Csurka István könyvei a rukkolán

Csurka István - Hét ​tonna dollár
- ​Ezt az egyetlenegyet az egész dolgozó nép javára is lehet kamatoztatni. Ezzel a kis bohóczsenivel ki lehet rabolni Monte Carlót, Nizzát, Velencét, Las Vegast és az angol bukikat. Szántódi egyik ámulatból a másikba esik, ezt a szót azonban még nem hallotta. - Kiket? Zima csak legyint és megvetően néz rá. Nem tartja szükségesnek, hogy megmagyarázza, hanem inkább Luciánóhoz fordul. - Fiam, magát arra teremtette az Isten, hogy maga által egy szegény kis valutahiánnyal küzdő szocialista ország kifossza a piszkos kapitalista szerencsebarlangokat és a játékszenvedélytől elvakult nagytőkéseket.

Csurka István - Utasok
Csurka ​István tárcáit és újabb elbeszéléseit gyűjtötte össze ebben a könyvében. Az előbbiek játékos ötletekbe, könnyed eszmefuttatásokba, szórakoztató véleménygesztusokba öltöztetett malíciával és keserű komolysággal pécézik ki és "készítik ki" azokat a jelenségeket, magatartásokat, amelyek sértik, bántják és deformálják (például és leginkább a szellemi, erkölcsi és egziszteciális konformizmus) köz- és magánéletünket. Az utóbbiak, az elbeszélések pedig fanyar, mondhatni száraz lírával rögzítik azokat a körülményeket és kapcsolatokat, amelyekben még a tragédia is közömbössé válik az érzelmileg elfásult emberekben.

Csurka István - Létezés-technika
E ​kötet válogatott novelláiban csupa hétköznapi eseményt és figurát sorakoztat föl. Gátlástalan, lányok-kedvence egyetemistát, bölcselkedő, monologizáló részeket, egy fogadót a vasárnapi lóversenyen, utcaseprőket a járdaszegély mellől, mozi előtt ácsorgó jegyüzért, filmírót vagy az 1951-ben éppen férfivá érő főiskolásokat, az élettel, a szerelemmel ismerkedő fiatalokat, életük köznapi pillanataiban. De e pillanatok embert próbálók, magatartást, életformát megmérők. Csurka minden hőséről tud valami meglepőt, egyedien emberit mondani a rá olyannyira jellemző, gyöngéden fölényes és bölcsen megértő iróniával.

Csurka István - Megmaradni
Előszó: Részlet ​a könyvből: Marhavagon. Régi típusú, a színpad méreteinek megfelelően megnagyított, első fala és a vágánysor, amelynek második vágányánál áll, majdnem párhuzamos a színpadnyílással. Töltés. A töltésoldal egészen elől van már, szinte belóg a nézőtérre. Egyes részeit időnként erősen süti a nap, ide sokszor kifeküsznek. a vagon tolóajtaján nagybetűs, hangsúlyos papír felirat: Erdély A vagon falán baloldalt MÁV, jobbról ugyanolyan betűkkel CFR. Minden itt történik, ez a vagon maga a véráztatta haza, a szenvedélyekkel és szenvedésekkel beborított élettér. Ez a vagon maga a tárgy és a tartalom, amiről ez a dráma szól: Erdély.

Csurka István - Vasárnapi ​menü
A ​népszerű író legújabb elbeszéléseit és tárcáit adja közre ebben a könyvében; mondhatni: következetesen folytatja a kor és a benne való egzisztálás jellemzővé erősödő tüneteinek, jelenségeinek megfigyelését. Csurka István ezúttal is szenvedélyes intellektussal, fanyar humorral, de egyszersmind szellemes játékossággal igyekszik diagnosztizálni, majd közérzetileg és morálisan is mind megnyugtatóbban gyógyítani vagy legalább mérsékelni mindazt,, amit "betegségnek" lát és érzékel.

