Ajax-loader

Szegedy-Maszák Mihály könyvei a rukkolán


Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Bojtár Endre - Horváth Iván - Szörényi László - Zemplényi Ferenc - Irodalom ​III.
Az ​átdolgozott régi-új gimnáziumi tankönyv - a magyar irodalmat világirodalmi összefüggéseiben vizsgálja - szakít az értelmezés és értékelés uniformizáló felfogásával - bemutatja, hogy a műveknek több érvényes értelmezése lehetséges - az értékelés legfontosabb szempontja a művészi ábrázolás igazsága - írói portrékat, életműveket történetiségükben mutatja be - nem hallgat az alkotó és a közösség között fennálló konfliktusokról sem - magából a műből fejti a "beletitkolt" eszméket - nagy súlyt helyez a formaproblémákra, a művek nyelvi, retorikai és poétikai jellemzésére

Ritoók Zsigmond - Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Horváth Iván - Zemplényi Ferenc - Irodalom ​I.
Az ​átdolgozott régi-új gimnáziumi tankönyv * a magyar irodalmat világirodalmi összefüggéseiben vizsgálja * szakít az értelmezés és értékelés uniformizáló felfogásával * bemutatja, hogy a műveknek több érvényes értelmezése lehetséges * az értékelés legfontosabb szempontja a művészi ábrázolás igazsága * az írói portrékat, életműveket történetiségükben mutatja be * nem hallgat az alkotó és közössége között fennálló konfliktusokról sem * magából a műből fejti ki a "beletitkolt" eszméket * nagy súlyt helyez a formaproblémákra, a művek nyelvi, retorikai és poétikai jellemzésére

Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Bojtár Endre - Horváth Iván - Szörényi László - Zemplényi Ferenc - Irodalom ​II. a gimnázium II. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szegedy-Maszák Mihály - Szörényi László - Veres András - Horváth Iván - Zemplényi Ferenc - Irodalmi ​szöveggyűjtemény a gimnázium II. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szegedy-Maszák Mihály - Kubla ​kán és Pickwick úr
Angol ​szerzők kétszer is nagy művészi értéket hoztak létre a XIX. században: először a romantikus lírában, majd a realista regényben. A remekműveknek e két sora egymástól olyanannyira különböző világot teremtett, hogy értékrendjük vitája mindmáig érezteti hatását.

Szegedy-Maszák Mihály - Irodalmi ​kánonok
Nincs ​olvasó, ki ne venne tudomást kánonokról, melyek egyrészt segítenek a megismerendő művek kiválogatásában, másrészt viszont korlátozzák az ízlés nyitottságát. A két világháború között Babits Mihály a kánon megőrzésének szükségességét hangoztatta, Kosztolányi Dezső viszont múlékonyságukra emlékeztetett. E kétféle felfogás az utóbbi évtizedek nyugati irodalomtudományában is megfogalmazódott. A kánon létjogosultsága vagy érvénytelensége különösen fontos kérdés az oktatás szempontjából, e vita elválaszthatatlan az irodalom, sőt a művészetek taníthatóságától. Az ajánlott olvasmányok jegyzéke, a tananyag az irodalom intézményeitől függ, és közeli rokonságban van a többi művészet kánonjaival, a múzeumok és a művészettörténetek válogatásával, illetve a hangversenyek műsoraival. A kánon egyrészt a befogadás megismételhetőségét tételezi föl - az a mű tartozik a kánonhoz, amelyiket újraolvassuk -, másfelől a műnek új összefüggésbe helyezhetőségét sugallja. Az irodalom idő- és térbeli változékonysága egyúttal azt a fogas kérdést is magában rejti, mennyiben lehet nemzei kánonokról bezsélni, és mennyiben szükséges nemzetközi örökséget föltételezni. Ezekre a kérdésekre keresi a választ e könyv, vagyis végső soron azt próbálja megállapítani, mennyiben egyetemes, illetve viszonylagos a művészet.

