Jan Assmann könyvei a rukkolán

Jan Assmann - Uralom ​és üdvösség
A ​könyv alapgondolata szerint, amelyet Assmann összehasonlító módon az ókori Egyiptom és az ókori Izrael példáján szemléltet, a társas embervilág kulcsfontosságú kategóriái, amilyenek a hatalom, az igazságosság vagy akár a bűn, a politikai szférában születtek meg és váltak gyakorlattá, és csak később kezdődött meg a teologizálásuk, vagyis vallási átültetésük. Ez a tézis bevallottan a híres politikai filozófus, Carl Schmitt állításának az inverze, aki a politikai kategóriák teológiai eredetét vallotta és újkori szekularizálódásukat vizsgálta. Ebben az értelemben Assmann a politikai teológia előtörténetét írja meg, azaz a schmitti tézist nem egyszerűen megfordítja, hanem a múlt mélyére ás, és ott ellentétes irányú folyamatokkal találkozik. A könyv nem csupán az ókori Egyiptom és Izrael iránt érdeklődő olvasók számára megkerülhetetlen, de mindazon kulturális, teológiai, társadalom- és eszmetörténeti, valamint politikai gyökerek feltárásával, azok napjainkra gyakorolt hatásával foglalkozó olvasók, kutatók és diákok számára is döntő fontosságú, akik érteni szeretnék azokat a kulturális és politikai folyamatokat, melyeket a mindennapokat is befolyásolják.

Jan Assmann - A ​varázsfuvola
A ​könyv A varázsfuvola-irodalom egyik csúcsteljesítménye, amely helyreállítja a mű értelmét. Jan Assmann, a jelentős egyiptológus, aki egyrészt – mint A kulturális emlékezet című könyvéből tudjuk – szilárd elméleti alapon, másrészt – mint Mózes, az egyiptomi című könyvéből már sejthettük – a XVIII. század kultúrájának szakszerű ismerőjeként, sőt imponáló zenei szaktudással is, optimális felkészültséggel tett – meggyőző – kísérletet A varázsfuvola értelmezésére, mind az esztétikai, azaz zenei, nyelvi és drámai forma, mind a művet övező szellemi környezet lehető legátfogóbb vizsgálatával. A nagyhatású kötet megjelenése óta nemcsak a vallástörténet, az eszmetörténet és a zenetörténet egyik eredeti, kiemelkedő művének számít, hanem világszerte a művelt operakedvelők megkerülhetetlen olvasmánya is lett.

Jan Assmann - A ​kulturális emlékezet
Mi ​a láthatóvá tett kollektív emlékezet, a jelek, a szimbólumok, az írás szerepe a korai államok kialakulásában? Írás, emlékezés és etnikai, közösségi identitás kölcsönviszonyát Jan Assmann professzor az antik Egyiptom, Izrael és Görögország példáján mutatja be, melyek írásbeliségükkel addig bejáratlan területekre léptek: Egyiptom az államiság, Izrael a vallás, Görögország a tudomány területére. "Az irodalmi kommunikáció archeológusa" a modern etnológia, történeti kutatás és filozófia nézőpontjából tárja fel a klasszikus társadalmakkal való szoros kapcsolatunkat. Könyve az utóbbi évek egyik legnagyobb hatású kultúraelméleti munkája.

Jan Assmann - Ma'at
Welche ​Kultur hat die Menschen im Alten Ägypten geprägt? Welche Werte und welches Menschenbild bestimmten das Zusammenleben? Welche der zentralen Ideen des Alten Ägypten haben nachgewirkt? Diesen Fragen geht Jan Assmann am Leitfaden des Begriffes „Ma’at“ („Wahrheit, Gerechtigkeit, Weltordnung“) nach, der den Angelpunkt des altägyptischen Denkens bildete. – Das Standardwerk zum altägyptischen Denken wurde für diese Neuauflage um ein Nachwort erweitert.

Jan Assmann - Religio ​duplex
Assmann ​művei évtizedek óta az egyetemes kultúraelmélet, az összehasonlító vallásfilozófia és a modern gondolkodás antik gyökereit feltáró kultúrtörténet - és persze az egyiptológia - legizgalmasabb, megújító írásai közé számítanak. Egyik főműve, a Religio duplex a kettős vallás elméletét és funkcióit mutatja be a Bibliától, az ókori Egyiptomtól és Platóntól Lessing és Mendelssohn filozófiáján, valamint a szabadkőműves páholyokon át napjainkig. A felvilágosodás egészen újszerű értelmezése mellett a vallások mai lehetőségeiről is váratlan következtetésekre jut.

Jan Assmann - Mózes, ​az egyiptomi
A ​heidelbergi egyiptológus izgalmas kísérletet tesz arra, hogy a kulturális emlékezet eszköztárával fölvértezve megértse a kettős hagyományt: a héber Mózes avagy a Freud által egyiptomiként megrajzolt Mózes alakját. Az emlékezettörténetre koncentrál, s nem a történelmi tényekre kérdez rá. Könyve mégis egy történelmi paradoxonra épül: Echnaton fáraó, aki Egyiptom számtalan istenét megtagadva a világtörténelem első monotheista vallási reformját vezette be, történelmileg igazolható alak, noha utódai - eretneknek tekintvén őt - emlékét évezredekre kitörölték; míg Mózes, akinek a bibliai hagyomány ugyanilyen monotheista vallásalapítást tulajdonít, évezredeken keresztül töretlenül élt az emlékezettörténetben, ám régészeti vagy epigráfiai anyag híján alakját a történeti kutatás nem tudja megragadni. Vajon milyen kapcsolat van a két nagy formátumú, de ellentétes utóéletű vallásreformer között?

Jan Assmann - The ​Price of the Monotheism
Nothing ​has so radically transformed the world as the distinction between true and false religion. In this nuanced consideration of his own controversial Moses the Egyptian, renowned Egyptologist Jan Assmann answers his critics, extending and building upon ideas from his previous book. Maintaining that it was indeed the Moses of the Hebrew Bible who introduced the true-false distinction in a permanent and revolutionary form, Assmann reiterates that the price of this monotheistic revolution has been the exclusion, as paganism and heresy, of everything deemed incompatible with the truth it proclaims. This exclusion has exploded time and again into violence and persecution, with no end in sight. Here, for the first time, Assmann traces the repeated attempts that have been made to do away with this distinction since the early modern period. He explores at length the notions of primary versus secondary religions, of "counter-religions," and of book religions versus cultic religions. He also deals with the entry of ethics into religion's very core. Informed by the debate his own work has generated, he presents a compelling lesson in the fluidity of cultural identity and beliefs.