Csurka István - Egy ​fogadó lelkivilága
E ​kötet válogatott novelláiban is csupa köznapi eseményt és figurát sorakoztat föl. Gátlástalan, lányok kedvence egyetemistát, bölcselkedő, monologizáló részegeket, egy fogadót a vasárnapi lóversenyen, utcaseprőket a járdaszegély mellől, mozi előtt ácsorgó jegyüzért, filmírót vagy az 1952-ben éppen férfivá érő főiskolásokat, az élettel, a szerelemmel ismerkedő fiatalokat, életük köznapi pillanataiban. De e pillanatok embert próbálók, magatartást, életformát megmérők. Csurka minden hőséről tud valami meglepőt, egyedien emberit mondani a rá olyannyira jellemző, gyöngéden fölényes és bölcsen megértő iróniával.

Csurka István - Kint ​az életben
Sokarcú, ​színes mű Csurka István új novelláskötete. Ahány írás, szinte annyi műfaji megoldás: rajz, jellemkép, hangulatkép, tárcanovella, nagyobb lélegzetű elbeszélés....

Csurka István - Sas József - Molnár Margit - Tévékönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csurka István - Két ​dráma
Csurka ​tud újítani. A hatodik koporsó kizárólag az igazságot grabancon ragadó, és pardont nem ismerve kimondó, a magyarságot féltő szellemiségében - de ezekben nagyon! - tekinthető korábbi színművei kései utódjának.

Csurka István - Házmestersirató
Drámák ​- színművek A 70-80-as évek legismertebb színpadi szerzőjének színműveit fogja egybe ez a könyv, tökéletes képet adva annak az időszaknak a gondolkodásáról.

Csurka István - A ​ló is ember
Csurka ​István válogatott írásai. _Tartalom:_ Álom Kényszerképzet Egy tenyérjós telefonjai Létezés-technika Az idő vasfoga Memento Ecce Homo A statiszták nevében Beszélgetés az eszpresszó sarkában Valutáink A ló is ember Antropológia Mi újság Pesten? A két reumás Az utolsó cím

Csurka István - Kettes ​kolbász
A ​Magyar Nemzet vasárnapi számaiban – immár esztendők óta – kéthetente, ismétlődő szabályossággal találkozik az olvasó Csurka István tárcáival, melyekben a _Nász és a pofon_ novellistája, de éppilyen joggal azt is mondhatnánk: a _Házmestersirató_ darabírója fejti ki cseppet sem szabályos és semmiképpen sem vasárnapi malasztot árasztó megfigyeléseit, tűnődéseit embertársainak (mindannyiunknak) a hetvenes éveknek (hétköznapjainknak) és a divatos koreszméknek kisebb-nagyobb tragikomédiáiról. A pesti köznyelvi humor nyersanyagából és észjárásából bőségesen merítve beszél az emberi világ utcáin, villamoson, magánlakásokban, lóversenypályán, kávéházban, zöldségesstandok előtt és földön, vízen, levegőben megnyilatkozó – folyton jelenlevő – abszurditásairól, amit mi, olvasók, fásultságunk folytán már nem is veszünk észre, vagy azért nem mert mi magunk is nyakig benne vagyunk. Ugyanaz a hang és szemlélet jellemzi tehát ezeket a tárcákat, amelyek novelláiból és színdarabjaiból ismerünk, mert a köznapi valóság jelenségeinek a leírása közben, legyen az a hentespultokon vég nélkül kígyózó s kötetcímadó "Kettes kolbász" vagy az üvegvisszaváltás mechanizmusának életszülte groteszkje vagy a hetvenes évek uralkodó tudathasadásainak és önbecsapásainak a felsorolása és elemzése, Csurka István ugyanúgy az író-tollát használja, mint azok a nagy mesterek – Ady, Krúdy, Kosztolányi vagy Móricz – akik ezt az eredetileg tiszavirágéletű rotációs papírra nyomott műfaj munkásságukkal halhatatlanná tették.

