Ajax-loader

Borbély Szilárd könyvei a rukkolán


Borbély Szilárd - Bukolikatájban
A ​posztumusz verseskötet februárban lát napvilágot a Jelenkor Kiadó Borbély Szilárd-életműsorozatában. A szerző 2013-ban állította össze kötetét a 2010 után keletkezett verseiből, melyek a _Nincstelenek_ című regényben megteremtett világot az antik mítoszok alakjaival benépesítve jelenítik meg. Emberi és isteni sorsok szenvedéstörténetei olvasódnak egymásra ezekben a megrendítő és provokatív idillekben. A _Bukolikatájban_ egy jelentős költői életmű súlyos záróköve.

Borbély Szilárd - Nincstelenek
Borbély ​Szilárd (1963–2014) regénye 2013-ban jelent meg először, azonnal a kortárs magyar irodalom alapművévé vált. A Jelenkor Kiadó Borbély Szilárd-életműsorozata a _Nincstelenek_ új kiadásával indul, mely a szerző javításaival lát napvilágot. „Borbély könyve nem arról szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor kibírhatatlan.” Margócsy István _(2000)_

Borbély Szilárd - Kafka ​fia
A _Kafka ​fia_ egy befejezetlenül maradt Borbély Szilárd-regény. A szerző hagyatékából származó szöveg, mely kelet-európai apákról és fiúkról szól, mindeddig csak német kiadásban látott napvilágot. A történetek egyik szálán a világhírű író apja, Hermann Kafka nyomába eredünk, egy másik szálon Franz életének „nappali” világa és az írás iránti szenvedély természete tárul fel, a háttérben az apa fenyegető árnyékával, míg egy harmadik narrátor – úgy is mint a könyv szerzője, vagy éppen mint „Kafka fia” – az írásban és Kafka rokon alakjában lel rá a kétségbeesés otthonosságára. Elődök és utódok bonyolult viszonya nem csupán a két Kafka kapcsolatának fiktív és valóságos elemeket vegyítő ábrázolásában mutatkozik meg. Borbély Szilárd epizodikus töredékekből összeszőtt regénye a szerzőtől megszokott sűrített, kifinomult nyelven, erős vonásokkal idézi a kafkai szemléletmód végletes vonásait, az életmű emblematikus motívumait, de az irodalmi származástan és a személyes történet szerteágazó kérdéseit sem kerüli meg.

Borbély Szilárd - Halotti ​pompa
Borbély ​Szilárd 2004-ben megjelent, majd 2006-ban új ciklussal kiegészült verseskötete, mely monumentális gyászbeszéd és rendkívüli lírai teljesítmény, az elmúlt évtizedek magyar költészetének legkiemelkedőbb művei közé tartozik. A szerző életműsorozatában a könyv negyedik kiadása jelenik meg 2022 júniusában a Jelenkor Kiadó gondozásában.

Borbély Szilárd - Árkádiában
Árkádiában ​lakozott Csokonai éppúgy, mint Kazinczy, Vörösmarty és Arany. De leginkább az irodalom történetének hona Árkádia. Erről a kies vidékről szólnak ezek az írások. Mivel szerzőjük úgy látta, hogy csapdában van, amikor történeteket mond újra, ezért igyekezett tudatosan alkalmazni elbeszéli mintákat.Fellelhet az olvasó ebben a válogatásban filológiai oknyomozó riportot, krimiszerű történetet, bulvárelemeket is felhasználó életrajzi vázlatot, irodalomtörténeti színi bírálatot, a montázsszerű mozaikok egymás mellé helyezéséből építkező kisformát és néhány álfilológiai adalékot olyan tényekhez, amelyek önmaguk is igen csak kétesek. Találhat példát az olvasó a párhuzamos történetmondásra, ahol az egyik elbeszélői szál értelmezi a másikat; illetve a megtört elbeszélésmódra, ahol az elkezdett történetnek csak látszólagos folytatása az előzőt értelmezni hivatott második. Találkozhat itt az olvasó a tanulság nélküli álbefejezéssel és a félrevezető zárlattal egyaránt; akárcsak az olvasót elbizonytalanító következtetésekkel, etc. A kötet szerzjének kísérlete bizonyára rengeteg kívánnivalót hagy maga után és súlyos hibáktól terhes, ami miatt nem gyz eléggé szabadkozni itt, a hátsó borítón. De rezignáltan és szomorúan leginkább mégis arra kéri az olvasót, hogy sehol se higgyen neki, hiszen - elzetes szándékával ellentétben - újabb fikciókat volt kénytelen alkotni: Borbély Szilárd

