Max Porter könyvei a rukkolán

Max Porter - Lanny
Egyszer ​volt, hol nem volt egy kis falu London mellett, ahol a vörös téglás házak sorát csak egy templom és egy kocsma szakította meg. A falu hangjai, mint mindenhol, szerelemről, munkáról, halálról, kutyasétáltatásról és gyepgondozásról fecsegnek. Mélyen a házak alatt évszázadok óta szunnyad a halott Fogacsán apó. Néha levelekkel borítva, gyökérkarokkal rajzolják le a gyerekek, akik attól félnek, hogy ha rosszalkodnak, elviszi őket. Egy nap Fogacsán felébred, előbújik rejtekhelyéről, emberi történetekre szomjasan fülelni kezd, és csak hallgatja, hallgatja a falu szimfóniáját. Feszülten figyel egy elbűvölő fiúcskát, aki nemrég érkezett a faluba: Lannyt, akit érzékenysége különösen fogékonnyá és sebezhetővé tesz... Max Porter kisregénye hipnotikus erővel rántja be az olvasót egy olyan világba, ahol szeszélyesen kanyargó zöld indák fonják elválaszthatatlanul össze az apró és a nagy dolgokat, az ősit és az újat, a mítoszt és az életet. "A halott Fogacsán apó beteg vörösfenyőkarokkal öleli át magát, álláról kakukknyál csorog. Elvigyorodik. Kísértést érez, hogy mint egy sebész, fölmesse a falu testét, és kihúzza belőle ezt a gyermeket. Hogy kivonja onnan. Egyszerre fiatal és ősi, egyszerre tükör és kulcs. Aztán a halott Fogacsán apó elhagyja őrhelyét, és továbbvándorol, nevetgélve, egyik bőréből a másikba átbucskázva, most épp fényes impregnált vászon esőkabátban, a falutól megrészegedve, érzésektől duzzadva, bizsergeti a gondolat, hogy miként vezet egyik dolog a másikához, újra meg újra, és megint újra, és nincs semmiféle vég."

Max Porter - A ​bánat egy tollas állat
Egyszer ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy Varjú: félig gyógyító, félig szemfényvesztő csaló, aki nem akart mást, csak segíteni két kisfiúnak, akik elveszítették az édesanyjukat. El is repült Londonba, és megígérte a fiúk apjának: velük marad, amíg szükség lesz rá. A kétségbeesett férfi szép lassan megszokta, hogy a Varjú mindig ott van velük. Amikor esznek, amikor alszanak, amikor az apa Ted Hughesról szóló könyvét írja, és minden pillanatban, amikor fiaival együtt azért küzd, hogy formát adjon az alaktalan fájdalomnak, ami az életükből lett, és minden nap egy kicsit elviselhetőbb legyen az előzőnél. Max Porter három szólamban - az apa, a fiúk és a Varjú hangján - mesél a gyászról, a fájdalomról, az elfogadásról és a továbblépésről. Hatalmas kritikai visszhangot kiváltó első kötete bravúros nyelvi játékokban gazdag, megrázó és meglepő kisregény.