Csurka István - Dagonyázás
Csurka ​István újabb regényének hőse, a tehetséges, karrierista, "nagymenő" mérnök, aki a nagy társadalmi kompromisszumok között a maga kis különbékéit is megkötötte, nyugati kiküldetéséből azzal tér vissza, hogy véget vet eddigi "dagonyázásának": kicsinyes nőügyei és idegesítő megalkuvásai helyett a tiszta, munkának szentelt életet választja. Ám a sorsfordítónak, megtisztítónak szánt napon az egymásba fonódó ellentmondások, az összekuszálódó szálak és a feloldhatatlanul őrlő mindennapi konfliktusok - ahogy fellobbantják, úgy vezetik le a főhős indulatait, parodizálják őszinte elhatározásait, őt magát pedig visszakényszerítik a meghaladni vágyott, unt és utált keretek közé. Csurka István bravúros írói dramaturgiával, újszerű kompozícióival és bölcs iróniával varázsolja elénk hőseit.

Csurka István - Színleírás
Ebben ​az új könyvében ismét tárcákkal és elbeszélésekkel jelentkezik Csurka István. A tárcák játékosan kezelhető ötletekkel és megoldásokkal, szórakoztatva, könnyedén cipelik témájuk nemegyszer igen nagy súlyát, közérdekű komolyságát: és teszik ezt nemcsak szellemesen, hanem a régi "kávéházi irodalom" megejtő kedélyével is. Az elbeszélésekben mindenekelőtt két dolog izgatja és érdekli Csurka Istvánt. Az egyik: a valóság lehetőségei, pontosabban: az adott realitás számtalanul sok fikciója, a másik pedig a lehetőségek megvalósulásra várása, máskor meg keserű kudarcba fulladása vagy kiüresedése. Mindezek ábrázolásában és értelmezésében sok új helyzetet, konfliktust, érzelmi és gondolati átrendeződést, illetve átértékelődést tár fel a szerző.

Csurka István - Néhány ​gondolat
Amikor ​1987 szeptemberében a Lakiteleki Nyilatkozat elfogadásával útjára indult a Magyar Demokrata Fórum, senki nem gondolt, s józan ésszel nem is gondolhatott gyökeres és rövid idő múlva bekövetkező rendszerváltozásra. Összefüggő egész volt a szovjet világrendszer. A történelem e szörnyetegének a testét ugyan gennyes sebek borították, és arcán már kivet a halálveríték, de senki nem tudhatta sem abban a sátorban, se másutt, hogy a haláltusa meddig fog tartani. Különösen az nem volt világos, hogy a Nyugat és annak vezető hatalma, az USA sietteti-e ezt az összeomlást, vagy pedig megriadva a Szovjetunió ellenőrző fedélzetének beroggyanásából következő nukleáris és politikai kockázatoktól, valami mentőmozdulatra szánja el magát. A rendszer "reformerőinek", Gorbacsovnak és körének támogatása ez utóbbi feltételezést látszottak igazolni.

