Ajax-loader

Kende Péter könyvei a rukkolán


1-24eb6d1fe3
elérhető
2

Kende Péter - A ​Viktor
Orbán ​Viktor személyisége nem is olyan bonyolult, mint sokan hiszik. Kövér László a tudatalattija, és Simicska Lajos a felettes énje. Bár talán ez így nem is igaz. Lehet, Simicska Lajos a tudatalattija, és Kövér László a felettes énje. Köznapibban fogalmazva: az egyszemélyes focicsapatnak - amelynek Orbán Viktor a kapusa, hátvédje, összekötője és legfőként a középcsatára - Kövér László a trénere, Simicska Lajos pedig a menedzsere. S a csapatnak - egyelőre - nem Várszegi Gábor a tulajdonosa, hanem ők hárman maguk, valamint családtagjaik, barátaik és üzletfeleik, akárcsak Nyuszinál, ahol Micimackó és Malacka egyaránt kimaradt a tulajdonosi körből. Ámbátor Magyarországon ma tízmillió Micimackó él, Orbánék viszont nincsenek többen százötvennél. De hiába: "Minél inkább havazik, annál inkább hózik". Az Orbán-családban négy férfi van. Ebből kettőnek Győző neve, egynek Viktor. A negyediket Áronnak hívják, ez vagy azt jelenti? ihletett, tisztánlátó, vagy inkább azt: a bátorság hegye.

Kende Péter - Erdélyből ​jöttek
...Lelkiismeret furdalásom ​van: szökevénynek érzem magam, dezertőrnek. De azt mondom: létezik erkölcsös dezertálás, sőt, kötelező dezertálás is. Aki úgy érzi, a saját világában már nem élhet becsületesen és hasznosan, annak talán megbocsátható a lépés: a tehetetlenségből a talán mégis feladathoz menekülés... ...Hirtelen meghúzták a kötelet, a testem kifeszült. Elém lépett a tiszt: - No, hajlik-e a magyar derék? - És verni kezdett. Módszeresen, alaposan... ...Beárultak, milyen könyvek vannak a lakásomon - el is kobozták a Gesta Hungarorumot, Németh László, Illyés Gyula köteteit... ...Mi, akikre ráomlott a gyűlölet, akik már nem tudtuk elviselni a reménytelenséget - mi kevésbé tudunk gyűlölni. Hiába éltünk meg bármit is, már tudjuk: gyűlöletre nem szabad gyűlölettel válaszolni...

Kende Péter - Röpirat ​a zsidókérdésről
"Kik ​azok, akik életben és itthon maradtak a zsidóüldözések után? Hogyan kezdte újra sorsát a magyar zsidóság a II. világháború rémségeit követően, s mi minden történt vele a negyvenes-ötvenes években? Hogyan volt jelen a zsidókérdés a földreform, az államosítások, a Rajk-per, az 1953-as fordulat és 1956 során? Mit jelent a zsidókérdés a mai Magyarországon? Milyen a mai antiszemitizmus? Ezek azok a kérdések, amelyekre e röpirat választ keres. Kende Péter négy évet várt könyve megjelenésére. Talán nem is azért, mert e történelmi labirintus olyan szövevényes, hanem inkább mert a tények bátor feltárása elé az elhallgatás tilalmi táblái meredtek egyrészt a"fasiszta nép", a háborús halottak, a hadifogoly- és a lágersors megítélésében, másrészt a"zsidó kommunisták", az "antiszemita népiesek" leegyszerűsítések feloldásában is. Könyvében Kende Péter legyőzte az akadályokat, olyasmiről beszél, amit ugyan mindnyájan végiggondoltunk magunkban, de nyilvánosságra eddig nem került: arról a balítéletről, amely elhallgatva fertőz, de felfedve, kimondva talán a gyógyulást segíti. Amikor tudós-esszéisztikus feldolgozásban felrajzolja az elmúlt negyvennégy év "zsidókérdés-kezelésének" és antiszemitizmusának lázgörbéjét, tisztázza az okokat is: miért éltek tovább és hogyan módosultak az előítéletek, a fel nem oldott görcsök, a kimondatlan újabb és újabb traumák.Kínál-e Kende Péter gyógymódot? Egyetlen orvosságot ismer: az egyenes beszédet, a vélemények szabad összecsapását, a társadalmi megértést és türelmet, egyszóval a demokratikus közéletet."

Kende Péter - Mik ​vagytok ti, istenek? II.
A ​Mik vagytok ti, istenek? második kötetében folytatódnak a megdöbbentő történetek az orvosok műhibáiról.

Kende Péter - Bank ​Bianco
Mi ​is volt tíz éven át a Princz Gábor-féle Postabank? Rothadó fekély az egészséges magyar társadalom testén? A súlyosan beteg társadalom tünete? Itt a piros - hol a pirost játszó keverőgép, pénzügyi dribliző masinéria? A szabályozatlanságok és az értelmetlen, rossz új rendelkezések között is életben maradt régi szisztéma? Az ellentmondás maga: a régi már nincs, de még van, az új már van, de még nincs? Az új arisztokrácia udvari etikettjének modellje? A pénztelen pártokat kényszerűen kiszolgáló politikai korrupció megteremtője? Pénz és hatalom örök násztáncának kiaknázója, kedvezményezettje? A rendszerváltás áldozata? Annak serkentője, segítője? Egyszerűen a rendszerváltás, az átmenet szülte összes kín, mocsok maga? Ki volt maga Princz Gábor? A betétesek, végül az összes adófizető állampolgár pénzét elherdáló briganti? Pénz herceg, a kultúra, a sport önzetlen támogatója, nagyvonalú mecénás? A hatalomban tobzódó fékevesztett, korrupt gazember? Az adott realitásokkal számoló üzletember? Hős, áldozat, balek? Tahó, bunkó elefánt a porcelánboltban? Okos felkészült bankár? Életeket, sorsokat, gazdagságot és szegénységet kezében tartó Keresztapa? A kamatlábat számolgató öltönyös-nyakkendős bankvezéri szerepből pénzosztogatás közben fekete pólóban kikandikáló hedonista, élni nagyon tudó dzsentri? Maci a málnásban? Talán egyik sem és mindegyik. A Postabank- és vele a Princz-ügy persze elsősorban nem a Postabankról és nem Princz Gáborról szól, hanem temérdek egészen más dologról...

Kende Péter - Védtelen ​igazság
Az ​orvosi műhiba könyvek után most bírói műhibákat mutat be a szerző. S közben megkérdi: ki elemzi-értékeli ma az ítélkezést? Senki! Illetve egy-egy bíró munkáját olykor igen: egy másik bíró – persze titokban. Az egész bírói kar munkája viszont érdemi kontroll – és felelősség – nélkül folyik. Egyetlen ellenőrzés maradna: a nyilvánosságé – azt meg kikérik maguknak. Melyek a legjellegzetesebb megnyilvánulásai e – bizony nem vitatom, szinte megengedhetetlenül csúnya szóval–buta ítélkezésnek? A gyakorta tapasztalható alacsony szakmai színvonal, a sűrűn bekövetkező törvénytelenségek, az egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek sora, az ítélkezés lassan teljes kiszámíthatatlansága, valamint az, hogy – tisztesség ne essék, szólván – hülyét csináljanak belőlük.

Kende Péter - Még ​egyszer a párizsi toronyból
Ez ​a kötet a félig Párizsban, félig Budapesten élő s 2002-ben hetvenötödik életévén is túljutott politikai közíró közelmúltbeli munkásságának legjava termését gyűjti csokorba. Kende a társadalmi és politikai lét jelenkori keretei által felvetett problémákkal, azoknak legelemibb, legmélyebb és legnehezebben megközelíthető vonatkozásaival próbál e munkájában szembenézni, s - amennyire az gondolatilag lehetséges - megbirkózni. A kortörténeti elemzések mellett fejtegetései négy nagy témakörben mozognak: kommunizmus - nemzeti közösség - demokrácia és köztársaság; állam; egyén; erkölcs. E témák köré épül a könyv egy-egy fő része.

Gombár Csaba - Hankiss Elemér - Kende Péter - Lengyel László - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Várhegyi Éva - Volosin Hédi - Magyarországi ​Egyesült Államok?
A ​Korridor-csoport tanulmánykötetében ismét olyan témákról olvashatunk, amelyek napjaink legfontosabb társadalomtudományi, politikai fogalmait próbálják tisztázni, ebben a kötetben leginkább a globalizáció menetét, fogalmát, veszélyeit, előnyeit.

Kende Péter - Mik ​vagytok ti, istenek?
Mik ​vagytok ti, istenek? Isten adhat és elvehet életeket, de ti nem! • Amikor a sebész műtét közben nem azt találta, amit elképzelt, ahelyett, hogy abbahagyta volna a műtétet, tovább piszkált, kutakodott - míg végül létrehozta a halálos végű melléksérülést. Halálra operálta Máriát. • Doktor ur! Ha még egyszer-kétszer megműtenek, igazi törpe leszek! • A doktor azzal fenyegette-zsarolta meg a szülőket, hogy amíg nem adnak hamis tanúsítványt arról, hogy a Kende hazudott a könyvében, az életmentő beavatkozásokon túl nem fogja kezelni a lányukat. És ez az ember ma is orvos. • Másnap Teréz meghalt. Tüdőgyulladásban. Miközben az előző napokban kilenc orvos vizsgálta meg. Kilenc. • Zalányi Sámuel végigtarolta fél Magyarországot - Szegedtől Keszthelyen át Mosonmagyaróvárig, majd vissza Szegedig -, műhibák sorozatát követte el, tucatnyi ember halála szárad a lelkén. S a hivatalos orvospápák legfeljebb kuncogva érdeklődtek egymástól a gyógyszergyárak Bahama-szigeteki konferenciáin: - Samu most éppen hol tarol? Ebben a kötetben körülbelül száz orvosi műhiba-eset olvasható. Egyik rémesebb, mint a másik, Robin Cook orvos-krimijei rózsaszín lányregények ahhoz képest, amit a valós élet produkál, amilyen borzalmas tragédiák e történetekben föltárulnak. Valószínűleg csak jelentős szünetek közbeiktatásával lehet végigolvasni mindet, különben minimum rosszul lesz tőlük az ember. Én a történetek többségébe kétszer-háromszor félig-meddig belehaltam, amíg bírósági tárgyalásokra, kórházakba, az érintettek lakására jártam, írtam. Olvasóimnak csak azt kívánhatom: megszenvednek érte, hát okuljanak ezekből - ha van rá módjuk.

Kende Péter - Bank ​Bianco
Mi ​is volt tíz éven át a Princz Gábor-féle Postabank? Rothadó fekély az egészséges magyar társadalom testén? A súlyosan beteg társadalom tünete? Itt a piros - hol a pirost játszó keverőgép, pénzügyi dribliző masinéria? A szabályozatlanságok és az értelmetlen, rossz új rendelkezések között is életben maradt régi szisztéma? Az ellentmondás maga: a régi már nincs, de még van, az új már van, de még nincs? Ki volt maga Princz Gábor? A betétesek, végül az összes adófizető állampolgár pénzét elherdáló briganti? A Postabank és vele a Princz-ügy persze elsősorban nem a Postabankról és nem Princz Gáborról szól, hanem temérdek egészen más dologról...

Enyedi Zsolt - Gombár Csaba - Kende Péter - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Vásárhelyi Mária - Két ​Magyarország?
A ​Korridor-kutatócsoport vitasorozatának eredményeként hét szerző hétféleképpen közelíti meg ezt a kérdést, de alapjában mindannyian vitatják az ország kettészakadtságát, a polgárháborús helyzetet vizionáló riogatásokat. Igaz, se szeri, se száma a leegyszerűsítő ellentéteket használó minősítéseknek, ám ez régen is így volt (kuruc-labanc, népi-úri, zsidó-keresztény, keleti-nyugati stb.). Romsics Ignác a két háború közötti állapotokat elemezve arra a következtetésre jut, hogy hiába hangoskodtak leegyszerűsítően a politikusok, akkor sem volt két Magyarország. Kende Péter viszont úgy látja, hogy nem a pártok, hanem a történelem alakított ki máig ható, egymással durván szemben álló politikai érzületeket. Gombár Csaba történetileg is és nemzetközileg is inkább egységesnek látja az állami intézmények tehetetlenségi ereje által is egyben tartott magyar társadalmat. Ezt a viszonylagos egységet azonban Szilágyi Ákos szerint tribalizáló törekvések bontják meg. Vásárhelyi Mária az empirikus adatok fényében vonja kétségbe a kettészakadtságot, míg Enyedi Zsolt a politikai pártok megosztásra törekvő voluntarizmusát elemzi. Lengyel László ugyanakkor a történelmi fordulópontokból magyarázza társadalmunk mély barázdáltságát, s amellett érvel, hogy nem egy vagy kettő, hanem több Magyarország van.

Gombár Csaba - Kende Péter - Lengyel László - Romsics Ignác - Szilágyi Ákos - Nem ​élhetek birodalom nélkül
Ma, ​a XXI. század elején nincsenek nyilvánvaló birodalmak. De birodalmi törekvések - az adott ország méretétől függetlenül - jócskán vannak. A birodalmi törekvéseket pedig korántsem csupán nagyravágyás fűti, hanem sokkal inkább a rendezettség iránti vágy, hogy adott világukban viszonylagos nyugalmat teremtsenek. Tartunk tőle, hogy - kimondatlanul is - igen sokan vágynak a világ-rendetlenség közepette valamiféle rendezettségre és békére. ha az csak birodalmi lehet, hát akkor birodalmira. Birodalom, impérium, imperiális - ismert szavak. Pax Romana, Pax Britannica, Pax Sovietica, Pax Americana - birodalmi gőggel árnyalt magasztos szavak. A Gonosz Birodalma vagy a Birodalom visszavág - metaforikus fordulatok. A birodalmi szervező elv - ha jó elv egyáltalán - föltehetően csak birodalom által alkalmazható a globális civilizációs folyamatban is. Így aztán nem kerülhető meg a kérdés: van-e birodalom a XXI. század elején?

Kende Péter - Magyarság, ​zsidóság, emberiség
Az ​Életműsorozat 4. kötetében, ahogy a könyv címe is sejteti, 3 nagy kérdéskört jár körül a szerző: magyarság, zsidóság, emberiség.

Kende Péter - A ​párizsi toronyból
A ​kommunizmusból kilábaló országokban egy nagyon furcsa, majdhogynem precedens nélküli jelenségnek vagyunk tanúi. A társadalom, vagyis annak elsörpő többsége, felejteni akar. Miközben látszólag azon iparkodik, hogy túlhaladja a szovjet hatalom által meghonosított rendet, megszabaduljon annak képtelenségeitől, s miközben ez a rend az élet legtöbb vonatkozásában még a helyén van, eközben ez a bizonyosságaiban megingatott, de reflexeiben még a tegnapot őrző társadalom úgy tesz, mintha a kommunizmus csak egy röpke pillanat lett volna, egy senki által komolyan vett, merőben külső erőszak által fenntartott, a mélyebb néplélektől tökéletesen idegen, azt meg sem érintő epizód, s talán még annál is kevesebb: valami, ami nem volt... Hálátlan feladat ilyen körülmények között a tegnapról elmélkedni, ráadásul úgy, ahogyan arról az akkor még mában egy ridegen tárgyilagos külső megfigyelőnek legjobb ítélőképessége szerint beszélnie kellett. Nos, ez a könyv pontosan ezt a hálátlan feladatot vállalta magára. Egy Párizsban élő magyar társadalomtudós és közíró politikai-kortörténeti elemzéseit gyűjti csokorba, mégpedig igen zárt, logikai és kronológiai sorrendben, amely lépésről lépésre végigvezeti az olvasót az 1956-os forradalomtól az 1989-es rendszerváltásig terjedő korszakon. Kende Péter 1956 következtében, harmincéves korában hagyta el Magyarországot, s most, újabb harminc év után politikai gondolatainak summájával tér ide vissza. Kende, mint könyve bevezetőjében írja, "abba a nemzedékbe tartozott, amely a demokrácia szigorú, republikáns felfogásához a marxizmussal való megbírkózás árán jutott el", vagyis nagy árat fizetett érte. Raymond Aron tanítványának vallja magát, s esszéinek hűvösen pontos, irónikus hangvétele csakugyan a nagy francia liberális gondolkodóra emlékeztet. A módszert azonban egy olyan tárgykörben érvényesíti, ahol az úttörő: könyve az egyik első kísérlet arra, hogy magyar társadalom legújabbkori fejleményeit külső-belső átértéssel tekintse át.

Kende Péter - Nesze ​neked, igazság!
Ez ​a könyv az egy konkrét Kulcsár-ügyön át azt mutatja be: jószerivel bármelyikünk bármilyen váddal börtönbe vethető. Ha pechünk van, s rákerülünk az ügyészség-bíróság futószalagjára - onnan nem léphetünk le, utunk egyenesen vezet a tömlöcbe, teljesen függetlenül attól, bűnösök vagyunk-e vagy ártatlanok. A Kulcsár-ügy nyomozása során az ügyészség valóságos ámokfutást rendezett, szabálytalanságok és törvénytelenségek sorozatát követte el. Valójában csak az érdekelte, hogy végigvigye koncepcióját: kiiktassa a politikai szálakat, s ne kerüljenek a vádlottak padjára, vagy szabaduljanak felmentéssel emezek, viszont jó alaposan megkapják a magukét amazok. Az meg kit érdekel, ha nem is az elítéltek a bűnösök? Ám Varga Zoltán, a móri ügyben Kaiser Edét, egy másikban Székely Zoltánt ártatlanul elítélő bíró sem maradt ki a történetből. Védhetetlenül silány ítélete nemcsak a hanyagságoktól és pontatlanságoktól, a logikai bakugrásoktól, megalapozatlanságoktól és értelmetlenségektől hemzseg, de számos olyan formai, eljárási hibát is tartalmaz, amely miatt alkalmatlan a másodfokú elbírálásra. Varga elsőfokú ítéletét hatályon kívül kell helyezni, és új eljárást kell elrendelni. Ami azt jelenti: az évszázad sikkasztási ügyében talán majd 2015 táján születik jogerős ítélet. A teljes magyar jogszolgáltatás tökéletesen alkalmatlannak bizonyult a K&H Bank bűnügyének normális felgöngyölítésére. És Kulcsár - meg az a néhány briganti, aki valójában mozgatta őt - ezt persze jól ki is használta. A bróker pénzért árulta vallomását, egyeseket bemószerolt, míg másokat futni hagyott. Igazából elsősorban nem vádlottja lett ennek az ügynek, hanem fővádlója és főbírója egy személyben. És ezt senki sem akadályozta meg. Sem a politika, sem az ügyészség, sem a bíróság. Sőt... A szerző végigköveti az egész K&H-botrányt, a legelejétől az elsőfokú ítéletig. Hogyan lett Kulcsár Attila az, aki? Mi folyt bankjában már korábban is, majd később is? És mi köze mindennek egyik-másik párthoz, erőcsoporthoz? Valójában miként közlekedtek zavaros utakon milliárdok innen oda, amonnan emide? Mint születtek meg a hazug vallomások, hamis vádak és téves ítéletek? Ismét láthatjuk majd: az élet izgalmasabb bármely kriminél.

Kende Péter - Miért ​nincs rend Kelet-Közép-Európában?
Ez ​a kötet folytatása A párizsi toronyból címen megjelent tanulmánygyűjteménynek, amely 1991 könyvnapján jutott el az olvasókhoz. A párizsi toronyból néhány éves, illetve évtizedes késéssel az 1957 és 1989 között, franciaországi emigrációmban írott, magyar tárgyú politikai tanulmányaimból adott válogatást, hogy a hazai közönség elé vigye őket. Jelen kötet egy-két kiegészítő írástól eltekintve lényegében 1989 utáni munkásságom tematikusan egybetartozó darabjait gyűjti kötetbe. A párizsi toronyból egyik fejezete azt a címet viselte, hogy "Mi jöhet a kommunizmus után?" Ez a kötet azt boncolgatja, hogy mi jött a kommunizmus után.

Kende Péter - Nemzetek ​és népek Kelet-Közép-Európában
Az ​életműsorozat 3. kötetében olvasható írások a kötet címében jelzett problémakört igyekeznek körüljárni, szólnak többek között a közös államkeretben élő etnikumok együttéléséről, a nemzetállamiságról, az e mögött meghúzódó állameszme következményeiről, s általában véve mindarról, amit Bibó István a kelet-európai kisállamok nyomorúságának nevezett.

Kende Péter - Elorzott ​igazság
A ​Védtelen igazság folytatása ismét az ítélkezés, a bíróságok munkáját veszi górcső alá. Döbbenetes tényeket tár az olvasó elé arról, miféle ítéletek születnek napjainkban. Az Elorzott igazságban bemutatott több mint ötven ügy ismételten azt bizonyítja, hogy az egymásnak ellentmondó ítéletek, a törvénytelenségek özöne és a néha nyíltan rasszista, antiszemita ítélkezési gyakorlat a magyar bíróságok jellemzőjévé, napi rutinjává vált. A móri mészárlás ügyében született verdiktek részletes elemzése lélegzetelállító tényekre derít fényt: kiderül, milyen „bizonyítékok” alapján ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre első- majd másodfokon is az ebben az ügyben teljesen ártatlan Kaiser Edét. Például hogyan másították meg a szemtanúk vallomásait, miként minősítették „lényegében vaknak” egyiküket, hogyan vettek semmibe döntő érveket és adatokat, s miképp adott Varga Zoltán bíró úr olyan tényeket a fegyverszakértő szájába, amelyek soha nem hangzottak el. Kiderül, hogy Varga Zoltán bíró a kisgazda Székely Zoltán esetében ugyanazokat a hibákat követte el, mint a móri ügyben.

Kende Péter - Az ​igazi Orbán
Egy ​könyv, melynek már első része is felborzolta a kedélyeket, megjelenése után több per indult. "Némely szakember szerint Orbán fő személyiségjegyei aggasztóak. Persze, mint e tragikusan megosztott hazában mindent, ezt is másként látják rajongói, mint ellenfelei. Ám a szemfényvesztés, a humbug sem takarja el: a maszk ráforradt arcára. S ha mögüle olykor mégis előbukkan az igazi Orbán Viktor, az még rosszabb... Mélységesen jellemző Orbánékra, amit az ügyészséggel, saját egykori besúgóikkal, vagy például Grosics Gyula dolgában műveltek. Idézet Orbán horoszkópjából, amelyet e könyv kiadója rendelt az asztrológustól: a Mars az aszcendensen áll, a Jupiter a kosban, ennek ura tehát a Mars - tehát a játékszabályokat szereti ő diktálni, a demokrácia számára mindig azt jelenti, amit éppen ő ért rajta..." - olvashatjuk a kötetben.

Kende Péter - Titkos ​magyar szolgálatok
A ​Duna-gate éjszakáján a III/III állománya úgy döntött: másnap kilökik a nyilvánosság elé a teljes ügynök-listát. Ha megteszik, az egész rendszerváltás másképpen alakul - vagy legalábbis jórészt másokkal.

Hankiss Elemér - Gombár Csaba - Kende Péter - Lengyel László - Szilágyi Ákos - Nova Eszter - Standiesky Éva - A ​konszolidációról
A ​kötetben közölt hét írás - melynek szerzői Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Kende Péter, Lengyel László, Nova Eszter, Standeisky Éva és Szilágyi Ákos - a konszolidáció értelméről, feltételeiről, megvalósult példáiról és kudarcairól folytatott hosszú viták nyomán készült. A Korridor kutatócsoport eddig megjelent munkáihoz hasonlóan az egymással is vitatkozó szerzők a jobb megértést szeretnék szolgálni.

Kende Péter - Celladam-kor
Kende ​Péter: Ha Maga azt gondolja: előbb kell a biokertészet, a kétmilliárd forint, a Nyugatról jövő műszerek, a saját kutatóbázis és csak ezek után jelenti be a Celladam összetételét, amit pedig akár holnap reggel is nyilvánosságra hozhatna - akkor ez azt jelenti, hogy Maga is elfogadja azt a megközelítést, amely szerint a rák ügyében csak a betegek nem számítanak. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a Celladam egy jó rákellenes szer... Kovács Ádám: Megmondtam már: a Celladam nem jó rákellenes szer. A Celladam hatástalan. Ugyanis a folyamat, a rákos folyamat nem befolyásolható - akár tetszik, akár nem. Nem a Celladamon múlik a rákos beteg sorsa...

Kollekciók