Ajax-loader

Csögyam Trungpa könyvei a rukkolán


Csögyam Trungpa - Kommentár ​a tibeti halottaskönyvhöz
"Az ​élet delétől kezdődően csak az marad eleven, aki az élettel az elmúlásra készül" C. G. Jung

Csögyam Trungpa - Munka, ​szex, pénz
Csögyam ​Trungpa, a múlt század egyik legnagyobb buddhista mestere – aki Nyugatra költözése után szakított a szerzetesi életformával, mert akadálynak érezte a tanításban – számos alkalommal tartott előadásokat mindennapjaink legnagyobb kihívást jelentő kérdéseiről: a munkáról, a szexről és a pénzről. Fontosnak érezte, hogy ezeket a „földi” dolgokat ne próbáljuk lekicsinyelni és elhanyagolni, hanem épp ellenkezőleg: bontsuk le magunkban azt a határvonalat, amely elválasztja őket spirituális életünktől, és ismerjük fel eredendően szakrális jellegüket. Ebben a bátor és őszinte kötetben nem a gyakorlati tanácsokon van a hangsúly. Mély bölcsességek és meglepő összefüggések tárulnak fel, amelyek alapot nyújthatnak ahhoz, hogy életünk e területeire a beteljesedés és az öröm forrásaiként tekintsünk. Az ego és az énképünk, a karma, az éber figyelem, a cselekvő meditáció, a lelki és szellemi materializmus éppúgy szóba kerül benne, mint a bódhiszattvaösvény vagy a tantrikus tanítások.

Csögyam Trungpa - Nyitottság ​és gyengédség
A ​nyitottság megismerése azt jelenti, kezdjük észrevenni, hogy nincs alap, amit megszerezzünk, és végső értelemben szabadok, erőszakmentesek és nyitottak vagyunk. Rájövünk, hogy valójában mi magunk is nemlétezők vagyunk. Nem vagyunk. Akkor tudunk adni. E pontnál van egy csomó nyerni valónk, de vesztenivalónk semmi. Az egész nagyon alapvető.

Csögyam Trungpa - Az ​ösvény a cél
Ez ​a könyv a kiváló tibeti mester, Vidjadhara Csögyam Trungpa két 1974-ben adott előadássorozatát foglalja össze. Az első szeminárium 1974 márciusában zajlott New Yorkban, a második szeptemberben, a vermonti Tigrisfarok Meditációs Központban, amelynek később a Vidjadhara a Karme Csöling nevet adta. Ezen előadások anyaga eddig még meg nem jelent tanításokat tartalmaz a buddhizmus szemléletét és gyakorlatát illetően.

Csögyam Trungpa - Az ​illúzió játéka
"Ha ​szemügyre vesszük Naropa helyzetét, láthatjuk, hogy csak akkor találhatunk egy Tilópához hasonló tanítót, ha fogalmi gondolkodásmódunkat és fogalmi megkezelítésünket félretesszük. Elengedhetetlenül fontos, hogy elegünk legyen az ábrándokból, úgyszólván torkig legyünk velük. Álmainknak nincsen gyökere, hiszen puszta fantáziák. Az ábrándozás megszűnése után azonban van még valami, amivel foglalkoznunk kell, ez pedig az álmok burka. Az álmok burka vagy árnyéka kemény és erős. Ha felébredünk, a valósággal nézünk farkasszemet." A könyv 2001-ben megjelent Jóga és illúzió címmel is. http://moly.hu/konyvek/csogyam-trungpa-joga-es-illuzio

Csögyam Trungpa - A ​szabadság mítosza
Ez ​a könyv Csögyam Trungpa Rinpocse előadásai alapján készült, amelyeket az Egyesült Államok különböző városaiban tartott 1971 és 1973 között. Trungpa előző könyve - A szellemi materializmus meghaladása - óriási érdeklődést váltott ki, ezért újabb előadásait is megjelentették e könyv formájában. A szabadság mítosza az előző könyv kísérő kötetének tekinthető, de egyben önálló mű is, amely bemutatja a buddhista pszichológiát és Tibet meditációs gyakorlatait. A könyv Csögyam Trungpa egyik versével kezdődik, amely a szellemi ösvény szintjeit ábrázolja, a végén pedig egy Trungpa által lefordított klasszikus szöveget olvashatunk. Ez Tilopa utasításait tartalmazza, amelyeket tanítványának, Naropának adott a Mahamudra meditációval kapcsolatban. A szöveg különösképpen illik ehhez a könyvhöz, hiszen Tilopa alapította az ezeregyszáz éves Kagyü-vonalat, amelyet Trungpa is képvisel.