Csurka István - Hamis ​tanú és más regények
Ez ​a hat regényt tartalmazó kötet Csurka István szinte teljes alkotói pályáját átíveli az 1959-ben írt Hamis tanútól az 1985-ben írt Dagonyázásig. A kötet első darabja, a Hamis tanú 1954-55-ben játszódó történet. Főhőse, akit a főiskola után egy kis baranyai faluba helyeznek tanítónak, csalódik, mert a fővárosba kívánkozott. Ha azonban már itt van, megpróbál berendezkedni, és rövid idő múlva igazgató lesz. Élethelyzete jó lehetőség arra, hogy az író bemutassa a kor jellegzetes falusi életét; a kemény hangú, de jószívű párttitkárt, az elfoglalt állatorvost az unatkozó feleségével, a harácsoló kulákot, és a hatalom hátán felkapaszkodó svihákot. A Moór és Paál című regény a háború előtt született generáció 1956 utáni életéről szól. Moór, az ügyeskedő kereskedő és Paál, a kommunista középkáder a történet két főszereplője. Ellenségek, mert Moór elárulta Paált a háborúban, Paál pedig később a lakásosztály vezetőjeként nem utalt ki lakást Moórnak. A regény tanulságát Moór fia - az 1956 után kijózanodott értelmiségi mondja ki: Én tárgyilagos és kiegyensúlyozott vagyok. Nem akarom megismételni apám keserves, értelmetlen életét. De ez a kiegyensúlyozottság együtt jár érzelmi kiüresedéssel is. Ez a figurája későbbi írásaiban is megjelenik, például a kötetzáró Dagonyázásban, ahol a főhős jellemét így összegzi: Az igazgatóhelyettesi széket pártonkívüliként elfogadtad azzal, hogy szaktudásod, kiváló képességeid fejében jár ez neked. A Nehézfiú groteszk fricskák gyűjteménye a 80-as évek társadalmának mindennapi életéről: a várudvar fennköltsége és a paprikás krumpli illatának hétköznapisága; a gőzfürdőbe igyekvő, idegbénulásos ember furfangja; az exkluzív üdülő vidéki vendégei; a riportokat adó Nagy Koldus stb. Szokatlan arcát mutatja az író A csodaló című történetében. Igazi romantikus mese ez Kincsemről, a híres lóról, aki lázba hozza a magyar közönséget, olyannyira, hogy Bécs urai már a forradalom kitörésétől félnek. A kard című írás főszereplője attól a lehetőségtől, hogy egy árverésen megvásárolhatja a kardot, amivel Zrínyi és Frangepán fejét vették annak idején, romantikussá válik. A társadalom azonban nem tolerálja a gyanús cselekedetét, amely miatt elveszíti az állását, és végül a kardot egy német házaspár veszi meg potom áron. A regényből, Haumann Péter főszereplésével nagysikerű mozifilmet is készítettek.

Csurka István - A ​kard
Egy ​magyar házaspár nyugati turistaútra utazik. Ausztriában egy árverésen fölfedezik azt a kardot, mellyel valaha Frangepánt és Zrínyi Pétert lefejezték. A turista pénzzé teszi minden "vagyonát": autóját, fényképzőgépét - és megveszi a kardot. Történelemszeretetete nagy bajba sodorja: jön a vám, a gyanúsítgatás... Sok humor és írónia fűszerezi Csurka István kisregényét, melynek társaságában egy másik is megjelenik: A csodaló. Ennek meséje két szálon fut, az első Kincsem történetét és a mai Kincsem napjainkban játszódó viszontagságait ismerhetjük meg. A kétféle szál két kor hangulatát eleveníti fel hitelesen, sok bölcsességel és emberismerettel.

Csurka István - Rákosy Gergely - Így, ​ahogy vagytok!
Nem ​lenne föltétlenül rosszmájúság, ha azt gyanítanánk, hogy a két kitűnő író csak azért írta meg ezt a könyvet, hogy honoráriumát ellóversenyezze. De csak addig, amíg el nem olvassuk munkájukat. Mert Csurkát és Rákosyt valóban a lovak, a lóverseny rajongó szeretete s az aggodalom késztette arra, hogy közös vállalkozásba fogjon. Aggodalom, mert a magyar lóversenysport válságjeleire figyeltek föl, s szemléletüknek, valóságlátásuknak megfelelően szatirikusan, ironikusan mondják el tapasztalataikat. Szent elhatározással csak a lóversenysportról akartak írni, riportot, élménybeszámolót, tanulmányt, szociográfiát, ehelyett azonban mindennapjaink nem egy komikus ellentmondást, fonákságát is tollhegyre tűzték. Abból az alapigazságból kiindulva, hogy még a lóversenyt is összefüggéseiben kell megítélni... A szellemes, sziporkázó, gondolatébresztő munka műfajilag is változatos. Esszé, publicisztika, riport, novella, szociográfia, lóanatómia, lóversenytörténet, és mindezt gyilkosan ironikus vagy szókimondóan kritikus vagy hűvösen tárgyilagos vagy lírai hangnemben: ez a sokszínűség ennek a könyvnek a jellemzője, a varázsa és - nem utolsósorban - értéke is.

