Mezey Barna könyvei a rukkolán

Mezey Barna - Magyar jogtörténet
A magyar jog több ezer éves története a magyar nép Uralon túli életétől napjainkig kísérte vándorlásait, a nomád, patrimoniális, rendi, polgári államának históriáját, harcait és függetlenségi küzdelmeit, szuverenitásának alkotmányos megformálását. De mindenekelőtt hétköznapjait. A jog legfontosabb funkciója a joghistória tanúsága szerint a mindennapi konfliktusok feloldása, az ellentétek elsimítása, ha másként nem sikerül, a sértett és körének megbékéltetése, igazságigénynek kielégítése volt.

Mezey Barna - Nagy Janka Teodóra - Jogi néprajz - Jogi Kultúrtörténet
A jogi szimbólumok és a processzuális jelképek kutatása, a jogi kultúrtörténet a jogtörténet-tudomány kedvelt témája lett az elmúlt évtizedben. Tételes jogászok, jogfilozófusok, jogtörténészek, jogszociológusok és politológusok bizonyították, hány és hány olyan vonatkozása van kutatásaiknak, melyek átnyúlnak a jogi rituálék és szimbólumok világába. S a hirtelen megpezsdült tudományosság újra felfedezte a jogi néprajzot is, ezt az Európában önálló mezsgyékkel, saját kutatási módszerekkel rendelkező tudományos terrénumot. A jogtörténet-tudomány keresni kezdte a kapcsolatokat a néprajztudománnyal. A találkozás örvendetes megújulást hozott, a jogi néprajz hazai viszonylatban is újraértékelt szerepváltozását. A kötet szerzői is arra vállalkoztak, hogy jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti, antropológiai, jogszociológiai és kutatástörténeti tanulmányokkal rajzolják újra a tudományterület határait, s ezzel is tisztelegjenek a tudományágat hazánkban meghonosító Tárkány Szücs Ernő előtt. A tanulmánykötet, amely mind a szakemberek, mind az érdeklődők figyelmére érdemes lehet, a jogi néprajzot, a jogi kultúrtörténetet fókuszába helyező tudományközi párbeszéd egyik első eredménye. A szerzők és a szerkesztők bíznak abban, hogy azok, akik a művet kezükbe veszik, együtt élik majd át velük egy kutatási terület újra felfedezésének izgalmát.

Mezey Barna - A ​börtönügy a 17-19. században
A ​16-17. század nagy társadalomformáló folyamatai és mozgalmai, a reformáció, az ipari fejlődés, a kereskedelem kiszélesedése, a polgári értékek térnyerése, a szociális gondoskodás középkori formáinak csődje és az új megoldások keresése, a kriminalitás struktúrájának átalakulása elérte a büntetési rendszert is. A szabadság-érték megjelenése a törvénykezési gyakorlatban és a humanizálási törekvések egyaránt a tömlöcügy megújítása irányába hatottak. Új eljárások, új bűnözőkép és büntetésfelfogás, új értelmezésű fogva tartási funkciók jellemezték a büntetés-végrehajtás gyakorlatát, mely mellé lassan felzárkózott a szakirodalom is, hogy a 18. és a 19. század fordulójára tudományos igényű művelése lehetővé tegye a kodi- fikációs megfontolásokat is. Ez a fejlődés készítette elő az európai (és magyarországi) börtönügy korszerűsítési folyamatait, megalapozta az amerikai börtönkoncepciók megfogalmazását és az architekturális kísérleteket. A munka a szerző több évtizedes kutatása, több, e témába vágó monográfiájának foglalataként és közel százötven tanulmánya szintéziseként vázolja föl a börtönügy fejlődésének évszázados európai történetét és fejlődési tendenciáit. A bűnözőkép változásait, a szabadságvesztés-büntetés nehéz térfoglalásának históriáját, a fogvatartottak kezelésének változásait, a reszocializáció, a nevelés, a lelki gondozás, a munkáltatás megjelenését és formaváltozásait, a környezet humanizálását, az építészeti szempontok majd épülettervek és megvalósult konstrukciók hatásait; mindezt kiegészítve a fokozatosan kiépülő szakirodalom, szaktudományosság, a szakmai terminológia és végül a börtönügyi szabályozás (a büntetés-végrehajtási jog) kibontakozásával. A kötet az európai börtönügy (kivételképpen és kitekintésként más földrészt is érintő) formálódását tárgyalja, melybe illesztve az európai büntetés-végrehajtási tendenciák keretében értelmezi a magyar, némiképp megkésett fejlődés és fejlesztések históriáját. A jelzett időszakot illetően feldolgozza a büntetés-végrehajtás szakmai vonatkozásait és jogpolitikai összefüggéseit, a törekvések jogszabályi megtestesülését és azok gyakorlati hatásait. Fő szempontja a nyugat-európai változások Magyarországra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak értékelése, különös tekintettel a büntetőjogi kodifikációkra, a reformkori fogházjavító mozgalmakra, az 1843. évi büntető anyagi jogi és börtönügyi törvényjavaslatokra, Deák Ferenc börtönügyi munkásságára, valamint a magyar büntetés-végrehajtási intézeti hálózat kiépítésére, az 1878. évi kodifikációig és az 1880. évi Házszabályok kibocsátásáig.

