Ajax-loader

Peternák Miklós könyvei a rukkolán


Beke László - Peternák Miklós - Bódy Gábor 1946-1985 életműbemutató / Gábor Bódy 1946-1985 a Presentation of his Work
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peternák Miklós - Új ​képfajtákról
Mióta ​a ceruzával, festékkel, ecsettel készített képek mellett megjelentek a fénnyel írt képek, mióta a látható világ többféleképpen leképezhetővé vált az ember közvetlen beavatkozása nélkül, és amióta objektív optikai szerkezetek, képkészítő berendezések csalják csapdába és bírják munkára a fényt, azóta a kép kitört a művészi ábrázolás tartományából, az „új képfajták” megjelenése még inkább a képre, a képről való gondolkodásra fordítja a figyelmet. Peternák Miklós könyvének gondolatmenete egy sajátos kép és fénytörténetbe ágyazódik. A szerző megkülönbözteti a kézzel készített képek korszakát, az optikai korszakot (melyben a fotó: „a természet ceruzája”, a film: „élő kép”, a videó: „maga a valóság”) és a „kezelhető kép” korszakát. Ismeretelméleti, lételméleti asszociációkat is felvillantó alapossággal igyekszik rákérdezni az új képfajták által kialakított viszonyrendszerekre. Az új képfajták révén a térproblémákat időproblémák váltják fel: az új képek az időt teszik valamilyen módon láthatóvá. „A fénykép megállítja, »meghatározatlanná« teszi az időt, a film azt újból elindítja és »meghatározottá« képes tenni” – írja Peternák

Peternák Miklós - Képháromszög
"Minden, ​ami a látvány-világ része, alapul szolgálhat egy képhez, de a kép nem feltétlen utal erre vissza. Akár a látványként már létező, akár valami korábban nem látható a kép alapja, az mindig kapcsolatban áll még egy, ettől különböző szférával is. Ez a képen magán közvetlenül nem látható, de ez a lényege. A kép látható és nem látható között úgy teremt kapcsolatot, hogy megmutatja határukat, s ez másként a kép folyamatos működése az időben. Ezért mondható, hogy kép és jelentés rokon értelmű, mivel a kép által létrehozott jelentések folyamatosan változhatnak a valóságról alkotott képzeteink függvényében." (Mi a kép? 1991)

Beke László - Orosz Márton - Peternák Miklós - Magyar ​művészek és a számítógép
„Egy ​raktár mélyén pihenő kiállítás elfelejtett darabjainak megtalálása és újrabemutatása egyáltalán nem szokványos esemény. Az 1990-ben Lille-ben, a Fête de l'image programsorozat részeként Joël Boutteville által rendezett Les Artistes hongrois et l'ordinateur kiállításon szereplő művek szerencsés előkerülése ezen ritka alkalmak közé tartozik. A Szépművészeti Múzeum előszeretettel igyekszik felidézni egy-egy korszakalkotó eseményt fennállásának több mint egy évszázados történetéből. Ugyanakkor kiemelt feladatának tekinti a magyar és egyetemes művészet metszéspontjainak bemutatását és egy-egy valamilyen szempontból cezúrát jelentő kultúrális esemény tudományos feldolgozását. Ezért nincs semmi meglepő abban, hogy egy, az "új képkorszak határán" létrejött kiállítás rekonstrukciójára is itt kerüljön sor. Köszönet illeti Klaniczay Júliát és az Artpoolt, hogy a nyomára bukkant ennek a rendkívüli jelentőségű és páratlanul izgalmas anyagnak.” A 2016-ban a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Magyar művészek és a számítógép című kiállítás katalógusa Böröcz András, Galántai György, Gábor Áron, Hannawati P. Ráden, Hegedűs Ágnes, Kiss László, Révész László László, Sugár János és Waliczky Tamás műveivel.

Kollekciók