Ajax-loader

Pusztaszeri László könyvei a rukkolán


Pusztaszeri László - Görgey ​contra Kossuth
Több, ​mint száz éve folyik az 1848/49-es események két meghatározó személyisége - Kossuth és Görgey - erkölcsi pere. Kossuth az elbukott szabadságharc után egyesek szerint gyáván kibújt a felelősség alól és kimenekült az országból, mások szerint a nemzet jövőjéért folyó küzdelem érdekében bölcsen választotta az emigrációt. Görgey viszont, amikor letette Világosnál a fegyvert, egyesek szemében "aljas áruló"-nak számított, némelyek viszont úgy vélték, tetével az értelmetlen áldozatoktól kímélte meg nemzetét. Ők maguk 1849. augusztus 10-én találkoztak utoljára az aradi vár kazamatájában, ahonnan kölcsönösen mélyen megbántva távoztak. A sors különös fintoraként: mindketten emigránsok lettek, csak éppen a közvélemény szerint ellentétes előjellel. Görgey Világosnál letette a fegyvert, s a császár - cári közbenjárásra - kivégeztetés helyett Viktringbe száműzte, Kossuth pedig maga választotta azt, hogy külföldre telepedik. Átlépve a török határt, hamarosan megírta Viddini levél címen ismert röpiratát, amelyben ő maga az elsők között nevezte hazaárulónak egykori tábornokát. Vádjainak hatásos cáfolatát Görgey csak 1867-ben adta meg Gazdátlan levelek című írásában. Ez utóbbi azóta sem jelent meg. Görgey és Kossuth perében végre talán meg kellene hallgatni magukat a szembenálló feleket is. Az utókor immár tisztességgel és tárgyilagossággal tartozna emléküknek, s ezt a tisztánlátást és tárgyilagosságot kívánja elősegíteni kiadványunk, amikor egy kötetben tesszük közre Kossuth és Görgey véleményét egymás szerepéről és az eseményekről, kiegészítve egy mai történésznek, Pusztaszeri Lászlónak a kort és a körülményeket megvilágító érdekes tanulmányával.

Pusztaszeri László - A ​könnyek királynéja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztaszeri László - Szerelmes ​huszadik századom
Okulva ​sok régi és újabb önéletíró példáján, a szerző úgy írta meg élete első, valamivel több mint fél évszázadának történetét, ahogy történt, illetve, ahogy visszaemlékezett rá. Különben sem történelmi munkát szándékozott írni a serdületlen ifjúság okulására, nem is a kritikusok által gyakran keresett, afféle „nagy regényt”, hanem színes, regényes vázlatot a második világháború óta eltelt évtizedekről, egy eközben felserdült paraszt-munkás származású fiú és kortársai szemszögéből. Ámde, azt sem felejti el, hogy mindentől eltekintve, ez a kor volt számára és számunka az ifjúság; pályakezdésünk, útkeresésünk, szerelmeink és felnőtté válásunk kora. Vagy talán nem is váltunk igazán felnőtté? Lehet, hiszen kéretlenül és keresetlenül mindent készen kaptunk. Ha nem is túl magas szinten, de tűrhetően érezhettük magunkat, és még felelősségteljes döntésekre sem kényszerültünk általa. Ez volt a rabszolgává válás és az agymosás első, „mézesmadzagos” időszaka. Minden azt sugalmazta, hogy ha nem ártod magad a nagyok dolgába, akkor egy életet leélhetsz nagyobb problémák és erőfeszítések nélkül.

Pusztaszeri László - Az ​élő Árpádok
Ennek ​a könyvnek füzetnyi méretű első kiadása a honalapítás ezeregyszázadik évfordulója alkalmával került az olvasó elé, és minden várakozást meghaladó közönségsikert aratott. A szerző akkor csupán a figyelmet szerette volna egyszerű, közérthető formában arra a témára felhívni, amit a nyugati világban élő és alkotó kiváló magyar történész, Vajay Szabolcs által ismerhetett meg. A téma annyira lelkesítette, hogy elindult nem is egykönnyen járható úton. Visszafordulásra azonban még a legnehezebb útszakaszokon sem gondolt. Sokakhoz hasonlóan, élt ugyanis benne az a naiv hit, hogy a közéleti és a tudományos gondolkodás szabadságának egyik elemeként, bárki szabadon megvallhatja magyarságát.

Pusztaszeri László - Álltam ​a hídon
A ​sorozat eddig megjelent 11 kötetében a két művészeti ág (színház és irodalom) képviselői publikálnak. "Gyermekkoromban ismerkedtem meg Karády Katalinnal. Sajnos, nem a valóságos, élő művésszel, hanem a felettünk valószínűtlen magasságban lebegő bálvánnyal. Így is mindennapos vendég volt szerény otthonunkban, mert a szüleim muzikális emberek lévén, gyakran énekelték a dalait, és melengető szeretettel emlegették a nevét. Különösen apám rajongott érte, ami anyámat kissé talán féltékennyé is tette, de ő is kedvelte, ezért elnézte apámnak ezt az ártatlan rajongását."