Borbély Szilárd - A ​Testhez
_„A ​test színháza összerak és szétszed minden este.” _ _"Bárkiben, aki elég hosszú ideig volt szerencsétlenségben, él bizonyos cinkosság tulajdon szerencsétlensége iránt. Ez a cinkosság megakadályozhatja őt bármi erőfeszítésben, amivel sorsán javíthatna, a olykor oly messzire vezet, hogy a szerencsétlen már nem is kívánja szabadulását. "_ (Simone Weil)

Borbély Szilárd - Fény ​a magasból
Borbély ​Szilárd elbeszélése gyönyörűséges olvasmány, amely a karácsonyi történet közvetlen előzményeit meséli el. A verses betétekkel gazdagított elbeszélés mind a gyermek, mind pedig a felnőtt olvasó számára élményekben gazdag találkozás forrása. Egy olyan sorozat második könyveként jelent meg, amely a klasszikus bibliai történetek mai átírását adja közre.

Borbély Szilárd - A ​Vanitatum vanitas szövegvilágáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borbély Szilárd - Árnyképrajzoló
"Az ​évezred utolsó karácsonyának első napján a telefonközpont géphangja üzent neki, hogy haladéktalanul hívjon fel egy távoli számot. Gyanútlanul pötyögte be a készülék billentyűzetén a megadott számsort. Talán még ki sem csengett, olyan gyorsan vették fel, mintha már várták volna a hívását. Miután bemutatkozott, kialudtak a karácsony délelőttjének fényei. Amikor letette a kagylót, még nem fogta fel, amit hallott. Megértette, de még nem élte át. Aztán befelé kezdett zuhanni, be a testbe. Nem emlékszik, meddig tarthatott ez a szédület." Borbély Szilárd új prózakötete tematikusan is kapcsolódik a Halotti pompa lírai requiemjéhez. A könyv centrumában a 2000. év karácsonyán történt brutális kettős gyilkosság és a szülők elvesztésének fájdalma áll, de immár a próza nyelvén és eszközeivel. Az Árnyképrajzoló című kötet egy alakulásban lévő nagy költői pálya első prózakísérlete, de máris azon a színvonalon, amelyet Borbély Szilárdtól megszokhattak az irodalomértők.

Borbély Szilárd - Szemünk ​előtt vonulnak el
Borbély ​Szilárd költő, esszéista, irodalomtörténész az elmúlt években újabb műnemben jelentkezett, korábbi témáit erős színpadi jelenlétbe álmodva. Darabjaiban a drámatörténet olyan mintáihoz kapcsolódik, mint az antik sorstragédia (Az Olaszliszkai), a misztériumjáték és Brecht (Akár Akárki), a színházi parabola (Szemünk előtt vonulnak el) vagy akár a klasszicista tézisdráma és a vásári bohózat (Istenasszony Debreczen). A minták megdöbbentően alkalmasak mai, szinte napi aktualitások „megtárgyalására”. A jelen jelenéssé válik, a dadogó tudatlanság, a szociális kiszolgáltatottság és az agresszió biblikus távlatot kap. Csokonay Miska és Kazinczy Franzi pedig itt téblábol közöttünk.

Borbély Szilárd - Míg ​alszik szívünk Jézuskája
Karácsonyi ​betlehemes versek metszetekkel illusztrálva. A Márai-díjas szerzőnek a Halotti pompa után ez a második kötete kiadónknál. A vallásos költészet ismert toposzának átformálásával a misztériumjáték lírai beszélője Krisztus születésének eseményeit a gyengédség, a báj és népi dramatikus játékok humoros hangján szólaltatja meg.

Borbély Szilárd - Ami ​helyet
Egy ​megmunkált felszínt szerettem volna, egy eldolgozott felületet, miközben az írás grafikai jeleit átrajzoló mintázatot kerestem. Minduntalan töréseket, repedéseket, szakadásokat találtam, amelyeket próbáltam eltüntetni. Ez az igyekezet újabb változatát eredményezte azoknak a mozgásoknak, amelyek az egyenes vonaltól elváló, azt körülfonó, indázó rajzolatot hoztak létre, amolyan arabeszkeket. Az írás is ilyen, mint kilőtt nyíl, mozgás és mozdulatlanság feszültsége jelöli ki azt a helyet, ami visszájára fordítja és kizárja az így kirajzolódó nyelvi térből. A mondat pedig a beszédet átrajzoló mintázat, valami olyan, ami által letapogatható a felület, mint ami helyett van például ez a cím. /A szerző/

Borbély Szilárd - Berlin ​Hamlet
Berlin ​megtapasztalása. Egy visszavonhatatlan utazás. Nevek, hangulatok, elmosódó képek. Rejtély és balsejtelem. Az eltűnő emlékezet visszhangja. Semmi sem múlik el oly visszahozhatatlanul, mint a reggel.

Borbély Szilárd - Adatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borbély Szilárd - Mint. ​Minden. Alkalom.
Némi ​jövés-menés, fontoskodás, keresgélés, szöszölés ezzel-azzal, meg ilyenek. A tévé képernyője, kirakatok, szélvédők, meg mindenféle tükröződő felületek, ahogy megsokszorozzák a dolgokat, a dolgok között lévő dolgokat, és így tovább. Meg még a nyelvtani viszonyok elcsúszásai, ahogy nem fedik le a dogokat, elárulják a szerző hasonmását, aki ezeken a helyeket keresi a szerzőt. Moziban, színházban, játéktermekben jár, a másolatok eredetijét másolja. A nyelvtan viszonyai másolják a szerzőt és a szerző hasonmását másolják és másolják és másolják, és ennyi ez a könyv, nem több. Borbély Szilárd 1964-ben született Fehérgyarmaton. Debrecenben él, és Kossuth Lajos Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén tanít. Korábbi kötetei: Adatok (Határ KLTE, 1988), Történet/a bábu arca (Széphalom, 1992), Hosszú nap el (Jelenkor, 1994).

Borbély Szilárd - Egy ​gyilkosság mellékszálai
A ​köteteben szereplő, alkalmi írások mindegyike külön-külön is a végső kérdésekkel birkózik, így együtt meg egyenesen inkább filozófiai vagy teológiai súlyú létbölcseleti traktátus darabjaiként hatnak. Borbély életről és halálról elmélkedik - a halál tanulmányozását az emberi élet kikerülhetetlen kondíciójának nevezi -, a vallás és a hit kérdéseit boncolja - a vallást az emberi szenvedéssel való számvetés alapvető technikájának minősíti -, az emberi egzisztencia problémáin töpreng, a személyiség késő modern-posztmodern lehetőségeit kutatja, az irodalomról mint az "örök dolgok" közé tartozó létezőről spekulál. Határozottan elutasítja a gondolatot, hogy a maga vállalkozása a szakmaibeli filozófia vagy a hivatásos teológia felől megítélhető volna, ugyanakkor mégis eltökélten bölcselkedik. Mélyen lírai alkat, roppant közvetlenséggel képes személyiségét olvasói elé tárni, életproblémáit meg művé formálni. A gyűjteményben egy öngyötrő figura alakja képződik meg, aki nem érzi jól magát a saját bőrében: egyenesen rettenetesnek találja az őt körülvevő világot, időről időre kifejezetten mély depresszióba esik. Társadalmi problémák önmagukban nem érdeklik különösebben, a nyolcvankilences fordulatot alig észrevehető változásként érzékeli, a fogyasztói kapitalizmus diadalmas előretörése csak undort képes kiváltani belőle. A "képviseleti irodalom" ellehetetlenülése nem tölti el felhőtlen örömmel - ahogy egyébként jeles posztmodern szerzőhöz illenék -: a "szövegirodalomban" az irodalom tétjének és súlyának csökkenését ismeri föl. Közben pedig művé igyekszik formálni mindent, ami benne és vele történik: mély indulása, apjának stigmatizáltsága vagy szüleinek tragikus halála, mind irodalmi anyaggá válik nála.

Borbély Szilárd - Hungarikum-e ​a líra?
Kötetünk ​Borbély Szilárdnak a magyar költészet hozzá legközelebb álló szerzőiről írt esszéi, előadási, kritikái közül válogat. Tudjuk: amikor egy költő a költészetről beszél, mindig önmagáról is beszél – és nincs ez másként ebben az esetben sem. Mert miközben Borbély Csokonairól, Petőfiről, avagy idősebb és fiatalabb pályatársairól ír, mindig a saját értékválasztásáról, érzékenységéről, érdeklődéséről is hírt ad. Amikor a nyelv költői használatának lehetőségeit vizsgálja, sokszor arról gondolkodik, hogyan lehet ma olyan fogalmakról beszélni, mint a bűn, az áldozat, a jóság, a remény vagy a gyász. Példaértékű, milyen nyitottan, alázattal, türelmesen, mégis új nézőpontokat keresve olvas, néha bizony a kifejezetten provokatív megállapításoktól sem riadva vissza. És sohasem feledve: mindig az élet van előbb, és csak aztán jön az irodalom.

Borbély Szilárd - A ​bábu arca / Történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók