Ajax-loader

Boda László könyvei a rukkolán


Boda László - Erkölcsteológia IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boda László - Motorostúrák ​az Isonzo (Soča) folyó mentén az Adriáig
A ​magyar könyvpiacon újdonságnak számít a motorosoknak készült útikönyv. A Motorostúrák c. sorozat első darabja a praktikus információk mellett az útvonal összes természeti, kultúrtörténeti és történelmi látnivalóját bemutatja, pontos leírások, színes fotók és szubjektív megjegyzések segítségével. Az Isonzo(Szlovéniában Soca) folyó völgye sokszínű motorosterep: hegyi utak, hosszú kanyargós szerpentinek, hajtűkanyarok, szép természeti környezet, lenyűgöző panoráma jellemzi, persze a könnyű, laza motorozás lehetősége is adott itt. Ehhez jön természetesen a többi látnivaló, amelyek viszont autóval, vagy bármely más utazási módon is érdekes és jó utazási élményt adhatnak.

Boda László - A ​Torinói Lepel "életre keltésének" kísérlete
A ​Torinói Lepel és eredetiségének bizonyítási drámája világszerte ismert. Nincs még egy történelmi lelet, melynek hitelessége a tudományos kutatásnak ilyen arányú mozgósítását indította volna el. Legújabb adatok szerint kb. már 150.000 munkaórára tehetô az a lankadatlan fáradozás, melyet különbözô szakterületek kiváló tudósai eredetiségének bizonyítására áldoztak, többnyire magánszorgalomból, nem is említve a Lepelrôl szóló könyvek és írások özönét. Secondo Pia ügyvéd fényképfelvétele 1898-ban elôször fordította pozitívra a ,,Lepel Emberének'' fotónegatívhoz hasonló testlenyomatát. Ez adott hatalmas lendületet a tudományos kutatásnak. A jelen beszámoló képek kíséretében tesz vallomást a Lepel-Arc és Test ,,életre-keltésének'' egyedülálló, tudományos igényû kísérletérôl. Sokan megpróbálták ezt a rejtvényfejtést a keresztény ókortól a múlt század végéig, de korunk technikai lehetôségei nélkül. Mivel a Lepel nagyon sok hívô ember és tudós szemében Jézus Krisztus halotti leple, a technika új lehetôségeit is igénybe kell venni az Arc- és a Test hiteles vonásainak megközelítésénél. Az ilyen magánszorgalmú kutatás a mûalkotás képességét és a meditációt sem nélkülözheti. A keresztény ókortól kezdve kelt visszhangot a hívô emberekben a bibliai mondat: ,,Arcodat keresem''. A sóvárgó vágynak erre a visszatérô kérdésére próbál korszerû választ adni a szerzô, hogy Jézus Krisztus hiteles arcának kutatását evangelizációs szándékkal tovább vigye abban az irányban, mely már így fogalmazható: ,,Téged kereslek''.

Boda László - A ​magyar eredetkutatás és nyelvünk pere
A ​magyar őstörténet rejtelmeibe vezet a kutató új kötete, mely az ugor kérdésre adott eddigi legpontosabb válasz is egyben. Krimiszerű okfejtés és nyomozás az avar-kabar-ugor nyomvonalon, mindez páratlanul olvasmányos formában.

Boda László - Programozott ​evolúció és teremtés
Hogyan ​kapcsolódik egymáshoz a darwini evolúcióelmélet, a bibliai teremtéstörténet és a modern genetika? Erre keres választ a szerző. A szerző szerint az élővilág nem gépiesen determinálva bontakozik ki, mivel a megadott témát (= kifejlődési programot) az élőlények saját életterükben variálni tudják. Ebben kap szerepet a véletlen, amely annyiban hasonlítható a ruletthez, hogy az − mint a szerencsejátékok általában − meg van tervezve. S a rulett úgy van megtervezve, hogy a véletlen a kaszinó javát szolgálja. Ezt nevezhetjük „tervezett véletlennek”.

