Ajax-loader

Henrik Pontoppidan könyvei a rukkolán


Henrik Pontoppidan - Szerencsés ​Péter
Henrik ​Pontoppidan "világhírét a Szerencsés Péternek köszöni, s méltán. Művészi erejét, szemléleti vallomásait, emberi-társadalmi mondanivalóit - úgy tetszik - ebben a munkájában adja a legjelentősebben, a legteljesebben. Magáról is, népéről is, koráról is itt mond legtöbbet. Kortársai közül ő - és itt - nyúl a legelszántabban a dán élet sűrűjébe." Kardos László

Henrik Pontoppidan - A ​halottak országa
A ​"Szerencsés Péter" és "Az ígéret földje" után a nagy dán klasszikus harmadik regényét kapja most kézbe a magyar olvasó. A halottak országa a századforduló Dániája, az arisztokrácia és a hazug papok világa, amelyet nagy erővel dönget a felvilágosult polgárság és a munkásosztály. Az izgalmas mese középpontjában egy haladó politikus és egy Jytte nevű miniszterlány áll, körülöttük zajlik a korabeli Koppenhága élete: festők, széplányok, orvosok, papok, újságírók, politikusok járják haláltáncukat, megelevenedik az Olaszországban üdülő gazdagok, a dán falun nyomorgó parasztok és kézművesek világa. A földbirtokos Torben Dihmer, a politikus Enslev, a miniszterlány Jytte Abildgaard, az erkölcstelen élete miatt állásából kimozdított Mads Vestrup lelkész, a divatos portréfestő Karsten, a jegyesét öngyilkosságba kergető Gaardbo lelkész és ateista orvos fivére a korabeli dán társadalom jellegzetes alakjai, akiknek a sorsán keresztül megrázó képet kapunk a magyar olvasók előtt még nem eléggé ismert Dánia életének érdekes és fontos szakaszáról.

Henrik Pontoppidan - Mártha ​az ördög leánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henrik Pontoppidan - Az ​ígéret földje
Előttünk ​is ismert már Pontoppidannak, a nagy dán írónak kiemelkedő írásművészete, Szerencsés Péter című regénye kétszer, legutóbb 1959-ben látott magyarul napvilágot. Ezúttal másik világhírű művét, Az ígéret földje című nagyszabású regényét tartja kezében az olvasó, melyet most fordított magyarra az északi irodalom ihletett, kitűnő tolmácsolója, Hajdu Henrik. Ez a regény a múlt század utolsó évtizedek Dániájában játszódik, s hőse egy fiatal protestáns lelkész, aki szembeszállva egyházának maradi nézeteivel és a népet lenéző, úri világgal, romantikus hittel és lelkesedéssel áll élére - egy kis dán falu parókiájának vezetőjeként - a parasztok boldogságáért, a hit megtisztításáért, a szegény emberek megbecsüléséért, műveléséért és segítéséért kibontakozó mozgalomnak. Maga is vállalja a paraszti életsorsot: parasztlányt vesz feleségül, szánt, vet, műveli a földet, állatot tenyészt, és áldozatos fáradozásával kivívja a falu csodálatát, a parasztok szeretetét, s nagy tekintélyt szerez a nép felemelkedését sajátos, vallásos keretben szorgalmazó mozgalomnak. De a múlt század végén már nem vezethet eredményre ez a jövőbe néző, de múltból táplálkozó áramlat: Európa színterére lépett már a szocializmus, de regényünk hőse nem tud tovább lépni a romantikus álmodozás állásponjáról egy reálisabb úton. Maga sem érti, miképp kerül szembe a kielégíthetetlen vágyú emberekkel, egykori támogatóival, feleségével, családjával. Miszticizmusba torkolló elképzelései fölött eljárt az idő: az élet könyörtelen ítéletet mond az egyébként nagyszerű képességű, lángoló ember fölött, aki pedig az ígéret földjére akarta vezetni a közösséget, melynek az élére állt. Hajdu Henrik művészi fordítása a dán irodalom óriásának, Henrik Pontoppidannak művével egyenrangú, kivételesen szép irodalmi alkotás.

Kollekciók