Ajax-loader

Dobai Péter könyvei a rukkolán


Covers_197345
elérhető
0

Dobai Péter - Ív
Lehet-e ​konzerválni az ifjúkori nagy szerelem egész életet meghatározó élményét? Mi történik akkor, ha ennek az érzésnek az intenzitása fogyóban is több energiát adó, igazibb szenvedélyt jelent, mint bármi más, ami utána következett? Mi történik, ha a férfi is, a nő is réges-régen máshoz kötötte az életét, mástól vállalt gyermeket, és az az érzés - amelyet a magát kijátszottnak és becsapottnak érző feleség tehetetlen keserűségében "drog"-nak, "doppingszer"-nek nevez - mégis létezik? Átívelhet-e egy hajdanvolt tökéletességét már csak a másik iránti leküzdhetetlen igényében őriző szenvedély két külön-külön kialakított életformát, családi meghatározottságokat? S végül is: mi az igaz mindebből? Lehet hogy csak a szenvedély akarása? A negyvenes éveiben járó építészmérnök és szeretője, a szép jogásznő egy klastrompusztai hétvége során végigélik és végiggondolják szerelmük távlattalan, banális jelenét és erőt adó, erőt fölemésztő múltját. Mert miközben látszólag belenyugodnak saját érzéseik, hajdani szerelmük viszonnyá alacsonyulásába, valójában örök a kísértés: együtt maradni! E kísértést persze legyőzi a józanság, a prakticizmus, a nehezen fölborítható családi élet lelkiismereti terhe - és kezdődő elfáradásuk.

999645590a
elérhető
0

Dobai Péter - Lavina
A ​százados az osztályvezetőt nézi, kis szünet után megköszöni az anyagot: - Ha kérdeznem kell valamit, hívatni fogom az elvtársakat... - Solti magára marad az egész üzem személyi dokumentációjával, belelapoz, néhány lapot végigolvas, feláll az asztaltól, rágyújt, kinéz az ablakon, látja, hogy az üzem dolgozói a műhelyek és az adminisztrációs épület közötti betonozott térségen állnak, beszélgetnek, néznek az irodaépület felé. Egy rendőr lép be, jelenti a nyomszakértőt: - Százados elvtárs: sértett Szurdoki Miklós ujjlenyomatain kívül még a következő ujjlenyomatokat tudtuk azonosítani a pénztárszobában: Ferencné született Tolnai Jolán pénztárosnőét és Vajda Anna takarítónőét. - Értem... ezek mint tettesek nem jöhetnek számításba nyilván. - Nem. Ismét belép a rendőr, jelenti a zárszakértőt: -Százados elvtárs, egy fontos körülményre szeretném felhívni a figyelmét: megállapítottam, hogy a páncélszekrény zárrendszerét a zárhoz és az ilyen rendszerű, egyébként elavultnak számító lemezszekrényekhez egyáltalában nem értő, még a legelemibb ismeretekkel sem rendelkező tettes vagy tettesek kísérelték meg kinyitni... A durva, erőszakos behatolási mód abszolút kezdőre vall...