Boda László - Az ​ugorok
Mint ​a biológiában a DNS fölfedezése, úgy idézett elő váratlan nagy fordulatot a magyar eredetkutatásban és az uráli finnugor nyelvcsalád hagyományos megítélését illetően a Bering-szoroson több hullámban áthaladó, északnyugat-szibériai ős-obi-ugor és szamojéd mamutvadászok Alaszkába vezető vándorútja. Az ő kulturális és főként nyelvi nyomainak fölfedezése a kaliforniai indiánok penuti nyelvében igazi szenzáció. Ennek kutatója, a Los Angelesben élő, magyar származású Sadovszky (Szádovszky) professzor. Mivel a Bering-szoros Kr. e. 11 000 körül víz alá került, ez a kereken a Kr. e. 12 000 évre (vagy még korábbra) datálható átvonulás páratlan értékű időmeghatározást tesz lehetővé az ősi ugor nyelvvel kapcsolatban, amely nem a finnhez, hanem az obi-ugor vadászok révén a magyarhoz van közelebb. Erről nálunk Szabó István Mihály professzor könyve adott hírt. Más vadászcsoportok is elérték a „Bering-hídon” Észak-Amerikát (¬jakutok, csukcsok stb.), és lettek, legalább részben, az indiánok ősei. Nekünk azonban az ugor nyelv nyoma az igazán fontos, vele pedig az, hogy az ugor kor ennyire megelőzi a finnugort, miközben Kalevi Wiik a hagyományost is túllépő, „pánfinnugornak” nevezhető koncepciójával a végsőkig feszíti a tolerancia húrját, annyira, hogy a húr elpattan. Lépni kell. A jelen kötet az eredetkutatás filozófiájának kritikájával azt kívánja tudományosan megalapozni, hogy a nyelvi alapkategória az ugor, és nem a finnugor. Erről - egyebek mellett - Észak-Eurázsia nyelvi tablója tanúskodik, a két szótagú, -a végű hely- és folyónevekkel, és azzal, hogy ez a magyar nyelv kiemelkedő jellemzője. Az uráli finnugor nyelvcsalád fikciójának elvetését a jelenben olyan külföldi szaktekintély is képviseli, mint Angela Marcantonio, a római La Sapienza Egyetem nyelvészprofesszor asszonya. Nálunk pedig Pusztay János nyelvészprofesszor ismeri fel Hajdú Péter nyomán a szibériai eredetű nyelvek prioritását. Ehhez járul az a fordulat, ahogyan az újabb finn kutatók elismerik, hogy népük eredetét nem az Urálnál kell keresni, hanem a keleti Baltikumban. A következtetés egyértelmű: a közös finnugor őshaza és a finnugor uráli nyelvcsalád koncepciója ezzel érvényét vesztette. Legfőbb ideje, hogy nyelvünk eredetének nagy kérdésében a „finnugor-magyartól” eljussunk a „magyar ugorig”. Mert a Himnuszt magyarul írták, nem „finnugor-magyarul”.

Boda László - Isten ​országa közöttünk
Elszakadt-e ​a katolikus erkölcsteológia Jézus alapvető üzenetétől, mely a benne elérkezett Isten országára vonatkozik? Nem szakadt el. Ezt az Üzenetet fejti ki és viszi tovább, különösen a hitről, reményről, szeretetről szóló tanításban. Ez a 3 "teológiai erény" egyúttal a keresztény élet alapja. A hitben kitágul és végső értelmet kap az ember jövője. A remény termékeny várakozás az Ígéret beteljesülésére. A szeretet pedig ízelítőt ad e láthatatlan Ország alapélményéből. Mindez tapasztalatközelbe hozza az üdvösséget már itt a földön, és érthetővé teszi, miért válik méltatlanná erre az Országra a hívő keresztény, ha szembefordul a hittel, ha elveszíti a végső reményt és árulója lesz a szeretetnek. -- Ez az Ország tehát nem ködbe vesző illúzió, amely átutalja a földi élet problémáit a bizonytalan túlvilágba. Itteni létformánkról van szó, hiteles emberi életünk titkáról, utunk biztonságáról és öröméről, melyet csak az Ország polgárai, az üdvösség meghívottjai élnek át, amikor a megtérésben megkapják a vízumot ebbe a köztünk és bennünk kezdődő Országba, amely várakozásunk szerint odaát majd beteljesül.