Szegedy-Maszák Mihály - Az ​értelmezés történetisége
A ​könyv szerzője Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, az ELTE és az Indiana University (Bloomington) professzora, az interpretáció elméletének itthon és külföldön egyaránt ismert kutatója. Új könyvében azt fejtegeti, hogy az értelmezés nem ismer végleges lezártságot. Megállapításai szerint az értelmezés önmagát szüntelenül megcáfoló folyamat, mely mindaddig változni fog, amíg létezik emberi történelem. A szerző az interpretáló tevékenységet három művészeti ág, a zene, a festészet és az irodalom közegében vizsgálja. Milyen szerepet játszik a karmester és a rendező személyisége? Része-e a képnek az, ami közvetlenül nem érzékelhető? Miért nem ugyanazt érzékeljük valamely műalkotáson, mint a korábbi nézők? Hogyan értelmezhetők a több változatban elkészített képek, a szövegvariánsok, vagy a társszerzők által készített művek? A műfordítás az interpretáció egyik változatának tekinthető-e? Íme, néhány kérdés a tanulmány gazdag anyagából. Az értekezés a magyar alkotók közül Csontváry Kosztka Tivadar és József Attila utóéletével, hazai és külföldi fogadtatásával, hatástörténetével foglalkozik részletesebben.

Szegedy-Maszák Mihály - "Minta ​a szőnyegen"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szegedy-Maszák Mihály - A ​megértés módozatai
Miként ​változnak a műalkotások, ha új környezetbe helyezik õket? A kötet erre a kérdésre úgy keres választ, hogy elsõsorban a hatástörténettel és a fordítással foglalkozik, mert gyorsan változó és egységesülõ világunkban a megértésnek ez a két módozata kitüntetett figyelmet érdemel. Egyes műfajok (az esszé, a levél, a napló) átalakulása, életműveknek (Márai Sándor, Német László, Illyés Gyula munkásságának) vagy akár egyetlen műnek (Kosztolányi Esti Kornél című kötetének) átértékelése azt bizonyítja, hogy a műalkotás sosem azonos önmagával. Hasonló következtetés vonható le abból, ahogyan az irodalmi szöveget (Kertész Imre és Esterházy Péter regényét vagy Samuel Beckett forgatókönyvét) nemzetközi összefüggésbe helyezik, más nyelvre fordítják vagy mozgóképpé alakítják át. A mű sorsa szüntelen változások sorozata; értelmezni annyit jelent, mint új összefüggésbe helyezni. Csakis ennek fölismerése segíthet bennünket abban, hogy a magyar irodalom egy részét átmentsük a világ örökségébe.

Szegedy-Maszák Mihály - Szó, ​kép, zene
Az ​itt olvasható tanulmányok a Kalligram Kiadó új életműsorozatának első kötetét alkotják. Egy részük a művészetek összevethetőségének kérdéseire keresi a választ. Más részük az egyik művészetnek a másikra tett hatását világítja meg – hogyan fordít le valaki egy festményt vagy zeneművet szavakra, miként ültet át mozivászonra vagy zenésít meg egy szöveget.

Szegedy-Maszák Mihály - A ​mű átváltozásai
Az ​életműsorozatának hatodik kötete abból az alapfeltevésből indul ki, hogy egy műalkotás önmagában aligha vizsgálható: létezési módjától elválaszthatatlan, hogy mindig új összefüggésrendszerbe kerül s ezáltal megváltozik.

Szegedy-Maszák Mihály - Az ​újraolvasás kényszere
A ​Szegedy-Maszák Mihály válogatott munkái sorozat ötödik kötete a szerző magyar és összehasonlító világirodalmi tanulmányait tartalmazza - mindvégig azt az elvet követve, hogy az újraolvasás egyben újraértelmezést jelent. Korábbi ízlés- és értékítéleteink felülvizsgálatát, az öröklött hagyomány átrendezését és megőrzését.