Mezey Barna - Dr. Tóth Attila Simon - A ​karcagi választókerület története 1825-től napjainkig
E ​könyv lapjain felvillannak a monarchia hétköznapjai és jeles eseményei csakúgy, mint a két világháború közötti és a legutóbbi évtizedek történései. Egyértelmű és ellentmondásos személyiségek kavarognak előttünk, akikről gyakran egy-két kortárs visszaemlékezése az egyetlen támpont, beszédeiken, közéleti megnyilvánulásaikon keresztül mégis láthatjuk a hús-vér eleven embert. Bár a politikát, a politikusokat gyakran érték és érik támadások, a legtöbbjük fontos szerepet tölt be az események formálásában, egy-egy jó vagy kevésbé jó ügy felkarolásával, netán akadályozásával. Az ő munkájuk, mely gyűjteményes megfogalmazást nyert e könyvben, mind a múltban, mind a jelenben beépül az utca köveibe...

Mezey Barna - Képviselet ​és alkotmány a középkori Európában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mezey Barna - A ​fenyítőházak forradalma
Az ​amszterdami női fenyítőház falán 1667 óta olvasható egy felirat: Ne félj, én nem a vadságot bosszulom meg, csak kikényszerítem a jót. Kemény a kezem, de szeretettel teli a lelkem. - A fenyítőházba a magisztrátus eredetileg kiskriminálisoknak nevezett kistolvajokat és szajhákat, általában deviánsnak tűnő magatartást tanúsítókat (engedetleneket és szófogadatlanokat, herdálókat és dorbézolókat), valamint a szegények egyes csoportjait (csavargókat, koldusokat, vagabund elemeket) zártak. A protestáns társadalmak a középkor sommásan kezelt bűnözőtársadalmának irányából, afféle rendészeti kaput nyitva, a fenyítőházba terelték volna a haszontalan, de nem javíthatatlan elemeket. Ez az új rendészeti-büntető áramlat egy korábban jobbára ismeretlen felfogás alapjait rejtette magában. A társadalom számára hasznossá formálás, a jobbítás, a nevelés, a meggyőzés, az oktatás és a lelki gondozás céljait kitűzve egy korai reszocializációs gondolatot honosított meg. A fenyítőházi rezsimmel érkezett a börtön zárt világába a szervezett munkáltatás, ami azután átalakította a rezsim és az architekturális feltételrendszer zónáját is. Ezzel lényegében megteremtette a modern büntetés-végrehajtás alapeszméjét. A tömlöctől a modern börtönig vezető fejlődés részleteibe, a házak működésébe, a fogva tartottak életébe pillanthat be az olvasó, miközben a 1719. század legjelentősebb büntetésvégrehajtási fordulatának is szemtanúja lehet.

