Ajax-loader

Anna Seghers könyvei a rukkolán


Covers_126825
elérhető
0

Anna Seghers - Crisanta
Anna ​Segherst nagysikerű regényei révén ismerte meg a magyar olvasóközönség. Ezekben a művekben olyan író szólt hozzánk, aki nem riadt vissza a társadalmi valóság ábrázolásától, mindig az elnyomottak oldalán állt és harcos világnézete fényével világította meg azt az utat, amely a holnapba vezet. Ugyanezek az erények: a közösségvállalás a dolgozók ügyével, a szocialista humanizmus - megragadó művészi erővel párosulva - nyilvánulnak meg elbeszéléseiben is, amelyekből egy kötetre valót válogattunk össze. Különböző korokba és különféle országokba visznek el bennünket ezek a történetek, mégis közös a mondanivalójuk - hőseik egyszerű emberek, akik az emberi méltóságért és igazságért, békéért és szabadságért küzdenek.

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Anna Seghers - Mexikói ​történetek
Amikor ​ a fasizmus uralomra jutása lehetetlenné tette Anna Segher számára is, hogy hazájában éljen és alkosson, hosszú hányattatás után Mexikó, az akkor a demokratikus fejlődés útjára lépő Mexikó volt az az ország, amely a vándort befogadta. De hiába választotta el egy fél világ régi hazájától és a hamarosan lángban álló Európától - az írónő akkor és ott is minden gondolatával otthon járt, mindent leírt szavával az antifasiszták, a becsületes németek harcát igyekezett segíteni. Gyönyörű lírai emléke ennek az időnek önéletrajzi vallomása, A halott lányok kirándulása, amely a kaktuszok szegélyezte mexikói országútra varázsolja egy régi-régi iskolai kirándulás emlékét, felvillantva a hosszú szoknyás, hosszú copfos leányalakok majdani - azóta szintén múlttá vált - jövőjét. A mexikói idők élményei, emlékei, benyomásai később értek novellákká. Anna Seghers egy kis népcsoport kálváriájával érzékelteti az egész nép történelmi útját, a kegyetlen hódítástól az önálló nemzeti létet és felemelkedést ígérő Cardenas-korszakig. Majd még mélyebbre néz: két ember, egy tudatlan, gyönge és mégis erős leány, Crisanta, és egy szegény falusi fazekas személyében állít örök emléket azoknak az egyszerű embereknek, az oly sok megpróbáltatást elviselt mexikói indiánoknak, akik valóban az írónő otthonává tették a világégés idejére Mexikót.

A_bizalom1360532187511812db2800c
elérhető
1

Anna Seghers - A ​bizalom
Az ​ország újjáépítésének emberfeletti feladata, a megosztottságból adódó képtelen visszásságok, a múlttal szakítani nem tudók, s nem akarók szándékos aknamunkája olykor még a leghűségesebbeket is megrendíti s hitet, amit visszaszerezni talán még nehezebb és áldozatosabb feladat, mint hajdan a választás volt. A bizalom folytatása a Döntésnek, az ott megismert emberek további sorsát kíséri nyomon, de úgy is nevezhetnénk, hogy a második világháború utáni Németország - mindkét Németország - nagy társadalmi tablója, s cselekménye a mindennapokban megvalósuló történelem. Drámai csúcspontja az X-nap, amikor másfél évtizede a sötét erők koncentrált támadásba indulnak a fiatal demokratikus Németország ellen, de ennek a napnak a drámáját indította el a kibontakozás, nyitotta fel a hitetlenkedők, a kétkedők szemét s adta vissza nekik a bizalmat.

Anna Seghers - Megmenekültek
Sújtólégrobbanás ​történt a Montan Művek egyik bányájában. Hét betemetett bányász várja immár hat nap óta - egyre fogyó reménnyel - hogy mikor töri meg az őrjítő csendet a mentőosztag fúrógépének zúgása. Ezzel a drámai jelenettel indul a regény. A regény cselekménye1929-ben, a nagy gazdasági világválság első évében kezdődik, és 1933-ban Hitler hatalomra jutásának évében ér véget, s a főszereplők, a hét szerencsétlenül járt bányász személyes sorsán túlmutatva azt ábrázolja benne, hogyan élte át egy kis bányászközösség, - valójában az egész német munkásosztály - a válság, a tömeges munkanélküliség lélekölő hónapjait, éveit, a nyomor és a kiszolgáltatottság megaláztatásait. Mert ezt a keserves utat járva egyre többen és többen estek bele a náci demagógia csapdájába, s kevesen maradtak, akik megtudták őrizni tisztánlátásukat. De voltak ilyenek is, ez a könyv éppen az ő belső vívódásukat, családi meghasonlásokkal nehezített útjukat kíséri végig a felszabadító felismerésig, s ezzel emberségünk megmentéséig: hogy igenis fel lehet és fel kell venni a harcot a hitleri diktatúrával szemben. Anna Seghers írja regényéről: "Szereplői a válság korának emberei, szenvedéseik a válság korának a szenvedései, szerelmeik válság korabeli szerelmek." S bár ez igaz, mégis hozzátehetjük, hogy ha ezek az emberek - szenvedéseikkel és szerelmeikkel - egyúttal a mi meghitt ismerőseinké is válnak, akkor ez Seghers írói művészetének köszönhető, amely a nagy francia és orosz realisták iskoláján át jutott el a kiteljesedésig, az üldözöttek, elnyomottak valósághű ábrázolásáig.

