Ajax-loader

Kolosi Tamás könyvei a rukkolán


Kolosi Tamás - Struktúra ​és egyenlőtlenség
A ​kötet tanulmányai a társadalmi szerkezet kérdéseivel foglalkoznak. A történeti és elméleti elemzések alapvető célja annak a kérdésének megválaszolása, hogy a szocialista - konkrétan a magyar - társadalom szerkezetének alakulásában milyen tényezők a meghatározóak, milyen új jelenségeknek van fontos szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésében. Az írások foglalkoznak olyan sokat vitatott problémákkal is, mint az egyenlőségeszmény helye a szocialista társadalom értékrendszerében, az értelmiség szerepe és funkciója, a második gazdaság kifejlődése, a jövedelemelosztási rendszer feszültségei. A kötet második része négy empirikus kutatásról közöl rövid beszámolót. Ezek közül jellegénél fogva kiemelkedik az a vizsgálat, amely első ízben kíséreli meg közös, egységes módszertan segítségével néhány európai szocialista ország ipari dolgozóinak anyagi életkörülményeit összehasonlítani.

Kolosi Tamás - Szelényi Iván - Hogy ​legyünk milliárdosok?
Könyvünkben ​két közismert szociológus, Kolosi Tamás és Szelényi Iván mondja el az új magyar gazdasági elit születésének történetét. Honnan indult, hogyan építette fel vállalkozásait, hogyan gyarapította vagyonát és hol tart most az a több mint kétszáz magyar vállalkozó, akiket ma a leggazdagabb magyar nagytőkéseknek tartunk. A rendszerváltás óta folyamatosan átalakuló társadalom gazdasági és szociológiai szempontú bemutatása során regényszerűen érdekes életpályák sokasága tárul fel a könyv lapjain, s a történelmi folyamatok emberi dimenzióban jelennek meg. A legismertebb közép-európai, továbbá orosz és kínai milliárdosok pályájának bemutatása a magyar helyzetképet nemzetközi környezetbe helyezi. Ebben a könyvben az új gazdasági elitek születésének, az elsőgenerációs nagyburzsoázia genezisének az elméletéhez kívánunk hozzájárulni. Hogyan lesz valakiből milliárdos, ha egy fillér nélkül vág neki az üzleti élet dzsungelének - mint például Soros György az 1950-es években. Mi magyarázza a gyors üzleti sikert? Tudás? Tehetség? Genetikus adottságok? Kapcsolatok? Szerencse? Szélhámosság? Illetve ezeknek valamiféle kombinációja? Mik lehetnek a meghatározói annak, hogy valaki a társadalmi hierarchia csúcsára, a leggazdagabb 100 közé, vagy mondjuk a felső 0.001%-ba bekerüljön? Van-e ennek a folyamatnak bármiféle társadalmi meghatározottsága, avagy ez már olyan szélsőséges esete a társadalmi szelekciónak, amikor mindent kizárólag egyéni jellemzők magyaráznak? Könyvünk a meggazdagodás egy sajátos esetével, a poszt-kommunista átalakulás által nyújtott lehetőségekkel foglalkozik. Ez a könyv 210 olyan magyar személyiség életútját rekonstruálja, akiknek a neve 2000 után megjelent a különféle "top-listák" valamelyikén, mint a 100, vagy 150 leggazdagabb magyar egyike. A 21. század első évtizedében mintegy 300 név szerepel a "leggazdagabbak" listáján, ezeknek mintegy a kétharmadáról tudunk valamennyit. Akikről nem tudtunk semmi információt beszerezni, azok vélhetően többnyire nem is voltak különösebben gazdagok (hiszen a top listákra olykor rákerülnek a média által átmenetileg felkapott személyiségek is, akik vagy soha nem voltak különösebben módosak, vagy hamarosan elveszítették a megszerzett vagyonukat). A könyvünkben szereplő 210 "nagytőkés" egy része is néhány év alatt kikerült a toplistáról, holott valamikor indokolt lehetett oda sorolni. Ámde a szerencse forgandó, s a mi számunkra legalább annyira érdekes az, hogy kinek nem sikerült megkapaszkodnia az új nagyburzsoáziában, mint az, hogy kinek sikerült oda tartósan bekerülnie. Az új magyar nagytőkés osztályba azokat soroltuk, akiknek a vélt vagyona meghaladta a néhány milliárd forintot, jóllehet a leggazdagabbak már százmilliárdos vagyonnal rendelkeznek, s a legmódosabb egy-két magyar talán már dollármilliárdosnak is tekinthető. Azt próbáljuk megérteni, hogy miként lett egy, mondjuk 1990-ben még csak néhány millióra becsült vagyonból a 21. század elejére több tízmilliárd forint törvényesen s morálisan is vállalható módon. Ez a magyar legfelső osztályba tartozó 100-150 családnak a története. Ha esetleg vannak további eltitkolt milliárdjaik, annak kiderítését újságíró kollegáinkra bízzuk. Minket itt csak a társadalmi nyilvánosság előtt is megjelenő nagytőkések érdekelnek. (Részletek a könyv bevezetőjéből) Kolosi Tamás szociológus, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója, a TÁRKI alapítója és elnöke, a társadalmi szerkezetek, a társadalmi mobilitás kutatója. 15 könyv és több mint 100 tanulmány szerzője. Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, az amerikai Yale Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, több tucat szociológia tárgyú könyv és tanulmány szerzője. Konrád Györggyel közösen írt Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című munka megírása miatt 1975-ben kiutasították Magyarországról, azóta Angliában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban él. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egy ideig a Magyar Szociológiai Társaság elnöke és az Amerikai Szociológiai Társaság alelnöke volt. 2000 óta az American Academy of Arts and Science tagja.

Kolosi Tamás - Tóth István György - Vukovich György - Társadalmi riport 2000
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolosi Tamás - Tóth István György - Vukovich György - Társadalmi riport 2004
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kolosi Tamás - Tóth István György - Vukovich György - Társadalmi Riport 1998
A ​Társadalmi Riport 1990 óta kétévente mutatja be a magyar társadalom legfontosabb változásait. Empirikus elemzéseket és értékeléseket közöl, igyekszik követni a magyar társadalom legfontosabb folyamatait. Húsz éven keresztül a kötet költségeit a mindenkori kormányzat szociális ügyekkel foglalkozó minisztériuma finanszírozta. 2012 óta megszűnt ez a támogatás, és már az előző kötetet is csak a Friedrich Ebert Stiftung és kisebb részt a Nemzeti Kulturális Alap segítségével tudtuk megjelentetni. Miután ebben az évben is visszautasítást kaptunk a minisztériumtól, elhatároztuk a sorozat beszüntetését. Nagy örömünkre azonban, sorra kaptuk a szakmából és a szélesebb értelmiségi közvéleményből a kéréseket, hogy mind az általános társadalomismerethez, mind az oktatásban nagyon nagy szükség lenne a Társadalmi Riport továbbélésére. Ennek az igénynek a „tesztelésére” a TÁRKI honlapján közzétettünk egy közösségi finanszírozásra vonatkozó felhívást. Számunkra is kellemes meglepetés volt, hogy két hét után le kellett állítanunk a gyűjtést, mert 63 magánszemély és 8 intézmény felajánlásával összejött a kötet költségének összege. […] A kötetben a következő kérdésekre igyekszünk választ adni: Hogy alakult a magyar gazdaság és társadalom felzárkózása az Európai Unió országaihoz viszonyítva? Miképpen változtak a fontosabb demográfiai trendek? Iskolázottabbak lettünk-e, jobbak lettek-e a kompetenciáink? Mennyivel nőtt a foglalkoztatottság és a munkahelyek száma? Mit tudunk a Magyarországról elindult elvándorlás motívumairól és lehetséges hatásairól? Hogy változtatott attitűdjeinken a gazdasági válság és a politika? Hogyan alakult át a politikai intézményrendszer, milyen politikai folyamatok zajlottak le? Milyen politikai törésvonalak jellemzik a magyar társadalmat?

Kolosi Tamás - Tóth István György - Társadalmi ​riport - 2018
A ​Társadalmi riport - mint azt rendszeres olvasói jól tudják - 1990 óta kétévente közöl szisztematikusan gyűjtött empirikus ismereteket mindig az elmúlt két év magyarországi társadalmi folyamatairól, ahol lehet kidolgozott társadalmi indikátorok alapján. A 2018-os kötet átfogó képet nyújt a magyar társadalom, gazdaság és politika fontosabb jelzőszámairól és trendjeiről az egyes területek vezető magyarországi szakértőinek elemző értékelésével. Mint ilyen, nem egy "sztorit" épít, hanem adatot gyűjt és közöl, további elemzéseket indukál és megalapoz, dokumentál, leír.

Kolosi Tamás - A ​terhes babapiskóta
A ​tőkés piacgazdaság létrejötte mélyreható változásokat eredményezett a társadalmi rétegződésben, az emberek mindennapi életében, a társadalom szerkezetében is. Kolosi Tamás a nyolcvanas évek elején kezdett kidolgozni egy olyan módszertant, amelynek keretei között egyaránt vizsgálható a társadalmi újratermelés folyamata, az empirikusan megragadható egyenlőtlenségek rendszere és a népesség csoportszerkezete. Lényegében ezzel a módszertannal értelmezi az utóbbi tíz év, a rendszerváltás társadalmi mozgásait ebben a könyvben.

Várnai Györgyi - Kovách Imre - Kolosi Tamás - Utasi Ágnes - Róbert Péter - Bokor Ágnes - Egyenlőtlen ​helyzetek
A ​társadalmi szerkezet elemzése Magyarországon a hatvanas évek eleje óta a viták kereszttüzében áll. Az osztálykülönbségek szerepe és jelentősége, a Sztálin nevéhez fűződő "két szövetséges osztály plusz egy réteg" séma meghaladásának igénye, a tulajdon, a munkamegosztás, a képzettség, a területi és anyagi különbségek jelentősége az egyenlőtlenségek generálásában, a szocialista fejlődés nivelláló hatása, illetve új társadalmi egyenlőtlenségeket is létrehozó jellege, a hatalom értelmezése, illetve a vezetők és az értelmiség hatalmi részesedése, a redisztribúció, illetve a piaci mechanizmusok szerepe az újratermelésben, e címszavakban foglalhatjuk össze a részben máig tartó viták főbb tartalmi csomópontjait.

Kolosi Tamás - Státusz ​és réteg
Sorozatunk ​első két kötetében a kutatás elmélet-metodológiai előfeltevéseivel, módszereivel, a mintavétel és a változóstruktúra jellemzésével foglalkoztunk. Ezúttal a státuszok társadalmi eloszlásának és a társadalmi rétegződésnek a leírásával foglalkozunk. Nem ismétlem el a társadalmi státusz és a rétegződés fogalmáról korábban leírtakat (Kolosi 1982), de világosan meg kell fogalmazzuk az e kötetben szereplő elemzések kérdésfeltevésének lényegét, az elemzések helyét a struktúra és rétegződés vizsgálatában. Egy adott társadalom szerkezetéhez két oldalról közelíthetünk. Rákérdezhetünk arra, hogy milyen különbségek, egyenlőtlenségek vannak egy adott társadalomban, és az egyenlőtlenségek rendszerében elfoglalt hely alapján miként csoportosítható egy adott társadalom népessége. Megfogalmazhatjuk azonban úgy is alapkérdésünket, hogy miként működik egy adott társadalom, és hogy a társadalmi viszonyok újratermelésében elfoglalt hely alapján miként csoportosul egy adott társadalom népessége. A szociológiai gondolkodás történetében ez a kétfajta megközelítés tragikusan kettészakadt, egymástól eltérő elméleti-ideológiai bázist épített ki a maga számára (gondoljunk a funkcionalizmus és a konfliktuselmélet vitájára), különböző módszertani eszköztárt használ fel (az előbbi egy tisztán empirikus logikát, az utóbbi pedig empirikus illusztrációkat alkalmazó elméleti metodológiát.

Kollekciók