveket írt.

Bános Tibor - Aki ​szelet vet...
Fedák ​Sári négy évtizeddel ezelőtt állt utoljára reflektorfényben. Utolsó nyilvános szereplése a Markó utcában zajlott le, ahol háborús bűnperében vádlottként kellett az igazságszolgáltatással szembenéznie.

Bános Tibor - Nagy ​Endre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bános Tibor - Sárdy ​János
Az ​első teljes életrajz és pályakép Sárdy Jánosról, a század közepi magyar opera- és operett-éneklés különleges alakjáról, a magyar zenés film első sztárjáról. "Mivel ezek szerint Sárdy János úr a szabályszerű követelményeknek megfelelt, Őt magyar tannyelvű elemi népiskolákban való tanításra képesítettnek nyilvánítjuk." "Csak a csizmámat kellett kidugnom a kulisszák mögül, máris olyan taps volt, hogy széjjelrepedtek a díszletek." "Édes fiam! Ne akarj te színész lenni. Egészséges vagy, van szép kabátod, százhatvan pengő havi fizetésed, mit akarsz te a színészettől?" "Új a tenorista is. Sárdy Jánosnak hívják, megjelenése pompás. Arca amolyan apollói arc, alakja kifogástalan. hangja egyes, éneklése egyketted, kis jóakarattal év végére megadhatjuk neki az egyest." "A Schubert-zenékből összeállított Három a kislány előadásában Schubert Ferencet játszottam harmincéves koromban. Nem mondom, kicsit nehéz szerep volt, amennyiben Schubert akkoriban kezdett pocakosodni, és így én mindig a kisvánkosommal együtt léptem föl..." "A cigánybáró megjelent először gyalog, később lóháton, de csak Saffit, a szép cigányleányt sikerült meghódítania, a közönséget nem." "Gyerekek! Fáj a lábam és nyugodtan sántíthatok! - itt senki sem ismer! A kutya sem törődik velem. Tudjátok, milyen gyönyörűség nyugodtan sántítani?" "Akinek a halálhírét költik, az sokáig él! Velem már többször megtörtént ez. Volt már úgy is, hogy Kolozsváron egyik filmem felújítását a mozi gyászkeretben hirdette. Akkor - ha jól emlékszem - autókarambol áldozata voltam."

Bános Tibor - A ​Csárdáskirálynő vendégei
Az ​ötvenes évek magyar színházi világába vezet el Bános Tibor újságíró, színháztörténész könyve, pontosabban, a függöny mögé, a kulisszák közé. Az ötvenes évek politikatörténetéről, a gazdaság minden józan észnek ellentmondó, erőszakos átformálásáról sok mindent olvashattunk. De mi történt a művészekkel, a kultúrával, s annak egy szeletével, a színházzal, hogyan lehetett ráncba szedni, irányítani? Lehetett: az általános hisztéria, megfélemlítés légkörében a központi direktívákat a maguk hatalmi céljaira felhasználó kisdiktátorok gondoskodtak róla. A kor színházi életének és e könyv írásainak központi figurája a Nemzeti Színház igazgatója, Major Tamás, a zseniális karrierista és intrikus színész-rendező, aki gátlástalanul emelt magasra és ejtett el embereket, tett tönkre színészi-rendezői pályákat, életeket, miközben a túlhatalmát megnyírbálni igyekvő kultúrirányítással is volt ereje, energiája csatározni. S mellette a könyv szereplői az áldozatok: Bajor Gizi, Somlay Artúr, Gellért Endre, Hont Ferenc, Mezei Mária, Gombaszögi Frida, az író Heltai Jenő és a többiek, derékba tört vagy megakasztott, mellékvágányra terelt karrierek, megszűntetett színházak és műfajok. Mi lett a pesti kabaréval? Hogy élte túl az évtizedet a lenézett és üldözött műfaj, az operett? Erről szól Bános Tibor olvasmányos, szórakoztató könyve sok dokumentummal és remek korabeli fényképfelvételekkel.

Bános Tibor - Békeffi ​László és Kellér Dezső
Békeffi ​László és Kellér Dezső pályaképe a Nagy Endre működése utáni évtizedek, a háború felé sodródó ország illetve a háború utáni átalakulás kabarétörténetét mutatja be, melyben a címszereplők mellett a kor hazai kabaréjának más jelentős szereplői is megjelennek.

Kollekciók