Boda László - Adjátok ​meg Istennek, ami Istené
A ​keresztény vallásosság Jézus Krisztushoz igazodva az egyház közösségében fordul Istenhez, és Jézus Krisztusban kapja döntő indítását ahhoz, hogy az üdvösség mentő gesztusával forduljon az emberhez. A hiteles keresztény vallásosság sohasem lehet "bigott", mert Isten iránti hitünk és szeretetünk az emberi élet tapasztalható dimenziójában valósul meg. Aki tehát Istenhez megtér, annak az emberhez is meg kell térnie. A keresztény vallásosságban ezért fölfokozott szerepe van a "megszentelt humánumnak". Csak így oldható fel a feuerbachi tétel: _Vagy Isten, vagy az ember._ -- Voltak, vannak és lesznek a keresztény vallásosságnak is hamis tanúi, mint ahogy vannak a tudománynak vagy a művészetnek. Ez a legalapvetőbb emberi értékek tekintetében -- úgy látszik -- elkerülhetetlen. -- A hiteles elv az üdvösségtörténet ószövetségi szakaszában már megfogalmazást nyert: "Szeresd Uradat, Istenedet... Szeresd embertársadat" (MTörv 6,5; Lev 19,18). Az Újszövetség tovább megy és szerves kapcsolatban mutatja fel a kettő összetartozását, elsőül Jézus szavaiban és magatartásában. János apostol pedig kifejezetten így fogalmaz: "Hogyan marad meg Isten szeretete abban, aki... amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét?" (Jn 1, 3,17).

Boda László - A ​keresztény erkölcs alapkérdései
Mi ​az ember életcélja? Melyek azok az értékek, amelyekért élni érdemes? Mit jelent szabadságunk felelős használata? Hogyan döntünk üdvösségünk mellett, vagy az ellen? Mit jelent a lelkiismeret? Milyen érték az erény, és milyen romboló erő a bűn? -- Ezek a kérdések válaszra várnak nagykorúságunk emelkedettebb szintjén is, a korszerűség igényével. -- Ezzel foglalkozik a jelen kötet. Szemléletében következetesen perszonalista, vagyis a személy kiemelkedő értékét vallja az ún. "legalista morállal" szemben. Ez a magyarázata annak, hogy nem az "örök törvényt" tekintjük irányító normánknak, hanem személyes valóságban Jézus Krisztust, aki ugyan utal arra, hogy meg kell tartani a tízparancsolatot (Lk 18,20), de az Újszövetség felhívását így fogalmazza: "Kövess engem" (Lk 9,59). Erre az élő útjelzőre tekintünk, amikor feltesszük a "Merre menjünk?" kérdését. A keresztény erkölcs alapkérdéseit korszerűen összefoglaló kötet nem csupán teológiai hallgatóknak, de papoknak és igényesebb világi híveknek is íródott, amely a keresztény nagykorúságot kívánja tudatosítani, eszünkbe juttatva Nagy Szt. Leó emlékezetes figyelmeztetését: "Keresztény ember, ismerd fel végre hivatásod nagyszerűségét".

Zentai Zoltán - Bajó Éva - Bariska István - Boda László - Huszár Judit - Nagy Endre - Orbán Róbert - Söptei Imre - Vig Károly - Vendégváró ​- Látnivalók Vas megyében
Változatos ​vidék. Szívdobbantóan ismerős a magyar ember számára, mert itt járva azt érzi a honi utazó, hogy Vas megye több szempontból is mintegy eszenciája az országnak. A Vendégváró sorozat e kötete a természeti szépségek bemutatása mellett praktikus tanácsokkal, szálláslehetőségekkel látja el a barangolni vágyókat. A látnivalókban gazdag megyét tájegységekre bontva mutatja be a Rába mentétől Szombathely és környékéig, egy-egy kirándulás állomásaiként.

