Ajax-loader

Illés Béla könyvei a rukkolán


Illés Béla - A ​339-es szoba / Új esztendő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Béla - Fegyvert ​s vitézt éneklek
Komoly ​jelentősége van annak, hogy Illés Béla ezt a címet választotta új, összefüggő novelláinak. Illés Béla is azok közé a magyar írók közé tartozik, akik a "kard és a lant hősei" egyben. Illés Béla mint a felszabadító Vörös Hadsereg tisztje küzdötte végig a nagy Honvédő Háborút. Ezeket a novellákat nemcsak az egységes témakör - a háború - köti össze, hanem a benne szereplő személyek is, hiszen ugyanannak a katonai egységnek a harcairól olvasunk bennük. Ez a katonai egység a Don-kanyarban éppen a fasiszta vágóhídra hajszolt magyar ezredekkel állott szemben s útja végéig a magyar "segédcsapatok" útját követte egészen Budapest felszabadulásáig. A novellákban a leghitelesebb hadtörténeti és lélektani valóságban követhetjük nyomon: hogyan lett az ellenségből barát és felszabadító. Illés Béla nemcsak legkiválóbb, hanem méltán legnépszerűbb elbeszélőink közé tartozik, azzá avatja őt páratlan elbeszélő kedve, fordulatossága, nagy és realista emberábrázoló ereje, megejtő humora, tiszta, érthető stílusa s az az igazi hazafiúság, amellyel meg tudja mutatni milyen felszabadító erőt jelent a mi számunkra a Vörös Hadsereg.

Illés Béla - Kárpáti ​rapszódia
Ez ​a regény írójának is, de a kialakuló szocialista-realista irodalmunkak is a legtöbb kaidást megért alkotása. A regény elsősorban korrajz, vagy mint az író mondja: "krónika", hiteles és széles rajza a "békebeli" Magyarország rothadtságának és az 1919-es hősies kárpátukrajnai szocialista forradalomnak. Illés béla szülőföldjének, Kárpátaljának történetét mondja el, ahol magyar, szlovák, rutén, zsidó lakosság él egymás mellett. A nemzetiségi ellentétek eleinte megbontják a munkások egységét. A közös érdek azonban lassanként megszünteti az ellentéteket. Ezt a fejlődési folyamatot, a kapitalizálódást, vele a munkásmozgalom erősödését, a nemzetiségi ellentéteket, illetve ezek feloldását a munkásmozgalom segítségével, az író rendkívül színesen mutatja be. Saját élményei, saját fejlődésee szorosan összekapcsolódnak ezekkel az eseményekkel. Az első részben (Új bor) Bálint Géza még gyerek, aki lassanként veszi észre az összefüggéseket, de Fóti János, Szevella Fülöp, Esze Tamás és még sok más forradalmár hatására egyre jobban megérti az eseményeket. A második részben (Erdei emberek) már a felnőtt Bálint Gézát és rutén barátját, Mikolát látjuk, akik részt vesznek a világháborúban, majd 1919-ben megszervezik a Vörös Gárdát, amelyet azonban hősies harcok után a túlerő szétszór. A harmadik rész (ZSatkovits Gergely királysága) a háború utáni Kárpátalját mutatja, amelyet a francia és amerikai nagytőke igyekszik megszerezni a maga számára a legnagyobb csalások árán. Soha még egy regény nem tudta ilyen meggyőző erővel, emberi sorsokon keresztül megmutatni a nemzetiségi kérdés valóban humánus megoldásának útját-módját. A könyv világosan kimondja: a kisnépek jövőjének alapja a közös összefogás és harc mindenféle elnyomás ellen.

Honfoglal%c3%a1s
elérhető
0

Illés Béla - Honfoglalás
A ​Honfoglalás a szó legteljesebb, legeredetibb értelmében történelmi regény: sorsfordulóról, az egész nép életére kiható eseményekről tudósít, a történettudomány pontosságával és a riport frisseségével. A nagyszabású - és mégis meghitt - történelmi képsor 1943 telétől, a voronyezsi csatatértől 1945-ig, az első magyar kormány megalakulásáig, a fél ország felszabadulásáig ível. Belefért nemcsak a hadifoglyok, táborok élete, a magyar partizánok harca, de a felszabadító szovjet hadsereg Kárpátok-beli hadműveletei is...

Illés Béla - Vígszínházi ​csata
_Önálló ​regény, — de ugyanakkor második része annak a hármasregénynek, melynek első részét, a_ FEGYVERT S VITÉZT ÉNEKLEK _című könyvet már ismeri a magyar olvasó. A hármasregény befejező része_ AZ ÁGYÚK ELHALLGATNAK _címen a közeljövőben megjelenik. A három könyv együtt széles képet rajzol a felszabadított és felépülő népi demokratikus Magyarországról. Megmutatja, hogyan lett a megcsalt, saját érdekei ellen harctérre, vágóhídra hajszolt magyar népből — hála a szovjet fegyverek győzelmének — szabad, független, saját jelenéért és jövőjéért dolgozó nép, — hogyan lett Magyarország az urak országából a nép hazája — a béke bástyája._

Illés Béla - Harminchat ​esztendő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Béla - Anekdoták ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Béla - Ég ​a Tisza
1929-ben ​írta Illés Béla az Ég a Tiszá-t, első nagy regényét, a Magyar Tanácsköztársaság 10. évfordulójára. Első kiadása a Szovjetunióban jelent meg, s ezt hamarosan számos újabb kiadás követte, a világ különböző tájain és nyelvein, többek között németül, franciául, kínaiul, lengyelül és törökül. Idehaza 1957-ben jelent meg első ízben az Ég a Tisza. A jelen kiadás itthon a nyolcadik. A regény történelmi anyagát a magyar kommunisták 1918-1921 közötti harcaiból merítette az író. Forradalom, emigráció, illegalitás - ez a történet külső kerete. A merészen rohanó, romantikus fordulatokban bővelkedő cselkmény a valóság hű tükre: ilyen volt, valóban ilyen a harcoló, elbukó, győző s végül illegalitásba kényszerült magyar kommunisták élete, sorsa: hányatott, nehéz és kalandos. Fegyelmezett, okos szavú, kemény munkások, nehéz életű, csendes parasztok, igazságkereső értelmiségiek, deklasszált elemek, megszállott rajongók, köpönyegforgatók, kalandorok,provokátorok és besúgók között kanyarog a regény főhősének,a szegényparasztból városi proletárrá, majd hivatásos pártmunkássá lett Kovács Péternek az életútja. Egy monstre-dráma zajlik a regény színpadán,úgy vagy majdnem úgy,ahogy a történelem színpadán lezajlott:a magyar kommunista párt megszületésének, első nagy győzelmének és első nagy próbatételének drámája.

Illés Béla - Anekdoták könyve és újabb egészen rövid történetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Béla - Zsatkovics Gergely királysága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Béla - Válaszúton
Nehéz ​eldönteni, hogy Illés Béla regényben vagy novellában alkotott jelentősebbet. A Válaszúton c. kötete mindenesetre a novella kitűnő mesterének mutatja. Új könyve ismerős írásokat foglal magában, melyeket Illés Béla az elmúlt esztendő alatt írt. A kötet talán legnagyszerűbb elbeszélése a Fagyajev emlékét idéző Szása c. írás. A húszas évek lobogó forradalmiságát, legendás csatáit és hőseit idézi, és a kronstadti ellenforradalmi matrózlázadás szükségszerű leverésének körülményeit. Ez az írás 1956 szeptemberében keletkezett - és az intést, a figyelmeztetés jogosultságát igazolta azóta a történelem. Ezzel Illés Béla egyik legjellemzőbb alkotói vonására mutattunk rá: olyan író, aki a valóság ütőerén tartja a kezét, és műve, mint a szeizmográf jelzi a rezdüléseket, változásokat. Stílusának egyszerű könnyedsége, az elbeszélések természetes, epikus áradása igazi novellistának mutatja, akinek új könyve még gazdagabb tehetséget mutat, mint az eddigiek.