Covers_398622
elérhető
1

Anna Seghers - Átkelés
A ​fiatal rostocki mérnök, Franz Hammer, hazafelé tart Brazíliából, ahol hivatalos kiküldetésben volt. Örül, hogy gyorsan végzett megbízatásával, s hamarosan viszontláthatja családját, beszámolhat vállalatának a sikeres munkáról. Élvezi a hajóutat, a déli égboltozat, a tenger káprázatos színeváltozásait, a delfinek játékát. Csöndes fedélzeti sétái azonban csakhamar komolyabb tartalmat nyernek. Különös útitársa, a trópusi betegségek kutatóorvosa, Ernst Triebel, hozzászegődik, s apránként feltárja neki élete történetét. S az átkelés lassú hetei alatt, a pompás naplementék, az egzotikus csillagképek villódzásában csodálatos történet bontakozik ki előttünk. Egy hatalmas, megrendítő szerelem ívfénye két, egymástól teljesen eltérő világot ragyog be: Brazília szélsőséges, buja vegetációjú, pompás és nyomorúságos tájait és a második világháborúból, a fasizmus viharából aléltan lábadozó demokratikus Németországot, ahol a romok eltakarításával, a megújuló városokkal együtt az emberekben is újból feltámad és kiépül az igaz humánum, a becsületes szándék erőtere.

Anna Seghers - Karib-tengeri ​történetek
Anna ​Seghers három kisregénye a nagy francia forradalom idején játszódik, Haitin, Guadeloupe és Jamaica szigetén. Regényes formában idézik fel a néger felkelések előzményeit, a legendás hírű Toussaint Louverture néger köztársaságát s a véres bukást. A nemcsak valószerű, de valóságos történetek, amelyek korabeli dokumentumok felhasználásával íródtak, bepillantást nyújtanak a távoli szigetországok hétköznapi történelmébe, valaha létezett emberek sorsán át eleveníti meg a több évszázados gyarmaturalom képét, a szabadságvágy teremtő erejét s a történelem meghatározó erejű összefüggéseit.

Anna Seghers - A ​bitófán csillog a fény
Jamaika ​déli partvidékén, Kingston közelében emelkedik az Akasztófa-hegy. A bitó karja a tengerbe nyúlik, alatta nyüszögnek az éhes cápák... Az angol nagybirtokosok vadászkutyáikkal üldözik a hegyek közé szökött rabszolgákat... Az ültetvényeket fehér emberek járják. Gyógyítanak, összeírják a halottakat - és szabadságról beszélnek a rebszolgáknak... A Bagoli szurdokban egyre több néger gyülekezik... És egy éjszaka végigfut az ültetvényen a vörös kakas. Jamaika néger rabszolgái kezében megvillan a nádvágó kés...

Anna Seghers - Regék ​Artemiszről
Anna ​Seghers, a népi demokratikus irodalom eleven klasszikusa nem egy művével jelen van a magyar olvasóközönség világirodalmi köztudatában. Nagy regénye, A hetedik kereszt, egyre újabb és újabb kiadásokat ér meg hazánkban is. Elbeszélései, melyekből mostani kötetünk ad válogatást, írói fejlődésének, változatos pályaképének szinte valamennyi színét felvillantják, kezdeti, új-tárgyias hangvételétől az ábrázolás, a cselekménybonyolítás különféle módozatain át egészen az utóbbi évek elbeszéléseinek a tudományos-fantasztikus irodalom motívumaival gazdagított, s mégis szívhezszólóan egyszerű előadásmódjáig. De bármilyen hangon szóljon is, minden írását, az emberi méltóságba, az ember igazságába vetett mélységes meggyőződése élteti. Ez a gyűjtemény felmutatja Anna Seghers két legnagyobb írói értékét: az állandóságot az emberiség eszményeihez való hűségben és a változásokat e hűséges szolgálati művészi formáiban.

Anna Seghers - Út ​az éjszakából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anna Seghers - Az ​igazi kék
A ​kötet Anna Seghersnek A hetedik kereszt világhírű szerzőjének legújabb elbeszéléseit tartalmazza. A történetek a legkülönbözőbb tájakra és korokba repítik az olvasót. De játszódjanak bár Mexikóban, az inaya kultúra idején vagy Franco Spanyolországában, századokkal ezelőtt a távoli északon vagy Dél Amerika őserdeiben napjainkban - egy közös szál mégis összeköti őket. Közös bennük annak a hősnek az ábrázolása, - aki bár a történelemkönyvek számára névtelen marad, - ha kell kitartó, szívós munkával, ha kell önfeláldozó bátoságával nyújt maradandó értéket - sokszor pusztán az emberi helytállás példáját - korának és közönségének.

Anna Seghers - A ​februári út
Ez ​a könyv regényes formában ábrázolja az ausztriai eseményeket. A regényben bizonyos dolgok a képzelet szülöttei, s ne is firtassa senki a szereplők és utcák nevét. Ám híven mutatja be az emberek tetteit melyekben lényük és az események törvényszerűsége nyilatkozik meg.

Anna Seghers - A ​holtak nem vénülnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anna Seghers - A ​Sankt Barbara-i halászok felkelése
E ​sorozat célja a nyelvtanulókat olyan segédkönyvekhez juttatni, melyek abszolút irodalmi értékűek, nyelvezetük tiszta, klasszikus, a magyar fordítás pedig hű, pontos és irodalmi igényű. Anna Seghers nemcsak a mai német irodalom, hanem az egész mai haladó világirodalom élvonalában áll. Ezzel a regényével huszonhat éves korában nyerte meg a legnagyobb német irodalmi díjat, a Heinrich Kleist-díjat. A félig öntudatlan, kemény halászok világa éppen olyan nyers és kíméletlen, mint az Ékszaki-tenger sziklás, viharos, szürke partvidéke. Nyers és tárgyilagos, szinte dísztelen Anna Seghers stílusa is. De az alakokat, egyszerű történetüket, a tájat, a könyv hangulatát nem lehet elfelejteni.

Anna Seghers - A ​Szt. Barbarai halászok lázadása
Anna ​Seghers német írónő, két esztendővel ezelőtt ezzel a könyvével nyerte meg a Kleist-díjat, a német irodalom legnagyobb kitüntetését. A St. Barbarai halászok lázadása valami kis elképzelt szigeten tör ki és közvetlen kiváltó oka az, hogy a hatalmas Társaság megpróbálja leszállítani az amúgy is nyomorúságos béreket. A lázadás természetesen csak kudarccal végződhet, mert hiszen mit tegyen egy néhányszáz lakosú halászfalucska népe az államhatalom, sőt a világrend mindent elsöprő ereje ellen. Seghers páratlan erővel írja meg ezt az eleve bukásra ítélt küzdelmet. A norman és breton partok viharos, misztikus levegője úszik a történet fölött. A tenger, a munka és az éhezés. A "St. Barbarai halászok lázadása" méltán kapta meg a Kleist-díjat és ezzel a munkájával Seghers hamsuni magasságokba emelkedett. Az utolsó esztendők német irodalmának legszebb eredménye ez a 200 oldalas, legtisztább irodalmi eszközökkel megírt kis regény.

Anna Seghers - Döntés
Részlet ​a könyvből: "Robert nem hitt a szemének, mikor megpillantotta Richardot a tribünön. Több mint nyolc éve holtnak hitte. Műhelye jókora távolságban volt a gyűlésteremtől és Janausch dörmögött mögötte: - Ugyan hova sietsz? Úgyis korán érkezel. Az, aki Berlinből jött volna, lemondott, nem mindegy neked, hogy most hallod, vagy holnap az újságban olvasod? Az emberek morogtak, mert Robert Lohse kíméletlenül, gyerekesen törekedett, amennyire csak lehet, előrenyomulni a zsúfolt termen át. Egy csekélység elég lett volna, hogy dühbe hozza őket. Mindnyájan kimerültek, és éhesek voltak. Még mindig érződött, mennyire kilúgozta mindnyájukat a háború. Most izgatottak voltak, mert mindig is izgatta őket minden, ami különös, és sejtették, hogy ez a gyűlés valami különöset hoz."

Anna Seghers - Az ​argonauták hajója / Das Argonautenschiff
Görögországban ​megépítik a mitikus Argo pontos hasonmását, amelynek utasai, az argonauták, a legenda szerint egykoron elhajóztak a távoli Kolkhiszba, hogy megszerezzék a sárkány által őrzött aranygyapjút. A tervek szerint nemcsak megépítik Argo pontos mását, de nyomon is követik az argonauták útját, akik az i.sz. előtti XIV. században Görögországból az Égei-tengeren és a Boszporuszon hajóztak át, hogy eljussanak a Fekete-tengeri partvidékre, a mai Grúzia területére.

Anna Seghers - Das ​siebte Kreuz
Dieser ​Roman, der zuerst 1942 in englischer Sprache, kurz darauf im mexikanischen Exilverlag El Libro Libre in deutscher Sprache erschien, machte die Autorin weltberühmt. Er wurde zu einem Bestseller. Der Stoff wurde 1942 in einer Comic-Fassung und in der Verfilmung des österreichischen Emigranten Fred Zinnemann 1944 in den USA populär, noch bevor der Roman seine Leser in Deutschland erreichte. Von allen Werken der Seghers ist er unumstritten das bekannteste. Er wendet ein populäres, in der trivialen Unterhaltungskunst gern benutztes Erzählmuster an: eine Fluchtgeschichte. Sieben Gefangene sind aus dem KZ Westhofen entflohen. Sie haben die längst und eindeutig gegen sie entschiedene Machtfrage neu gestellt. Mit ihrer Flucht unterlaufen sie ihre Ohnmacht und nehmen für ihre Selbstbehauptung äußerste Bewährungsproben ihrer physischen und psychischen Kräfte auf sich. Aber nur einem von ihnen gelingt die Flucht. Sie habe mit dieser Fluchtgeschichte, sagte Anna Seghers, die Struktur des ganzen Volkes aufrollen wollen. Aus der Perspektive des sozialen Romans schafft sie die bedeutendste analytische Darstellung der nationalsozialistisch formierten Gesellschaft. Der Roman zerlegt die Motive der funktionierenden Mitmacher, der kalkulierenden Karrieristen, der eingeschüchterten früheren Oppositionellen, der Funktionsträger des Regimes und derjenigen, die dem Flüchtling helfen. Das Nachwort zur Entstehung und zur Rezeption macht deutlich, inwiefern Anna Seghers versuchte, einem Weltzustand, den sie keineswegs beschönigt, so etwas wie eine Hoffnung abzutrotzen, und wie das Gelingen des Romans damit zu tun hat, daß die Suggestion der Hoffnung ständig ihre Widerlegung mit sich führt.

Anna Seghers - Die ​Tochter der Delegierten / A küldött kislánya
Kétnyelvű ​kiadványainkkal elsősorban a nyelvtanulóknak kívánunk segítséget nyújtani, hogy kellemes és tanulságos módon tökéletesíthessék tudásukat. Éppen ezért kiadványaink fordításánál minél nagyobb nyelvhűségre törekszünk, bár a jó magyar stílus követelményei helyenként megkívánják, hogy kisebb-nagyobb mértékben eltérjünk a szó szerinti fordítástól. Olvasóink számára a teljesség kedvéért dőlt betűs írással jelöltük azokat a magyar szövegben található szavakat vagy szócsoportokat, amelyek az eredeti szövegben nem szerepelnek, de a magyar nyelv szellemének megfelelően a magyar szövegben elkerülhetetlenek. Számozással jelöltük viszont azokat a legfontosabb kifejezéseket, amelyek jellegzetesen hozzátartoznak a szóban forgó idegen nyelvhez, de magyarra szó szerint le nem fordíthatók. A kiadvány végén jegyzetben közöljük az ezekre vonatkozó magyarázatokat.

Anna Seghers - Tranzit
Egy ​öregember a követség lépcsőjén összeroskad. A lengyel zsidó amerikai tranzittal a zsebében visszafordul a szabadság kapujából. Egy házaspárt Kubából toloncolnak vissza. Egy embert letartóztatnak, s mikorra visszatér, a feleségét internálják. Német idegenlégiósok masíroznak hazafelé. A kávéházakban, a kikötő sikátoraiban, az utazási irodákban egy asszony bolyong. A férjét keresi. A támaszát keresi. Egyre újabb híreket kap: itt járt. Újabb nyomokra bukkan: erre járt. Az asszony keres. Kutat. A férjét akarja. A vízumot akarja. A biztonságot akarja. De az embere - halott. De a halottnak útlevele van! Szökött német munkaszolgálatos hajszolja vele a tranzitot - hogy maradhasson. Mert itt csak az maradhat, aki menni akar. Őrült világ. Tranzit. Pánik. Menekülés. Sokan egymásra találnak, sokan önmagukra ébrednek, sokan megismerik az emberséget. És egy napon elindul a hajó. Az asszony a reménység felé utazik, a fiatalember meg szembefordul a vak sorssal: az ő reménysége a munka, az emberi közösség. Bizonyosan tudja, hogy a háború - Tranzit...

Kollekciók