Ajax-loader

Magyar Zoltán könyvei a rukkolán


Magyar Zoltán - Koppàny
Ezer esztendeje annak, hogy a Veszprèm környèki ütközetben Magyarorszàg keresztèny fele döntő győzelmet aratott a pogànysàghoz húzó rèsz felett. A polgàrhàborúban az orszàg jövője volt a tèt.

Magyar Zoltán - Torna megyei népmondák
Torna megye, e manapság felerészt Magyarországhoz, felerészt Szlovákiához tartozó kistáj valaha a történeti Magyarország legkisebb vármegyéje volt. Ez az északi magyar nyelvterületen belül markánsan körülhatárolható etnikus régió a legutóbbi időkig alig volt jelen a köztudatban, mi több: a néprajzi kutatás sem vett igazán tudomást róla. Folklórja pedig - Vargyas Lajos áji népdalmonográfiájától eltekintve - máig is terra incognita. Pedig az itt élő nép olyan kiterjedt, sokszínű és máig élő folklór-hagyományt teremtett s őrzött meg, mint amihez fogható a Kárpát-medencében másutt már talán nem is található. E hagyományok egy virulens szeletét - a mondai örökséget - mutatja be e sorozatindító kötet, műfaji monográfiát s egyben az utóbbi évek gyűjtéseinek reprezentatív válogatását.

Magyar Zoltán - Tetűbőr ​belezna
Az ​Erdélyi Mezőség északi részén fekvő Árpád-kori Ördöngösfüzes három mesemondójától - Daruka Ilona, Hideg Anna és Kisláposi András - származó meséit gyűjtötte össze, válogatta ki, látta el bevezető tanulmánnyal és rendezte sajtó alá a szerző. Tette ezt oly módon, hogy igyekezett megőrizni a mesélőkre és a helyre jellemző tájnyelvi ízeket, ezáltal a történetek is elevenebben, szemléletesebben hatnak, s a félig-meddig alámerült néprajzi tájegység, a néhai Mezőség is élettel telik meg.

Magyar Zoltán - Szent ​Márton - Pannónia védőszentje
Magyar ​Zoltán monográfiája a honi Szent Márton tisztelet évszázadait tekinti át és foglalja össze a vonatkozó kultúrtörténeti hagyományok teljességre törekvő bemutatásával: Szent Márton alakját, a születési helyével kapcsolatos tradíciókat, középkori kultuszát, főbb művészeti emlékeit, nem utolsósorban pedig a Szent Márton napjához és alakjához fűződő gazdag és változatos néprajzi hagyományokat.

Magyar Zoltán - A ​történelem vonzásában
A ​történeti s nemzeti tudatnak, a magyar kultúrának és gyönyörű nyelvünknek hatalmas ereje van a megmaradásban, ha ennek érdekében tesszük azt, amit tenni kell. Akarni kell megmaradni. Ha egy zsidó ember meg tud egyedül is maradni annak, ami, a világ bármelyik részén, akkor mi miért nem tudnánk ugyanezt tenni? Kézenfekvő példám a bukovinai székelyek elszánt akarata magyarságuk megtartására: nem voltak hajlandók beolvadni, kitartottak, majd hazajöttek, és ahol a hazában letelepedtek, még ha időközben más országhoz is csatolták azt, megtartották mindmáig önazonosságukat. Szóval vannak példák és lehetőségek, és ezt is tudatosítani kellene. Ezeket a fiataloknak el lehet ugyan mondani, de azt is érezniük és tudniuk kell, hogy miért érdemes magyarnak maradni. Hogy a kultúránk, az éltetőnk milyen gazdag, értékes és a miénk, nem kell másokéval élnünk.

Magyar Zoltán - "Keresztény ​lovagoknak oszlopa"
E ​könyv második - önálló része annak a kultúrtörténeti trilógiának, amely a magyar középkor, a magyar kultúrtörténet meghatározó alakjain keresztül, a velük kapcsolatos hagyománykör egészének feltérképezésére és bemutatására vállalkozik. A Szent Istvánról szóló, közelmúltban megjelent munka után egy azzal több ponton érintkező, jellegében is rokon, ám mégis markánsan különböző monográfiát vehet kézbe az olvasó: a Szent László-hagyományok eleddig hiányzó összefoglalását. E tudósi alapossággal és stiláris érzékenységgel, olvasmányosan megírt munka tematikus sorrendben tekinti át a Szent László hagyománykör főbb rétegeit: László történelmi vonatkozásait, középkori kultuszát, a szent király művészeti ábrázolásait. Több fejezet is foglalkozik a magyar kultúrhagyomány egyik legsajátosabb örökségével: a király kerlési kalandját ábrázoló falképciklusok történeti, művészettörténeti és nem utolsósorban néprajzi vonatkozásaival. Ezek során az eddigi kutatások számos új adattal is kiegészülnek, a folklór-párhuzamok vizsgálatával pedig a szerző mintegy a magyarság „tudatalattijába" hatolva mutatja be a honfoglalás előtti, pogány kori tradíciók és hitvilág továbbélését legnépszerűbb keresztény szentünk legendájában. A könyvet a király újabb kori népi hagyományvilágát, valamint alakjának irodalmi előfordulásait áttekintő, önmagában is figyelemre méltó két fejezet zárja. Külön erénye a kötetnek a szöveg értelmezését segítő számos térkép és táblázat, továbbá a párját ritkítóan gazdag képanyag: mintegy 130 rajz, metszet, fényképfelvétel színesíti.

Magyar Zoltán - Erdőháti ​népmondák
Magyar ​Zoltán könyve egy elfeledett erdélyi tájegységet, a Kolozsvár és Dés között elterülő Erdélyi-Erdőhát vidékét hozza vissza a köztudatba. Mondakötete a megfogyatkozott népességű szórványvidék szájhagyományozott népköltészeti örökségét mutatja be monografikus igénnyel.

Magyar Zoltán - A ​híres Báthoriak
A ​magyar történelemben fényes múltat magáénak tudható Báthori család már Mohács előtt is egyike volt az ország legjelenősebb főúri dinasztiáinak. Az Árpádok óta folyamatosan jelentős tisztségeket töltöttek be, s a mitikus ködbe vesző, legendás hírű családőseikhez méltóan, már a 15. századtól részt vállaltak a török ellenes küzdelmekben. Többnyire művelt, széles látókörű és kellőképpen ambiciózus főnemesekről lévén szó, nemcsak a történelem lapjain hagytak nyomot, hanem részben máig fennmaradt építmények, kegyúri donációk sora is rájuk emlékeztet. Ez a kötet a Báthori család legismertebb alakjaihoz fűződő hagyományokat tekinti át: mondákat, legendákat, rémhíreket, búcsújáró hagyományokat szinte a napjainkig. Ilyen változatos hagyománykörök sarjadtak a család címere és félig-meddig mitikus, sárkányölő hírű ősei körül, a lengyel királlyá megválasztott erdélyi fejedelem, Báthori István és unokaöccse, Báthori András alakja körül. Hasonlóképpen gazdag hagyománykör övezi Báthori Gábor erdélyi fejedelem nevezetes tetteit, és a család két hírhedt nőalakját, akik közül Anna nevét idővel bűbájos híre, míg Erzsébetét a világhírűvé vált horrorisztikus történetek tették nevezetessé.

Magyar Zoltán - Emléknyi ​sejtelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Zoltán - Mátyás ​király narratív hagyományköre
A ​Mátyás királyról szóló hagyománykör egyike kulturális örökségünk legimpozánsabb folklórtradícióinak. A magyar folklórban általánosan elterjedt, abba mélyen beágyazódott epikus hagyományanyag, amely szinte egyedüliként nemzetközi is, hiszen a szomszédos népek kulturális emlékezetének szintén része. A magyar reneszánsz uralkodó alakját mesék, mondák, anekdoták, példázatok, szólások, dalok, balladák örökítik meg, minden más történeti hőst felülmúló adatgazdagságban és tematikai változatosságban.

Magyar Zoltán - Varga Norbert - Amikor ​még szűk vót a világ...
Magyar ​Zoltán és Varga Norbert munkája a palócföldi szövegfolklór első, egy adott tájegység teljes vonatkozó műfaji hagyományát bemutató mondakötete, mely a palóc régió egy eddig jóformán ismeretlen belső tájegységének, Fülek vidékének néprajzi vizsgálatát tűzte ki céljául. Fülek vidéke a felföldi magyar néprajzi tájak egyike, mégis, még a könyvtárnyi irodalommal bíró – csaknem kétszáz éves múltra visszatekintő – Palócföld-kutatás is alig érintette, így e tájegység mindmáig a magyar népi kultúra vizsgálatában egyfajta „fehér foltot” jelent. Főként e tudományos tartozás által motiválva, Magyar Zoltán és Varga Norbert legújabb munkájában, Fülek vidéke táj-történeti bemutatása, etnikai jellemzőinek és kutatástörténetének összegzése mellett, a mondák és hiedelmek széles repertoárját tárja az olvasó elé, mely tipológiai gazdagsága, a tájnyelvet hűen tükröző ízessége, valamint a vidék hitvilágának és hiedelemrendszerének számos archaizmusát megjelenítő narratívája kapcsán széles körben .gyelmet érdemlő olvasmánynak ígérkezik. A kötetben olvasható 775 folklóralkotás szövegét jegyzetek és mutatók teszik kézikönyvként is használhatóvá, míg a tájegységet illusztráló képmelléklet e sokszínű és imponálóan gazdag népköltészeti örökség őrzőinek állít emléket, hogy lehetőleg minél komplexebben érzékeltesse: milyen volt a Fülek vidéki magyar falvak szájhagyományozó népi műveltsége, akkor, amikor még szűk vót a világ.

Magyar Zoltán - Nőrablás, ​lányszöktetés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Zoltán - Magyar ​népköltészeti gyűjtés 2.
Magyar ​Zoltán könyve a Documentatio Folkloristica címmel 2015-ben indult kiadványsorozat második köteteként a szerző eddig még publikálatlan mondagyűjtéseit teszi hozzáférhetővé. Mindazokat az utóbbi két és fél évtizedben felszínre került folklóralkotásokat, mely gyűjtések bár nem voltak monografikus igényűek, ám egy-egy kisebb tájegység vagy település mondahagyományáról szemléletes képet nyújtanak, összességében pedig olyan antológiaszerű válogatásként hatnak, amely e prózaepikai műfaj tekintetében az egész Kárpát-medencét lefedi és illusztrálja – a Nyugat-Dunántúltól Gyimesig, a Szerémségtől a Tornai-karsztvidékig, a Dunakanyartól Észak-Erdélyig, Kárpátaljától a Székelyföldig. A népköltészeti gyűjtemény részeként közölt 1920 folklórszöveg, valamint a történetmondói arcéleket vizuálisan is felvillantó kép-melléklet egy a szinte szemünk előtt alámerülő tradicionális világról szóló és még empirikusan is megtapasztalt híradás, a magyar kulturális örökség integráns része. MAGYAR ZOLTÁN (1967) az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Eddig 87 önálló kötete és közel kétszáz egyéb tanulmánya jelent meg magyar és idegen nyelven. Magyarországon kívül tíz országban végzett néprajzi terepmunkát. Alapító szerkesztője a Magyar Népköltészet Tára, a Documentatio Folkloristica és a Documentatio Epica című szövegfolklorisztikai könyvsorozatoknak. 2011 óta a Néprajztudományi Intézet évkönyvének (Ethno-Lore) szerkesztője. Fő kutatási területei: folklórszövegek tudományos rendszerezése, történeti mondák, magyar néphit és szentkultusz, mesemondók repertoárja.

Magyar Zoltán - Szilágysági ​dekameron
A ​történeti Erdély és Partium határán fekvő Szilágyság közel hatvan magyarlakta települése közül a legismertebbek egyike a Tövishát szívében található Szilágysámson. Különleges, sokszínű, archaikus folklórja, szőlőhegye, hangulatos pincesora és finom borai teszik e falut tájegységszerte nevezetessé. Magyar Zoltán e hagyományőrző település tréfás népi elbeszélésrepertoárját gyűjtötte össze a teljesség igényével. A kötetben 640 különböző műfajú tréfás történet olvasható: hazugságmesék, tréfás mesék, rátótiádák, anekdoták, adomák, viccek és igaz történetek - az utóbbi száz évben e településen és környékén javarészt valóban megtörtént esetek. A folklórgyűjtemény tematikailag is rendkívül változatos: az általánosan elterjedt zsánerfigurákról (papok, cigányok, csendőrök, fináncok stb.) szóló történeteken kívül a helyi szájhagyományban népes szövegcsokor örökíti meg a pajzán eseteket, a túlzott italozás következményeit, egy-egy szállóigévé vált helyi mondás eredetét, derűvel és öniróniával átszőve a mindennapi élet nehézségeit is. A szövegkorpuszt a szilágysámsoni tréfás népi elbeszéléseket tágabb kontextusba helyező, a helyi adomázási alkalmakat és tréfamestereket bemutató tanulmány, valamint a folklórgyűjtések hangulatába is betekintést engedő képmelléklet egészíti ki.

Magyar Zoltán - A ​magyar népi kultúra régiói 2.
A ​kötet bemutatja a népi kultúra regionális tagolódását a teljes magyar nyelvterületen: a Felső-Őrségtől Moldváig és a Szepességtől az al-dunai székelyekig.

Magyar Zoltán - Népmondák ​a Kis-Küküllő mentén
A ​Kis-Küküllő-mente a néprajzosok által alig kutatott tájegység. Jószerével ismeretlen a népzenéje, táncai, ismeretlen a népi hitvilága. Népköltészetéről is alig tudunk valamicskét, noha Erdély magyarok által legkorábban benépesített vidékei közé tartozik. A kötet a szerző által összegyűjtött népmondákat igyekszik bemutatni.

Magyar Zoltán - Hunyad ​megyei népmondák
Hunyad ​megye a magyar történelmi emlékezet emblematikus tájegységeinek egyike. Az Árpád-kor óta folyamatosan magyarok lakta vidéken ma már csak szórványok és nyelvszigetek maradtak. A néhány máig életképes magyar közösség népi kultúrájának sokszínűségét bizonyítja e mondagyűjtemény.

Magyar Zoltán - Lüdérc ​vőlegény
A ​gyimesi csángó mondahagyományt összegző gyűjtemény, A csángók mondavilága után új kötetében a szerző egy gyimesi kistáj (Ciherek pataka), illetve egy ottani jeles hagyományőrző szöveg-folklór repertoárját, mondáit és meséit tárja az olvasók elé. E könyv megjeleníti mindazt, ami e Keleti-Kárpátok közt rejtőző tájegységre és népi kultúrájára Gyimesfelsőlokon kívül is jellemző: a genius locit, a tájnyelvi ízeket, a párját ritkítóan egyéni hangú népi képzeletet, a XX. század végéig szervesen továbbélő középkorias tónusú hiedelemrendszert, és nem utolsósorban azt a legutóbbi időkig a maga természetes közegében működő elbeszéléshagyományt, amelynek a könyvben olvasható történetfüzér egy kicsiny, ám színes és szemléletes szelete.

Magyar Zoltán - Az ​Árpád-ház szentjei
Európa ​népei között a koraközépkor századai tükrében az íreken kívül a magyar művelődéstörténet örökíti meg a legtöbb olyan történelmi alakot, akit az egyház idővel a szentek, boldog emlékezetű személyek sorába emelt. Annyiban pedig egyenesen egyedülálló a magyar kultúrhagyomány, hogy közülük is mintegy tucatnyi személy ugyanannak a királyi dinasztiának, az Árpád-háznak a leszármazottjaként vált ismertté határokon innen és túl. Kultuszuk és a kultusszal összefüggő kulturális hagyományok (vallástörténet, művészettörténet, folklór) ismerete nélkül a magyar kulturális örökség jelentős része máig is szinte értelmezhetetlen lenne. E hagyományok eddigi legreprezentatívabb összefoglalása Magyar Zoltán műve, olyan kézikönyv, amelynek minden magyar olvasó könyvespolcán ott a helye.

Magyar Zoltán - Szent ​György a magyar kultúrtörténetben
SZENT ​GYÖRGY ALAKJA közel másfél évezreden át a hit diadalmas hőseként, győzhetetlen katonájaként és emberi példaként mint a légiónyi katonaszent egyike, igen fényes karriert futott be. Nyilvánvalóan a jelképes szférába vezet el a sárkányölés, a sárkányölő hős archetípusa is, mely ismeretes volt a Távol-Keleten Kínában és Japánban, és természetesen az eurázsiai népek folklórjában is. A sárkányölő hős személyében a Nap, a Hold, a Tavasz az, amely legyőzi a sárkány megszemélyesítette legfőbb rosszat, a Telet. Idővel aztán ez a kép némileg egyszerűsödött, s a mitikus ellenfél sárkánnyá, szörnyeteggé, mesei figurává vált. A magyar népköltészet máig is híven őrzi a György-legenda szinte valamennyi elemét, bár név szerint a szent lovaggal már csak ritkán találkozunk benne. György központi bizánci kultuszával magyarázható, hogy alakja a magyarországi délszlávok folklórjában lelhető fel talán a legelevenebben. A magyar változatok természetesen inkább a sárkányviadalra koncentrálnak, s elbeszélésében - mint ősforrásra - a Legenda Aurea szövegére vezethetők vissza. Szent György lovag históriája előkelő helyen szerepelt az elmúlt századok népi mesélőinek repertoárjában. Nagyszámú és a képzőművészet szinte minden ágára kiterjedő ábrázolása pedig csak erősítette e hagyományokat. S míg kultusza fokozatosan elszürkült, képi megjelenítései lassanként kikoptak a szakrális szférából, a néphagyomány a lovagszent emlékét, a sárkányviadal történetét középkori színességében, elevenségében tartotta fenn.

Magyar Zoltán - A ​herencsényi mesemondó
A ​sorozat negyedik köteteként egy 2002-ben "A népművészet mestere" címmel kitüntetett palócföldi mesemondó teljes szövegfolklórrepertoárját adja közre. Sok tekintetben különleges, archaikus folklóranyagot, amely nem csupán egy személy, illetve egy adott település (Herencsény), hanem az egész tájegység vonatkozó folklórját képviseli. A nemzetközi folklorisztikában a magyar népmese-kutatás mutatta fel a legtöbb olyan népi egyéniséget, akinek tudásanyaga néprajzi kötetekben is napvilágot látott. E hagyományba illeszkedik Magyar Zoltán gyűjteménye is, azzal a nem elhanyagolható momentummal egyetemben, hogy a kötet adatközlője a legutolsó tradicionális mesemondók egyike, és az általa elmondott népköltészeti alkotások száma is kiemelkedően nagy (125 szöveg). E szövegek többsége műfajilag mese, melyek sorában kivált a legendamesék és tréfás elbeszélések aránya meghatározó. Kivált a tréfás mesék sorában találni igen sok, folklorisztikailag is kuriózumnak tekinthető népköltészeti alkotást. Gazdag a gyűjteménye a különféle bibliai apokrif történetekben, valamint a műfajilag a mondákhoz közelebb álló helyi kötődésű vallásos tárgyú narratívákban is. A közreadott szövegeket részletes elméleti tanulmány vezeti be, mely kiegészül a szövegek jegyzeteivel, tipológiájával, valamint függelék gyanánt a tájszavak jegyzékével és az északi magyar nyelvterület mesekutatásának bibliográfiájával.

Magyar Zoltán - Romanid
Egy ​műnyelvi könyv elé nem hálás feladat ajánló sorokat írni. A műnyelvtervezetek hosszú sorának a sorsa ugyanis azt bizonyítja, hogy az interlingvisztikának, ennek az új tudományágnak a hajtásai nagyon kevés kivétellel elhervadtak, elsorvadtak. Pedig e tervezetek szerzői tudásuk legjavát adva, azzal a humánus jószándékkal az altruista segíteni akarással törekedtek a meglévő általános igény kielégítésére, hogy használhassanak a köznek, az egész emberiségnek. Ennek ellenére az idegen nyelvi érdeklődés főleg csak az etnikus nyelvek iránt nyilvánul meg, jóllehet e nyelvek tanulása során hihetetlenül nagy mennyiségű szellemi energia megy csaknem fölöslegesen veszendőbe.

Magyar Zoltán - Szent ​Imre - A liliomos herceg
A ​monográfia folklorista-művelődéstörténész szerzője, hasonlóképpen a többi Árpád-házi szentről szóló kötetéhez, a vonatkozó kultúrhagyomány átfogó ismertetésére vállalkozik. Szent Imre korának, történelmi alakjának bemutatásán kívül áttekintve a Szent Imre-kultusz ezer évet átívelő művelődéstörténeti vonatkozásait: egyházi és nép tiszteletét, hagiográfiáját, koronként változó ikonográfiáját, folklórhagyományait.

Magyar Zoltán - Az ​Árpád-kori szentek legendái
Európa ​legfiatalabb keresztény állama alig száz évvel a hit általános felvételét követően már szentek egész sorát vonultatta fel. Közülük is igazi hírre-névre és nemzetközi ismertségre az Árpádok nemzetségének királyi sarjai tettek szert: István, a keresztény állam megalapítója és fia, Imre; az 1196-ban szentté avatott László, a "magyar lovagkirály"; valamint a 13. század női szentjei: Erzsébet és Margit, továbbá azok a külhonba férjhez adott Árpád-házi királylányok, akiket új hazájukban öveztek hasonló tisztelettel. Noha királyi származású szentekkel Európa majd minden keresztény nemzete büszkélkedhet, a "szent királyok nemzetségének" ilyen markáns előfordulására Európa más tájain nem, illetve csak kisebb súllyal találni analóg példát. A középkori és újkori magyarság önképének, kultúrájának és kultúrtörténetének ugyanis oly meghatározó része lett a magyar szent királyok, az Árpád-ház szentjeinek kultusza, hogy annak ismerete nélkül a magyar kultúrhagyomány is csak részben érthető - hiszen alakjuk a történeti és egyházi hagyományokon kívül a magyarországi művelődés és művészetek majd minden szegmensébe elhatott, illetve "merült alá" színes és változatos formákban a népi kultúrába, így a legendák világába is.

Magyar Zoltán - Szent ​István a néphagyományban
Bár ​a néprajztudományban általánosan elterjedt nézet szerint Szent István népi hagyományköre mindig is szegényes volt, Magyar Zoltán ebben a kötetben arra világít rá, hogy első királyunk alakja köré ugyan valóban kisebb hagyománykör szerveződött, mint ami néhány más kiemelkedő történelmi személyiségünk (Szent László, Mátyás király, II. Rákóczi Ferenc) kapcsán megfigyelhető, mégis azon kevesek közé tartozik, akinek személyéhez értékes és sokszínű folklórhagyomány társult, amelyben a népköltészet, a hiedelmek és szokások elemei egyaránt megtalálhatók.

Magyar Zoltán - A ​Habsburgok a magyar néphagyományban
Magyar ​Zoltán könyve a Habsburg-ház azon XVIII-XX. századi tagjaival foglalkozik, akik a nemzeti hősökhöz hasonlóan emblematikus alakjaivá váltak a magyar történelemnek - függetlenül attól, hogy formálói, meghatározói, illetve csak mellékszereplői voltak-e annak a történelmi kornak, amelyben éltek. A szerző más korábbi munkáihoz hasonlóan a történelmi szereplőket mikrotörténelmi kontextusban láttatja, betekintést engedve a népi kultúra, a folklór világába. A kötet külön-külön fejezetekben foglalja össze, mutatja be Mária Terézia, II. József, Ferenc József, Erzsébet királyné, Rudolf trónörökös és IV. Károly népi hagyománykörét, a személyükhöz társult monda- és anekdotaköröket, azt a kulturális örökséget, amely sokszínűsége és interetnikus jellege miatt sok tekintetben egyedülálló a Kárpát-medencében

Magyar Zoltán - Erdővidéki ​népmondák
E ​kötet az erdővidéki mondahagyomány első átfogó igényű műfaji regisztere. Sőt, valójában népköltészeti tekintetben is az első, hiszen bár Kriza János és Benedek Elek gyűjteményeiben számottevő erdővidéki folklóralkotás kapott helyet, e korpuszok egésze olyan válogatás, amely nagyobb táji (székelyföldi) keretben értelmezendő, és földrajzilag szűkítő érvénnyel, de ugyanezen megállapítás érvényes a Konsza Samu-féle impozáns népköltészeti adatbázisra is, amely szintén csak kisebb részt tartalmaz erdővidéki anyagot. Csakis e kistáj népköltészeti örökségét reprezentáló mese- vagy balladakötet sem állíttatott még ez idáig össze, a mondai örökség ilyetén közzététele azonban már csak azért is szükségszerűnek tűnt, mert e vidékről már a korábbi folklorisztikai híradások is számos tájspecifikus vonást jeleztek, és ilyen markáns arcélű helyi hagyományréteg már csak a különleges és sok tekintetben egyedülálló földrajzi környezet és a kistáj viszonylagos zártsága miatt is feltételezhető volt. (Magyar Zoltán)

Magyar Zoltán - Szent ​István a magyar kultúrtörténetben
Olyan ​kötetet tart kezében az olvasó, amely nem a már számos szerző tollából megjelent elemzések sorát kívánja szaporítani szent királyunk életével és uralkodásával kapcsolatban, hanem annak a kultúrhagyománynak az összefoglalására vállalkozik, amely Szent István máig elevenen ható emlékéből táplálkozik. Tekintve, hogy a napjaink István-képét alapvetően meghatározó barokk kor Szent István kultuszát elsősorban a Regnum Marianum (Mária országa) gondolatra szűkítette le, a szerző a sokkal többrétű és változatosabb középkori István-kultuszt állította könyvének középpontjába. Feltérképezi első királyunk életével, uralkodásával és a nevéhez fűződő írásokkal (törvényei, Intelmei) foglalkozó történészi, legendaírói és néphagyománybeli elképzeléseket, a szent király képzőművészeti és irodalmi ábrázolásait - a történelmi Magyarország területén ma megtalálható, illetve a források leírása alapján feltételezhető egykori emlékek alapján. Némi kitekintést nyújt arról is, hogy valamikori határainkon túl hogyan élt s él Szent István emlékezete. Térképek segítenek eligazodni a szent királyunk kultuszához fűződő történelmi helyek, templomok, búcsújáróhelyek között. Külön érdekessége a kötetnek, hogy a legendák István-képe mellett a szent király népi mondákból és a népköltészetből kirajzolódó vonásait is igyekszik bemutatni.

Dr. Unger Emil - Magyar Zoltán - Egy ​pesti polgárcsalád története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Magyar Zoltán - Igy ​beszélték Farkasok patakán
A ​gyimesi csángók hiedelemvilága, a világról alkotott képe és népköltészeti hagyományaik bontakoznak ki a gyimesfelsőloki Tankó Fülöp Gyugyu történeteit olvasva. Egyike ő a Gyimesek legeredetibb népi egyéniségeinek, a Népművészet Mestere, akinek mondái, adomái és igaztörténetei elvarázsolnak a gyimesi tájnyelv ízességével.

Magyar Zoltán - A ​Rétiember
Noha ​a történeti Felföldnek nem képezi részét, a szlovákiai magyar néprajzi tájak sorába az egyik legjellegzetesebb, kulturális örökséggel gazdagon átitatott vidék a Bodrogköz északi része. E hármas határon fekvő, három folyó által határolt tájegység közel harminc olyan magyarlakta települést ölel fel, melyek népe többnyire az Árpád-kortól kontinuus, lévén, hogy idáig már a török hódoltság sem ért el. Ez a mezőkkel, ártéri erdőkkel, vadvizekkel még a 20. század első felében is sűrűn tarkított tájegység viszonylagos érintetlenségéből adódóan évszázadokon át képes volt megőrizni a hagyományos népi kultúra számos olyan archaikus szegmenség, amelyre más vidékeken már csak szórványosan akad példa. E kötet a Felső-Bodrogköz szövegfolklór-hagyományait tekinti át monografikus igénnyel, zömmel az utóbbi évek néprajzi gyűjtéseinek a tükrében. A gyűjteményben közreadott 570 folklóralkotás a tájegység népi epikájának eddigi legteljesebb összefoglalása: a történeti mondák népes csoportján át a rendkívül változatos hiedelemmonda-repertoárig, valamint mindazon tréfás tematikájú kisepikai műfajokat is felvonultatva, melyek a Felső-Bodrogközben szintén nagy számban fellelhető adomákban, anekdotakörökben és falucsúfoló történetekben maradtak fenn. A folklórgyűjteményt részletes elemző és a kötet használatát megkönnyítő különféle tudományos mutatók teszik még teljesebbé.

Magyar Zoltán - Népmondák ​a Bekecsalján
A ​szerző, aki már több régió mondavilágát összegyűjtötte és feldolgozta, e könyvében a Nyárád-mente településein, a többnyire idős adatközlőktől származó, a vidék nemzedékről nemzedékre fennmaradt mondáit, történeteit, meséit adja közre, egy átfogó tanulmány kíséretében.

Kollekciók