Ajax-loader

Geoffrey Regan könyvei a rukkolán


Geoffrey Regan - Katonai ​katasztrófák, hadi baklövések
A ​háborúk történetéhez már a legkorábbi időktől fogva legalább olyan mértékben hozzátartozott a téves helyzetfelismerés és hozzá nem értés, mint a vitézség és a dicsőség. Az előbbiekből adódó baklövések olykor tragédiába torkolltak, máskor bohózatba fulladtak – néha pedig, bár minden ellenük szólt, győzelemmel végződtek. Hogyan futamította meg a helyi rákpopuláció a Jamaika visszafoglalására küldött brit sereget 1654-ben? Hogyan eshetett egy brit tank legénysége abba a szörnyű hibába, hogy a saját lövészárkát géppuskázta végig 1916-ban a Somme-nál? És vajon hogyan jutottak a Marokkóban állomásozó spanyol katonák arra a felettébb szokatlan elhatározásra, hogy fegyvereket áruljanak éppen a saját ellenségeiknek? A katonai baklövések lebilincselő és szórakoztató második kötetében Geoffrey Regan nem csupán elbeszéli e meghökkentő események történetét, hanem rávilágít arra is, hogy mifajta nehézségek vezethetnek a vereséghez. Regan anekdotaszerű történetei a hadviselés számos aspektusát érintik, kezdve a „baráti tűz” fogalmától, a partraszállással kombinált hadműveleteken át, a katonák dolgába kontárkodó politikusokon keresztül egészen az együttműködés hiányáig. A könyv második részében a szerző esettanulmányok keretében részletesebben is elemzi az egyes csaták során elkövetett hadvezetési hibákat.

Geoffrey Regan - Királyi ​baklövések
Színes ​és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.

Geoffrey Regan - Katonai ​anekdoták
Ez ​a szórakoztató gyűjtemény, amely több mint négyszáz rövid háborús történetet tartalmaz nőkről és férfiakról, forrásai tekintetében lenyűgöző ívet rajzol Plutarkhosztól a jelenkorig, a középkori krónikásoktól az amerikai polgárháborúig. Az anekdoták közül jó néhány a katonai élet visszásságait jeleníti meg.

Geoffrey Regan - Nagy ​katonai baklövések
Geoffrey ​Regan, mint más hasonló témájú műveiben is, a hadviselés keretein belül elkövetett gyakran komikus (ill. tragikus és szomorú) baklövéseket gyűjti egy kötetbe. Ez esetben a szárazföldi hadviselés kerül fókuszba, olyan csatáktól kezdve, amelyeket még időszámításunk szerint Krisztus előtt vívtak, egészen a XX. század modern "akcióiig". Az egyik kedvenc esetem, amikor 1980-ban az amerikaiak iránba küldött túszszabadító csapatai a leszállásnál szembesültek azzal, hogy egy busznyi iráni végignézte őket, márpedig jelenlétük teljes titokban kellett maradjon. A busz el akart hajtani, mire néhány pontos lövéssel megállították és 44 utasát leszállítva fogságba ejtették. A probléma csak ezután következett, amit az akció parancsnoka így írt le: "nem kezdtem el aggódni, míg meg nem állítottunk tíz buszt. Attól kezdve ugyanis parkolási problémák adódtak." A könyv ehhez hasonló esetek gyűjteménye, minden a történelem iránt érdeklődő figyelmét garantáltan leköti, miközben hol nevetve, hol csodálkozva kiáltanak fel "Ááá! De marhák..."

Geoffrey Regan - Döntő ​csaták
A ​történelem alakulására nézve több mint ötven döntő jelentőségű csata izgalmas és életszerű leírása a görögök perzsák elleni, Kr. e. 480-ban aratott győzelmével kezdődik, és a Sivatagi Vihar-hadművelettel, valamint annak utóhatásaival ér véget. A szerző, Geoffrey Regan, nemcsak az egyes csaták történeti hátterét és következményeit vizsgálja, hanem feleleveníti a küzdelem drámai pillanatait, elemzi a szembenálló felek harci taktikáját, bemutatja a parancsnokokat és a fegyverzetet is. Az események követését nagyszámú térkép és illusztráció segíti.

Geoffrey Regan - Történelmi ​baklövések
Neves ​angol szerzőnk, Geoffrey Regan ezúttal a világtörténelem színpadára kalauzolja el olvasóit, feltárva előttük a hanyagságból, szándékos csalásból, súlyos gaztettekből és közönséges, ostoba baklövésekből eredő színes események sokaságát a középkortól egészen a hidegháború korszakáig. Olvashatunk egyebek közt a holland hercegről, aki saját maga adott pénzt a merénylőjének, hogy megvegye a gyilkos fegyvert; a Malajzia egy részének rovarirtóval történt bepermetezésével kezdődő, és a Brit Királyi Légierő "macskapottyantó hadműveletében" tetőző hihetetlen események sorozatáról; korunk Caligulájáról, aki a román hadsereg ezredesévé nevezte ki kedvenc négylábúját; a flagellánsokról, akik fémszegekkel kivert korbáccsal ostorozva magukat vonultak végig Európa falvain és városain; az elsüllyeszthetetlennek tartott Titanic főtávírászáról, aki annyira el volt foglalva az előkelő utasok üzeneteinek küldözgetésével, hogy nem ért rá foglalkozni a közelben hajózó Californianről folyamatosan érkező figyelmeztetésekkel; az 1950-es évek végének következtében 30 millióan haltak éhen; a brit hadsereg szakácsáról, aki hathatós brit közreműködéssel néhány esztendő leforgása alatt Uganda véres kezű diktátorává lépett elő. A könyv segítségével szórakoztató és tanulságos módon pillanthatunk bele a világtörténelem politikai tévedéseinek, orvosi baklövéseinek, össznépi butaságainak és mérnöki melléfogásainak változatos gyűjteményébe.

Geoffrey Regan - Haditengerészeti ​baklövések
A ​tengeri hadviselés történetét végigkísérik azok a katasztrófák, amelyeket az eszüket vesztett kapitányok, az Admiralitás baklövései, a flottaparancsnokok és a stratégiai tervezők téves döntései, figyelmetlenségei, valamint a hajótervezők hozzá nem értése okozott. A kötet megismerteti az olvasót az Admiral Popov nevű orosz csatahajóval, amely sajátos, korong alakú teste miatt kormányozhatatlanul futott körbe-körbe, s a tengeribeteg legénység tehetetlenül kapaszkodhatott életéért. Találkozhat az Anson Commodore-ral, amely a Chelsea Haditengerészeti Kórházból előhúzott nyugdíjas veteránokból álló legénységgel indult a Föld körülhajózására. Megtudhatja, miért is kellett a brit Trinidad cirkálónak megtorpedóznia saját magát az Északi-sarkvidék jeges vizein, valamint kiderül: hogyan történhetett meg, hogy a "forradalmian új" tengeralattjáró több kárt tett önmagában, mint az ellenséges hajókban... A talányos, gyakran bizarr történetekből álló munka kimerítő alapossággal kíséri végig a haditengerészet hibáit és ostobaságait a rómaiak korától a falklandi háborúig. Az olvasó így megértheti azt az ősrégi közmondást: "Cifrább dolgok is megesnek kinn a tengeren!"

Geoffrey Regan - Az ​első keresztes vitéz
Filmek ​és regények egyik kedvenc témája a Nyugat-Európából elinduló keresztes háborúk története. A Szentföld visszafoglalásáért folytatott véres harcok azonban - a közfelfogással ellentétben - nem 1096-ban kezdődtek, hanem jóval előbb. A vallási alapon indított első "szent háború" Konstantinápoly és rendkívüli képességű császára, Hérakleiosz nevéhez fűződik. Geoffrey Regan bemutatja a kereszténység térnyerését I. Konstantin idejétől Hérakleiosz hatalomra jutásáig. A hatalmas ívet megrajzoló könyv hadtörténész szerzője az összefüggések bemutatása mellett életteli, hiteles portrékat rajzol a kor meghatározó személyiségeiről: Nagy Konstantinról, Hérakleioszról, perzsa ellenfeleiről, Mohamedről és a bizánci katonacsászárokról. Olvasmányos, mindvégig érdekfeszítő munkája sorozatunkat valóban különleges darabbal gazdagítja.

Geoffrey Regan - Hadászati ​balfogások
„A ​háború sokkal komolyabb dolog annál, semhogy tábornokokra lehetne bízni.” A mondást Clemenceau-nak tulajdonítják. Geoffrey Regan — a nagysikerű Döntő csaták című könyv szerzője — most a hadtörténelem „dicső” lapjait fonákjáról szemlézi. Az ókortól napjainkig, több évezred ugyancsak döntő, de kudarccal végződő csatáinak miértjét próbálja megmagyarázni. Az egyetlen magyarázó tényezővel, amit úgy hívnak : human factor. Azaz emberi tényező. Kevésbé fennkölten és jelen esetben: emberi ostobaság, emberi nagyravágyás, emberi hiba. És persze ennek következménye: százak, ezrek, tízezrek halála. . . És nemcsak az ellenség soraiban! Erről szól ez a könyv. Mert a „kalkulálható veszteség” — a stratégia sajnálatosan morbid, de szükségszerű része. De ha a stratégia eleve hibás, őrült, agyalágyult? Akkor mekkora a „kalkulálható” veszteség? Ha egy tábornok ellenséges hadtestnek néz egy békésen legelésző öszvércsordát, vagy ha a részegségtől nem tud a csata reggelén időben felkelni, vagy ha azt hiszi, hogy őt egy elefánt teherbe ejtette. . . — akkor baj van. Mint ahogy mindig, ha háború van. A szerző talán vezekel is ezzel a könyvvel. Hiszen a Döntő csaták-ban a „hadi művészet” zsenijeinek állított emlékművet. Itt — talán még tanulságosabban — lerántja a leplet a botcsinálta stratégákról. Ezért (is) érdemes elolvasni!

Geoffrey Regan - Légi ​baklövések
"A ​légi baklövések egyik legnevetségesebb példája az 1898-as spanyol-amerikai háború idején Kuba szigetén, a San Juan-dombi csatában történt. Az amerikaiak számára anélkül is elég rosszul alakult a hadjárat, hogy bevetettek volna egy új és igencsak megbízhatatlan tényezőt - egy megfigyelőléggömböt, amely a spanyol állásokhoz közeledő csapatokat kísérte. Július 1-jén mintegy 8000 amerikai gyalogoskatona küzdötte magát keresztül a buja dzsungelen át vezető ösvényen a santiagói utat őrző San Juan-dombnál található spanyol sáncok felé. A csapatokkal együtt nagyjából 30 méteres magasságban egy felfújható, meleg levegővel töltött léggömb haladt, amelyből Darby alezredes figyelte az ellenséges állásokat. Az őserdő olyan sűrű volt, hogy Darby onnan, ahol volt, csupán egy alant elterülő vastag zöld szőnyeget látott. Nemhogy a spanyol állásokat nem látta, de saját embereit sem. Sajnos ugyanez nem vot elmondható a spanyolokról. A dombon elfoglalt állásaikból az amerikai gyalogságot ugyan nem láthatták, de pontosan tudták, hogy merre van, ugyanis Darby léggömbje éppen a fejük felett lebegett, és iránymutatóul szolgált a spanyol ágyúknak. Emiatt aztán az amerikai katonák heves tűz alá kerültek, ráadásul a jelek szerint senki sem tudta, merről. Wood ezredes, aki embereivel együtt menetelt az őserdőben, arra gondolt, bárcsak lelőnék Darbyt, mivel szerinte az alezredes légi felderítése "az egyik legrosszabbul kigondolt, legféleszűbb dolog" volt, amivel valaha találkozott. Sajnos Darby volt az egyetlen ember az egész amerikai seregben, akinek volt némi fogalma arról, hogy hol is vannak és merre tartanak. Azonban mire leordibálta, hogy éppen most sétálnak be a spanyol ágyúk lőtávolába, a földön haladó embereket már tucatjával kaszálta le az ellenséges tűz. Úgy tűnt, hogy ezen a napon az összes amerikai közül egyedül Darby helyzete volt rózsás, noha saját katonái többsége halálát kívánta."

Geoffrey Regan - Oroszlánszívűek
1187. ​október 2-án Szaladin szultán elfoglalta Jeruzsálemet, miután a Tibériás-tó melletti csatában legyőzte Guido jeruzsálemi királyt. A hír nagyon gyorsan elérte Európát. II. Vilmos szicíliai normann király azonnal hajóhadat indított a Szentföldre, és a három leghatalmasabb keresztény uralkodó – I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár, II. Fülöp Ágost francia és I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király – összefogva szent háborút indított. Ezzel vette kezdetét a harmadik keresztes hadjárat, amely a 12. század, de talán az egész középkor két legkiemelkedőbb alakjának erőpróbája volt. Az egyik oldalon az iszlám „oroszlánszívű” állt, Szaladin, míg a másikon a nyugati frankok legnagyobbika, Richárd angol király. A 12. század és a keresztes hadjáratok egészének összefüggéseibe helyezve mindkét ember saját kora fölé emelkedett: Richárd katonai zseniként, Szaladin pedig az iszlám nemes, „szent királyaként”. Geoffrey Regan angol hadtörténész munkája amellett, hogy két rendkívüli, de emberi gyengeségektől sem mentes történelmi alakot helyez a középpontba, a 12. század vadregényes történetére nyit ablakot, és megismerteti az olvasóival azt a konfliktust, amely mind a mai napig megosztja a Közel-Keletet.

Kollekciók