Boda László - Emberré ​lenni, vagy birtokolni?
Emberré ​lenni, vagy birtokolni? Az Evangélium már régen föltette ezt a kérdést: "Mi hasznára van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelkének kárát vallja?" (Mt 16,25). Korunkban - főként Gabriel Marcel és Erich Fromm nyomán - hatalmas visszhangja van a "vagyok" és a "birtokolok" szembesítésének, melyet az erkölcsteológia hagyományosan a keresztény igazságosság keretében tárgyal, ma új szempontokkal gazdagítva. - A "lenni" igéhez kapcsolódik a test-lelki-szellemi értékekben kibontakozó emberség. Az öngyilkosság, a háború, a magzatelhajtás megannyi támadás a "lenni" ige ellen. A "birtokolni" pedig az ember ősvágyát fejezi ki, mely bűnös formájában a hiteles emberéletet fenyegeti. Mégsem arró van szó, hogy a "birtokolni" szót a "létezni" szó ellenségének tekintsük. Az Evangélium az anyagiakkal való helyes bánásmódra hívja fel a figyelmünket. A helyes értékrangsort azonban nem szabad szem elől téveszteni. Nem az ember van a pénzért, hanem a pénz az emberért. A birtoklásvágy eluralkodása a szerelmet és a házasságot is tönkreteheti. Mi tehát az értékek hiteles rangsora ebben? II. János Pál pápa többször is lerögzíti üzenetében, hogy embervoltunk megvalósítása fontosabb a birtoklásnál. Sokatmondó az üzenet, melynek igazsága átszövi ennek a könyvnek valamennyi alapkérdését: "Az ember többet ér annál,mint amije van"...

Boda László - A ​keresztény nagykorúság erkölcsteológiája
A ​keresztény nagykorúság bibliai kifejezés, amely abban áll, hogy a hívő ember az életét tudatos válasznak tekinti arra a felhívásra, amelyet Isten az evangéliumban elénk tárt. A keresztény erkölcs alapja és összefoglalása tehát a szeretet parancsának odaadó követése. Boda László négy témakörben foglalja össze az erkölcsi élet alapelveit. Az elsőben kifejti a keresztény nagykorúság fogalmát. A leghivatottabb szerzőket, főleg Häringet és Böcklet veszi alapul. A második témakör az élet céljáról és az emberi cselekvés értelméről szól, amely már nemcsak a teológiai hallgatókat, hanem a nagyközönséget is érdekli. Itt már a konkrét ember áll szembe a konkrét kinyilatkoztatással. A harmadik témakör az erkölcsi törvényt és a lelkiismeretet tárgyalja. Megvilágítja azt is, hogy Jézus Krisztus milyen értelemben tökéletesítette az ószövetségi törvényt. A lelkiismeret tárgyalásánál pedig figyelembe veszi mindazokat a szempontokat, amelyeket a mai tudomány (antropológia, lélektan, szociológia) fölvet. Megállapításaiban ugyanakkor az elfogadható katolikus tanítás területén marad. A negyedik témakörben különösen megmutatkozik, hogy a morálteológia mennyire teológiaibb színezetű lett. Az erények és bűnök kérdésében a biblikus és dogmatikai alap megfelelő alkalmazást kap. A hívő ember számára az erény nem elvont készség a jóra, hanem odaadó Krisztus-követés, ahol minden hátterében a szeretet áll. A bűn is az egész személy szembefordulása azzal az erkölcsi renddel, amely Jézus Krisztusban kapta meg teljes formáját.

