Ajax-loader

Földes Péter könyvei a rukkolán


Földes Péter - Mennyei ​páncélvonat
A ​könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, a Magyar Tanácsköztársaság vörös hadseregének harcait eleveníti fel. A leírt személyek hitelesek, mégis többek puszta történelmi tényeknél. A magyar nép életének diadalmas tavasza volt az 1919-es tavasz. Az öntudatra ébredt magyar munkásosztály évszázados nemzeti függést és osztályelnyomást rázott le magáról. Az emberek szívében és agyában szerény, de a korabeli viszonyok között merész tervek születtek: szabadon, emberhez méltóan élni. És a nép, amely megízlelte a mámorító szabadságot, felismerte az új élet nagyszerű lehetőségeit, nyomban csatasorba állt, amikor ezt az új életet halálos veszedelem fenyegette. Párizsban, a Quai D'Orsay-n, ahol a Négy Nagy a jövő Európa képét formálta, senki sem törődött a kis Magyarország népének vágyával, terveivel. Az események sodró menetébe itt csöppen bele az olvasó. Innen érkezik a Vyx-jegyzéket magával hozó francia hadnagy nyomán a forrongó Budapestre, ahonnan pár nap múlva szikratávíró adja a világ tudomására: megszületett a Magyar Tanácsköztársaság. És ettől a perctől kezdve élethalálharc szemtanúi, sőt szinte részesei vagyunk. Ott vagyunk az Andrássy úton, amikor a Szamuely vezette angyalföldi proletárok birtokukba veszik a főúri lakásokat, ott vagyunk Szolnokon, Stromfeld mellett, amikor a székely hadosztály árulásával bírkózik, és tehetetlen dühvel szemléljük, amint a régi tisztek árulása nyomán az ellenség kezére jut a Tanácsköztársasság léte szempontjából sorsdöntő szolnoki hídfő. Aztán világraszóló diadalok örömmámora kerít hatalmába bennünket is. Együtt menetelünk észak felé az ellenállhatatlanul előrenyomuló magyar vörös hadsereg csapataival, s közben érezzük, tudjuk, hogy az ellenség ágyúi mellett mennyi belső árulás, galádság nehezíti utunkat. Emberi közelségbe kerülünk a nagy vezetőkhöz, Kun Bélához, Szamuelyhez, Stromfeldhez, Landlerhez és megismerjük történelmi nagyságuk egyik titkaként mélységes humanizmusukat, áldozatkészségüket, szerénységüket. Földes Péter méltó emléket állít könyvében azoknak az egykori harcosoknak és azoknak a nagyszerű vezetőknek, akik négy évtizeddel ezelőtt messze világító lánggal szították azt a parazsat, amely a dicső százharminchárom nap után is tovább izzott a magyar nép lelkében, hogy huszonöt év múltán immár kiolthatatlanul ismét lángra lobbanjon.

Földes Péter - A ​Margaréta-ügy
1918 ​őszén, az orosz hadifogságból hazaérkező Lányi Ádám századost a határon letartóztatják. - Dehát miért? Magyarázatot kérek! - tiltakozott később, már a fogház irodájában, de csak ennyit kapott válaszul: - Valami Margaréta-ügy... Ez szerepel a papírján... A százados zsebében egy szivaros doboz lapult, annak titkos rejtekében egy levél, a levélben pedig jeladás, a polgári forradalom megindításának jeladása volt. Ki ez a százados? Hogyan került hozzá ez a nagy jelentőségű levél? És hogyan jut el a címzetthez, Landler Jenőhöz? Földes Péter rendkívül fordulatos, izgalmasan megírt regényében nyomon követhetjük a százados titkos küldetését, kalandregénybe illő útját, de megismerkedünk a százados öccsének népligeti ˝vörös gárdájával˝, a gyermekhősök kedves csínytevéseivel is. A háttérben közben kibontakozik a polgári forradalom.

