Kőháti Zsolt könyvei a rukkolán

Bujdosó Dezső - Karcsai Kulcsár István - Kőháti Zsolt - Réz András - Szabó György - A mai magyar film fejlődésének kérdései
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kőháti Zsolt - Tovamozduló ​ember tovamozduló világban
A ​régész szorgalma és naiv áhítata kell ahhoz, hogy némafilmkultúránk elsüllyedt darabjaiból legalább néhány a felszínre, a közönség elé kerüljön. És szerencse is: külföldi kollégák segítő közreműködése, mert olykor holland, cseh, román, angol, német nyelvű „felírásokkal" bukkan föl elveszettnek hitt magyar alkotás. Nálunk 1919 után megszakadt a kinematográfia, a legfiatalabb megnyilatkozási forma, művészi kifejezésmód fejlődésének folyamata. Korda, Kertész és sokan mások elhagyták az országot, és kénytelenségből a nagyvilágban szereztek hírt, nevet, megbecsülést. Itthon sem pénz, sem kormányzati elgondolás nem támogatta a maradék próbálkozásokat. Igy aztán a negyvenes-ötvenes-hatvanas évek magyar filmművészetének nemzetközileg is kimagasló eredményei nem jeleníthettek meg egy egészséges folytonosságot. Pedig korai „némafilmjeink s a valóságot közvetlenül megörökítő „természetes felvételek" összemérhetők a világmezőnnyel: Garas Márton, Balogh Béla, ifj. Uher Ödön teljesítményei például. Csakúgy, mint ezermester operatőrünk, Zitkovszky Béla munkái. Ez a kötet róluk szól, s kissé olvasókönyvszerűen is igyekszik a korabeli társadalom közegében szemléltetni a Lumiére fivérek magyar követőinek vállalkozását, az „élő fényképek" karcos és ugráló celluloid négyszögeit.

Kőháti Zsolt - Tolnay ​Klári
Tolnay ​Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Földes Anna - Kőháti Zsolt - Törőcsik ​Mari
Egy ​arc a Körhinta című filmből: Törőcsik Mari (azaz Pataki Mari) arca. A huszadik századi magyar művészetben a legismertebb, legbeszédesebb, legsorsszerűbb arcok egyike. E könyv, mely A Nemzet Színésze hetvenedik születésnapja alkalmából lát napvilágot, Törőcsik Mari arcait villantja fel: a színháziakat, a film-arcokat. A színházi Júlia-arctól a filmvászon asszonyarcáig, a mai Törőcsik mindnyájunk számára sokat mondó arcáig.

Bóta Gábor - Kárpáti György - Kőháti Zsolt - Agárdy
Agárdy ​Gábor a Nemzet Színésze volt. Valóban az egész nemzeté, hiszen mintegy hetven esztendőt átívelő pályája során, vidéken és Budapesten két-három nemzedék színházszerető közönségét szolgálta, az igényes nevettetés, a vasári komédiázás, s nem kevésbé magas fokon a kivételes drámai jellemábrázolás gazdag eszközeivel. A színészet mellett a festészettel is eljegyzett munkásságát, színházi, filmes életútját, emberi énjét többszörös fénytörésben, élvezetesen, a nagy talentumot megillető közelítéssel mutatja be a könyv. E kötetben pályatársai emlékeznek rá.

Albert Györgyi - Kőháti Zsolt - Marschall Éva - Molnár Gál Péter - Garas
A ​Duna International Könyvkiadó gondozásában még 2004-ben jelent meg ez könyv az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar színészről, Garas Dezsőről. A bővített kiadásban szerepel két interjú a színészóriással, amelyekben összegzi pályafutását. A könyv Garas Dezső életét, munkásságát öleli fel a kezdetektől napjainkig. Pályatársak, barátok, ismerősök nyilatkoznak a művészről, de ő maga is interjút ad a könyvben.

Kőháti Zsolt - Bacsó ​Péter
Kőháti ​Zsolt Bacsó Péterről írt kismonográfiát. Arról a filmrendezőről, aki egyrészt a legtermékenyebb és egyik legellentmondásosabb alakja a csaknem húsz éve indult, ma élvonalbelinek számító rendezőgárdának. Másrészt olyan formátumú alkotó, akinek munkássága nélkül lehetetlen megérteni a felszabadulás utáni filmművészetet. Bacsó 16 játékfilmet rendezett eddig (a 17., a Tegnapelőtt című munkáját most mutatják be), vezető dramaturgként 21 nagyjátékfilm munkálataiban vett részt, jelenleg pedig helyettes vezetője a Dialóg Stúdiónak, és nem utolsósorban a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. A szerző óhatatlanul is a bőség zavarával küzdött könyve írásakor és kénytelen volt szelektálni a rendelkezésre álló, a monográfiába beépíteni kívánt anyagokból. Nem elhanyagolható adalék talán az sem, hogy írása szerkezeti felépítéséhez nem sok fogódzót nyújtottak a Kortársaink a filmművészetben sorozat már megjelent kötetei. Gáti Péter