Szente Zoltán könyvei a rukkolán

Szente Zoltán - Kormányzás ​a dualizmus korában
Nyugati ​mintájú parlamentáris monarchia volt-e az 1867. évi kiegyezés utáni magyar kormányzati rendszer? Mindazt, ami nem illeszkedett a parlamentáris kormányzás logikájába, sokan a magyar sajátosságoknak igyekeztek tulajdonítani. Ma sincs közmegegyezés arról, hogy modern kori történelmének egyik meghatározó korszakában milyen rendszerben kormányozták az országot. A könyv, a dualizmus kori Magyarország és a korabeli Európa kormányformáiról írt eddigi legátfogóbb elemzés. A szerzőről: Szente Zoltán (1966) a győri Széchenyi István Egyetem tanára, az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.

Szente Zoltán - Bevezetés ​a parlamenti jogba
E ​kötet a parlamenti jog első magyar nyelvű átfogó és rendszeres bemutatása. A magyar országgyűlés működési elveit és szabályait nemzetközi összehasonlításban tárgyalva elemzi a különböző modellek, alternatívák jellegzetességeit és következményeit is. Megkerülhetetlen könyv mindazoknak, akik érteni akarják legfontosabb demokratikus intézményünk működését.

Szente Zoltán - Magyarok ​a Gulag-szigeteken
Magyar ​kényszermunkások és politikai rabok a Szovjetunióban a II. világháború után. - A névsoron kik voltak rajta? - Azok, akiket elvittek, minket. - Az eredeti névsorra miért írták fel magukat? - Volt egy csoportvezető, egy illető, akinél azt megtalálták. Az a valaki elárulta azt az illetőt Tésen, és a süket Gyuri megmutatta azt a papírt, hogy igenis ezek. Ugye fel volt írva a nevünk, hogy ebben a brigádban vagyunk. Aztán jöttek és összeszedtek bennünket. - Mi erre nem is gondoltunk egyen se, mert én is ha itt vagyok, azt mondom a gyereknek, hogy menj a büdös francba, mondd azt, hogy Győrben vagyok, nem megyek föl, nincs hiba, mert a haverom, a Miska, akivel együtt voltunk, annak nem kellett ott tölteni 9 évet, az nem jött el, annak volt esze ahhoz, meg az apjának. Az apja fogságban volt a Miskának, ő már tudta, hogy mi a helyzet, de pillanatnyilag én sem kapcsoltam, hogy mit csináljak. Ugye rosszat nem csináltam, nyugodtan mentem, hát mondom, ebből mi a lócsöcs hiba lehet? Még a Tanácsháztól is le tudtam volna lépni, hát mondom, bent voltak a ruszkik Esztergán. Tulajdonképpen a J. Gyula bácsitól gyüttek, annak az apjától kértek egy borjút, ha ő adott volna egy borjút, akkor mi nem kerültünk volna a GULÁG-ra.

Gárdos-Orosz Fruzsina - Szente Zoltán - Alkotmányozás ​és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szente Zoltán - Európai ​alkotmány- és parlamentarizmustörténet - 1945-2005
A ​könyv a hasonló című kötet folytatásaként Európa alkotmánytörténetét a második világháború végétől egészen napjainkig vezeti tovább. Különlegessége, hogy a hazai és nemzetközi szakirodalomban jelenleg nincs ilyen típusú, az egész korszak európai alkotmánytörténetét átfogó és magyarázó, tudományos igényű mű. A kötet a tárgyalt korszakot több periódusra osztja, a kontinens országainak alkotmányfejlődését külön-külön, illetve régiók szerint mutatja be. Az utolsó rész pedig - egyfajta összefoglalásként - az 1945 utáni európai konstitucionalizmus fő alkotmányos intézményeit tekinti át komparatív módszerrel. Ennek során - amennyire lehetséges, teljességre törekszik; a brit, a német, a francia vagy éppen a szovjet alkotmánytörténet elemzése mellett még az európai törpeállamok alkotmányaival is foglalkozik. A tárgyalás módjából következően nem köz- és nem politikatörténeti munkáról van szó; a legfontosabb történeti események ismertetésére csak annyiban kerül sor, amennyiben az szükséges az alkotmányos intézmények és változások megértéséhez. Az elemzések középpontjában az alkotmányok, illetve az alkotmányos intézmények bemutatása áll.

Mezey Barna - Szente Zoltán - Európai ​parlamentarizmus- és alkotmánytörténet
A ​kötet végigkíséri Európa alkotmánytörténetét a kezdetektől, vagyis a vérségi alapú politikai szerveződésektől a modern parlamentáris demokráciák kifejlődéséig. Ennek során nem csupán a kontinens közjogfejlődésére meghatározó befolyással bíró ún. centrumországok, hanem a "szélső régiók" vagy perifériák államszervezetének és alkotmányainak fejlődési útjait is áttekinti. A könyvben kiemelt figyelmet kapott a képviselet formáinak és főbb tendenciáinak elemzése, hiszen a modern európai alkotmányosság domináns kormányformája a parlamentarizmus. Az elemzés az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténetet a második világháborúig tárgyalja, bemutatva egyúttal a modern kor tekintélyelvű kormányzati rendszereit is.E hosszú korszak jobb megértése érdekében a szerzők külön fejezetekben foglalják össze az európai konstitucionalizmus legfontosabb intézményeit, így a középkori, valamint a modern polgári alkotmány elemeit. Ennek során elsősorban történeti, illetve alkotmányjogi szempontból meghatározásra kerülnek az államtudományok olyan alapvető fontosságú fogalmai, mint a törzsi alkotmány, a középkori állam, a parlament, az állam- és kormányformák, az államszerkezet és mások.A könyv az európai alkotmányfejlődés fő irányait taglalva a képviselet és a parlamentarizmus, a parlamentáris kormányrendszer kialakulásának, fejlődésének, napjainkig tartó formálódásának történetét tárja fel. Részletesen tárgyalja a tradicionális elemek továbbélését, s ezen keresztül ábrázolja a ma élő, a gyakorlatban intézményesült szervezetek előzményeit, meghatározó, korai formáit.