Bódiné Beliznai Kinga - Gosztonyi Gergely - Horváth Attila - Kepes György - Mezey Barna - Völgyesi Levente - Magyar ​Alkotmány- és közigazgatás-történet a polgári korban
A ​Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet a polgári korban című könyv elsősorban az ELTE ÁJK Igazságügyi igazgatás szakának hallgatói számára készült, azonban a parlamentáris hagyományokon alapuló magyar jogállam alapintézményeinek ismerete a közigazgatásban, bíróságokon és a jogalkalmazás más területein dolgozó szakemberek számára egyaránt fontos. Az első fejezetben az olvasó Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár segítségével ismerheti meg történeti alkotmányunk fejlődését Szent Istvántól a polgári átalakulásig. Ezt a kormányformák rövid bemutatása, majd pedig az egyes alapintézmények történetének ismertetése követi. A tankönyvfejezetek bemutatják az 1848-ban megteremtett alapokat, a dualizmus kori és a két világháború közötti változásokat, egyben kitérnek a polgári köztársasági kísérletek megoldásaira is. A könnyebb megértést és a tanulást fejezetvégi összefoglalók segítik. A fejezeteket az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének oktatói írták, évtizedes oktatói és vizsgáztatói tapasztalataik alapján, az adott részterületen végzett saját kutatásaikra, valamint a legfrissebb alkotmány- és köztörténeti irodalomra támaszkodva. A könyv szerkesztője és az összefoglalók szerzője Képes György, az igazságügyi igazgatás szak magyar közigazgatás­ történeti kurzusának témafelelőse. A művet Máthé Gábor, az ELTE ÁJK és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának professzor emeritusa lektorálta.

Mezey Barna - Régi ​idők tömlöcei
A ​bün­te­tés egy­idős az em­be­ri tár­sa­da­lom­mal. Ugyanis va­la­mennyi em­be­ri kö­zös­ség alap­ve­tő ér­de­ke, hogy a bel­ső ko­hé­zió­ját, tag­jai szo­li­da­ri­tá­sát bom­lasz­tó, a bel­ső ren­det ve­szé­lyez­te­tő cse­le­ke­de­te­ket kor­lá­toz­za, el­há­rít­sa, a sér­tő­ket szank­cio­nál­ja. Ere­den­dően a jog felada­ta a tár­sa­dal­mi konf­lik­tu­sok felol­dá­sa. E feladat­hoz ko­rok sze­rint ren­del­ke­zés­re ál­ló le­het­sé­ges esz­kö­zök kö­zött vá­lo­gat. A bün­te­tő em­ber tör­té­ne­té­ben kiala­kult s nap­jain­kig is­mert fegy­ver­tár a ha­lál­bün­te­tés, a testi ­fe­nyí­tés és cson­kí­tás, a meg­szé­gye­ní­tés, a va­gyon­bün­te­tés és a sza­bad­ság­fosz­tás „ötösfo­ga­tát” kí­nál­ja a ha­ta­lom­gya­kor­lók­nak. A ren­des fő­bün­te­tés a kö­zép­kor­ban a ha­lál­bün­te­tés volt, ame­lyet csu­pán kiegé­szí­tet­tek a nyil­vá­nos vég­re­haj­tás ke­re­té­ben szer­ve­zett tes­ti bün­te­té­sek, a cson­kí­tá­sok, meg­bé­lyeg­zé­sek, ve­ré­sek. A ke­zü­ket, fü­lü­ket, or­ru­kat, aj­ku­kat ve­szí­tett, ne­tán fél­holt­ra vert elítél­tek szen­ve­dé­sei­hez iga­zod­va ma­ga a bör­tön is sa­nyar­ga­tó­vá lett. Az ab­szo­lu­tiz­mus ko­rá­nak Eu­ró­pá­já­ban pa­tak­zott a vér a vesz­tő­he­lyek­en, kö­nyé­kig vé­re­sek vol­tak a ba­kók. Bi­zo­nyos ér­te­lem­ben a bün­te­tés-vég­re­haj­tás ilyen bru­ta­li­zá­ló­dá­sa nyi­tot­ta meg az utat a töm­löc kor­sze­rű­sí­té­se előtt. A rend­szer kri­ti­ku­sai, a bün­te­tő­jog és a bün­te­té­si gya­kor­lat fe­lül­vizs­gá­la­tát kö­ve­te­lő gon­dol­ko­dók és po­li­ti­ku­sok, a hu­ma­nis­ták és a fel­vi­lá­go­so­dás fi­lo­zó­fu­sai a bör­tön­ben lát­ták meg a ha­lál- és tes­ti bün­te­té­sek el­len­pont­ját, az új bün­te­tés­ideál mo­dell­jét. Ez­zel kez­dő­dött meg a sza­bad­ság­vesz­tés dia­dal­út­ja.

