Ajax-loader

René Descartes könyvei a rukkolán


Galileo Galilei - René Descartes - Igazságkeresők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

René Descartes - Értekezés ​a módszerről
Descartes ​(1596-1650), az újkori filozófiai gondolkodás egyik kiemelkedő képviselője, nagy szerepet játszott modern világfelfogásunk alakulásában. Művei örökbecsűek: az őszinte, szabad gondolkodás friss forrásai. Fő gondolatai szinte maguktól értetődőek, mégis örömteli csodálkozással olvassuk őket eredeti formájukban. Az "Értekezés a módszerről" 1637-ben jelent meg Leydenben, s óriási vihart kavart. Descartes nagy felismerése az, hogy a gondolkodásban módszeresen kell haladnunk, ha célt akarunk érni. Ha a követendő módszer világos, hozzáfoghatunk a régi vélemények kiküszöböléséhez, új igazságok megállapításához: "Nem elég ugyanis, hogy valakinek jó esze legyen, a fő dolog az, hogy jól alkalmazza."

René Descartes - A ​lélek szenvedélyei és más írások
Descartes ​A lélek szenvedélyei című munkája halála előtt néhány hónappal jelent meg etikai nézeteinek legteljesebb kifejtéseként. Láthatóvá válik benne, hogyan kapcsolta össze Descartes a mechanikára épülő új filozófia alapgondolatait a hagyományos keresztény gondolkodás alapelemeivel annak érdekében, hogy a tudományok és a vallás az új filozófia átfogó rendszerében egységesen léphessenek fel. A szenvedélyelméletként kimunkált új filozófiai etika így nem egy diszciplína a sok közül, hanem kitüntetett rendszertani jelentőségű terület. A kötetet Charles Le Brun szenvedélyek és a festészet kapcsolatáról szóló értekezése, további Descartes szövegrészletek, Spinoza és Malebranche egy-egy írása, valamint Boros Gábor elemző tanulmánya egészíti ki.

René Descartes - Test ​és lélek, morál, politika, vallás
Descartes ​kései írásainak középpontjában az a probléma áll, miként lehet összeegyeztetni egymással az emberi test működésének teljességgel mechanikus magyarázatát azzal a lélekfelfogással, amely a testtől tökéletesen elkülönülő szubsztanciát lát benne. Hogyan jön létre az "igazi ember" lélek és test egyesüléséből? Hogyan vagyunk képesek testi érzékszervek útján szert tenni ismeretekre? Hogyan jöhetnek létre a lélekben szenvedélyek a testet ért hatások nyomán? Van-e elegendő hatalma a léleknek a testből származó káros hatások leküzdéséhez? Ezeket a kérdéseket próbálják megválaszolni az itt közölt írások, egymástól igencsak eltérő megközelítésben: a Regiusszal folytatott polémiában fametszetszerű, durva vonalakkal, a belénkszületettség tanításának legegyértelműbb, ám egyszersmind legmeghökkentőbb megfogalmazását adva, a Pfalzi Erzsébethez írott levelekben a hányatott sorsú hercegnő "lelkének orvosaként", a Chanut-höz, Franciaország stockholmi követéhez, illetve Krisztina királynőhöz írott levelekben pedig a legfőbb jó, a barátság és a szeretet mélyreható elemzését nyújtva. A kötetünkben közölt írások döntő többsége most jelenik meg először magyar nyelven.

René Descartes - Válogatott ​filozófiai művek
Szabályok ​az értelem vezetésére; Értekezés az ész helyes vezetésének és a tudományos igazság kutatásának módszeréről; Az igazság kutatása a természetes világosság által.

René Descartes - A ​lélek szenvedélyei
René ​Descartes, a modernitás bölcselete kimagasló úttörőjének életében megjelent utolsó filozófiai műve, egy hercegnőnek írt és egy királynőnek felajánlott ragyogó értekezés A lélek szenvedélyeiról, a szerző hírneve és a téma általános kedveltsége folytán kiemelkedő szerepet játszott a kartézianizmus elterjedésében. A kis könyvecske, amely szerzője halála előtt alig néhány hnappal jelent meg Amszterdamban és Párizsban, sokak szerint Descartes egész filozófiájának legérettebb alkotása, filozófiai végrendelete, a nagy francia gondolkod bölcsességre vonatkozó nézeteinek végső szintézise. Amikor életünk talán legfontosabb mozgatórugóit, a szenvedélyeket illetően a "régieknél" néhány elszórt morális természetű megjegyzésre bukkanhatunk csupán (Platón dialógusaiban, Arisztotelész etikáiban és Retorikájában, a sztoikusoknál stb.). a "kortárs" skolasztikus és neosztoikus rendszerezési kísérletek pedig száraz, csaknem követhetetlen fogalommagyarázatokban merülnek ki, igazán üde színfoltot jelent Descartes törekvése, hogy a szenvedélyeket "fizikusként" magyarázza. Művében időtálló módon bizonyítja, hogy a test és lélek megkülönböztetése ellenére a két szubsztancia között termékeny kölcsönhatás áll fenn, amelynek egyik megnyilvánulása éppen a szenvedélyek. A szenvedélyeknek mint "vegyes tényeknek" tehát nemcsak semmilyen más testi-lelki megnyilvánulással össze nem téveszthető sajátos jellegük van, hanem, mint írja, "egyedül tőlük függ az egész java és baja ennek az életnek. Így azután csak azok "ízlelhetik meg a legnagyobb édességet ebben az életben, akikre a leginkább hatnak", és a nyugodt életvitel eszménye, a bölcsesség is csupán abban áll, hogy megtanít bennünket arra, hogyan meríthetünk örömöt mindegyikből.