Szegedy-Maszák Mihály - Megértés, ​fordítás, kánon
„Ha ​a nyelvet adottnak vesszük, hozzá képest mind a nemzet, mind az irodalom okozat, de ez a kettő egymáshoz képest egyszerre mindkettő: az irodalom a nemzetnek egyrészt teremtője, másfelől teremtettje. Ha valaki magyarul fogalmaz, értekezik, költeményt, színművet vagy regényt ír, óhatatlanul is szerződésbe lép egy közösséggel. Irodalomtörténészként azt tekinthetem célomnak, hogy kiderítsem, miként alakult e szerződés: mit jelentett a kereszténység fölvételének, Bécs és Konstantinápoly szembenállásának, a kettős Monarchiának, a két világháborúnak, a kommunizmusnak s az EU-hoz csatlakozásnak időszakában. A múlt tanulmányozása talán arra is lehetőséget ad, hogy tétova sejtéseket fogalmazzunk meg arról, miként is képzelhető el nemzet, nyelv s irodalom viszonya a jelenkorban s a jövőben. A történetiség lényegével kerülnénk ellentmondásba, ha valamely múltbéli felfogáshoz próbálnánk ragaszkodni” – fogalmazza meg egyik tanulmányában a neves tudós, Szegedy-Maszák Mihály könyvének célkitűzéseit. És valóban, imponáló tudással és széles körű kitekintéssel vizsgálja a nemzeti irodalom és művelődés esélyeit az új évezred kihívásai felől. Mindenekelőtt a világirodalmi kánonok távlatából elemzi a nemzeti kultúra és irodalom párbeszédképességét. Rendkívül alaposan vizsgálja felül fordításkultúránk hiányait és erényeit, irodalomértésünk előfeltevéseit és korlátait – nem kerülve el olyan tabu-kérdések analízisét sem, mint pl. Ady-költészetének érvényessége napjainkban, a Mi a magyar ma? kérdésének körüljárása, Németh László értekező prózájának új távlatból való mérlegelése vagy a nemzeti hagyományok újraolvasása.

Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Bojtár Endre - Horváth Iván - Szörényi László - Zemplényi Ferenc - Irodalom ​II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szegedy-Maszák Mihály - Hajdu Péter - Romantika
A ​tanulmánykötet áttekintést ad a romantikával kapcsolatban olyan átfogó, ma leginkább aktuális kérdésekről, mint a romantikus világkép, a töredék mint beszédmód, a romantikus természetszemlélet, az irodalom és a társművészetek viszonya. Több tanulmány foglalkozik a német romantikus filozófiával, Novalis, Schelling és Humboldt munkásságával. A nemzetközi kutatás eredményeit hasznosító, korszerű megközelítések olvashatók a magyar romantika képviselőiről Vörösmartytól Kemény Zsigmondon, Czakón és Jókain át Mikszáthig.

Frank Tibor - Gyáni Gábor - Hunyady György - Marosi Ernő - Nyíri Kristóf - Ormos Mária - Romsics Ignác - Ervin Staub - Szegedy-Maszák Mihály - Zsoldos Attila - Történelem ​és emlékezet
Az ​MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya 2014. májusában tudományos ülést tartott „Történelmi emlékezet és a történettudomány” címmel, amelyen kilenc akadémikus és egy külföldi szaktekintély vállalt tartott előadást. Jóllehet az ülés kimondottan nem kapcsolódott a Szabadság téri – akkor még csak tervezett – emlékműhöz, az előadások nagyobbik része vagy kifejezetten foglalkozott vele vagy utalt rá. Minthogy ilyen súlyú és rangú megnyilvánulások a szobor kapcsolatban sem addig, sem azóta nem voltak, a konferencia szokatlanul nagy médiaérdeklődést váltott ki. A rendezvény előkészületeit is már élénk közfigyelem kísérte, az érintett tudományos közösségek, érdeklődő laikusok, civil szervezetek, sőt még külképviseletek is kifejezték iránta való érdeklődésüket. Az ülésen résztvevők megtöltötték a felolvasótermet, sőt a szomszédos helyiségeket is. Soraikban voltak az utóbbi évtizedek magyar történetének aktív szereplői és történeti családok leszármazottai is. Mindez külső jele annak, hogy 2014-ben milyen aktuálisak a történettudomány és a társtudományok művelőit elméleti szinten is hosszabb távon foglalkoztató kérdések, amelyek a múltnak a köztudatban élő képével, az ezt formáló erőkkel, köztük a tárgyszerű tudásra módszeresen törekvő tudomány feladataival kapcsolatosak. Az előadások a magyar középkorra vonatkozó példát is felöleltek, de többnyire fókuszáltak a XX. század derekára, a Holokausztra és a vele kapcsolatos állami és társadalmi felelősségre, ám széles szakmai spektrumuk kiterjedt a történeti gondolkodás pszichológiai buktatóira, a képszerűség szerepére a történelmi kommunikációban, valamint az emlékőrző és - generáló emlékművek stílusváltozásaira és esztétikai értékeire is.

Szegedy-Maszák Mihály - Kosztolányi ​Dezső
Szegedy-Maszák ​Mihály Válogatott Műveinek sorozata az 1960-as évek végétől írt tanulmányai közül a legjelentősebbeket tartalmazza. A Szó, kép, zene című első kötet olyan újabb tanulmányokat ad közre, amelyek vagy egyáltalán nem, vagy folyóiratban, illetve számos szerző által írt kötetekben jelentek meg. 2007-ben a Kemény Zsigmond (1989) című monográfia második kiadására került sor. A Megértés, fordítás, kánon (2008) című irodalomelméleti könyvet most a Kosztolányi Dezső műveivel foglalkozó követi, melyben a szerző kutatásának korábbi eredményeit jelentés mértékben kiegészített formában adja közre, s Az újraolvasás kényszere is új tanulmányokkal párosít régieket. A Márai Sándornak és Ottlik Gézának szentelt könyv átdolgozott formában fog megjelenni, és a regénytörténeti vizsgálódások gyűjteménye éppúgy már ismert és még kiadatlan anyagot tartalmaz, mint a költészettörténeti elemzéseké.

Szegedy-Maszák Mihály - Márai ​Sándor
Márai ​Sándor a nyugati magyar emigrációnak és a hazai magyar irodalomnak egyaránt kiemelkedő alakja - ezért is elképzelhetetlen a két háború közötti irodalomtörténet hiteles megismerése az ő életművének feldolgozása nélkül. E most megjelenő kötet segíthet helyreállítani a magyar irodalom erőszakkal megszakított folytonosságát - ugyanakkor megakadályozhatja a hamis mítosz kialakulását és a pályamű túlértékelését is. Szegedy-Maszák könyve az első olyan elemzés, amely a teljes életművet dolgozza fel, a jelen pillanatban még hozzáférhetetlen - az író emigrációjában született - alkotások részletes bemutatásával.

Szegedy-Maszák Mihály - "A ​regény, amint írja önmagát"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ritoók Zsigmond - Szegedy-Maszák Mihály - Veres András - Irodalom ​I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szegedy-Maszák Mihály - Jelen ​a múltban, múlt a jelenben
A ​történelmi regények mindig megírásuk jelenéről is szólnak a regényekben pedig, ha a jelenről beszélnek is, elkerülhetetlenül ott a múlt, a történelmi és irodalmi egyaránt. Szegedy-Maszák Mihály legújabb tanulmánykötete lebilincselő elemzésekben mutatja meg, Füst Milán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula vagy Esterházy Péter kapcsán, hogy a múlt megértése nélkül önmagunkat, nemzeti hagyományunkat sem érthetjük meg. És nem kerülhetjük meg tulajdon történeteinket sem: a kötet része egy megejtően személyes szöveg, amelyben a szerző saját, szellemi közösségek létrejöttén, majd felbomlásán át vezető útját mutatja meg.

Szegedy-Maszák Mihály - Kemény ​Zsigmond
A ​kötetben olvasható tanulmányok a Szegedy-Maszák Mihály Válogatott munkái második kötetét alkotják. A Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata című első kötet, és a Megértés, fordítás, kánon című harmadik kötet között olyan tanulmányokat adunk közre, amelyek vagy egyáltalán nem, vagy folyóiratban, illetve számos szerző által írt kötetben jelentek meg. Az először 1989-ben napvilágott látott Kemény Zsigmond című monográfiának ez a második, bővített kiadására. „Kiváló magyar regényeket könnyebb találni, mint olyan regényírói életművet, melynek darabjai közül jó néhány teljes jogú műalkotás, összességük viszont szerves egységet alkot. Könyvemben azt a föltevést próbálom bizonyítani, hogy Kemény Zsigmond szépírói munkássága a csekély számú kivételek egyike, amennyiben rendkívül következetes művészi fejlődést képvisel. […] A korábbi nemzedékek körében sokkal természetesebb volt magyar regények olvasása, nemcsak azért, mert több időt fordítottak az irodalom megismerésére, de azért is, mert lényegesen kevesebb elbeszélő próza állt rendelkezésükre fordításban. […] Felvethető a kérdés, vajon az idegen műveknek csakis többszörös áttételen keresztül lehetséges megismerése nem vezet-e olykor hézagos vagy megalapozatlan értelmezéshez, miközben elveszíthetjük a kapcsolatot olyan művekkel, amelyek korábban – legalábbis elvileg – élő hagyományt jelenthettek a magyar közönség számára. Nem vitatnám, hogy Flaubert vagy Dosztojevszkij „nagyobb” művész Kemény Zsigmondnál – feltéve, hogy léteznek a nemzeti irodalom keretein túlmutató esztétikai értékek –, csakis annak a lehetősége foglalkoztat, nem képzelhető-e el, hogy a magyar anyanyelvű olvasó elvileg jobban érthessen olyan regényeket, amelyeket az ő nyelvén írtak – a szó legtágabb értelmében használva a szót, vagyis arra gondolva, A rajongók olyan történeti hagyomány része, melyet a magyar olvasó sajátjának vagy legalábbis viszonylag könnyebben hozzáférhetőnek érezhet, az Érzelmek iskolája vagy az Ördögök értelmezése viszont olyan kérdéseket is érint, melyek megválaszolásakor nehezen behozható előnye van a maga kulturális hagyományaiban otthonos francia, illetve orosz olvasónak” – írja kötetében a szerző.

Szegedy-Maszák Mihály - Ottlik ​Géza
Ottlik ​Géza (1912–1990) vitathatatlanul a modern magyar prózairodalom klasszikusa. Kosztolányi, Márai és André Gide hatása érhető tetten műveiben, ám Ottlik nemcsak jeles hagyományok őrzője, hanem egyszersmind a magyar irodalom ösztönző megújítója is, hiszen Esterházy Péter vagy Tandori Dezső is a mesterüknek vallják. Szegedy-Maszák Mihály monográfiájának, noha áttekinti az életmu egészét, talán a legizgalmasabb része az Iskola a határon című kulcsmű vizsgálata háromféle megközelítésben, valamint a Buda címu posztumusz regény elemzése. Ottlik műveinek központi problémáját az Iskola a határon nyitó fejezetének címe jelzi: Az elbeszélés nehézségei. A monográfus elméleti hozzáállásának rendkívül szimpatikus vonása az alábbi vallomás: „Az értelmezés lényegénél fogva esendő, és minden esetben módosításra, sőt helyesbítésre vár."

Kollekciók