Ajax-loader

Fodor Géza könyvei a rukkolán


Demeter Nóra - Demján Sándor - Fodor Géza - Földényi F. László - J. Győri László - Káel Csaba - Zoboki Gábor - MÜPA Budapest - CD melléklettel
Fújjanak zöldebbre! egy próba alkalmával Liszt lement a színpadról a terem végébe, hogy a kürtöket egy más hangszínbe állítsa be. Kevés ember tudja magáról, hogy a szinesztézia képességével rendelkezik. Ezt a született készséget összeérzésnek hívják: színeket társítunk hangokhoz, betűkhöz, számokhoz. Azaz a színek játéka egyes szavak kapcsán érzésekkel párosul. A Művészetek Palotája sugározza ezt az egyéni és közösségi összeérzést. A Müpa a 21. század egyik legjelentősebb hazai kulturális teljesítménye. 2005 márciusában vele jött létre a magyar nyilvánosságban az a tér, amelyet sajátjának érezhet a kultúra és azon belül a művészet barátainak legszélesebb, örömtelien sokszínű köre, de az az elfogulatlan és nyitott közösség is, amely fontosnak tartja és gyakorolja a társadalmi érintkezés ösztönzően újszerű formáit. A Müpa Közép-Európában építészeti koncepció szempontjából előzmények nélküli kezdeményezés. Olyan épület és intézmény, amely képes befogadni és egymással összefüggésbe hozni mindent, ami az igényes művészet kategóriájába tartozik, s így méltán választhatja jelmondatául: Élmény! Minden tekintetben."

Fodor Géza - Operai ​napló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Géza - Magánszínház
Fodor ​Géza, a legendás operakritikus ebben az utolsó esszékötetében az őt legszemélyesebben érdeklő témákat tárgyalja Aiszkhülosztól Muszorgszkijig, két emlékező írásában pedig önmagáról is sokat elárul. Fodor Géza írásainak túlnyomó része élő vagy lemezen rögzített operaelőadások bírálata. Ez a kötet, amelyet még ő állított össze, azokat a tanulmányokat, esszéket tartalmazza, amelyeknek témáját szabadon választotta, amelyek tehát az őt legszemélyesebben érdeklő kérdéseket tárgyalják, azzal a kivételes felkészültséggel és igénnyel, amellyel Fodor Géza az operakritika napi aktualitásokhoz kötődő, illékony műfaját is a tanulmányírás rangjára emelte.

Fodor Géza - Mozart ​Don Juanja 2.
A ​Mozart Don Juanja2 cím megkerülhetetlennek mutatkozott, amikor Fodor Géza fő opuszából, A Mozart-opera világképe könyvből ezt a nagy formátumú esszét kiemeltük. „Kierkegaard azt írja, hogy az érzékiséget, az érzéki-erotikusat mint princípiumot, mint erőt, mint birodalmat a kereszténység hozta létre azáltal, hogy a szellem kizárta, s így önálló, ellentétes elvként határozta meg.” „Mozart Don Juanja ennek a világállapotnak az utolsó óráit ábrázolja. Az opera - a nyitány d-moll andante bevezetőjében - a szellem váratlan visszatérésével kezdődik. Ez a tisztán zenei fogantatású kezdet egyúttal a zeneirodalom egyik legfantasztikusabb víziója is: valóságos jelenés.” Még ma is egyképp nyugtalanít férfit és nőt e jelenés: a Don Juan-i, Mozart Don Juanjáé, és így Kierkegaardé és Fodor Gézaé.

Fodor Géza - Zene ​és színház
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Géza - A ​Mozart-opera világképe
"Filozófiai ​operakalauz" írta e könyv 70-es évekbeli kiadásáról Almási Miklós. Ez a különös műfaj megkísérel számot adni arról a rejtélyes ugrásról, amellyel a remekmű kitűnik korának átlagából, miközben megmutatja - a nagy Mozart-operák példáján -,hogy az örökkévalóság nem független az adott kor szellemétől. A folyamatos újraértelmezhetőség és az általános érvényesség szerves kapcsolatának rekonstrukciója történik itt. Tanúi lehetünk, hogy a felvilágosodás embereszménye és morális érzékenysége hogyan ölt alakot Mozart zenéjének, zenei dramaturgiájának formája által.