Földes Péter - A ​Nagy Október
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Földes Péter - Az ​ismeretlen falu
Maroknyi ​magyar katonát sodor egy áthatolhatatlan erdőrengeteg magányos falujába a váratlan hóvihar. Eltévedtek az idegen föld útjain, de életútjukon is. Nemrég szereztek róla tudomást, hogy a német hadsereg, amelynek oldalán harcolnak, hátba támadta őket: megszállta Magyarországot! Most a véletlen jóvoltából olyan helyre kerültek, ahová a parancsnokság nem lát el. Élhetnek-e itt a frontoktól független Robinson-életet? Ez a jó ideig ismeretlen nevű és történetű falu a regény érdekfeszítő cselekményében fontos szerepet játszik. A mi számunkra azonban nem kevésbé „ismeretlen falu˝ a keleti front magyarjainak világa, ahová Földes Péter saját élményei nyomán, íróasztal mellett kifundálhatatlan epizódok sorozatán át vezet el bennünket. Sokak számára lesz ismerős viszont a főhős, Kaplony István, a félbemaradt műegyetemi hallgató és az előléptetésből kizárt karpaszományos tizedes, továbbá Tankó főhadnagy úr és Lida, a lengyel lány. A szerző előző regényének, az Érik a ropogós cseresznyének olvasói már találkoztak velük, s bizonyára megkedvelték őket. Bár Az ismeretlen falu egészen külön történet, az előző regény lapjain meghalt Ács János őrvezető is megteszi a magáét anélkül, hogy kikelne a sírjából.

Covers_129972
elérhető
0

Földes Péter - Belvedere
Savoyai ​Jenő híres bécsi palotáját - az 1714 és 1721 között épült Belvederé-t - a Monarchia utolsó tíz esztendejében Ferenc Ferdinánd, Ausztria és Magyarország trónjának várományosa lakta hercegi rangra emelt, nagyralátó feleségével, Chotek Zsófiával. Az agg Ferenc József halálára várakozó trónörökös ebben a palotában szövögette uralkodói terveit, ebből a palotából egyengette útját a Monarchia trónjához. 1914. június 29-ig... Kristóffy József, az általános titkos választójogért munkálkodó magyar politikus, a Fejérváry-kormány belügyminisztere Ferenc Ferdinándban vélte megtalálni azt a "fenséges", a majdani "felséges" pártfogót, aki jószándékú törekvéseit felkarolná. Politikai célja érdekében a "célirányos alkalmazkodás" fegyverével hadakozott, de sikerek híján inkább csak reményeiben bizakodhatott. 1914. június 29-ig...

Földes Péter - A ​túlsó partról
Stromfeld ​Aurél, az egykori szegény sorsú, félárva újpesti fiú a Monarchia egyik legfényesebb tiszti karrierjét futotta be. A túlsó partól jött a magyar proletariátus harcosai közé, s 1919-ben a munkások hadseregét vezette győzelemre. A Tanácsköztársaság megdöntése után börtönbe zárták, de vívódások között kiforrott meggyőződését a meghurcoltatások nem törték meg. Élete alkonyán a magyar munkások legális fegyveres szervezetének megvalósításán fáradozott, hogy tovább adja katonai tudását azoknak, akik a legközelebb álltak hozzá.

Földes Péter - A ​delfin lovasa
Kétezer ​ötszáz esztendő merül alá mögöttünk - s íme, megjelenik a könyv lapjain Hérodotosz, "a történetírás atyja" is, hogy aztán sorra-rendre megelevenedjen előttünk az ókori Görögország egyik távoli településnek, a szkítaföldi Olbiának képe. A lovas, nomád szkíták és a városlakó, civilizált görögök együttélése nem zavartalan, és különösen feszültté akkor válik, amikor a szkíta fejedelem árulásra készül. A páratlanul igzalmas és szép fejezetekben bővelkedő regény igazi főhőse azonban a néma Orik, szkíta fejedelemfi, a tengerpart szelíd delfinjeinek varázslatos lovasa.

Földes Péter - Az ​ibolyaszínű fény
Ez ​a fantasztikus regény Izlandban, a borongós északi fény, a rideg lávasivatagok és bátor szívű emberek hazájában játszódik. Az égen, az északi fény villódzó színképében egy ibolyaszínű fényderengés csodálatos gép működését adja hírül a világnak. A gép - egy fiatal izlandi tudós találmánya - visszaidézi s filmszerűen megjeleníteni képes a múlt bármely eseményét, az emberiség egész múltját és jelenét is, hiszen a jelen óráról órára múlttá válik. Bonyodalmakkal teli, nagy küzdelem indul meg a találmány birtokáért. Politikai és emberi indulatok, hatalmi és egyéni érdekek ütköznek, robbannak, kavarognak a messzire látható ibolyaszínű fény nyomán, és mindazok akiknek létét fenyegeti az igazság feltárása, a furfang s az erőszak minden eszközét felhasználják a gép megkaparintására. A gép védelmében pedig - a fiatal izlandi fizikus mellett - felsorakoznak azok, akiknek érdekük az igazság érvényesülése: a tisztességes egyszerű emberek. Mi lesz a találmány sorsa? Boldoggá teszi-e az embereket, vagy szenvedést hoz rájuk? Az író az utópia nyelvén válaszol, de a regény feszült, kalandos helyzeteiben, érdekes emberi alakjaiban a valóságra ismerünk, amely problémáival és küzdelmeivel a mi életünket is megszabja.

Földes Péter - Százezer
Az ​első világháborúban egymillió hadifogoly élt Oroszországban. Ennek tíz százaléka vérét is hullatta a forradalomért. A százezer magyar internacionalista kis csapat volt a cári Oroszország népei közül felsorakozott ötmillió vöröskatona seregében. De a Százezer is teljes szívét, lelkét adta a forradalomnak, rengeteg vérét a csatamezőknek és roppant bátorságát a győzelem ügyének. A magyar nép ugyanannyi harcossal vett részt az oroszországi polgárháborúban, mint amennyit a Magyar Tanácsköztársaság közvetlenül a hazai szocialista forradalom vívmányainak, saját proletárdiktatúrájának védelmére talpra állított. Joggal mondhatjuk tehát - bármi meglepően hangzik is az első pillanatban - hogy erőnkhöz mérten a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az oroszországi polgárháború egyaránt magyar ügy volt, magyar küzdelem... Ezt a Százezer testvéreinek és fiainak, lányainak meg unokáinak - a mai tízmillió magyar embernek végre tudnia kell!

Földes Péter - Árpád ​után
A ​honfoglalás utáni legelső nemzedék életéről mélyen hallgatnak a krónikák, a ma történészének is csak ellentmondó, szórványos adatok állnak rendelkezésére. A magyar történelem e fél évszázadából leginkább a zsákmányszerző kalandozásokat ismerjük, mivel azokról megemlékeznek a korabeli külföldi feljegyzések. Pedig idehaza sorsdöntő események történtek. Az elmaradott etelközi életmódhoz ragaszkodó régi törzsi arisztokrácia és a kalandozásokban meggazdagodott, uralomvágyó vezérek ekkor vívták kitartó harcaikat a korszerű berendezkedésre törekvő fejedelmi hatalommal. A regény különös előéletű főhőse az a Béld nevű vitéz, akit egyik hazai krónikánk említése nyomán népünk legelső - ezer évvel ezelőtti - diplomatájának tekinthetünk.

Földes Péter - Villa ​az Andrássy úton
Egy ​cseppjében - úgy mondják - benne van a tenger. Egy villa lakóinak életében - hogy a mondást alkalmazzuk Földes Péter regényére - benne van az egész Budapest. És nem is akármiféle Budapest, hanem az 1919-es, a Tanácsköztársaság uralomra jutását és bukását végigélő város. Földes Péter pompás írói leleménnyel hozza össze ebben az egyetlen Andrássy úti villában a legkülönbözőbb társadalmi típusokat, proletárokat, haladó értelmiségieket, kizsákmányolókat és lakájaikat, s ábrázolja részvételüket az eseményekben vagy rájuk váró reagálásukat. A villa cseppnyi világa kitágul, s valóban magában hordozza 1919 hősi és tragikus történetét. Az érdekes, fordulatos regény, amely egy különleges szerelem rajzát is elénk tárja, mindennapi emberek sorsát ábrázolva juttatja el olvasóit a történelmi forduló, a diadal és bukás mély átéléséhez.