Csögyam Trungpa - Nagy ​keleti nap
Ez ​a kötet Csögyam Trungpa életének utolsó tíz évében tartott beszédeire építve avatja be az olvasót a Sambhala-hagyomány rejtelmeibe. Trungpa megingathatatlanul hitt az emberi jóságban. Sodró lendülettel átadott tanításának középpontjában az áll, hogy egytől egyik kivételesek és erősek vagyunk, képesek arra, hogy segítsünk magunkon és másokon, és leküzdjük rohanó világunk súlyos problémáit: az elidegenedést, a félelmeket, a depressziót, az önbecsülés bénító hiányát. Szinte minden mondatával arra biztat, hogy öleljük át az életet, és valósítsuk meg létünknek azt a mély és tartalmas dimenzióját, amelyet a Nagy Keleti Nap jelképez. Rá kell lelnünk az ősi, minden mástól független pontra, az alapvető jóság szikrájára, amely bármelyik pillanatban, bármilyen élethelyzetben hozzáférhető. Egyesíti az eget és a földet, erőt, bátorságot és bölcsességet ad, és felébreszti bennünk a sambhalai harcos szellemiségét.

Csögyam Trungpa - Shambhala
In ​this practical guide to enlightened living, Chögyam Trungpa offers an inspiring vision for our time, based on the figure of the sacred warrior. In ancient times, the warrior learned to master the challenges of life, both on and off the battlefield. He acquired a sense of personal freedom and power—not through violence or aggression, but through gentleness, courage, and self-knowledge. The Japanese samurai, the warrior-kings of Tibet, the knights of medieval Europe, and the warriors of the Native American tribes are a few examples of this universal tradition of wisdom. With this book the warrior's path is opened to contemporary men and women in search of self-mastery and greater fulfillment. Interpreting the warrior's journey in modern terms, Trungpa discusses such skills as synchronizing mind and body, overcoming habitual behaviors, relaxing within discipline, facing the world with openness and fearlessness, and finding the sacred dimension of everyday life. Above all, Trungpa shows that in discovering the basic goodness or human life, the warrior learns to radiate that goodness out into the world for the peace and sanity of others. The Shambhala teachings—named for a legendary Himalayan kingdom where prosperity and happiness reign—thus point to the potential for enlightened conduct that exists within every human being. "The basic wisdom of Shambhala," Trungpa writes, "is that in this world, as it is, we can find a good and meaningful human life that will also serve others. That is our true richness."

Csögyam Trungpa - A ​szellemi materializmus meghaladása
Ezt ​a könyvet Csögyam Trungpa már megjelent, A szabadság mítosza című művével együtt mindenkinek ajánlhatjuk, aki a belső útkeresés és az önmegismerés, a meditáció iránt érdeklődik. Noha a könyv főbb irányelvei a buddhista tanításokat tükrözik, Trungpa Rinpocse műveinek bárki hasznát veheti, aki valamilyen szellemi utat próbál követni. A szellemi materializmus meghaladása azokat az akadályokat és általános hibákat ismerteti, amelyek felekezeti hovatartozástól függetlenül, minden spirituális gyakorló életében felmerülhetnek.

Csögyam Trungpa - Cselekvő ​meditáció
Ez ​az immár klasszikussá vált könyv egy igazi tibeti mestertől származik. Ösztönzést nyújthat a buddhista meditáció gyakorlásában, kezdőknek és haladóknak egyaránt. Csögyam Trungpa Rinpocse megtanít arra, hogy a meditáció túlmutat a formális üléseken , s emberszeretetre, tudatosságra és kreativitásra nevel az élet minden területén. A szerző sorra veszi a tevékeny meditációhoz társuló hatféle cselekvésformát - a nagylelkűséget, a fegyelmet, a türelmet, az energiát, a világosságot és a bölcsességet -, valamint megmutatja, miként érhető el egyszerű, közvetlen tapasztalás útján, megszabadulva az én béklyójától a bölcsesség, azaz a világos helyzetfelismerés és helyzetkezelés képessége.

Csögyam Trungpa - Tibetben ​születtem
Amikor ​visszagondolok apám életére, ámulatba ejt, milyen sokat végzett rövid élete során. Mindössze negyvennyolc éves volt amikor meghalt, de ezen negyvennyolc év alatt értékes tapasztalatot szerzett, és olyan sokféle emberrel került kapcsolatba, mint évszázadokon át élt volna. Gyakran kérdezték tőle, hogyan tudott több egymástól eltérő kultúrához alkalmazkodni, és hogyan volt képes életének irtózatos mennyiségű nehézségével megküzdeni. Mindíg azt válaszolta, hogy ez a szigorú, hagyományos tibeti nevelés eredménye. Az olvasó azt hiheti, hogy a fiatal Csögyam Trungpa Tibetje középkori, olyan távolinak és keménynek tűnik napjaink modern világához viszonyítva. A sors iróniája, hogy e neveltetés egyszerűsége és nyersesége alapozta meg a modern világhoz való alkalmazkodásának képességét.

Csögyam Trungpa - Jóga ​és illúzió
A ​tibeti vadzsrajána buddhizmus jelentős alakja, Naropa aki a tizenegyedik századi Indiában élt, egyike volt a Vidjádhara spirituális ősatyjainak. A Vidjádhara számos előadást tartott Naropával kapcsolatban, s minden előadás jellege és fő témája más volt. A szerzőnek ezért némiképp önkényesen kellett válogatnia közülük e kötet számára. A könyv 1999-ben megjelent Az illúzió játéka címen is. http://moly.hu/konyvek/csogyam-trungpa-az-illuzio-jateka

Csögyam Trungpa - Őrült ​bölcsesség
A ​tartalomból: Őrült bölcsesség szeminárium I. Jackson Hole 1972: 1. Padmaszambhava és a szellemi materializmus 2. A trikája 3. Eredendő ártatlanság 4. Örökkévalóság és csonttemető 5. Hagyni a jelenségek játékát 6. Cinizmus és odaadás; Őrült bölcsesség szeminárium II. Karme-Chöling 1972: 1. Padmaszambhava és a tantra energiája 2. A remény nélküliség és a trikája 3. Félelem nélküliség 4. A halál és a tapasztalati érzékelés 5. Az oroszlán üvöltése 6. Az intellektus és a negativitással való munka 7. Dorje Trölo és az átadás három módozata. Mi is az az őrült bölcsesség? Padmaszambhava (Dorzse Szempa) élete, tanításai. A tanítások olvasata: a külső szinttől (hinajana) haladva egyre beljebb (mahajana) eljutunk a magig (vadrajana), a tantrikus tanításokig, melyek a tibeti buddhizmus legszentebb tanításai, olyan ékkövek, melyek tudatunk tiszta tükrét jelenítik meg. Tiszteletreméltó Chögyam Trungpa rinpocse oly elementáris erővel, oly magával ragadóan, oly szeretetteljesen jeleníti meg a dharmát, hogy egyetlen lény sem marad közömbös iránta, fogékonyságunk lapról-lapra nő, egyre több olvasat válik megértéssé, tapasztalattá. Hallgassuk hát az oroszlán üvöltését, s gyakoroljuk energiáját! Váljon minden lény javára!

Csögyam Trungpa - Sambhala
A ​harcos szent ösvénye, mint ősi tradíció a világ számos kulturális és vallási hagyományában megtalálható. A szent harcos nem az erőszak és az agresszió, hanem a nyugalom, a bátorság és az önismeret ösvényein járva fedezi fel az emberi lét alapvető jóságát és sugározza szét ezt a jóságot a világba, hozzáférhetővé téve a többi ember számára is. A tibeti kultúrában Sambhalának nevezik e hagyományt, amelynek követői közé tartozott a múlt század nagy buddhista mestere, Csögyam Trungpa is. 1984-ben írt, mára klasszikussá vált könyvében mély átéléssel, közérthető stílusban, lépésről lépésre vezeti végig az olvasót a harcosi út állomásain.

Csögyam Trungpa - Láma Csöpel - Menedék, ​Buddha, Tan, Közösség
A ​menedék szertartás a végső elhatározást képviseli. Miután elismerjük hogy az egyetlen valóságos megmunkálni való mi magunk vagyunk, és ezt nem lehet kikerülni, menedéket veszünk a Buddhában mint példában, a tanban (szkr: dharma) mint ösvényben, és a közösségben (szkr: szangha) mint társakban. Mindazonáltal ez egy teljes elkötelezettség önmagunk felé. Ez a szertartás elvágja a kötelet, amely a hajót a horgonyhoz kapcsolja és egy magányos odüsszea, utazás kezdetét jelenti. Ugyanakkor magában foglalja a tanító és hagyománya ösztönzését is. A tanító részvétele egyfajta biztosíték arra, hogy nem fogsz visszakerülni a biztonságkeresés kérdésébe, hanem folytatni fogod önmagad egyedüllétének elismerését, és dolgozni fogsz önmagaddal anélkül, hogy bárkire támaszkodni el. Végül is egy valóságos személy lesz belőled, aki a saját lábán áll. Abban a pillanatban minden veled kezdődik.

Csögyam Trungpa - Az ​őrületen túl
Ez ​a tiszta fény bardója. Más szavakkal kifejezve: a tiszta fény örökkévalóságának tapasztalása az ego meditatív állapotának legmagasabb szintje, valamint a semmi legvégső állapota. A lényeg az, hogy érdekes felfedezésnek tűnik, amikor az örökkévalóságot az istenek világának szemszögéből tekintjük. Óriási remény él bennünk, hogy ez lesz az ígért létállapot, ami soha nem múlik el. Másrészről viszont, a felébredettség szemszögéből nézve láthatjuk, hogy az örökkévalóság állandó semmit, vagyis állandó terességet is jelent. Az örökkévalóság szükségtelen, ahogyan a születés és a halál is azok. Az abszolút tiszta fényben, a felébredett állapotban a szilárdság érzetének megjelenésekor automatikusan tapasztaljuk a teresség érzetét is. A tiszta fény rendkívül kifinomult élmény. Olyan, mint amikor egyidejűleg tapasztaljuk a meleget és a hideget, a tüzes forróságot és a dermesztő, jeges hideget. Akármelyiket nagy becsben tarthatjuk. Ha akarjuk, hihetünk a melegben, noha a meleggel együtt a hideget is érzékeljük, és ez fordítva is igaz. Az egész élmény alapja a következő: a hit nem más, mint a tiszta fény bardójának megszilárdítása. A tiszta fény tehát egyaránt megjelenhet az ego vagy a felébredett tudat alakjában.

Kollekciók