Ajax-loader

Vlagyimir Jakovlevics Propp könyvei a rukkolán


Vlagyimir Jakovlevics Propp - A ​varázsmese történeti gyökerei
"A ​következőképpen lehetne bemutatni az egyik legelterjedtebb, a sárkánnyal folytatott harcról és a leányszöktetésről szóló meseszüzsé keletkezésének és alakulásának vázlatos történetét. [.] Az első stádium a rítusé, a ténylegesen elvégzett rítusé. A második stádium a mítosz: a rituális gyakorlattal már felhagytak, és úgy tekintenek rá, mint értelmetlen és elítélendő szokásra. Megjelenik a hős, az istenek fia, hogy elpusztítsa a leányrabló szörnyet. Az emberek hisznek a mítoszokban, a mítoszoknak vallásos értelmük van, a közösségek szakrális hagyományait hordozzák. S végül a harmadik stádium a meséé. A mesei váz változatlan marad, a szüzsé néhány vonása átalakul, az elbeszélést azonban már kitalált, fantasztikus történetként fogadják. A hős a maga ereje vagy szépsége miatt kelt csodálatot, többé nem isteni alak, hanem ember, a cárevics, idealizált és gyönyörű. [.] De vajon minden varázsmesei szüzsé hasonló stádiumok mentén fejlődött? A kérdés nagyon is kézenfekvő, mégis helytelennek tartom. Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [.] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem" - foglalta össze munkájának téziseit Propp. Manapság már aligha vitatható, hogy A mese morfológiája "második kötetének" tekintett mű nélkül a korábbi, a strukturalista folklór- és irodalomtudomány klasszikusává vált Propp-mű jó néhány alapvető következtetése sem érthető meg. Mégis óva intenénk a két mű olvasóit attól, hogy az első kötetet mint a varázsmesék szerkezeti leírását, a másodikat pedig mint a varázsmesék "szimbólumtárát" olvassák. Propp 1928-as és 1946-os könyveiben a varázsmesei elbeszélés műfaji jellegzetességeinek és a mesehagyomány egészének a rítusokkal és a mítosszal párhuzamos történeti modelljét vázolta fel. Életének utolsó évtizedeiben fogott hozzá a mesegyűjtés és -kutatás elméleti kérdéseit is tárgyaló munkájához, Az orosz mese című, sajnos befejezetlenül maradt monográfiájához. "Hősies" vállalkozása még akkor is le kell nyűgözze a professzionális vagy a laikus olvasót, ha a proppi meseelmélet egyes elemeinek mára inkább csak tudománytörténeti jelentőségük van.

Vlagyimir Jakovlevics Propp - A ​mese morfológiája
Talán ​egyetlen folklórkutató egyetlen műve vált igazán világhírűvé: Proppnak az orosz varázsmese felépítéséről, ahogy ő nevezte, "morfológiájáról" szóló kismonográfiája. Idézik ezt nemcsak az orosz folklór szakértői, vagy világszerte a mesekutatók, hanem irodalomtudósok, a strukturalizmust vizsgálók, sőt általában a modern filológiai irányzatok ismerői. A mese morfológiája először 1928-ban jelent meg Leningrádban, és az "orosz formalizmus" néven ismert irányzat keretében méltán sikert aratott. Minthogy egy közismert műfaj, a közkedvelt népmese egy nagy csoportját igen pontos és találó módon jellemezte, hivatkoztak rá mindazok, akik az egyszerűbb elbeszélések szerkezetét vizsgálták. Bizonyos nemzetközi visszhangot is említhetünk - ám ekkor még nem ismerték fel a könyv klasszikus értékeit. Propp magán az orosz formalista mozgalomban belül is különálló egyéniség volt - témaválasztása, valamint későbbi, sokoldalúan szaktudósi tevékenysége révén. _Voigt Vilmos_

Kollekciók