Ajax-loader

Bodor Pál könyvei a rukkolán


Bodor Pál - Svájci ​villa
A ​tisztességes, értelmes szász Binder Friedrichet a történelmi véletlen egy nagy németországi vegyipari vállalat romániai vezérképviselőjének magas székébe emeli. A karrier jó íze azonban megkeseredik. Binder riadtan és viszolyogva észleli a németországi politikai változásokat, de nem tud és nem mer szakítani "gazdáival". Egyaránt retteg a hűség és a hűtlenség következményeitől is. A Binder család viszonylagos tündöklése, majd - '44 után - egyáltalán nem viszonylagos bukása áll a regény tengelyében. E tengely körül azonban ott forog az egész bukaresti, majd erdélyi társadalom: a Brassóra emlékeztető városban, majd (a regény függelékében) Kolozsváron románok, magyarok, szászok, zsidók, cigányok - szebeni és brassói patríciusok, bohém és konok forradalmárok, a szex rabjai és a messianisztikus eszmék megszállottjai, az anyanyelv szerelmesei és a Vasgárda dühöngői, meghunyászkodók és vakmerők, összeesküvők és gyávaságukban mindent föladók vonulnak föl a történelmi sors útjain. Élesen kiviláglik, miért balról várta a teljes nemzetiségi szabadságot a fiatal magyar értelmiségi, s kitűnik, miért és miként lehet olykor igazságtalan a mélyen jóhiszemű igazságosztás is. Magvető Könyvkiadó, 1985

Bodor Pál - A ​hisztéria szükségállapota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_82386
elérhető
1

Bodor Pál - Kék ​folt
Miért ​kék folt? A kék folt - ütések nyoma; fájdalom emléke; és kit nem ért ütés? Ha a hajszálerek törékenyek - rettentő betegség ez -, a simogatásnak is kék nyoma marad. És a kék folt színt vált lassan, mintha süllyedne, lilás lesz, és sárga folt lesz, mintha a bőr alá süllyedne, láthatatlanul mind mélyebbre, az idegekbe, az életrajzunkba, oda, ahol nem múlik el soha. Ütés, ütés mellé, kék, belső égbolt, kalapácsütések kovácsolta kék égbolt. Ez a könyv az ütések ellen íródott. Oly felületesen élünk olykor egymás mellett, hogy valaki eltűnhet közülünk észrevétlenül, mint egy színes folt, amelyről alig tudunk valamit, elsuhan, mint egy színes folt, kéklő bélyeg az emlékezetünkben. (_Kriterion kiadáshoz_)

Bodor Pál - Szélmalomjáték
E ​kötet címe nem azért Szélmalomjáték, mintha a szerző szerint szélmalomharc lenne minden hadakozás, és játék minden írás. Szélmalomban kitűnő lisztet lehet őrölni. Persze kár, hogy néha két szélmalomban őrölünk- azok is, akik együvé tartozunk. Másfelől a szerző arra gondol, hogy a széljárás nem mindig kedvező- ámde csak a teljes szélcsend félelmetes; no meg az, ha kalózok fogják ki a szelet vitorláinkból. Valljuk meg azonban: szélcsendre az elmúlt évtizedekben aligha panaszkodhattunk. E kötet: szemelvényes összeállítás egy kis szélmalom fedélzeti naplójából. Följegyzések a hullámzó szárazföldről. Anyanyelvről, nemzetiségről, irodalomról, testvériségről. Magyarokról, románokról, más közeli és távoli földek lakóiról. Bodor Pál

Bodor Pál - A ​kíváncsiság mestersége
Bodor ​Pál, Diurnus (Budapest, 1930) író, publicista. A temesvári piaristáknál érettségizik, a kolozsvári Bólyai Egyetemen végzi filozófiai tanulmányait. 1946-ban diáklapot indít, majd a _Romániai Magyar Szó_ (1947-48), a kolozsvári _Igazság_ (1949-51), az _Utunk_ (1951-67) munkatársa. Az _Irodalmi Könyvkiadó_ (1967-69), a _Kriterion_ (1970. a romániai magyar TV-műsor (1970-79) főszerkesztője. Főbb művei: _A meztelen lány_ (versek); _Add magad hozzá a világhoz_ (műfordítás, parafrázis); regények: _A lány, aki nincs; Kék folt; Apám könyve; Svájci villa;_ esszék publicisztika: _Monológ zárójelben; Elszaporodtak a kenguruk; Szélmalomjáték. Műfordítások. 1983-ban Magyarországra települ. 1990-ig a _Magyar Nemzet_, 1994-ig a _Népszabadság_ főmunkatársa. Rovatát Diurnus néven jegyzi. A MÚOSZ elnöke (1991-93), az EÚSZ magyar tagozatának elnöke (1993-98), t. elnöke (1998-). Három regényét publicisztikai (_Hazába kiáltott szó_) és esszéválogatását (_Az olvasás ihlete_) a Magvető, kisregényeit a Szépirodalmi (_Hogyan kell kastélyt építeni,_ 1989) Svájci villa c. regényét németül az Agrumentum, Berlinben az Oberbraum adja ki. Bécsben álnéven közli könyvét a romániai kisebbségi sorsról (Exodus a Vaskapun át, 1989), bővített kiadása 90-ben Pesten jelenik meg (_A hisztéria szükségállapota). Pulitzer-, Déry Tibor-, Szabó Zoltán-, Magyar Lajos-, Opus-, Kisebbségekért-, Fehér rózsa-, Demény Pál-, Szabad Sajtó életmű-díjas.

Bodor Pál - Az ​olvasás ihlete
Rövid ​ideje élek Magyarországon. Legmegrendítőbb élményem itt: a zsúfolt könyvesbolt. Aki Erdélyből érkezett, érti. Kötetem első része tehát - ezért is - a mohó olvasás megrostált naplója. Magyarországi följegyzéseim jobbára teljesen függetlenek az olvasott szerzők személyes, testi mivoltától, arcától: többségüket személyesen mindmáig nem ismerem. Fogalmam sem volt, hová sorolja őket a szóbeli irodalomkritika, s így, ha akartam volna, sem tisztelhettem a hallgatólagos értékrendet. Nem tudtam s szerencsére jórészt ma sem tudom, nem is akarom, hogy kiről milyen irodalmi vagy nem irodalmi szóbeszéd kering, s művétől függetlenül kit miért gyűlölnek-szeretnek. Az őshonos olvasót talán sokkolja a kintebbről érkezett szerző fölfokozott, empátiás irodalmi öröme. Magyarországon mintha már nem volna olyan fontos az irodalom. S aki - őshonos - ma itt beleérző elmélyültséggel ír kritikát, az biztosan önzetlen tehetség. Én azonban sem önzetlen, sem kritikus nem vagyok. Önző örömmel írtam. S ami sajátosat az olvasó fölfedez soraimban, az nem az enyém. Magammal hoztam. Onnan, ahol a lenni vagy nem lenni majdnem így szól: olvasni vagy nem olvasni. Magyarul. Nem önzetlen kritikusként, önző íróként olvasok. Ez műhelymunkámnak legalább a fele. Könyvem második részébe, háttérként és tájékoztatásul az előzményekről, romániai évtizedeim irodalmi naplójából válogattam-tömörítettem. Erről teljesebb képet az 1982-ben lezárt, Szélmalomjáték című kötetemben állítottam össze. Bodor Pál

Bodor Pál - Búcsúlevél ​nincs
Az ​ötvenes évek elején a kolozsvári egyetem végzős vegyészhallgatója, a gyönyörű Zili hirtelen meghal. Ciánkáli végez vele. A szerző tizenöt évig kutatott, rekonstruált. A regény a nyomozás története: a legtöbb tanú érintett, még maga a szerző is.

Bodor Pál - Hazába ​kiáltott szó
"Az ​irodalmi és közírói tárca erőszakos, érzékeny és fattyú műfaj. Ironikus és érzelmes, haragos és megilletődött. Monológnak álcázza magát, amikor párbeszédet akar kicsikarni, és suttog, ha mindenkihez szeretne szólni. Száz eszközt vegyít, aknáz ki. játszat össze, hogy megrendítsen és nevettessen, rácsodál-koztasson és közöljön. Az irodalmi és közírói tárcába belefér a prózaverstől a nuvelettig. az aforisztikus értekezéstől a hangulatképig, a tényekből építkező eszmefuttatástól a versszerkezetű röplapig, szeszélyes naplóig, patetikus kiáltványig minden műforma. Benne lehet az esszé öröme és a viccek csattanója. E kötet első részét már Magyarországon, tehát 1983 tavasza óta írtam. (Mutatóba a Magyar Nemzet-ben Diurnus álnéven szignált kistárcáimból is közreadok itt.) A második-harmadik részben, mintegy háttérként és magyarázatképpen, az előzményekből, azaz Romániában írott tárcáimból (1971 — 1981) és nyilvános publicisztikai naplómból (1951 — 1982) közlök válogatást." Bodor Pál

Bodor Pál - Haldoklás ​anyanyelven
A ​regényben egy fizikailag teljesen elfogyott, de szellemében még ép és eleven öregember - fiának tett ígéretéhez híven - halálos ágyán magnetofonba mondja élete történetét. A választott elbeszélő forma jó ürügyet s széles terepet kínál az írónak arra, hogy gondolatai szinte regulázatlanul hömpölyögjenek. Bodor Pál e könyvében szabadjára engedi pszichologizálásra egyébként is hajló tollát, hol itt, hol ott villantja föl megkapó műveltségét, iróniától s öniróniától sem mentes bölcsességét, miközben szinte észrevétlenül csempészi el hozzánk Erdély legújabb kori történelmét, mely történelemben nem mindig az arra leghivatottabbak, legtisztességesebbek s legbölcsebbek voltak a legszerencsésebbek - ahogy ezt az öreg története is példázza.

Bodor Pál - Add ​magad hozzá a világhoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodor Pál - Apám ​könyve
Bodor ​Pál legjelentősebb műve az Apám könyve, az elbeszélő apjának halála előtti, magnóra mondott vallomásfüzére, életösszegző, lételemző elmélkedése. A közeli halál tudata lefoszt a személyiségről minden szerepet, idomulásait ironikusan leleplezi, szinte dermesztő őszinteséggel tárja fel a legbensőségesebbnek hitt emberi kapcsolatok valóságos tartalmait. A kegyetlen szembenézés teszi katartikus hatásúvá vallomását, ebből ered nyíltságot, őszinteséget sugárzó erkölcsi tartásra ösztönző hatása is. A vallomást gyakran külső rajz, a haldokló fia mai életvitelének képe töri meg, mintegy azt ismételve, amit az apa vallomása leleplez és elítél.

Bodor Pál - A ​lány, aki nincs
A ​televízió bukaresti szerkesztőségéhez a következő levél érkezett: "Kedves Bodor Pál! Azt tudtam a képernyőről, hogy szakállas ember. Azt szeretném megkérdezni: miért szakállasak olykor az írásai is? Legalábbis - szakállasan kezdődnek. Mintha az elején el akarná riasztani az olvasóit. Próbatételek elé állítja őket. Aki az első, értekező oldalakon átfúrja magát, az jutalomképpen kapja meg aztán a többit? A fordulatosabb, színesebb, érdekesebb lapokat? Vajon ez jó írói taktika? és egyáltalán: taktika ez? .." Bodor Pál két új kisregényéről is szólhatott volna ez a levél. Az első: szerelem, politika és háború élményvilágából, mozaikkockákból fölépített vallomás. A másik egy különös szerelem története, alapgondolata: lehet-e valakit (elméletileg kialakított képlet alapján!) erőnek erejével...boldoggá tenni?

Kollekciók