Csurka István - Vasárnapi ​jegyzetek
___ ​Ezeket a jegyzeteket 1987. végén kezdtem írni Győri Béla felkérésére. Előzőleg oldották fel eltiltásom, de nem keresett meg senki, nem rohantak meg a szerkesztőségek munkaajánlatukkal. Akkor már utána voltunk az első lakitelki Találkozónak és javában szerveztük az MDF-et. Az irodalmiból keményedő politikai küzdelem lett, a hatalom számontartotta minden lépésemet és én is számontartottam azokat az embereket, akik vették a bátorságot, hogy a hallgatólagos rosszallás ellenére -- ami esetenként veszélyesebb lehetett rájuk nézve -- megkerestek. Számot tartottak rám, mint íróra. ___ Mert úgy kezdtem jegyzetírói szereplésem. Noha már politizáltam. ___ Ezt a hangütést soha nem igyekeztem megváltoztatni. Akármennyire is aktuális volt az a kérdés, amelyhez hozzászóltam, az írói megközelítést soha nem adtam, nem adhattam fel. Emiatt sokan megszóltak később. ___ Írásaim, hangom, indulataim sok ellentétes érzelmet váltottak ki. Ennek örülök, mert az volt a célom: írói szóval buzdítani, védeni, nagyobb részvételre és cselekvésre bátorítani azokat, akik a nagyon nehéz esztendőkben is kívül és alul maradtak és ostorozni, leleplezni azokat, akik ugyanennek a küzdelemnek a vámszedői voltak és azok ma is. ___ Azt hiszem, nyugodt lélekkel tárhatom most az olvasó elé ebben a formában is elhangzott gondolataimat, mert így ellenségeim és barátaim egyaránt láthatják, hogy mennyire egyszerű dolog mindez: egy ember él a megszerzett szabadsággal és azt mondja, amit gondol. Ettől egy-egy pillanatra védtelenné válik, de ez a védtelenség erőnek bizonyul később. ____ ___ _Csurka István_

Csurka István - Amerikai ​cigaretta
Csurka ​István három színművét, öt hangjátékát és egy tévéjátékát tartalmazza ez a kötet; azokat a darabokat, amelyekben a legfrappánsabban érvényesül Csurka István fanyar-groteszk humora, iróniája, bravúros dramaturgiai technikája, szenvedélyessége - és vívódása. Mert valójában vívódó író ő, aki - igen egyénien - mindig paradox helyzetet teremt: sziporkázó szellemességgel és könnyedséggel fejezi ki azt, amit mélységesen drámainak, bonyolultnak, alapvetően fontosnak lát és érez. Két téma izgatja-ingerli elsősorban. Az egyik: a valóság lehetőségei; pontosabban: a meglevő és megmásíthatatlannak látszó realitás beláthatatlanul sok fikciója, a számtalan "ha", ami talán éppen olyan valóság lehetne, mint az, ami adva van; úgy is mondhatnók: a jobb lehetőségek megvalósulásának a várása, az erre való készség és igény. A másik: a minduntalan felbukkanó egzisztenciális, erkölcsi, magatartásbeli és szemléleti ellentétek, melyek szorosan összefonódnak a társadalom sokszor nyugtalanító tünetekkel is járó átrendeződésével, újszerű rétegeződésével. Az író szuggesztíven küzd ezekkel a tünetekkel, melyek hamis látszatokat és képzeteket keltenek az emberekben. Természetes és tiszta életet akar kiverekedni, komolyat és jelentékenyet. Ahogyan a Versenynap-ban írja: "Csapó: Elég! És ha nem hagyják, hogy vérre menjen? Az ember szeretné, az ember beleadna mindent. A vérét. De nem kell a vére. (Átmenet nélkül.) Gyerünk, Lehoczki! Gyerünk, Ballada! (Ugyanúgy.) Itt nincsenek tilalmi táblák, itt vérre is mehet, csak akarni kell. Akarj te is, Lehoczki! (Már nagyon bízik, a lova nyerőnek látszik.) Mert, gondolom, abban megegyezhetünk, hogy az embernek kell legalább egy olyan tevékenységének lennie az életben, amelyik vérre megy..."

Csurka István - Ki ​lesz a bálanya?
KI ​LESZ A BÁLANYA? Juhász Biztos. Elment, megiszik egy kávét, aztán elkezd alukálni a Luluval, de Lulu többet kér, mint amennyit ő most nyert, vagy amennyit ő gondolt, és nem tudnak megegyezni. Luluval még egyszer sem tudott zöldágra vergődni. Elmegy a gőzfürdőbe, elalszik a vízben, belefullad. Soha nem jön vissza. Miénk lesz a lakás és minden. Jogunk van hozzá, mert kiböjtöltük, egész éjszaka vártunk. (Csók) AZ IDŐ VASFOGA Kenéz (diktál). Színesbőrű Menhely Igazgató Tanácsa USA, New York, Harlem. Mélyen tisztelt uraim! Munkánk iránti érdeklődésük megható, köszönjük. Intéztünk szigorúan materialista alapon működik. Mindenféle metafizikát száműztünk az alkohol elleni küzdelemől. Pont. Kezeltjeink a társadalom minden rétegéből kerülnek ki, és ezeket teljesen azonos bánásmódban részesítjük. Minthogy hazánkban megszűnt az osztálytársadalom, ez számunkra semmi nehézséget nem jelent. Új bekezdés. SZÁJHŐS Dékány Mit mondott? (Elmélázva.) Azt mondta, hogy én most már újra teljes értékű állampolgár vagyok. Bízik bennem. (A csontvázhoz megy, felemeli.) Nem teszlek ki többé a lichthofba. (Nem válok meg tőled, Lajcsi. (Magához emeli.) És most előre, egy új, mindennél hatalmasabb idegösszeomlás felé. DEFICIT "Én nem tudom, meddig, de legalább huszonöt éves koromig nem hazudtam. Hogy mikor válaszoltam először a világ hazugságára hazugsággal, azt sem tudom. Egyszer csak azt éreztem, hogy már sokkal keményebb, szilárdabb, ridegebb a szívem, hogy már nem olyan felháborító az aljasság, nem arcpirító egy hazug szó, egy hiteltelen "szeretlek". "

Csurka István - Mi ​újság Pesten?
Hét ​filmregényt tartalmaz ez a könyv; olyanokat, mint amilyen például a Hét tonna dollár, a Mi újság Pesten? vagy A ló is ember. Mindegyikük maradandó és népszerű munka; változatlan elevenséggel érvényesül bennük Csurka István fanyar-groteszk humora, okos iróniája, találó és frappáns helyzetteremtése. És nem vesztett elevenségéből az sem, amit az író mélységesen drámainak, bonyolultnak lát és érez a filmregényekben. Elsősorban a minduntalan felbukkanó szemléleti és magatartásbeli "furcsaságokat" vagy éppenséggel ellentéteket, melyek szorosan összefonódnak a társadalom nemegyszer nyugtalanító tünetekkel járó átrendeződésével, újszerű rétegződésével.