Földes Péter - Vallanak ​az ősi krónikák
A ​szerző valóságos ügyben, valóságos tétért, valóban a könyv lapjain zajló, igazi "magánnyomozásba" vonja be az olvasót. Hasonló eszközökkel, mint a Ha az ősi krónikák igazat mondanak című előző, sikeres könyvében. Most a krónikák titkának ered nyomába. "A XI. század már termett latin nyelvű magyar krónikát, kettőt is" - állítja Földes Péter. Bizonyságul könyve második felében olvashatjuk mind a két, kilencszáz esztendővel ezelőtt született őskrónikát, természetesen magyarul. Rekonstruálta őket. Hogy hogyan? Ebben veszünk részt a könyv elolvasásakor. A titok, ami magyarázatra szorul: egymástól alig eltérő krónikáink legrégibb időről szóló részének tartalmi, szemléleti kétarcúsága. S a krónikák valóban vallanak. Földes Péter minden izgalmas kérdést közösen old meg az olvasóval, s közben arról sem feledkezik meg, hogy mindez logikai játék, élvezetes szellemi torna. Mint minden igazán merész és komoly vállalkozás.

Földes Péter - Ha ​az ősi krónikák igazat mondanak
Ez ​a könyv az ősi magyarok világába igyekszik elvezetni. Arra a tudásanyagra támaszkodik, amelyet kutatóink, az őstörténet hivatásos nyomozói felhalmoztak. De tovább is szeretne jutni, valóban a honfoglaló vezérek megismeréséig. Műfaját ezért legszívesebben így jelölném meg: egy magánnyomozás jegyzőkönyve - írja Földes Péter könyve bevezetőjében. Nyomozás? Sőt, Krimiizgalom? Igen. Földe Péter a sokfelől összegereblyézhető töredékes adatok körültekintő egybeillesztésével (és kirostálásával) úgy dolgozza fel őstörténeti múltunkat, mint egy-egy esetet a kriminológia. S amit beretvaéles logikával és elkápráztató képzelőerővel lépésről lépésre feltár, az a meglepetés erejével hat, és felforrósodott izgalommal tölti el az olvasót. Ha hézagosak is az adatok, ha van is köztük nem egy ellentmondás, mégiscsak fel tudjuk belőlük idézni az ősi múltat, a pogány magyarok intézményeit, berendezkedését; világos képet alkothatunk mégis arról, hogyan történt a honfoglalás átgondolt, nagyszabású műve. Ez a meglatolt tényeken alapuló új összkép, meglepő kombinációjú új feltárás Földes Péter könyvének csak egyik érdekessége. A másik: maga a nyíltan feltárt módszer, amely, mint a detektívregényben, a meglepő nyomozati eredményre vezet. e kettő együtt teszi ezt az ismereteinket gazdagító könyvet feszült, kivételesen szórakoztató olvasmánnyá. Az érdeklődő olvasó könnyebb tájékozódását gazdag kép- és térképanyag segíti.

Földes Péter - Az ​utca hadvezére
Dr. ​Landler Jenő élete

Földes Péter - Így ​élt Stromfeld Aurél
A ​Magyar Tanácsköztársaság egyik legjelentősebb, a "túlsó partról" érkezett hősét mutatja be Földes Péter új könyvében. Élet, hivatás, hazaszeretet - teljesen összefonódik Stromfeld Aurél személyében, aki az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének ezredeséből lett a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke. Egy kiváló hadvezér emberi nagysága bontakozik ki a sok képpel illusztrált életrajz lapjain.

Földes Péter - Mókuli
Egy ​ötéves kisfiú áll magányosan az utcán. Ijedten, izgatottan topog, várja az édesanyját, akit csak nemrég vesztett el a szeme elől. Így kezdődik Mókuli története, az izgalmas, nemegyszer fájdalmas és elgondolkoztató kalandok sora. A kisfiú hányatott sorsát követve, az író nemcsak a megpróbáltatásokat, a kegyetlen üldözőket és az ostobaságukban közönyös vagy rossz embereket mutatja meg, hanem azokat is, akik a legnehezebb körülmények között is harcba szálltak az embertelenséggel. S a sok kaland közepette azt is megértjük, mi zajlik le egy kisgyerek lelkében, aki az életösztön parancsára boldog, ha valakit mamának szólíthat, de édesanyját azért sohasem felejti el.

Földes Péter - Az ​ősidők regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Földes Péter - Találkozás ​a föld alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Földes Péter - Madridi ​induló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Földes Péter - Érik ​a ropogós cseresznye
- ​Utálsz? - Utállak! - vágja a snájdig Gepernay őrnagy képébe Kaplony István félbemaradt műegyetemi hallgató és karpaszományos tizedes, aki úgy látszik, semmi kis rangja ellenére a fronton a szerencse fia, mert a híres Zsazsa, a háborús évek - és az azokat megelőző évtizedek - ünnepelt operett-primadonnája személyesen ajánlotta a nagyhatalmú félszemű ezredes úr, Kijevben ez idő szerint élet és halál ura figyelmébe. És ez a fiatalember, ahelyett, hogy bekönyörögné magát valami biztonságos irodába, jó messze minden bombától és golyótól, a partizánokkal tele brjanszki erdőbe helyezteti magát! Mentségére legyen mondva: azt hiszi, hogy ez az erdő legföljebb akkora, mint a Hűvösvölgy, "partizánfrontról" pedig soha életében nem hallott. Megérkezik a brjanszki erdő sűrűjébe, és mit talál ott? Takaros, nyírfával díszített gerendaház-támaszpontot, tisztességes parancsnokot és jókedvű katonákat. Puska nem dörren, akna nem robban - mi nem lövünk, akkor ők sem lőnek... De meddig folyhat ez a játszma? Közvetlenül a doni és a sztálingrádi vereség után?

Földes Péter - A ​karvalyos zászló
Kettős ​életregény ez. Az ábrázolt két nagy történeti személynek - apának és fiúnak - élete, nagyszabású működése szorosan összefonódik. Keménykezű, fortélyosan bölcs keleti fejedelem az egyik; a hatalomba és a diplomácia művészetébe már beleszületett, éleslátó politikus a másik. Regényük az ősi magyarság sorsdöntő korszakára világít: mint válik a széthúzó, forgácsolódó Etelközi törzsekből egységes és független magyar nép. Levedi, Álmos és Árpád három nemzedéke alatt játszódik le mindez, s három hazában: Levédiában, Etelközben és - a honfoglalás révén - a mai Magyarország földjén. Ez a könyv igen meglepi majd az olvasót: nem a köztudatban élő primitív nomád, csakis szablyaforgatásban kiváló ősmagyarokat találja benne. A karvalyos zászló az elveszett ősi kultúra, szokások, távoli múltba nyúló hagyományok világát tárja fel, és valóságos gondjaik, erőfeszítéseik közepette mutatja meg a tartalmas életű elődöket. Hús-vér emberként áll előttünk a két nagy alak, akikről csak legendákat tudtunk: a hányatott sorsú törzseket összekovácsoló Álmos és a nép meggyökerezéséhez helyet, hazát szerző Árpád. A cím, A karvalyos zászló, a regénynek azt a mondanivalóját is aláhúzza, hogy a „ritka sólymok˝ nyomán a nép hű és harcos fiai, a kis „karvalyok˝ azok, akik „szorgos csőrükkel új szeletet vágnak a jövőből˝...

Kollekciók