Illés Béla - Varázsló ​inasok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Béla - Válogatott ​elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Béla - Anekdoták, ​találkozások, történetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Illés Béla - Spartacus
1918 ​őszén találkoztam először Illés Bélával. A Károlyi-forradalom alatt egy égőszemű, sápadt, vékony fiatalember jelent meg a Táltos-Könyvtár lrányi-uccai szerkesztőségében. A huszonnégyéves fiatalember rendkívül izgatott volt. Mint rövidesen kiderült: nemcsak a forradalom miatt, hanem főkép azért, mert - kéziratot hozott. Két aktuális tanulmányt. Hogy kissé megnyugtassam, nyomban hozzáláttam a rövid, kopogó mondatokba kötött, szinte tacitusi tömörségű írások elolvasásához. Nem bántam meg. Egyik a szocializmus és a szellemi munkások viszonyát fejtegette, szokatlanul biztos elmeéllel; a másik az első római rabszolgalázadás hősének, Spartacusnak életéről rajzolt alapos felkészültségre valló, drámaian plasztikus képet. Mindkét tanulmány hamarosan megjelent az általam szerkesztett könyvtár sárgaborítékos füzetei között. Megjelenésük az akkori idők viharos kavargásában is komoly figyelmet keltett.

Illés Béla - Az ​aranyliba
Küzdelemes, ​nehéz, de szép és termékeny életének hetven esztendejéből több mint fél évszázadot szentelt Illés Béla az irodalmi alkotómunkának. E fél évszázad novellatermésének a lehetőségig teljes seregszemléjét adja Az aranyliba. A korábbi kötetekből már jól ismert írások mellett egy sereg friss keletű, a legutóbbi években íródott novellát, s néhány jóval régebbi, ám nálunk eddig ismeretlen, kitűnő elbeszélést, többek közt például a Sztyepan szőnyege című, rendkívül izgalmas, fordulatos, színes kisregényt, a legelső kolhozok megalakulásának drámai felidézését. Fél évszázad nagy idő az irodalomban. Az aranyliba ennek ellenére olyan egységes, egyszintű, mintha egyetlen, rövid korszak termése lenne valamennyi írás. Az első laptól az utolsóig ugyanaz a friss, közvetlen hang szól hozzánk, ugyanaz a kifogyhatatlan mesélőkedv buzog, s ugyanaz a minden próbát kiállt, harcokban, szenvedésekben és győzelmekben edzett, fémjelzett szilárd meggyőződés, lényeglátás vezérli az író tollát.

Illés Béla - Szkipetárok
Ez ​a kis regény Albániában játszódik, az első világháború idején. Szereplői albánok, jugoszlávok, osztrákok, németek, románok, bolgárok, törökök, olaszok és - magyarok. Az események, melyeket leírok, pontosan megfelelnek a valóságnak. Ami az értékelésüket illeti, arról természetesen lehet vitatkozni, de nem könnyű vitatkozni róla. Épp erről akarok bevezetőül pár szót szólani. Magához a könyvhöz nem fűzök magyarázatokat, - jaj annak a könyvnek, amelyik magyarázatokra szorul! Az első világháború idején, mint az osztrák-magyar hadsereg közlegénye, néhány hónapot Albániában töltöttem. Nem önként mentem oda és nem azok kívánságára tértem onnét vissza, akik odaküldtek. Albániában sok meglepő dolgot láttam és természetesen fogalmam sem volt - az akkori véleményem szerint rémdrámákba illő események okairól és összefüggéseiről. 1922-ben, mikor mint emigráns Bécsben egy barakk táborban éltem, megismerkedtem néhány albán emigránssal, akikkel sokat beszélgettem Albániáról. Néhány évvel később Odesszában találkoztam albánokkal, majd Bakuban albániai románokkal. Ekkor már rendszeresen gyűjtöttem adatokat az albániai politikai életről és az albán népszokásokról. Lassanként kezdtem megérteni azt, amit láttam volt és megértettem azt is, hogy miért nincs irodalom arról a kis országról, melynek sorsa körül évtizedek óta kemény diplomáciai harc folyik, amiben a földkerekségnek valamennyi nagyhatalma érdekelve van. Éveken át gyűjtöttem az adatokat, de - mivel Albániáról sem megbízható történelem, sem megbízható gazdaság, politikai, sőt még megbízható földrajz-könyv sincsen - aligha sikerül annyi adatot összeszednem, hogy nyugodt lelkiismerettel nekifoghattam volna regényt írni az albán kérdésről, ha a véletlen nem jön segítségemre.

Illés Béla - A ​Guszev-ügy
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók