Ajax-loader

Bíró Yvette könyvei a rukkolán


Bíró Yvette - Siessünk lassan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bíró Yvette - A ​rendetlenség rendje
Bíró ​Yvette új könyve levegősen szerkesztett, mégis míves gonddal megkomponált tanulmánygyűjtemény: a főleg az utóbbi évtized terméséből válogatott írások három ciklust (három tematikus egységet) alkotnak, ám a gondolatmenetek hol egymást támogató, hol pedig egymást ellenpontozó dinamikája révén együttesük jóval több a három tárgykör tartalmainak mechanikus összegződésénél. Először "A Másik Európa" filmjeiről, a bennük kirajzolódó tendenciákról szóló beszámolók, kommentárok olvashatók, mégpedig többnyire sajátos, a nyugati világ közönségéhez forduló pozícióból. A második ciklus a teoretikus tehetségű esszéista észjárásából ad ízelítőt; a történeti, majd teoretikus jellegű tárgykörök után a záróciklus viszont teljes egészében a műelemzéseké; általában nálunk nem vagy kevéssé ismert rendezőkről, alkotásokról esik itt szó, sőt nemcsak filmekről, hanem színházi előadásról , képzőművészeti installációról és egy különös fotós performance-ról is. - A film és mindenkori társadalmi-szellemi környezete iránt érdeklődőknek ajánlható.

Bíró Yvette - A ​hetedik művészet
Századik ​évfordulójához közeledve a hetedik művészet sem kerülte el a tündöklések és hanyatlások korszakait. Sokan a film válságáról, ha nem haláláról beszélnek. Pedig a polgárjogot nyert szerzői film érvényesülése mellett inkább a film médium izgalmas osztódásának vagyunk tanúi, amint televízióval, hirdetéssel, szórakoztató komputer-videójátékkal szövetkezve és hadakozva alkalmazza a nyelv egyre szofisztikáltabb eszközeit. A maga értékeinek pontos számbavételére ma talán nagyobb szükség van, mint valaha. Bíró Yvette, a legendás szaklap, a Filmkultúra egykori szerkesztője, Jancsó-filmek dramaturgja, ma a New York University professzora A film formarnyelve és A film drámaisága című munkáiban - a hetedik művészet sikeréveiben - az elsők között fogalmazta meg a nagykorúvá lett film megújuló nyelvének, drámai szerkezetének adottságait s helyét a művészetek Parthenonjában. Számadása a talentumról, a filmtörténet maradandó példáival illusztrált felfedező kedvű elemzései és kommentárjai generációk számára jelentettek összegzést és eleven stílusú kalauzt a filmművészet tehetségének megértéséhez és legkedvesebb filmjeink élvezetéhez. Agyonolvasott példányaik mára már az antikváriumok polcairól is elfogytak. Ám újbóli megjelentetésüket nemcsak ez indokolja, hiszen bárhogy ítéljük is meg a film mai helyzetét, módosult társadalmi szerepét, a filmírás, a tér-és időformálás érzékletesen kidolgozott módszerei elévülhetetlen vívmányok maradtak.

Bíró Yvette - Futó
Bíró ​Yvette első regénye nem önéletrajz, mert a személyesen megélt és a képzeletbeli események szabadon keverednek benne. Ám a tényeket legtöbbször nem maga a főszereplő teremti? Lehet, hogy hét év vándorlásai hét országon át szükségesek ahhoz, hogy a hiány befogadhatóvá váljék? Bíró Yvette Budapesten született. Esszéista, forgatókönyvíró, a New York University emeritus professzora. Könyvei, tanulmányai magyarul és mintegy tíz más nyelven jelentek meg.

Bíró Yvette - Erich ​von Stroheim
Erich ​von Stroheim (szeptember 22, 1885 - Május 12, 1957) volt osztrák születésű filmsztár a némafilm kezdeteitől, majd megjegyezte mint auteur az ő rendezői munkája

Bíró Yvette - Marie-Geneviéve Ripeau - Egy ​akt felöltöztetése
A ​könyv a világ különböző filmfőiskoláin folytatott műhelymunka tapasztalataira támaszkodva, segítséget nyújt a forgatókönyvírás tanításához. Módszere a klasszikus Sztanyiszlavszkij-féle improvizáció alkalmazásának tekinthető. Szem előtt tartja a vizuális filmgondolkodás alkotó lehetőségeit, kerül minden iskolás szabályrendszert, célja a képzelet felszabadítása. A kötet nemcsak leírást, hanem példákat is tartalmaz: kb. 50 kiválasztott filmsztorit és annak részletes - dramaturgiai, szerkezeti stb. - elemzését.

Bíró Yvette - Időformák
"Nincs ​az időnek egyetlen istene. A mitológia szerint is Kronosz mellett kisebb és nagyobb istenfiak (és istennők) testesítették meg a változás és folytonosság, a gyorsaság és a mérték eszményeit. Az idő lassan építő és gyorsan pusztító hatalma csak egyike az ellentéteknek, amelyeknek alakot adtak. E sokféleség ellenére mégis, "korunk a sebesség démonának adja magát" (Kundera), mely mindenek fölé hatalmasodó érték és bálvány lett. Ezért félő, hogy az ingerellátottság szédítő bőségében és iramában, hírvillanások szenvedélybetegének rabjaivá leszünk, akik türelmetlenül mindig többre vágynak. Könyvemben, kedvenc filmjeink példáján, sietség és elkalandozás lehetőségeire figyelve, arra kívántam emlékeztetni, milyen elfeledett erényei vannak, a mai divatos rohanás-kényszerrel szemben a nyugalmas kifejezésnek. A tünékeny szépség mellett a tűnődés szépségének. Száguldani jó! Elidőzni is jó!"