Pusztaszeri László - Karády ​és Ujszászy
Vannak ​csillagsorsú életutak, amelyek olyan magas röppályán égnek el, hogy a földi létben alig hagynak nyomot maguk után. E könyv szerzője arra a gyötrelmesen szép feladatra vállalkozott, hogy két ilyen összefonódó csillagsorsot mutasson be; Karády Katalin színésznőét és Ujszászy István tábornokét. Tragikus életútjuk sok közös vonást mutat. A kisszerű létből a szép és titokban színpadról álmodozó Kanczler Katalin egy érzelmek nélküli házasságba, az ifjabbik Ujszászy fiú, négy nagykőrösi gimnáziumi osztály elvégzése után, a kadétiskolába menekült. Többek, mások akartak lenni, és az ő szintjükről a felemelkedés módja csak ilyen és hasonló pályákon keresztül vezetett. Ettől kezdve a magukkal hozott kivételes adottságok mellett a véletlen és a "fajsúlyos" kapcsolatok sora vezette lépteiket. Mozgástérre, ragyogásra és csodálatra vágytak, mert hitték, hogy erre születtek? Talán igen, de pályájuk sorsváltó pillanataiban tudtak a jó oldalra állni, és tudtak önzésről, érvényesülésről megfeledkezve, mindent egy lapra feltéve kockáztatni is. Játszottak, nyertek, veszítettek, és életük könnyen, vagy súlyos áron szerzett kincseit gyakran számolatlanul szórták az ámuló világra... és állva haltak meg, mint a fák. Karády Katalin bizonyosan így tért meg egy jobbik világba, de Ujszászy Istvánról még ennyit sem tudunk. Hol, mikor, hogyan ért el a földi út végére? E kérdésre máig sincs válasz. Legfeljebb a vélt vagy valódi okok ismeretében... találgathatunk.

Pusztaszeri László - Habsburg ​Ottó élete és kora
"Kedvenc ​költőm kezdettől fogva Petőfi Sándor és Arany János volt. Mint író legjobban szeretem Márai Sándort, és azonkívül a nem magyarul beszélő világból Guglielmo Ferretót és Felix Somaryt. Mint történész legjobban tetszik nekem Emil Franzl és azonkívül, angol nyelven, William F. Buckley. Zeneszerzők közül legjobban szeretem Gershwint. Színházba, operába vagy koncertre egyszerűen nem érek rá menni, mivel mint aktív politikus minden este el vagyok foglalva valamilyen politikai tevékenységgel" Habsburg Ottó

Pusztaszeri László - Görgey ​Artúr a szabadságharcban
"... ​Lisznyai Kálmán, a Görgey kíséretéhez tartozó költő odakiáltott a csapatok előtt álló és az ellenséges tűz által közvetlenül fenyegetett parancsnoknak: Tábornok úr, ugrassa a lovát jobbra, mert istenuccse leüti a golyó! Görgey visszanézett, s csak ennyit mondott: Ha fél, hazamehet! Majd a csatának abban a válságos pillanatában, amikor a II. hadtest két zászlóalja megingott, és úgy látszott, hogy a 66. honvédzászlóalj sem tud sokáig kitartani, a tábornok kíséretéhez fordult, és így rendelkezett: Tiszt urak! Le a lóról, rendezzék ezt a zászlóaljat rohamra, tíz perc alatt Perednek kezünkben kell lennie!"

Pusztaszeri László - Szerelmek ​keresztútján
Valaha ​láttam a régi, pesti Filmmúzeum bérletes előadásában vagy a későbbi tévéreprízekben, az Édes mostoha címszerepében, de a csendes elismerésen kívül akkor mélyebb nyomot nem hagyott bennem. Megnéztem az Egy asszony visszanéz című filmet, ami a döbbenet erejével hatott rám. Megállapítottam, hogy ez a görög sorstragédiákhoz hasonló történet nemcsak a filmben, hanem a főszereplők és a rendező magánéletében is lejátszódott. Sőt, a magántörténet néhány eleme további filmjeikben is felbukkant. Az ámulatból, döbbenetből felocsúdva, azonnal elhatároztam, hogy Mária szép-szomorú élete lesz újabb írói-történészi munkám tárgya. Jóllehet, azt is tudtam, hogy nem lesz egyszerű a történet szálait felgöngyölítenem, mert búvópatakszerű életének nagyobbik részét hazánk határain kívül élte, és az emberöltők hosszát meghaladó idő borítja homályba az emlékezetet. Akik őt ismerték, szerették, már ismét együtt vannak vele, egy számunkra elérhetetlen dimenzióban...

Pusztaszeri László - Szép ​magyar élet
Szeleczky ​Zita élete és művészi munkássága mindenképpen példaértékű kell, hogy legyen a mai fiatalabb korosztályok számára is. Ki tudja, hány generáció fog még felnőni anélkül, hogy tudná, kiről is van szó, amikor azt mondom: a Nemzet kishúga? Ki az a nő, aki eszménykép volt férfiak, katonák milliói előtt? Önzetlensége, hazaszeretete és tenni akarása rengeteg embernek adott erőt az újrakezdéshez még a háború, vagy a menekülés éveiben is. Gondoljunk csak bele, miért is kellett Nyugatra emigrálnia? Mert itthon szélsőjobboldalinak lett kikiáltva? Mi volt a bűne? Mindenhol hangoztatta, hogy magyarnak született! Ápolta a magyar kultúrát, a maga helyén és módján igyekezett összetartani a magyar népet! Honnan is merítette energiáját, életszeretetét, és örömét egy olyan színésznő, akit életében meghurcoltak, és csak a halála előtti években nyerte el az őt megillető elismerést abban az országban, ahol született, és amelyért a legtöbbet tette?

Kollekciók