Csurka István - Nász ​és pofon
Első ​megjelent írása, a Nász és pofon vihart kavart. Ma a válogatott kötet az "inkriminált" elbeszélés címét viseli. Írói rangját - az elfogulatlan olvasó számára - éppen agyontámadott művei bizonyították: a Nász és pofon groteszk drámája, a Százötös mellék csípős szatírái, feledhetetlen hangulatú és erős intellektuális töltésű novellái. Az idő, amelynek - mint tudjuk - vasfoga van, Csurkát igazolta. Kritikusai ellentétekkel jellemzik: látszólag közömbös, "blazirt", mégis harsányan nevettető, fantasztikus kitalálásaiban is megrendítően realista, komoly játékos, fanyar humorista.

Csurka István - Vizsgák ​és fegyelmik
Csurka ​István egyike legérdekesebb és legnépszerűbb drámaíróinknak. Újabb könyvében drámát, rendhagyó komédiát és hangjátékokat gyűjtött egybe: olyan darabokat, amelyekben ezúttal is igen frappánsan érvényesül a szerző groteszk humora, iróniája, remek dramaturgiai technikája, szenvedélyessége - és valójában író ö, aki mindig paradox helyzetet teremt: megragadó szellemességgel és könnyedséggel fejezi ki azt, amit mélységesen drámainak, bonyolultnak lát és érez_ Két téma izgatja-ingerli elsősorban Az egyik: a valóság lehetőségei: más szóval: a megmásíthatatlannak látszó realitás számtalanul sok fikciója, a rengeteg "ha", ami talán éppen olyan valósággá válhatnék, mint az, ami adva úgy is mondhatnók; az igazi lehetőségek megvalósulásának az erre való igény és cselekvés A másik: a minduntalan felbukkanó egzisztenciális, erkölcsi, magatartásbeli és szemléleti ellentétek, melyek szorosan összefonódnak a társadalom sokszor válságtünetekkel járó átrendeződésével, újszerű Az író szuggesztíven és szívósan küzd darabjaiban ezekkel a tünetekkel és jelenségekkel: mind tartalmilag, mind pedig esztétikailag is komoly eredménnyel.

Csurka István - Új ​magyar önépítés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csurka István - Moór ​és Paál
- ​Egy kis vizet? - ajánlkozott. Paál elutasította, s feküdt mozdulatlanul. Moór is visszafeküdt megnyugodva. Az volt számára a megnyugtató, hogy Paál nem ismerte fel mint lakáskérelmezőt. Nehéz lett volna letagadnia a kárörvendést, ha felismeri. Meg volna pecsételve a sorsa. - A baj mi? - kérdezte lefekvés után szakértői színezettel a hangjában. - Idegösszeomlás. - Az enyém roppanás.

Csurka István - A ​mélység vándora I-II.
Elbeszélések, ​tárcák, karcolatok I-II. E két kötet írásait a főcímként évszámmal megjelölt kötetekből válogattuk, az utolsó kivételével, melyet a Magyar Fórum c. hetilap közölt először.

Csurka István - Hamis ​tanú
Csurka ​Istvánnak ez a korai regénye, mely 1959-ben jelent meg először, napjainkig sem vesztette el hatását és jelentőségét. Olyan dilemmát ábrázol a főszereplő, Bojtor László és a környezete, egy dunántúli falu révén, amelyre ma is fogékonyak vagyunk, amelyen ma is elgondolkodunk: a hova- és a mihez tartozás dilemmáját. A parasztszármazású Bojtor László, akiből értelmiségi, de falura "száműzött" értelmiségi, tanító lett, nem tudja megmagyarázni magának, nem tud válaszolni gyötrő kérdésére: "ki vagyok én?", és emiatt képtelen végleg lekötni magát valami mellé. "Azt mondom, paraszt vagyok, és városba repülnék, a szívem ezt a világot imádja, és a másik után vágyik...a modernség után". Az ellentmondó szándékoktól megoldhatatlannak látszó önmeghatározást elemzi pontos, és árnyalt lélekrajzzal Csurka István.