Bíró Yvette - Nem ​tiltott határátlépések
A ​látványosság társadalmában, amelyben élünk, a mozgó képírás mindenhatósága diadalmas pillanatában nem indokolatlan megkérdezni: pusztán nyereség-e ez az új agresszív térfoglalás, vagy a túl sok látványos ész talán bajjal is jár. A kép metamorfózisa ma eleven valóság. Megszületett és mindent elárasztott a multimédia. Valaha a film mindenevő éhséggel fogadta magába a színház, a képzőművészet és a zene kifejezőeszközeit, hogy a hetedik művészet rangjára emelkedjék. Ma, mintha fordított folyamat tanúi volnánk. Az "időtlen" térművészetek megmozdulása folytán nemcsak a festészet, a szobrászat és a fotó, de az egykor klasszikus színház és tánc, valamint az újabb keletű installáció és performansz is hibrid formákról árulkodik. Nem beszélve a televízió, a videó, a klip és az internet ezernyi játéklehetőségéről. A válaszfalak lerombolása, idegen területek megszállása, eszközeik, módszereik kisajátítása újdonságot ígérő, elfogadott eljárás lett. "Műfajtalankodások", gátlástalan határátlépések korát éljük. A tanulmánykötet, néhány kiemelkedő falromboló példája által Godard, Chris Marker, Agnés Varda, Greenaway, Atom Egoyan és a Dogma 95 digitálisai vagy a távolabbról jött Kiarostami, Won Kar-Wai és Caj Ming-liang műveiben, másfelől viszont Boltanski, Nam June Paik, Bill Viola és Pina Bausch eredetiségére figyelve azt vizsgálja, mi újat hozott a modern technológiák és a multimédia csábítása a képírás és a vizuális érzékenység számára. Bíró Yvette a New York University Gratued Film professzora. New Yorkban és Párizsban él. Könyvei és esszéi több mint fél tucat nyelven jelentek meg.

Bíró Yvette - Profán ​mitológia
A ​film és a mágikus gondolkodás Bíró Yvette úgy lett filmesztétikai könyvek népszerű szerzője, hogy közben egy jottányit sem engedett a minőségből: nemzedékek nőttek fel a film formanyelvéről és dramaturgiájáról írott könyvein. A Profán mitológia új, izgalmas témák felé kalauzolja az olvasót: létezik-e a filmművészetben metafora, szimbólum? Hogyan képes a filmnyelv elvont fogalmak megjelenítésére, hogyan képes kapcsolatba lépni az ember ősi vagy éppen jelenkori mítoszaival, teremt-e önálló, csak reá jellemző mitológiát? A kötetet a filmelmélet egyik klasszikusaként tartják számon szerte a világon.

Bíró Yvette - A ​film formanyelve
Nem ​akartam "filmes" lenni. A bölcsészkaron irodalmat tanultam, és azt hiszem, pusztán a véletlennek köszönhetem, hogy az egyetem elvégzése után a filmgyárba helyeztek. Néhány évig dramaturgként küszködtem a forgatókönyvekkel. Csak az első szerény eredmények után - _Liliomfi, Bakaruhában_ - értettem meg, hogy mi öröme is lehet ennek a nem éppen hálás munkának. Amikor 1957-ben megalakult a Filmtudományi Intézet, szívesen engedtem a hívásnak. Filmtörténettel, esztétikával kezdtem foglalkozni, ha e nagyon fiatal és kialakulatlan tudományágban egyáltalán beszélhetünk a kutatási területek szigorú elhatárolásáról. Cikkeim, kritikáim főleg a _Filmvilág_ban és a különféle irodalmi folyóiratokban, hosszabb tanulmányaim _(A tízéves Talpalatnyi földről, a Filmelemzés módszertani problémáiról a Magyar filmek stíluskérdéseiről, az Avantgarde-ról stb.)_ a Filmtudományi Intézet kiadványaiban jelentek meg. A Szabadegyetemen és a Debreceni Tudományegyetem bölcsészkarán tartok néhány év óta filmtörténeti és esztétikai előadásokat. Ezekből az előadásokból született ez a könyv.

Bíró Yvette - A ​film drámaisága
A ​film különös életközelsége, a rendelkezésére álló sokféle kifejező eszköz nem szünteti meg a film drámaiságát, nem oldja fel a naturalista tükrözésben, mechanikus másolásban, hanem újfajta sűrítési, formálási módszereket követel. Ezeket a módszereket kutatja Bíró Yvette, akinek A film formanyelve című régebbi könyve felkeltette mind a szakemberek, mind a film iránt érdeklődő olvasók figyelmét. Gondolatait sokoldalúan fejti ki, példákkal támasztja alá. A példatárat pedig azokból a filmekből állítja össze, melyeket az olvasó is jól ismer, s így aktív résztvevője lesz a problémák kutatásának.

Kollekciók