Dobai Péter - 1964 ​/ Sziget
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dobai Péter - Játék ​a szobákkal
Két ​verseskötet (Kilovaglás egy őszi erődből 1973, Egy arc módosulásai 1976), két regény (Csontmolnárok 1974, Tartozó élet 1975) után jelenik meg ez a novelláskötet, de az itt közölt elbeszélések azokkal a művekkel egyidőben, párhuzamosan születtek, tehát mintegy öt évet fognak át Dobai Péter életéből. Némelyiket antológiák, folyóiratok jóvoltából már jó néhány éve olvashattuk, s Dobai Péter sokoldalú tehetségének számbavételekor a költő, regényíró, filmrendező, szemiotikai stúdiumokkal foglalkozó tudósjelölt mellől a novellistát sem hagytuk ki. Vártuk tehát ezt a kötetet. A novellák világa és látásmódja egynemű versekével és regényekével, mivelhogy a műfajok közötti kalandozás nem valamifajta bizonytalanság következménye, hanem éppen ellenkezőleg; az erős, szinte erőszakos közlésvágy, a jellegzetes, markáns karakter megnyilvánulás; a sokoldalúság igényében pedig benne rejlik a művészi iskolázottság igénye. Nem is témában - bár legtöbbször abban is -, hangvételében, látásmódjában fiatal ez a kötet. Dobai idealizmus és illúziótlanság, filozófiai racionalizmus és szomorú rezignáció ellentéteit éli át és fejezi ki. A mozaikos építkezés módot ad az ellentétes indulattartalmú pillantok megörökítésére az élet folyamatosságában, de ezen túl is fontos része van e sajátságos világlátás közvetítésében. Már önmagában is, mint elbeszélése forma is azt sugallja, hogy nem tud egyetlen, klasszikus, nyugodt pontban találkozni a világ sok részlete, hogy az ember kitagadtatott a harmonikus rendből, s nem maradt számára más, mint hogy egyszerre engedjen magára törni minden részletet, és ebben a barokk káprázatban ne vegye tudomásul, amit úgyis tud - Dobai egyik versének tanúsága szerint -: "a lényeg kihűlve gubbaszt önmagában.."

Dobai Péter - Háromszögtan
"Rita ​arra riadt föl, hogy idegen lakásban van, nem a saját ágyában aludt. Már pirkadt. Először csak arra emlékezik, amit ezen az éjszakán álmodott. Utazott álmában. Vonaton. Hálókocsiban, amely azonban magában a mozdonyban volt berendezve, és az egész vonat egyetlen mozdonyból állt. Kezével óvatosan megérintette csípőjét, a combját, érezte, hogy meztelen. A redőnyréseken át most már erős fénycsíkok, sugárpászták estek az idegen szoba bútoraira, tárgyaira. A szobában rendetlenség: még zárt bőröndök, bontatlan csomagok összevissza mindenütt. Rita nem mert megmozdulni. Már tudta, hogy hol van: az Afrikából hazatért mérnöknél, a férfi ágyában, aki mellette alszik, mélyen, nagyon mélyen. Nem zavarja, nem ébreszti fel a fény sem. Csak a keresztnevére emlékezett: János. A vezetéknevét elfelejtette."

Covers_51929
elérhető
0

Dobai Péter - Vadon
1859-ben ​kitört a háború Itáliában: a franciák segítségével megindult a harc Ausztria ellen, az olasz egység megteremtéséért. S mivel e háború a Hansburg-birodalom ellen folyt alig egy évtizeddel Világos után, természetes, hogy újraélesztette a magyar függetlenségi reményeket is. Az emigráció vezetői újra egyesülnek. Kossuth, Klapka és Teleki irányításával megkezdik a Magyar Légió szervezését. A cél: Garbaldi segítségével eljutni a magyar határokig, s betörve az országba, csatlakozásra bírva az otthoni erőket, felszabadítani Magyarhont az osztrák elnyomás alól. Ennek érdekébe még a háború kitörése előtt néhány tucat mindenre elszánt önkéntest küldenek Magyarországra, hogy ott szabotázsakciókkal, hídfőállások kiépítésével készítsék elő a Légió érkezését. Ám a Légió sohasem jutott haza. III. Napóleon a solferinói diadal után váratlanul békét kötött Ferenc József császárral, cserbenhagyva ezzel az olasz s magyar szövetségeseit. A háború véget ért: függetlenségi reményeink ismét semmivé foszlottak. A hazaküldött gerillacsapat tagjai végleg magukra maradtak. Külső és belső támogatás nélkül, távol a harcterektől, városoktól, laktanyáktól nem tehettek mást: bevették magukat az áthatolhatatlan somogyi vadonba, s az utolsó töltényig küzdöttek a megsemmisítésükre küldött osztrák és magyar erőkkel. Róluk, a honvédekből lett szabotőrökről, s vezetőjükről, Batiszy Kristóf századosról szól ez a könyv: izgalmas hazajutásukról, bátor rajtaütéseikről, szenvedéseikről s dicsőséges halálukról. "Kalandregényt" tart tehát kezében az olvasó: olyant, amelyben a legmerészebb kalandra a szerző, Dobai Péter vállalkozott, aki nem csupán e romantikus kor nagyszerű férfiainak emlékét idézte fel, de remek könyvében feltámasztott egy már annyiszor elsiratott műfajt, a nagyregényt is.

Dobai Péter - Párbaj, tükörben
TARTALOM Játék a szobákkal Sakktábla, két figurával Mint befagyott emlékezet Hazám a városban

Dobai Péter - Archaikus ​torzó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dobai Péter - "Barth ​hadapród, becsületszavamra, visszatér a nyár!"
Dobai ​Péter tökéletesen öntörvényű költészete a hétköznapitól eltérő (más vagy új) világba visz. Dobai Péter, akit kritikusai a legműveltebb, legfilozófusabb költőnek tartanak, egy olyan költői hagyomány részese, amelyben költők adják át életük tapasztalatát, s amelyben a racionalitás megfér az Istenélménnyel.

Dobai Péter - Tartozó ​élet
1938-1944 ​a regény cselekményének ideje, Kelemen Kristóf m. kir. honvéd-főhadnagy a hőse: történelmi regény ez, mert a kortérképeket is, de főleg társadalmakat átalakító, ártrendező változások folytán - már történelmi távlatba került. De azért is történelmi ez a regény, mert írója ismét - ahogyan előző, sikeres regényében, az 1949-1950-ben játszódó "Csontmolnárok"-ban tette - egy történelmi példa-helyzetben vizsgálja a magyarság, a nemzeti érzés, a nemzeti öntudat két megjelenési formáját, a nacionalizmust, ezt az igazságokat torzító hevületet, ezt a tisztább formájában is káros, szivárványos vagy idilli szenvedélyt, sovinizmus- és gyűlölködés-veszélyt és a másokat, a megkeresendők újat, objektívet. Amilyen példás nyíltsággal elemezte előző regényében a bukott szabadságharcot követő emigráció álmodozásait, egyéniség- és csontőrlő fantazmagóriáit, olyan nyíltan elemzi új regényében a két háború között uralkodó összes téveszmét, mindazt a piros-fehér-zöldet, ami színeinek irreális harsányságával elnyomta, hiteltelenné tette a nemzeti öntudatnak még az igazságos alapjait is. Egy tragikus idill, a katasztrófába vivő fantáziálás leleplezése ez, és művészeileg azért a legigényesebb leleplezési mód, mert a regény cselekménye két nacionalizmust szembesít egymással: a nagynémet-nácisovinizmust, és a mellette és alatta ábrándozó magyar tévhevületet. A kételkedő, kritikus hősnek szükségszerűen csalódnia kell minden nézetében, és mert objektív fölismerésre nem képes, áldozatul kell esnie a fasizmus terrorjának. A jól megválasztott történelmi szituáció szolgál történelmi tanulsággal. A szuggesztiót, a mű hitelét alapos tanulmányok alapján idézett tények fokozzák, a náci ideológia benyomulásának, a Volksbund-mozgalom ellenséges működésének az adatai, az 1944. április 13-i amerikai légitámadás eseménye, a baljóslatú "bécsi döntések" tényei vagy akár az, hogy egy Magyarországon megjelenő, rejtélyes német "lovagrend" - vagy leplezett hírszerző csoport -- vezéralakja könnyen azonosítható egy bizonyos Jörg Lanz zu Liebenfelsszel, a nagynémet fajmítosz egyik első ideológiusával, a még névtelen Hitler egyik első obskúrus tanítómesterével...

Szabó István - Dobai Péter - Redl ​ezredes
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dobai Péter - Sakktábla ​két figurával
A ​Sakktábla, két figurával kiforrottabb, határozottabb életélményből, világlátásból sarjadt. Az egymásra torlódó, egymásba olvadó impressziókból szövődő érzelmi erőtér, amiben a novellák lendületes rajzú, merész életű szereplőinek cselekedetei hangsúlyt és jelképességet nyernek, szilárd vázra, tiszta gondolati szerkezetre feszül. Dobai a klasszikus novellát oltja be a maga személyesebb, líraibb, gondolatibb tehetségével.

Dobai Péter - Kardos István - Sára Sándor - Dear ​India / Transzszibériai álom
Láthatatlan ​filmtörténet címmel induló sorozatunkban neves alkotóktól olyan forgatókönyveket adunk közre, amelyekből valamilyen ok miatt nem születtek filmek, de árnyalhatják és gazdagíthatják egyes rendezők, illetve korszakok megítélését. A sorozat másik kötetében Sára Sándor két megvalósulatlan forgatókönyve olvasható, a rendező bevezetőjével. A rendszerváltozás után pénz hiányában nem kerülhettek filmvászonra az Amrita Sher-Gil magyar–indiai festőnő életét feldolgozó Dear India és egy tragikus gulág-történetet felidéző Transzszibériai álom című irodalmi forgatókönyvei.

Dobai Péter - Lendkerék
Művészregény-e ​Dobai Péter új regénye? Főhőse, Zsujti Gyula, a csongrádi művésztelepen alkotó szobrász, közvetlen környezete - felesége és barátai, a művészet intelligens fogyasztói - szemében egyre furcsábban, egyre érthetetlenebbül viselkedik: szobrot alig készít, ellenben az udvarába, lakásába hordja mindazt, ami a még nem túltechnicizált múltat jelenti, kezdetleges cséplőgépet, idős parasztok faragványait, tiszai horgászok kézi szerszámait, kézművesmunkákat. Az alkotó ember megáll a zeniten, és hirtelen sajátos passzivitás vesz rajta erőt: nem teremt többé, hanem őriz. Ideiglenes ez az állapot? Egy lefelé vivő út első szakasza, vagy a művészi megújulás feltétele? "Nem hagyhatom elveszni a részeket, akkor amikor tanúja vagyok az egész elpusztulásának"- mondja Dobai szobrász hőse, s ebből az egyetlen mondatból is érezhetjük, mennyire nem csupán az ő kifejezetten személyes gondjairól szól a Lendkerék.

Dobai Péter - Belvedere
"Legendák ​szabadja" "...be kell vallanunk azt is, hogy Dobai költői eszménye, minden nagyszabású erénye ellenére ma aligha divatos. Az a tartás, magatartás, forrongó és hősi szemlélet és hivatás, amelyet követ, nehezen kelt ez idő tájt rezonanciát, nem volna nehéz megfejteni, miért. Ennek okán hangja magányos hang, "üzenete" egy magányos szellem üzenete, kiérdemelt szerepe a magányosé, amelyet azonban kora is reá mér. És valamiképp ez a tragikus, heroikus vonás, ha lehet mondani, még inkább nemessé, egyben méltatlanul visszhangtalanná teszi költészetét, amely - nem kétséges - komoly társadalomalakító igénnyel született, és alkotta meg önmagát. Minden műve jelentős teljesítmény, amellyel végsősoron önmaga szerepét fokozza önnön legendájában." (Deák László) "A magyar irodalom tele van magányos alkotókkal, Madáchtól Füst Milánig, Hamvas Bélától Tandoriig. Helyzetüket vagy a külső körülmények vagy alkotói személyiségük alakítja, vagy mind a kettő. Műveik azonban mint a búvópatakok terjednek térben és időben, a jelen és jövő szellemi, kulturális közegeiben. Dobai Péter is ilyen magányos, sőt titokzatos alkotó. Nem csatlakozik senkihez és semmihez, a napi történések, politikai csatározások, ideológiai harcok, klikkek alakulása, szétesése nem érintik meg őt, konokul és semmitől sem zavartatva építi a maga egyszemélyes alkotói univerzumát. Megszenvedte az életet, megjárta a mélységeket, a magány útvesztőit, hogy végül megtalálja a számára legfontosabb éltető értékeket. Kevesen vannak olyanok, mint ő, akik ilyen szuggesztív, álomszerű erővel tudják életre kelteni az elsüllyedt, személyes és közösségi-történelmi múltat egyaránt. Különleges írói erővel éri el szövegeiben, hogy a felidézett, az elmúlt sokszor jelenvalóbbnak, élőbbnek hat, mint maga a jelen. Műveit nem kíséri média- vagy kritikai felhajtás, de alakítanak, hatnak, gazdagítják az életet, kultúránkat, tudásunkat. Vers, próza, forgatókönyvek sorjáznak ebben a gazdag, mély, zárt, bonyolult tartalmakkal rendelkező életműben, amely még egyre formálódik és terebélyesedik, mint évgyűrűk a fán... Túlélő dalok vagyunk - ez a címe szívbemarkoló, Cseh Tamást búcsúztató versének. S ő maga is a mindent túlélő dalok mestere." (Radnóti Zsuzsa)

Dobai Péter - Máté Mária - Latin ​Lélegzet
Latin ​lélegzet, Itália. Itália lüktető, lendítő, tudatunk, érzéseink befogadás-körét mindegyre új horizontokkal tágító inspirációs erőtere: Róma. Mediterrán tengerek, tengerszorosok, szigetek. Vulkánok. Hatalmas kikötők. A lovagkor romjain megszülető reneszánsz. E könyv nem turisztikai útleírás, nem egyes, a maguk nemében páratlan jelenségeket, úgynevezett "látnivalókat" felidéző útirajz Itáliáról, az ő nagyságos múltjaiból, s az ő ellenállhatatlanul odavonzóan, minden égtájak s az összes népek felé kisugárzóan szépséges városairól, egészében a "világörökség" meghatározó részét képező sokszázados, évezredes, tudjuk, örök értekeiről. Talán az sem volna elfogult túlzás, ha azt mondanánk: Róma egymagában a világörökség... Könyvünkben a versek, versciklusok és a versek mellett szárnyaló fényképek nem alkalmilag, amúgy "útközben" született alkotások, hanem magának Itáliának ajándékai. Két hív Róma-zarándok sokszor megtett útjainak latin lélegzete ez a könyv, amelyben az "eltűnt időt" keresik, remélve, hogy egyszer szembe mennek azokkal az időkkel, amelyek messze elmúltak már, s látni fogják: jövőidőkkel találkoznak. Keresik egyre azoknak az időknek életjeleit, melyek látszólag eltűntek a megmaradt romterekből is... És, ha meg nem is találhatják soha, mint egy nyomot, amelyen valaha mások jártak, mégis, egy-egy szó, egy-egy fénykép véletlenje revén: legalább másodpercig megadatik számukra, mintegy kegyelemképpen, hogy láthassák, megélhessék azokat az oly régen tovatűnt életforgásokat, amelyek miatt ma is öröm élnünk, s amelyek nélkül jelenünk csupán egy zsúfolt áruház volna. Emlékkönyv ez: lelkes, szépnek-élt ifjúságunk megvalósult legendájának és honvággyá vált valóságának emlékkönyve. Latin Lélegzet című könyvünkben két megjelenítési forma, két komplementáris nyelvi térerő - vers és fotográfia — szimultán és szervesen tör egy végül társuló és együttható kifejezés felé. A kettős megjelenítésnek kimeríthetetlen, hitvalló és világi, élő és éltető "céltárgya", eszménye egy és ugyanaz: Itália és Róma. A latin-mediterrán ősi,örökzöld, sugaras kultúra, a római civilizáció, az itáliai századok összművészete, építészete és mindenekelőtt maga az univerzális latin nyelviség volt és maradt mindig is az a köldökzsinór, amely Magyarországot a keresztényi-királysági kezdetektől Európához kötötte és köti termékeny, áldott kötéssel mindmáig. Ez a hatás működik ma is: a magvar kultúra a latin élet-tudással, a latin szépségkultusszal mindmáig mélységes, mindennapi kapcsolatban áll.

Dobai Péter - Csontmolnárok
Az ​író adta alcíme szerint "múlt századi magyar regény": párbeszédekből és egymást peregve váltogató jelentekből fölépített modern dráma vagy filmdráma is. Történik: 1849-50-ben Bulgáriában és Törökországban. Szereplők: magyar és lengyel emigránsok, tábornokok, tisztek, családtagok, kalandorok, diplomaták. De a Szabadságharc bukásának okait kereső, tényekre és dokumentumokra alapított történelmi tanulmány is ez a regény: igazát Kossuth Lajos önéletrajzi és politikai jegyzetei, kiáltványok, röplapok, adatok, forráskutatásból merített tények bizonyítják. A mű kettőssége egy célt szolgál: a forradalmárság típusvizsgálatát. Olyan szituációban, amely végletes próbára teszi a forradalmárt. A bukás utáni légűrben, a kilátástalan emigrációban vagy állforradalmárnak bizonyul az, aki a forradalom kavargásában és a győzelem reményében forradalmárnak látszott, vagy gyöngének bizonyul, és önmagát pusztító "csontmolnár" - rá válik, vagy - forradalmár marad, mert elkötelezte magát a forradalmi eszmének. Valamennyi típus fölvonul ebben a regényben, s az író a bukottakkal és bukásra ítéltekkel három igazi hőst szembesít: Bem tábornokot, Bem egyik józan, hű, kemény tisztjét, s harmadiknak azt, akinek amerikai sírján ez lesz a fejfa fölirata: "COMMUNISTA".

Dobai Péter - Egy ​arc módosulásai
"Minden ​fénykép régi. Az a fénykép, amit most exponálok, amit aztán előhívok, aztán felnagyítok: csak annak az időnek egy töredékét mutatja meg, ami közben elmúlik és elmúlt, és amelynek egyetlen mérőónja és órája már nem az életünk, hanem az emlékezetünk. A *nagy emlék*: az öntudat és a magatartás, hogy azt, amit gondolunk, azt érezzük is, és megfordítva, ha ehhez a megfordításhoz egyáltalán marad még lélekjelenlétünk. Egy régi év, egy másik életem eseményeit, jelentéseit, társait mutatják ezek a fényképek. Szavakat írtam ezekre a máskori, _akkori_ fényképekre. Ennyi ez a könyv. A fényképekben nincs történés. A fényképekre felírt szavak mégis azt a hamis látszatot keltik - mivel a szavak tele vannak történéssel -, mintha a megmaradt fényképek valóban annak a _máskornak_, annak az _akkornak_ az elevenhez hasonló képet mutatnának, és ezzel a hatalommal mintegy megajándékoznák az emlékezést, hogy megint életté váljon miden emlék: újra kezdve a jelenségek és jelenések hívását az idegek hívójában. Ezek a fényképek ugyanarról az arcról, ugyanarról a testről készültek. A fényképeken megjelenik az az akkori arc, és ahogy a fényképek múlnak az időben: megmutatják annak az arcnak a változásait, módosulásait. Mégis, ez a megmaradt fénykép-világ szuverén, nem az _akkorról_ szóló, hanem önmagáról, tehát csak a néző idejében. A néző életében jelent valamit. Ezek a fényképek már nem jeleníthetik meg azt a kihívó és mindennel játszó, ellenséges meztelenséget, amit meztelenül szerettem, amelyben, bár nyomtalanul, de egy másik ember rangjára emelkedtem, akivel egyesültem a játékban, a meztelenségben." Dobai Péter

Dobai Péter - A ​birodalom ezredese
Egy ​esztendővel az első világháború kitörése előtt, egy csöndes bécsi szállodában pisztolygolyót röpítve fejébe vetett véget titokzatos életének Alfred Redl vezérkari ezredes, a Monarchia katonai kémelhárító hivatalának tényleges vezetője. A botrány után szimatoló újságírók tudni vélték, hogy a magas rangú katonatiszt valójában idegen hatalmak ügynöke volt, s miután leleplezték, így szökött meg a felelősségre vonás elől. Alfred Redl különös alakja azóta is számos művész fantáziáját foglalkoztatta. S bár sokféleképpen keltették életre e titokzatos figurát, valamennyien elsősorban kémtörténetet írtak. Dobai szakít az eddigi feldolgozások egyértelműségével, óvatos kérdőjeleket rajzol egy biztosnak hitt tény mellé. Főhőse olyan ember, aki tisztán látja, hogy sorsa egy széteső birodalom őrévé, egy pusztuló - s e pusztulásban még egyszer felragyogó - kultúra részesévé tette őt. Redl - eszközökben nem válogatva - megpróbál gátat vetni e folyamatnak. Ám ez a heroikus vállalkozás nem sikerülhet.

Dobai Péter - Szomjas György - Rosszemberek
"Gölöncsér ​József rablóvezér csakugyan elfogatott. A T. hatóság erélyes intézkedéséért köszönetet kell szavaznunk. A háló mesterien fonatott, melybe beleesett... Meg kell azonban említenünk azon szomorú tényt, hogy a rabló vezér viselt tetteibe, gazságaiba megyénk jobbmódú polgárai, helységek elöljárói vannak belekeverve, kik orgazdálkodtak, s a rablócsapatot titkon elősegítették hajmeresztő tetteikben..." - így adott hírt egy korabeli újság a híres betyár kézre kerítéséről. Dobai Péter író és Szomjas György filmrendező egykori levelekre, feljegyzésekre, tanúvallomásokra támaszkodva filmet forgatott a somogyi szegénylegények históriájából. Kötetünk a film irodalmi forgatókönyvét és az eredeti dokumentumokat tartalmazza. Gelencsér (Gölöncsér), a bandavezér, Soromfai, az áruló, Hegyessy, a honvédtisztből pandúrparancsnokká lett főbíró és a többiek valóságos történelmi személyek. Arcélük már az okmányokból is kirajzolódik, de teljes életsorsot, plaszticitást az író teremtő képzelete adott nekik. Rendhagyó nyomozásra invitáljuk tehát mindazokat, akik szeretik a "történelmi krimit", és kíváncsiak a kiegyezés előtti Magyarországon élethalálharcukat vívó rosszemberek sorsára; de az alkotók remélik, ha az olvasó bepillantott a csodálatosan eleven, régi szövegekbe, örömmel vesz részt játékunkban, és hajlandó tanújává szegődni a tények műalkotássá formálódásának is.

Dobai Péter - Angyali ​agresszió
Dobai ​Péter első írása Pasoliniról 1971-ben jelent meg. Ezt követően sorozatban közölte Pasolini-tanulmányait, rangos folyóiratokban, napilapok kulturális mellékleteiben. Dobai Péter rendszeresen tartott előadást Pasolini leonardóian sokoldalú életművéről, idehaza és Olaszországban. Filmforgatókönyvek szerzőjeként maga is tanulmányozta a kép, a szó, a nyelv és a film összefüggéseit. Pier Paolo Pasolini maradandó, rendhagyó életművet hozott létre. A Pasolini-jelenség angyali agresszióval hatolt be az európai, az egyetemes kultúrába. Pasolini egyedülálló költészeti nagysága halála után olyan horizontokon szárnyal, mintha másodszor élne.

Dobai Péter - Hanyatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók