Ajax-loader

Tara Monti könyvei a rukkolán


Tara Monti - Fianna
Szabadság, ​barátság, szerelem Volt egyszer hét fiú. Volt a csapat, a fianna, voltak szép idők, jöttek a rosszabbak, aztán mindenki elárult mindenkit, s ebbe néhányan belehaltak - ennyi a történet. Tisztára, mint az ír mesékben. Volt egy lány is, és volt szerelem, ám szétváltak az utak... Egy félbehagyott szobor, amelyről már mindenki megfeledkezett, s egy város az amerikai Délen, amelyet két ember kiradírozott az emlékeiből, hogy aztán újra ott fussanak össze útjaik... "Tiltott gyümölcs íze volt a csóknak és minden érintésnek. Mintha egy régi regében találták volna magukat, ahol minden egyes mozdulatukért és ölelésért keményen büntetik majd őket az istenek, mégis megkísértik, és kihívják maguk ellen a sorsot. Pillanatok alatt az ágyra sodródtak, egymásra csodálkozva szeretkeztek, minden lelkifurdalás és felelősség nélkül, mint akik nagyon jól tudják, először és utoljára teszik. Elemi vágy volt, szinte fájó. Nolan újra és újra magára vonta, tanulta, csodálta, bűvölte, mígnem a sokadik "először és utoljára" után a lány félájultan álomba bódult. Nolan Rianon a hajnali derengésben megfakuló, majd újra életre kelő fényeket figyelte, aztán hirtelen kiugrott az ágyból, és megállt a formázó állványon vöröslő, még nedves agyagtömb előtt. Hosszan elnézte a gyűrt lepedő fodrai közt elnyúló vékony, meztelen testet, ujjai szinte maguktól mélyedtek az anyagba. Kis időre megfeledkezett mindenről, az alvó lány védtelensége azzal kecsegtette, meg tudja fejteni a titkot, mielőtt még felébredne. Ám valahol a lelke mélyén tudta, ez is csak torzó lesz. Egyszerűen nem marad rá ideje."

Tara Monti - La ​mattanza - Sorsforduló
Mindhármuknak ​mást jelent. A fiú menekül előle, mert önnön sorsát látta meg a véres tengervízben. A lány elébe megy, mert meg akarja érteni. A férfi? Számára a barbárnak tetsző rítus a halálból fakadó élet szimbóluma. De mindhármuk élete gyökeresen megváltozik tőle. A borítékban volt néhány fénykép. Az egyiken az öreg Ris mutatta a Blendének nyár végén megszületett tizedik unokáját, a másikon lelkesen integettek neki cserzett arcú férfiak. Kétségkívül az ő kedvéért készült a csoportkép. Valaki hiányzott róla. Kimondatlan, le nem írt kérdésére Mario rossz helyesírással körmölt levele válaszolt kéretlenül is: Sano már nincs a Szigeten...

Tara Monti - Tengertánc
Egy ​dél-olasz szigeten találkozik két magányos ember: a lány készülő regényéhez gyűjt anyagot, a hallgatag férfi a helybéliek mindennapjait éli. Nem értik egymás nyelvét, ám a köztük fellobbanó furcsa, érzéki szerelem mindkettejüket kizökkenti addigi életéből. Amikor a lány e bizarr kapcsolat vonzásából menekülve hazatér – egy másik tenger másik partjára, az oregoni kisvárosba –, gyilkossági ügybe keveredik, melynek szálai a kábítószer-kereskedelmen át egészen a magas politikai körökig vezetnek. Mindaz, ami fontos számára, veszélybe kerül. Szinte mindenkivel meg kell küzdenie – a szövetségi nyomozókkal, a kisvárossal és nem utolsósorban önmagával. Az oregoni kikötőben pedig felbukkan egy idegen halász... Fordulatos, lebilincselő, egyszersmind elgondolkodtató regény szenvedélyről és kísértésről, útjukat kereső férfiakról és nőkről, drogról és politikáról, bűnről és megváltásról. „Amikor a tonvadászok a hatvanadik óriást is legyőzik, felhagy a számolással. A Nikon kicsúszik a kezéből, nagyot koppan a fedélzeten. – Uramisten! – suttogja Leonard, és elfordítja tekintetét a vértől vörös, örvénylő vízről. De Sasha nem képes szabadulni. Előbb egy kéz szorítását érzi a vállán, aztán ez a kéz megrázza, húzná el a korláttól, de hiába, szorosan markolja a rudat. – Sasha! Milyen csönd van, gondolja a lány, milyen durván hasít bele ebbe a csöndbe a tulajdon neve. A halászok rikoltozása sem hallatszik már, a ráis is elhallgatott, ki tudja, mikor döfték le szigonnyal az utolsó tonhalat. Leginkább a fáradtság apasztja el a szavakat. Sanónak végre sikerül lefejtenie a korlátról a lány kezét. Maga felé fordítja, kényszeríti, hogy ránézzen. És Sasha hosszú percekig nem lát mást, csak a halász borostyánszínű, valószerűtlenül tág pupillájú szemét, s a benne tükröződő félelmet.”

Tara Monti - Innuendo ​- Ellenszélben
Mindenkinek ​megvan a maga útja. Nolan Rianonnak, a sokat látott haditudósítónak esze ágában sincs visszatérni gyerekkora színhelyére. Finn Cormack, a festőnő (és mellesleg az FBI által jegyzett hacker) is abban a hiszemben járja saját, néha nem éppen törvényes útját, hogy örökre hátat fordított a városnak. Valaha egy dal sodorta össze őket, a két örökös kívülállót. Egy haláleset azonban mindent megváltoztat. Az utak újra keresztezik egymást - és nem csupán kettejükét. Titkok, hazugságok, barátok. Már semmi sem olyan, mint régen. Már semmi sem az, aminek látszik. Nolan és Finn válaszok után kutat gyermekkoruk regéi és szilánkjai között, ám egymással is meg kell küzdeniük. Aztán egy újabb gyilkosság után már versenyt futnak az idővel. Kiben bízhatnak ők, akik a fél világon át menekültek a sorsuk és zűrzavaros érzéseik elől, és felégettek maguk mögött minden hidat? Ne félj! A szárnyakat a szél teremti!

Kollekciók