Boda László - A ​Sátán
Az ​emberi történelem bizonyos időszakaiban fölerősödik a Gonosz szellemi hatása, akár a rombolás eszméinek szuggesztív erejével, akár a politika hatalmasaiban, akik szenvedések özönét zúdítják az emberiségre. Pál apostol a „gonoszság misztériumáról” ír. Mindez az emberi lélek és a szabad akarat műve volna? Vagy létezik valami fölöttes Sugalmazó? S lehet-e azt személyes jellegűnek tekinteni az ember jelenlegi tudatfokán? Létezik-e valamilyen – Univerzumunk fölötti – létszféra „fénybirodalma”, tér-idő dimenziós világunkon túl? Vagy mi, földi halandók lennénk a lét végső mértéke? Csak az léteznék, amit mi – tapasztalatainkra hivatkozva – létezőnek ítélünk? És a gonoszság hatalma? Az nem tapasztalat? Földszintes-e a valóság, vagy emeletes? Nem hatalmasabb-e a láthatatlan a láthatónál? S lehet-e hinni a „bukott Angyal”, a Sátán általi megkísértésben? Hogyan szembesíthető a Bibliára alapozott teológia a sorsdrámákkal a nagy Kísértő ügyében? Mit üzen a titokról Prométeusz mítosza után a Jób könyve, az Apokalipszis, majd Milton, Goethe és Madách drámája? S hogyan módosul ebben a távlatban életünk értelme? – Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a jelen kötet.

Boda László - A ​makkabeusi kortól Heródesig, qumráni közjátékkal
Ez ​a könyv egy kevéssé feltárt, kevéssé ismert történelmi szakasz rejtvényeinek megfejtésére tesz kísérletet, a tudományos kutatás igényével, de közérthetően. A két makkabeusi könyv és az Evangélium írásai közötti idő eseményeit kutatja a Krisztus előtti kb. két évszázadban, az "összkép" iránti érdeklődéssel. Ennek első számú történetírója már nem szentíró, hanem Josephus Flavius. A biblikus szaknyelv "intertesztimoniális", vagyis a két szövetség - Ó- és Új- - közötti időszaknak nevezi ezt a kort. A könyv magánkutatás eredménye.

Boda László - Nyugtalan ​a mi szívünk
"Szent ​Ágoston a kereszténység történetének legszínesebb egyéniségei közé tartozik. A "fauszti ember" típusát mintha róla mintázták volna. Alapvető jellemzője a nyugtalanság, az emberi élet értelmének megszállott keresése. Más szóval: egész lényével és cselekvő formában gondolkodik az élet értelméről" - írja a Szent Ágoston megtérésének történetét, a vallomásai alapján földolgozó drámája előszavában a szerző, Boda László. A színpadra írt mű teológus szerzője Szent Ágoston belső drámájára, lelki fejlődésének állomásaira összpontosítja figyelmét. Archaizáló nyelvezete korunk "igényeihez" alkalmazkodva igyekszik közelebb hozni az olvasóhoz ennek a karizmatikus személyiségnek az alakját. A szerző - aki a nyolcvanas években a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia tanára volt - hatalmas tárgyi tudásra építve írta meg drámáját 1967-ben. A mostani kiadás az 1993-ban átdolgozott mű új változatát közli, minden, - a filozofikus gondolatokban elmélyedni kész - olvasó figyelmére érdemesen. A mű fiataloknak és időseknek egyaránt üzen "az élet értelméről, szerelemről, barátságról, boldogság-keresésről, s szabadságunk legnagyobb próbatételéről: a megtérésről".

Boda László - Utad ​az esküvőig - Nemiség a szeretetben
A ​házasság előtt álló, illetve a házasságra – közelebbről és távolabbról – készülő fiatalokhoz szól a könyv, hogy teljesebb emberségükben állhassanak az esküvői oltár elé vagy – ha nem vallásos fiatalokról van szó – az anyakönyvvezető elé. Újszerű a könyv tárgyalása, mert következetesen az erkölcsi értékek szemszögéből ad iránymutatást. Ebben a könyvben a humánetikát kézen fogó evangéliumi etika képviselője jut szóhoz, s a fiatalkor nehéz életkérdéseit úgy válaszolja meg, ahogyan az ember nemisége a szerelemben megérlelődik és megnemesedik. Csak így várható a fiatalok felkészítésénél az a teljesebb, emberibb távlat, amit joggal hiányoltunk, s aminek ma már társadalmi lehetősége nyílt. A könyv három „beszélgetés” keretében tárgyalja a nemi erkölcs alapkérdéseit, a házasság előtti nehéz időszak kérdését és az erkölcsi személyiség, jellem kérdését.