René Descartes - Descartes ​levelei Pfalzi Erzsébet hercegnőhöz 1643-1649
Ki ​volt Pfalzi Erzsébet hercegnő? 1618-ban, a karácsonyi ünnepekben /pontos dátummal nem rendelkezünk/ a heidelbergi várban született, mint V. Frigyes pfalzi választófejeledelm és Stuart Erzsébet főhercegnő, I.Jakab angol király lányának harmadik gyermeke. Ki volt René Descartes? Erre a kérdésre megtaláljuk a választ minden filozófiatörténet- könyvben... 1596-ban született La Haye-ban. 1607-tőla jezsiuátk Collége Royal- Le Fléche-ben tanult. 1616-ban a poitersi egyetemet bakalaurátust és jogtudományból licenciátus szerez.

René Descartes - Discours ​de la méthode
« ​Considérant que toutes les mêmes pensées, que nous avons étant éveillés, nous peuvent aussi venir, quand nous dormons, sans qu’il y en ait aucune pour lors qui soit vraie, je me résolus de feindre que toutes les choses qui m’étaient jamais entrées en l’esprit n’étaient non plus vraies que les illusions de mes songes. Mais, aussitôt après je pris garde que, pendant que je voulais ainsi penser que tout était faux, il fallait nécessairement que moi qui le pensais fusse quelque chose. Et remarquant que cette vérité : _je pense, donc je suis_, était si ferme et si assurée, que toutes les plus extravagantes suppositions des sceptiques n’étaient pas capables de l’ébranler, je jugeai que je pouvais la recevoir sans scrupule pour le premier principe de la philosophie que je cherchais. »

René Descartes - Elmélkedések ​az első filozófiáról
Beláttam, ​hogy egyszer az életben gyökerestül föl kell forgatnom... s újra kell kezdenem mindent, ha arra törekszem, hogy egyszer még valami szilárdat és maradandót hozzak létre... Fölteszem tehát, hogy mindaz amit látok, hamis. Nem hiszem el, hogy valaha is létezett volna bármi azok közül, amiket a csalóka emlékezet megjelenít. Nincs semmiféle érzékszervem . A test, az alak, a kiterjedés, a mozgás,a hely - mindez csupa kiméra. De hát akkor mi marad igaz? Talán csak az az egy, hogy semmi sem bizonyos...

René Descartes - A ​filozófia alapelvei
A ​szisztematikus korszakába lépő Descartes kései remekműve, a Principia Philosophiae először latinul jelent meg Amszterdamban. A könyv szinte alig hagyta el a híres tipográfus-kiadó, Louis Elzevier nyomdáját 1644 júliusában, amikor a szerző egy közeli barátja, Picot abbé máris hozzáfogott franciára fordításához. Descartes-nak kapóra jött a sietség. Nem lévén elégedett a latin változattal, alaposan átdolgozta, kiegészítette a Picot-féle francia fordítást. A könyvet a fordítóhoz írt híres levél-előszóval látta el, amelyben a saját filozófiáját - szemben a skolasztikáéval - egy gyümölcsöket gazdagon termő fához hasonlította. René Descartes A filozófia alapelvei című művének mostani magyar fordítása a Párizsban 1647-ben megjelent teljesebb francia kiadás alapján készült. A könyv, amely a filozófus születésének négyszázadik évfordulója alkalmából jelenik meg, teljes egészében közli az első és második fejezetet, valamint az újabb francia kiadói gyakorlatnak megfelelően válogatást ad a "látható világról" és a földről szóló fejezetekből. Így hosszú idő után végre a magyar olvasó is bepillantást nyerhet a franciák legnagyobb gondolkodójának az emberi megismerésről és a fizikai világról alkotott nézeteibe.

René Descartes - A ​módszerről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

René Descartes - A ​szabadságról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.