Ajax-loader

Barta Gábor könyvei a rukkolán


Barta Gábor - Keresztesek ​áldott népe
"Mikor ​György nézegette a vajda népét, ennek katonái megismerték. Hamar utána siettek gyors lovaikon, s Petrovics Péter utolérte, dárdájával ledobta Györgyöt a földre súlyos, de nem halálos sebbel." - A XVI. század jelentős eseményének, a Dózsa-parasztfelkelésnek döntő pillanatát, a vezér fogságba esését idézi a kevés fennmaradt dokumentum egyike, Szerémi György, II. Lajos király udvari káplánjának krónikája. Barta Gábor korabeli írásos emlékekre és a legújabb kutatásokra támaszkodva írta meg a parasztháború történetét. Könyvében szembesíti a Dózsával és a paraszthősökkel összefonódott legendákat és az illúziómentes, ám nagyon emberi és igaz valóságot. Széles gazdasági, társadalmi, politikai körképet nyújt a korabeli Magyarországról, bepillant az európai diplomácia forgatagába, élvezetes leírást ad egy XVI. századbeli reneszánsz főúr pályafutásáról. Különös értéke Barta Gábor munkájának, hogy lebilincselően olvasmányos stílusban tekinti át a parasztfelkelés előzményeit, annak lefolyását, stratégiáját, és sok eddig ismeretlen adat élményszerű feldolgozásával nyújt új ismereteket a magyar történelem egyik izgalmas és eddig még nem kellően tisztázott korszakáról, nevel az olvasás és a történeti vizsgálódás szeretetére.

Barta Gábor - Az ​erdélyi fejedelemség születése
A ​magyar nép történetének egyik legszomorúbb fejezete az a másfél évszázad, amely - 1526 és 1686 között - a török hódítás jegyében telt el. Emberi életek milliói, anyagi javak fölbecsülhetetlen tömege, a kultúra megannyi pótolhatatlan alkotása ment veszendőbe az örökkön megújuló háborúk poklában. A tragikus korszak kezdete a középkori Magyarország pusztulásának ideje. Ugyanakkor ugyanez az idő látja a romokból kiemelkedni az erdélyi fejedelemséget. A magyar 16. század középső két negyedét két olyan esemény jelzi tehát, amelyiknek mindegyike önmagában is hosszú, a közérdeklődést mélyen megmozgató vitát kavart. Elkerülhetjük-e a második, az erdélyi kérdéskör szemrevételezésénél az elsőt, a mohácsit? Ha abban mindenki egyet is ért, hogy a fejedelemség születése összefügg a régi magyar királyság széthullásával - a kulcsévek egymástól való távolsága azt látszik sugallni, ez az összefüggés csak áttételes, nem maga a széthullás, hanem az annak nyomán támadó hosszas zűrzavar, nemzetközi és hazai politikai kötélhúzás hozza világra az önálló Erdélyt. (Magyarországnak már 1526 decemberében két királya van - a fejedelemséget legkorábban 1541-től, de többnyire csak 1556-tól szokás számítani.)

Barta Gábor - Bóna István - Makkai László - Köpeczi Béla - Erdély ​rövid története
Erdély ​története három nép története - három népé, amelyek hosszú évszázadokon át éltek egymás mellett. A három nép mindegyike számára fontos e terület múltja. Volt idő, mikor a magyar állami élet és a magyar kultúra utolsó mentsvára volt a hajdani országrészből lett fejedelemség. A románok itt keresik népük bölcsőjét, itt nyomtatták az első román nyelvű könyvet, itt született a mai román nemzettudat. Az erdélyi németek saját népük legkeletibb előőrseként éltek egy tőlük merőben különböző világban, amelynek nagyon sokat átadtak a nyugati életmód eredményeiből, s amelytől maguk is sokat tanultak, kialakítva egyéni kultúrájukat. Az évszázados együttélés a megértés mellett ellentéteket is szült, ellentéteket, melyek egy részét már feloldotta az idő, más részük viszont fölerősödött, olykor egyenesen a gyűlöletig. A nemzettudatok egyik legfontosabb építőköve a történelem: ezen ellentétek legtöbbjének van - valódi vagy csak elképzelt - történeti magva. Napjainkban, mikor az egyes ember és a közösségek jogai, jövőjük biztosítása a civilizált világ számára lassan kulcskérdéssé válik, egy ilyen sok évszázados együttélés s az azzal járó feszültségek története, a történelem mindenkor tanulságain túl különös érdeklődésre tarthat számot. Ezért vállalta az Akadémiai Kiadó az 1986 óta három kiadásban is megjelent Erdély története három kötetben rövidebb változatának közreadását, abban a reményben, hogy indulatoktól mentes mondanivalója így még szélesebb olvasóközönséghez is eljut.

Barta Gábor - Erdély
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barta Gábor - Vajon ​kié az ország?
Fráter ​György, a 15-16. század fordulóján élt híres erdélyi államférfi és egyházi méltóság volt, 1551-ben gyilkoltatta meg I. Ferdinánd. A pápa- hiszen egy bíboros megöletéséről és a vádlott egy Habsburg uralkodó tettének megítéléséről volt szó- szigorú vizsgálatot rendelt el. E vizsgálat során keletkezett, zömmel kiadatlan okmányok tükrében próbál a történész a közvéleményt máig izgató kérdésekre válaszolni: a három részre szakadt ország egyesítését önzetlenül szolgáló politikus vagy gátlástalan kalandor volt-e György barát? A szultánhoz, a királyhoz egyaránt hűtlen hitszegő "szolga", vagy okos taktikus? És egyáltalán: vajon kié is az ország amelyért a gyilkos küzdelem folyik?

Barta Gábor - Hegyi Klára - Kertész István - Emberek ​és századok
Régmúlt ​századok szólalnak meg e történelmi olvasókönyv lapjain. Az őskor és az ókor történetéből, a magyarok életének legrégibb emlékeiből, a középkori magyar állam és az európai feudalizmus történetéből válogatott források gyűjteményét veszi kezébe az olvasó. Az egykor élt emberek mindennapi élete, szokásai, települési viszonyai, kultúrája, békés hétköznapjai és háborús borzalmai elevenednek meg a kötet lapjain a kortársak tollából, szépírók műveiből és történészek munkáiból válogatott írások nyomán.

Barta Gábor - A ​Sztambulba vezető út (1526-1528)
"1527 ​tavaszára Magyarország gyakorlatilag teljes egészében elfogadta uralkodójául I. János királyt. Csak a Ferdinándot választó Horvátország, a német zsoldosok őrizte Pozsony és Sopron, meg persze s török megszállta Szerémség szakadt ki kormányzása alól. Helyreálltak a központi kormányhivatalok (kancellária, kúria), megindult a közigazgatás, a jogszolgáltatás működése; erőfeszítések történtek a kincstár krónikus pénzhiányának orvoslására. Úgy tűnt, az ország hamarosan kiheveri a mohácsi csatavesztés közvetlen hatását, s hozzákezdhet annak az eszköznek megkereséséhez, amellyel, ha egyáltalán lehetséges, véget vethet a szakadatlan török háborúnak. A meglepően gyors talpraállást azonban már 1527 júliusában újból fegyverek zörgése zavarta meg. Nem az oszmánok, hanem a Habsburgok vezettek hadat a magyar király ellen. Újabb sorsdöntő lépés az, amire a cseh király és magyar hívei vállalkoztak: most kezdődik az a belháború, amelynek végén darabokra hullott s részben török uralom alá került a középkori Magyarország."

Tomka Tivadar - Barta Gábor - Péter, ​a BeleValó
Csöpke: ​"A nap huszonnégy órájában ontotta magából a vicceket, és mindenbe bele tudott csempészni egy kis humort." Mónika: "Szükségünk volt rá, mert sokszor felrázott bennünket, ha elkeseredtünk." Elvis: "Sok mindent el tud viselni, de ha kiborul, akkor nála nincs átmenet. Egyből robban." Kismocsok: "Már az első pillanattól kezdve szimpatikusnak találtam benne azt, hogy milyen kitartó és hogy mennyire tud küzdeni a céljaiért." Rita: "Nem egyszer arra keltem föl, hogy éppen puszit adott álmomban a homlokomra." Zsolti: "Bár igyekeztem mindenkit maximálisan megismerni, de ez Péterrel csődöt mondott." Sziszi: "Éreztem, hogy szerelmes." Laci: "Egy igaz barátot találtam benne."

Barta Gábor - Fekete Nagy Antal - Parasztháború ​1514-ben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barta Gábor - Tomka Tivadar - Aranyút ​Athénba
Hogy ​mit rejt e könyv? Titkokat! Olyanokat, amelyeket még soha nem fedtek fel önök előtt a mai kor hősei, olimpiai bajnokaink. Kiderül, hogy ők is emberek. Könnyeznek fájdalmukban elveszített családtagjuk miatt. Akár az olimpiáról is lemondanának, ha a gyerekük egészségéről lenne szó. Elkeserednek a gáncsoskodásoktól, előfordul, hogy összekapnak egymással, de a legfontosabb pillanatban mégis mindent elfeledve, vállvetve küzdenek egymásért, a győzelemért és a magyar sport sikereiért. Az odáig vezető út azonban hosszú és rögös. Még a paralimpiai bajnok, Pásztory Dóra is napi öt órát készül, hogy a győzelem után az ő nyakába akasszák az aranyérmet. Volt, akit lehagytak, és volt, aki visszafordult. Akadt, aki megbotlott, eltévedt, és rossz irányba ment. Ők azonban elérték a célt. Az athéni aranyút végére értek! Nemcsak a sportolók, a riporterek is emberek, így minden olimpiai bajnokhoz különböző érzelmeket társítanak. De vajon képesek lennénk megmondani, hogy ki számunkra a legkedvesebb? A hölgyek? Az érzékeny Nagy Tímea, az elbűvölő Igaly Diána, a céltudatos Vörös Zsuzsa, a sikereinek gyermekien örülő Janics Natasa, az óvatos Kovács Katalin, a bájos Pásztory Dóra? Vagy a fiúk? A bohém Horváth Gábor, a vezérevezős Kammerer Zoltán, a kritikus Vereckei Ákos, a kalandos életű Storcz Botond, esetleg az édesanyja emlékét őrző Majoros István vagy a világverő férfi vízilabda-válogatott? Tőlünk ne várjanak választ a kérdésre. Döntsék el önök, ki a legkedvesebb. Ha végigolvassák a könyvet, higgyék el, nem lesz könnyű dolguk.

Barta Gábor - Nándorfehérvár, ​1456
Ezernégyszázötvenhat ​óta, több mint ötszáz éve a keresztény országokban minden délben megkondulnak a harangok. Ez a déli harangszó emlékeztet arra, hogy a nándorfehérvári győzelemmel hazánk 65 békésebb esztendőt nyert, Mátyás dicső korszakát, amelyben felvirágzott a kelet-európai reneszánsz. A Nándorfehérvárért folyó harcról szól a 180 képpel díszített nagyon szép kötet. Mi előzte meg 1456. július 22-ét, a nándorfehérvári győzelmet? Hogyan fogott össze a magyar hadsereg a segítségükre siető keresztesekkel a török áradattal szemben? Aki elolvassa ezt a könyvet, megismerkedhet az iszlám terjeszkedésével, a török birodalom kialakulásával, a keresztény Európa XIV–XV. századi helyzetével, Kapisztrán János hatalmas alakjával és Hunyadi János tehetséges, robusztus egyéniségével. A nagyon szép kiállítású kötet sok örömet szerez majd a történelmet kedvelő olvasóknak.

Kollekciók