Kabódi Csaba - Lőrincz József - Mezey Barna - Büntetéstani ​alapfogalmak
Előszó Bevezetőt ​írni mindig kellemetlen feladat, tulajdonképpen a beköszöntő sorok tudományos értéke vajmi' kevés, mi több szakmai funkciója sem tisztázott. Az in medias res - valóban elegáns dolog. Persze nem kell mindig a divatot követni. Szép, s régi szokás: a captatio benevolentiae, a figyelem felkeltése, úgymond: az Olvasó érdeklődésének felébresztése. Bár egy egyetemi jegyzetnél feleslegesnek tetszhet, túlzott vállalkozás. Mégis azt hisszük, hogy illendő egy szép bevetetőt írni, de semmiképpen sem azért, hogy a tartalomjegyzék „feltupírozásával" előreküldjük dolgozatunk szellemi üzenetét, sokkal inkább azért, hogy - mint a jelesebb zeneműveknél szokás - nyitányként szolgáljon e néhány sor, s előjelezze a gondolati ívünk főmotívumait. Mióta ember - s mert tudjuk: megőrzött emlékezetével - él e földön, létezik a Jó és a Rossz ellentéte. A rosszra viszonzó 'másik' rossz, a szenvedést okozóra visszafordított gyötrelem, a bún szántszándékkal való visszatorlása. Ez persze még nem - jogi, perben meghatározott - büntetés volt, legfeljebb csak a fájdalmat elszenvedő ösztönös reakció lehetett. Elementáris erejű, a felháborodás diktálta mértékű - mondhatni: zabolátlan. A harmadik évezred elején hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már sok mindent tudunk. Jókora rálátásunk van a dolgokra: kellő a civilizációs távolság, s az ezzel együtt megszerzett tapasztalat, és az ebből fakadó szellemi „fölény", s a felvilágosodás széles fesztávú szárnyalása nyomán nagyon közel kerültünk a bűn és a büntetés közös titkának kifürkészéséhez. Oly világosnak tetszik, hogy az emberiség, mint egyetemes egész, (korszerűen szólva: entitás) lényegében születése pillanatáról küzd nemcsak fennmaradásáért, de sokasodása óta - önmaga ellen is. Mert a Rossz vele együtt fogant meg - „nem kívánt ikertestvéreként", s benne szunnyad, az egyetemes létet, az élhető élet értelmét, a fajának túlélését veszélyezteti. Már rég bebizonyosodott, hogy az ember nemcsak az Istentől öröklött szikrát, de az annak megsemmisítésére való gonoszságot, a reményt és a pusztulást egyaránt önmagában hordozza. Legfeljebb csak a különböző társadalmi - gazdasági - történeti körülmények kölcsönöznek jó, vagy rossz értelmet az ember historikus- genetikai tulajdonságainak. Valószínűleg szakmai merénylet leírni, de fájdalmasan igaz: az ember - legalábbis büntetéstanilag tudathasadásos állapotban létezik.

Mezey Barna - Szente Zoltán - Európai ​parlamentarizmus- és alkotmánytörténet
A ​kötet végigkíséri Európa alkotmánytörténetét a kezdetektől, vagyis a vérségi alapú politikai szerveződésektől a modern parlamentáris demokráciák kifejlődéséig. Ennek során nem csupán a kontinens közjogfejlődésére meghatározó befolyással bíró ún. centrumországok, hanem a "szélső régiók" vagy perifériák államszervezetének és alkotmányainak fejlődési útjait is áttekinti. A könyvben kiemelt figyelmet kapott a képviselet formáinak és főbb tendenciáinak elemzése, hiszen a modern európai alkotmányosság domináns kormányformája a parlamentarizmus. Az elemzés az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténetet a második világháborúig tárgyalja, bemutatva egyúttal a modern kor tekintélyelvű kormányzati rendszereit is.E hosszú korszak jobb megértése érdekében a szerzők külön fejezetekben foglalják össze az európai konstitucionalizmus legfontosabb intézményeit, így a középkori, valamint a modern polgári alkotmány elemeit. Ennek során elsősorban történeti, illetve alkotmányjogi szempontból meghatározásra kerülnek az államtudományok olyan alapvető fontosságú fogalmai, mint a törzsi alkotmány, a középkori állam, a parlament, az állam- és kormányformák, az államszerkezet és mások.A könyv az európai alkotmányfejlődés fő irányait taglalva a képviselet és a parlamentarizmus, a parlamentáris kormányrendszer kialakulásának, fejlődésének, napjainkig tartó formálódásának történetét tárja fel. Részletesen tárgyalja a tradicionális elemek továbbélését, s ezen keresztül ábrázolja a ma élő, a gyakorlatban intézményesült szervezetek előzményeit, meghatározó, korai formáit.