Ajax-loader

Gerő András könyvei a rukkolán


Gerő András - Kompromisszumok a közép-európai politikai kultúrában
A Habsburg Történeti Intézet 2012. szeptember 25-én rendezte Kompromisszumok a közép-európai politikai kultúrában c. konferenciáját. A konferencia történelmi és gondolati alapjául a 300 éve megkötött Szatmári béke szolgált. A Rákóczi szabadságharcot lezáró esemény apropójából kiindulva vizsgálta a rendezvény az elmúlt 300 év különböző történelmi rendszerváltozásainak politikai kompromisszumait, azok társadalmi és politikai megítélését az adott korszakban és egészen napjainkig. A politikai kompromisszumok történeti vonatkozását vizsgálva Ausztria és Magyarország mellett Lengyelország is jelentős szerepet kapott, ahol a politikai kompromisszumok egészen más vetületben vizsgálandók, mint például a Monarchiában vagy a későbbi Magyarország és Ausztria gyakorlatában. A konferencia kiadványában szereplő tanulmányok szerzői: Erdődy Gábor, Georg Kastner, Gerő András, Karin Moser, Karl Vocelka, Kónya Imre, Maciej Kozminski, M. Kiss Sándor, Paulina Codogni, Pálffy Géza, Rainer M. János és Tölgyessy Péter.

Gerő András - Szabadság ​és bátorlét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kossuth Lajos - Gerő András - Kossuth ​Lajos alkotmányterve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerő András - Magyar ​illuzionizmus
Én ​azt a címet adtam ennek az írásnak: Magyar illuzionizmus. De adhattam volna egy teljesen más tartalmi sugallatú megnevezést is: Magyar realizmus. Mind a két, ellentétes tartalmú cím egyszerre lehetne igaz és félrevezető, hamis is. Amiből az következik, hogy írásom tárgyát tekintve legalább akkora bennem a bizonyosság, mint a bizonytalanság. Jószerivel azt sem tudom pontosan megmondani, hogy mi az illúzió, vagy éppen mi a realitás, a realizmus.

Gerő András - Az ​elsöprő kisebbség
Milyen ​lehetőséget adott az 1867-es kiegyezés népünknek állama kiépítésére? Milyen elvek alapján határozták meg a választókerületeket? Kik szavazhattak és kik nem a dualizmus korában? Milyen módszerekkel szerezték szavazataikat az egyes pártok? Miért vált végül képtelenné a kiegyezés kori magyar parlament az ország reális problémáinak megoldására? E kérdéseket vizsgálja és válaszolja meg Gerő András egyetemi adjunktus gondolatokban gazdag művében. Árnyalt elemzéseit térképek és szemléletes képanyag egészíti ki.

Gerő András - Ferenc ​József és a magyarok
A ​könyv egy viszonyról szól. Arról a kapcsolatról, amely a magyar történelemben ténylegesen a leghosszabb ideig uralkodó ember, Ferenc József és a magyarok között létezett. Minden ilyen hosszú ideig tartó viszony változik. Az uralkodás előtti bimbódzó szimpátia idegenséggé változott, majd egyrészt leigázási szándék, másrészt gyűlölet lett belőle. Előbb-utóbb mindkét fél belátta, hogy ahogy ő képzeli a kapcsolatot, az úgy nem működik. Kölcsönös engedmények árán törvényesítették a viszonyt. Ekkor se jött létre a szerelem, de egy olyan házasságot láthattunk, ahol mindkét fél tudta, hogy hol a másik tűréshatára, s milyen szabályokat kell betartani ahhoz, hogy a kapcsolat kiszámíthatóan működjék. Ahogy teltek-múltak az évek egyre inkább megszokták egymást a felek, s válásra valójában komolyan már senki se gondolt.

Gerő András - Hit, ​illúziókkal
A ​kötet fejezetei kivétel nélkül a hitről és az illúziókról szólnak. Arról, hogy 1914-ben a politika elhitette az emberekkel: a magyaroknak érdekében áll a háború. Arról, hogy 1918-ban úgy vélték: a világháborús vereségnek nem lesznek hosszútávú következményei. Arról, hogy azt gondolták: a történelmi Magyarország megőrizhető. Arról, hogy egyes magyarok elhitették más magyarokkal: ők a legkiválóbb nemzet a világon, hiszen mindenkin képesek felülkerekedni. Arról, hogy más hitek nevében hogyan törölték ki a hivatalos emlékezetből az egykoron olyannyira dicsőített királyt. Arról, hogy egy királlyal szemben milyen teljesíthetetlen elvárásokat támasztottak. Arról, hogy egy másik király képtelen volt elfogadni: a neki szánt trónt elsöpörte a történelem. És arról is, hogy lehetséges sikeres újrakezdés, feltéve, ha a hitünktől nem, de illúzióinktól képesek vagyunk megválni.