Fodor Géza - Petri ​György költészete
Petri ​György költészete az utóbbi években a verskedvelő magyar olvasók érdeklődésének középpontjába került. A közönség és a kritika egybehangzó véleménye szerint Petri immár nemcsak nemzedékének, hanem az egész magyar lírának egyik legjelentősebb alakja. Indulatos erővel, a szenvedélyek hitelével, sodró lendülettel, nagy formatudással, következetesen végiggondolt gondolatokkal fejezi ki mindennapjait és létérzését, s költészete egyben tükre a kor - korunk - változásainak is. Fodor Géza, a kitűnő kritikus és esztéta könyve az első kísérlet a teljes pályarajzra. A szerző Petri György életművét az utolsó huszonöt esztendő történelmi eseményeibe ágyazva elemzi, kimutatja a költő szemléletének személyes és történeti meghatározóit, végigköveti a versformálás alakulásának okait és jellegét, a lírai eszközök megújításának folyamatát, feltárja a motívumok gyökerét és szerepét, nagy tudással és beleérző képességgel, egyszersmind a nemzedék-társ élményei alapján szól ennek a gazdag és sokszínű, hol fájdalmas, hol fanyar, hol ironikus, hol gyöngéd, hol öngyötrő, hol harapós költészetnek szépségeiről, titkairól.

Fodor Géza - Mi ​szól a lemezen?
Mi ​szól a le­me­zen? Fodor Géza egyik olyan ze­ne­kri­ti­ká­já­nak a címe ez, ame­lyik­ ki­vé­te­le­sen nem ope­rát ele­mez, hanem a Bee­tho­ven-szim­fó­ni­ák össz­ki­adá­sát (Fe­ren­csik János ve­zény­le­té­vel). De min­dig az ér­de­kel­te, hogy mi az, amit a tech­ni­ka adta kon­zerv köz­ve­tí­te­ni tud, mi az, ami ere­den­dő­en a kö­zön­ség ele­ven­ rész­vé­te­lét igény­lő, szín­pa­di elő­adás­ra szánt mű­vek­ből a ma­gá­nyos le­mez­hall­ga­tó szá­má­ra meg­szó­lal? Ma már jó­sze­ri­vel min­den fel­vé­tel meg­sze­rez­he­tő - ha nem a hanglemezboltban, akkor az in­ter­ne­ten. De ho­gyan vá­lo­gas­sunk a ha­tal­mas kí­ná­lat­ból? Igé­nyes ope­ra­ra­jon­gó alig­ha talál Fodor Gé­zá­nál jobb ka­la­uzt az el­iga­zodás­hoz - őnála, akit min­dig is az opera ér­de­kelt a leg­job­ban, és aki­nél talán senki sem ér­tett job­ban az ope­rá­hoz. Ezek az írá­sok nem­csak az elő­adá­sok­ról, hanem a mű­vek­ről, a szer­zők­ről és ál­ta­lá­ban ­az opera tör­té­ne­té­ről is szól­nak. Mind­eze­ken túl és leg­fő­kép­pen pedig arról: ho­gyan hall­gas­sunk-néz­zünk ope­rát. Az ol­va­só könnyebb tá­jé­ko­zó­dá­sa ked­vé­ért az írá­sok címe alatt a művek címe, a rög­zí­tés mód­ja (LP, CD, videó vagy DVD), a fel­vé­tel ki­adó­ja, év­szá­ma is közlésre került. A to­váb­bi rész­le­tek­ről a disz­kog­rá­fia tá­jé­koz­tat.

Kollekciók