Balassa Péter - Boda László - Bolberitz Pál - Vekerdy Tamás - A ​bizonyság két táblája
A ​kötet a Bartók Rádióban 1992-ben elhangzott tizenegy részes, részenként közel hatvan perces rádióműsor teljes anyagát tartalmazza. Az egyes műsorok többórás beszélgetésekből lettek összeállítva, ám a könyv alakban való megjelentetés lehetővé tette a kimaradt részek eredeti kontextusukba való visszaemelését. Ugyancsak a könyv alak tette indokolttá, hogy az eredetileg irodalmi és zenei idézetekkel kiegészített rádióműsor jelen formájában képzőművészeti alkotásokkal gazdagodjék.

Boda László - Hitünk ​önvédelme
Az ​önvédelem az emberiség ősi természetjoga. A Katolikus Egyház hitét számos támadás érte a múltban, különösen a felvilágosodás korától. Az Egyház hitének egyes tételei azonban már az ősegyház kezdetétől védelemre szorultak, különösen az ókeresztény korban. Ezek az írások alapozták meg aztán a rendszerbe foglalt hitvédelmet, az úgynevezett apologetikát. Az Egyház által tévtanoknak, eretnekségeknek bizonyuló tételeket pedig a zsinatok ítélték el. Pascal Gondolatok című műve a hitvédelem sajátos műfaja is egyben. A Magyar Katolikus Egyház XX. századi hitvédelmi munkái közül a jezsuita Bangha Béla műve emelkedik ki (1940). Az idő azonban gyorsan halad. Legalább minden fél évszázadban újra kell írni a hitvédelmet, hiszen a támadások újabb és újabb formában jelentkeznek. Az egyháztörténetet tekintve a teológiai és krisztológiai tévtanok után jelenünkre leginkább már az antropológiai jellegű téveszmék a jellemzők, elsősorban Jézus Krisztussal kapcsolatban, de az ember mivoltát illetően is. Az arányos védekezést jog és erkölcs egyaránt indokoltnak tartja. Erről hitvédelmi vonatkozásban napjainkban sajnos nem beszélhetünk., mert a világhatású internet és a televíziós csatornák az informatika nagyhatalmát jelentik. Egy könyv kérdéseibe és feleleteibe rögzített hitvédelem Dávid és Góliát párbaját juttatja eszünkbe, amely informatikai hatókörét tekintve Dávid jóval kisebb, Góliát pedig jóval nagyobb a bibliainál. Mégsem kilátástalan a védelem, ha az igazság áll szemben az ellenséges szándékú vádakkal. Az evangélium szava egyértelmű: "Az igazság szabaddá tesz benneteket." (vö. Jn 8,32).

Boda László - A ​programozott evolúció
A ​szerző tizennyolc évig tanította a filozófia keretében a fejlődéstant. A modern genetika eredményeit felhasználva, közérthetően, azt törekszik kimutatni, hogy a fajok keletkezése és vele a törzsfejlődés az embrionális egyedfejlődéshez hasonlóan genetikailag programozott, s ezzel célirányos folyamat. Lényegesnek tartja annak felismerését, hogy az élőlények nem "gépek", mivel klónozhatók. Ha egyetlen egysejű DNS-e az egész biológiai kifejlődés tervét képes informatikailag hordozni, ami elfogadott, úgy valódi "evolúcióról" beszélhetünk. S akkor nincs semmiféle ellentét a teremtés és az evolúció között.

Kollekciók