Gerő András - Magyar ​polgárosodás
"A ​kötet tizenöt írást tartalmaz. Az elemzés igényével készültek, s többségük - formáját tekintve - tanulmány. Az első és az utolsó megjelenése között tizenöt év telt el. [..] A válogatás fő szempontja az volt, hogy a különböző korszakokra, jelenségekre vonatkozó, a polgárosodás egy-egy vetületét érintő, lazán vagy szorosan egymásra épülő problémacentrikus megközelítések kapjanak helyet."

Gerő András - A ​béke első hónapja Magyarországon
Ez ​a könyv bizonyos értelemben folytatása egy előző kiadványnak. (Merénylettől hadüzenetig. A béke utolsó hónapja a Monarchia Magyarországán [1914. június28. - 1914. július 28.].) Úgy gondoltam, hogyha már létrehoztunk egy ilyen kötetet, akkor érdemes megnézni azt is: mi jellemezte Magyarországot a háborút követő béke első hónapjában, ami jószerivel a nem naptári, hanem politikai értelemben vett 20. század kezdete is volt. (Gerő András)

Gerő András - Egy ​polgár naplója 1998-2002
1998. ​októberében kezdtem el ezt a nyilvánosságnak szánt naplót. A címe szerint: egy polgár naplója. A határozatlan névelő arra utal, hogy sokféle megközelítés lehetséges és én egyáltalán nem kívánok a teljes polgári látószög letéteményesének szerepében tetszelegni. Sőt! Úgy gondolom, hogy éppen a szubjektivitás tudata az egyik legfontosabb polgári erény. A polgár szó már több magyarázatra szorul, pontosabban szorulna. tudjuk, hogy ez a kifejezés egyaránt jelölhet sokarcú társadalomtörténeti kategóriát, értékvilágot, életvitelt önazonosságot, a jogegyenlőség tudatában leledző embert, állampolgárt. S természetesen politikai kategoriaként is használható, noha ennek értelmét még senkinek sem sikerült teljesen felfednie. Az én esetemben még egy sajátos, személyhez kötött vetület is számításba jön. Túl azon, hogy a szó minden értelmében polgárnak tartom magamat, történész is vagyok, és évtizedek óta foglalkozom a magyar polgárosodás folyamatával. A jelenbe tett "kirándulásom" nézőpontját erősen befolyásolta ez a tény. Az irásfűzér műfajaként a napló megnevezést alkalmaztam. A napló kifejezés azonban csak részben állja meg a helyét. Az idő folyamatában illeszkedik, magánbenyomásokat rögzít, kitapinthatóan jelen van benne a saját világom meg a környező világ, illetve ezek egymásba játszása. Ennyiben napló. Másfelől azonban nem a magán; hanem a köznyilvánosságnak iródott és sokkal inkább az intellektuális, mintsem az eseménylogika uralja. Talán helyesebb lett volna a "köznapló" kifejezés. De ilyen magyar szó nem létezik.

Gerő András - Individualista ​történet
A ​2011 márciusától 2012 augusztusáig tartó időszak tizennégy beszélgetését rögzíti a kötet. Az interjúkból portré, szakmai életút éppúgy kirajzolódik, mint az az alkat, attitűd, ami Gerő Andrást jellemzi.

Gerő András - Pető Iván - Befejezetlen ​szocializmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerő András - Az ​államosított forradalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gerő András - Nemzeti ​történelemkönyv
Gerő ​András legújabb könyve hat tanulmányt tartalmaz. Ebben a kötetben olyan írások szerepelnek, amelyeket az a felismerés köt össze, hogy a nemzet spirituális kategória is, sőt, spiritualitás nélkül nem is létezne. A spiritualizálás igénye sok esetben ösztönöz a nemzeti történelem esztétizálására. Hajlunk arra, hogy szebbnek, jobbnak vagy éppen szomorúbbnak lássuk múltunkat, mint azt egy higgadt elemzés kimutatná, s éppen azért tesszük ezt, mert érzelmeket vetítünk a történetbe. A hat tanulmány nemzeti érzésvilágunkkal átitatott témákat elemez, melyek mindegyike történelmünk egy-egy időszakához, vonulatához kötődik. Nem a teljes magyar múltról, hanem a ránk jellemző nemzeti történelmi gondolkodásmódról van szó. Gerő András ebben a kötetben arra tesz kísérletet, hogy racionális és igazolható okfejtés mentén értelmezze azt, ami sokkal inkább a nemzeti képzelet, mintsem a bizonyítható tények világához kötődik.

Gerő András - Szétszakított ​múlt
A ​kötet hét tanulmányt tartalmaz. Az írások tükrözik a szerző fő érdeklődési irányait. Olvashatunk az Osztrák-Magyar Monarchiáról, a polgárosodásról és az identitáspolitikáról. Olyan szövegekről van szó, amelyeknek nagy része itt jelenik meg először.

Gerő András - Jalsovszky Katalin - Tomics Emőke - Volt ​egyszer egy Magyarország
Az ​Osztrák-Magyar Monarchia és vele a történelmi Magyarország elmúlása fájdalmas és véres volt, de a halál előtti időszak egy egészen páratlan jelenséget hozott létre. Felzárkózás a korabeli fejlett Európához, a polgári életforma és életkeretek kibomlása, megnyugtató, bár időnként már-már unalomba fúló politikai stabilitás, siker és kiszolgáltatottság, felgyülemlő társadalmi és politikai konfliktusok - mindez együtt volt jelen a századvég és a századelő Magyarországán. Egyszerre nyugodt és vibráló világ, telve bornírt ön- és közhazugságokkal és a profétikus igazmondás igényével. E korszak megítélése napjainkig eltérő. Van, aki a társadalmi és nemzetiségi elnyomás elrettentő példájának, van, aki a közép-európai integráció valaha volt legsikeresebb modelljének látja. Van, aki feudális ízű atavizmusnak, van, aki a polgárosodás megvalósulásának érzékeli. Van, aki nosztalgiával, van, aki gyűlölettel tekint rá. Vannak, akik a nemzeti önrendelkezés csonkasága miatt kárhoztatják, míg nem kevesen úgy vélik: gátat vetett a nacionalizmus - a XX. századra már parttalanná vált - tombolásának.

Gerő András - A ​zsidó szempont
Engem ​az érdekelt, hogy miért csak az asszimiláció és disszimiláció kettősségében zajlott a nyilvános beszéd? Mi van az integrációval? Ha egykorúan ez nem fogalmazódott meg, akkor lehet-e utólag úgy nézni a folyamatot, azaz lehet-e utólagos nyelvet, kifejezésmódot teremteni ahhoz, ami valószínűleg volt, de nem így mondták el? Mi van a szimbolikus zsidóval? Mit szimbolizál és miért? Hogyan bomlik szét a zsidó identitás? Ha szétbomlik, marad-e valamiféle zsidó esszencia? Lehetséges-e zsidó szempont? Ha igen, akkor ez miben áll? Ha nem, akkor miért mondták és mit értenek alatta? A származás-e a legfontosabb? Összeérhet-e egy magát zsidónak valló nézőpont az antiszemita konstrukcióval? Radnóti Miklóst, a XX. századi honi irodalom egyik legkiválóbb költőjét a korabeli antiszemita magyar állami politika zsidónak tartotta. Zsidónak tartották azok a zsidók is, akik a származás erejében hittek. Csak éppen Radnóti Miklós nem tartotta magát zsidónak. Azt hiszem, ez egy probléma. Vagy több probléma együtt.

Gerő András - Ferenc ​József, a magyarok királya
Ha ​az olvasó Ferenc József romantikus életregényére kiváncsi, akkor csalódni fog. Csalódásának két oka lesz: Ferenc József élete nem romantikus, és ez a könyv nem a király életregénye. Másról szól: arról, hogy miként alakult a magyarság és Ferenc József viszonya, miért lett a kapcsolat olyan, amilyen. Mindez persze Ferenc József életének, de még inkább nemzeti történelmünknek is része. Ennyiben tehát a könyv életrajz. Ennyiben tehát a könyv magyar történelem. De hát hogy is lehetne másként? Hiszen Ferenc József és a magyarság sorsa több mint hatvan éven át összekapcsolódott. A kapcsolat nem szerelmi házasságnak indult, de 1867-ben törvényes viszony lett belőle. Elválni viszont nem lehetett.

Gerő András - Magyar ​másik
A ​kötetben a modern magyar história és a zsidók viszonyáé a főszerep. Gerő András megkísérli röviden áttekinteni a tipikusnak tekinthető értelmezéseket, és természetesen törekszik saját interpretáció kialakítására is. A szerző megállapítja: úgy tűnik, mintha lenne egységes nemzeti történelmi látószög; s így lenne egységes nemzeti történelem, azaz lehetne egyneműsíteni a jó néhány esetben egymás ellenére érvényesülő történeteket. Gerő András számára ez az egyneműsítés nem magától értetődő. Éppen a zsidóság sorsa mutatja meg, hogy egy-egy egységesnek tételezett nemzeti közösségen belül nagyon is eltérő tapasztalatok halmozódhatnak fel különösen igaz ez akkor, amikor a magyar állam származási alapon megkülönböztette a magukat nemzeti értelemben magyarnak vallók egy meghatározott csoportját, nevezetesen éppen a zsidókat. Kérdés: összefűzhetőek-e a magukat magyarnak gondoló, de nagyon eltérő élményanyaggal rendelkező, egy nemzethez tartozók történetei? Lehetséges-e belőlük egységes nemzeti elbeszélésmódot, narratívát létrehozni? Sokan ma is úgy vélik, hogy a magyar és a zsidó párba állítható, egyfajta kettősséget, dichotómiát jelöl, és adott esetben akár ellentétpár is lehet. E gondolat azon alapul, hogy egy homogenizált magyar fogalmat és egy hozzá tartozó történetet tételezünk, amelyben a zsidók felfogástól függően vagy szerves, vagy szervetlen részt képeznek. Annyira mások, hogy maximum kapcsolt részei a történetnek, vagy nem is részesei annak. Ez a variáció ugyanakkor hangsúlyosan zsidó értelmezésben is létezik, ami különösen a holokauszt reprezentációinak értelmezésében jelenik meg.

Gerő András - Se ​nő, se zsidó
A ​helyszín: az Osztrák-Magyar Monarchia, s azon belül is német Ausztria. Az idő: a XIX-XX. század fordulója, a századelő. A főszereplők: a rasszizmus és a nőellenesség, nőgyűlölet. Együtt, közösen. Az az arc, amit itt a századelő német-ausztriai világa mutat, viszonylag kevéssé ismert. A történelmi emlékezet inkább azokat a nagyszerű magaskulturális teljesítményeket őrizte meg, amelyek egyébként maradandónak bizonyultak. Schnitzler, Hofmannstahl, Freud, Musil, Kraus - mindezek a nevek (és mások is) azt tanúsítják, hogy a századforduló-századelő német-osztrák horizontján, az intellektuális és politikai értelemben recsegő-ropogó Monarchia keretei között milyen kiemelkedő szellemi alkotók és alkotások jelentek meg. De persze más nevek is feltűntek. Hiszen ha egyszer a bejáratottan működő társadalom és állam zavarai érzékelhetők, akkor sokféle érzékelés, válaszreakció lehetséges. Guido von List, Lanz von Liebenfels, Otto Weininger, Arthur Tre-bitsch - és mások - szellemi értelemben éppúgy ennek a korszaknak a szülöttei és termékei. Az ő nevüket általában nem úgy tartjuk számon, mint a Monarchia egyik szellemi arculatának képviselőjét. Az elmúlt időkben egyre többen a német nácizmus szellemi előzményeként említik meg némelyiküket. Pedig ők is az osztrák valóságból, szellemi közegből jöttek, ők is a Monarchia bomló és bomlasztani kívánt értékvilágát kérdőjelezték meg, méghozzá radikálisan. Miért lenne az egyik arc hitelesebb történetileg, mint a másik?

Gerő András - Éljen ​a magyar!
A ​szerző Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent új kötetében szaktudósi kompetenciáival megírt, de felelős közéleti értelmiségiként aktuális társadalmi vitákhoz hozzászólni kívánó, az utóbbi néhány évben született történelmi esszéit, publicisztikáit gyűjtötte össze. A három szerkezeti egységbe tagolt kiadvány első három írása a közelmúlt - véleménye szerint meghatározó - társadalomtörténeti örökségével, a "kétlelkű, részben államorientált" magyar kispolgárság genealógiájával foglalkozik. Ezt követően a demokratikus magyar állam működését érinti. Saját ügye (egy parkolási szabálysértés) kapcsán kibontakozó, a hivatalokkal folytatott levélváltásának dokumentumait fakszimile közölve mintegy alulnézetből érzékelteti a mai magyar államigazgatás működésének korlátait, majd két publicisztikájában az alkotmányosság helyzetét vizsgálja. Az utolsó cikkből a huszonegyedik századi magyar identitást megjelenítő képzeletbeli kiállításra, a Magyar Arcra vonatkozó javaslatát ismerhetjük meg.

Gerő András - Civilizációs ​kiáltvány
Gerő ​András történész professzor Civilizációs kiáltvány címmel most megjelent könyvében azt konstatálja, hogy nagy baj van, hogy a magyar civilizáció sürgős, erőteljes változásra szorul. „Szerintem ez az egész civilizációs önvizsgálat kérdés Széchenyivel kezdődött, már a Hitelben – ami egyben a könyv mottója is – olvasható, hogy a magyar rosszabbul él, mint körülményei engednék.” (Gerő András)

Gerő András - Hargitai Dorottya - Gajdó Tamás - A ​Csárdáskirálynő
A ​Csárdáskirálynő története sikertörténet. Túlélt világháborút, forradalmakat, rendszerváltásokat. Változott, de nem a felismerhetetlenségig. Lényege szerint születése óta egyenlő önmagával: operett. Kibírta a dicséreteket és a lesújtó kritikát is. Elviselte a besorolásokat is. Azt is, hogy bécsinek tartsák, pedig valójában osztrák-magyarnak született, s aztán magyar lett. Azt is, hogy a polgári középosztályhoz kössék, pedig valójában szinte azonnal folklorizálódott. Senki szeretetét nem utasította vissza, de azt is tudomásul vette, hogy ne szeressék. Tartották az osztrák identitás, életérzés egyik kifejezőjének, és persze valami nagyon magyarnak is. Pedig valójában egyik se. Ha már valahogy be kellene sorolni, akkor leginkább valami olyasmi, ami talán fából vaskarikának, fogalmi önellentmondásnak tűnik, de a szerző(k), a történet és a közeg hármasságában mégiscsak értelmet kap. A Csárdáskirálynő közép-európai hungarikum. Más szóval: monarchikum.

Gerő András - Térerő
A ​Kossuth tér története Habsburg Történeti Monográfiák sorozat 3. kötet Magyarországon sok Kossuth Lajosról elnevezett tér található. Közülük mindössze egy az, amit a köznyelv „a” Kossuth térként emleget. A fotóalbum bemutatja, hogy ez a tér miért érdemelte ki a határozott névelőt, s azt a kiemelt szerepet, amit a magyar kultúrában betölt.

Gerő András - Képzelt ​történelem
"A ​"Képzelt Történelem" a magyar szimbolikus politika XIX-XX. századi történetével foglalkozik. A személyek, az idő és a tér metszeteiben elemzi azt a világot, ami Ferenc József alatt páratlan erejű Kossuth kultuszban, a kis Magyarországon a Nagy-Magyarország gondolatban, az orosz megszállás alatt hivatalos függetlenségi szimbolikában nyilvánult meg. Az egyik, amúgy ténylegesen zajló történelem melletti másik történelemről szól. Egyszóval arról, ami a nemzetvallás kiépülését, működését, tartalomváltozásait jellemezte. Talán segít abban, hogy többet tudjunk arról: mi a magyar?" (A szerző)

Gerő András - A ​polgárosodás kora
Gerő ​András könyve, A polgárosodás kora, az Osztrák-Magyar Monarchia történetével foglalkozik. Részletesen tárgyalja az új európai nagyhatalom közjogi rendszerét, szabadelvűség és feudális maradványok együttélését, különös figyelmet fordít a társadalom tagozódására, a felemás polgárosodásra. Be nem váltott ígéretnek tartja a parasztpolgárosodást, Külön fejezeteket szentel az életmód, a mentalitás történetének. Gerő munkája alapmű ,remek bevezetés azok számára, akik érdeklődnek a 19.századi ( és tegyük hozzá: a 20.századi) magyar társadalom törvényszerűségei iránt.

Gerő András - Dualizmusok
A ​könyv célja szerint rövid, a polgárosodás szempontjait érintő, adott esetben az oktatásban is használható összefoglaló jellegű munka.

Kollekciók