Borbély Szilárd könyvei a rukkolán
Borbély Szilárd - Halotti pompa
Borbély Szilárd 2004-ben megjelent, majd 2006-ban új ciklussal kiegészült verseskötete, mely monumentális gyászbeszéd és rendkívüli lírai teljesítmény, az elmúlt évtizedek magyar költészetének legkiemelkedőbb művei közé tartozik. A szerző életműsorozatában a könyv negyedik kiadása jelenik meg 2022 júniusában a Jelenkor Kiadó gondozásában.
Borbély Szilárd - Kafka fia
A _Kafka fia_ egy befejezetlenül maradt Borbély Szilárd-regény. A szerző hagyatékából származó szöveg, mely kelet-európai apákról és fiúkról szól, mindeddig csak német kiadásban látott napvilágot.
A történetek egyik szálán a világhírű író apja, Hermann Kafka nyomába eredünk, egy másik szálon Franz életének „nappali” világa és az írás iránti szenvedély természete tárul fel, a háttérben az apa fenyegető árnyékával, míg egy harmadik narrátor – úgy is mint a könyv szerzője, vagy éppen mint „Kafka fia” – az írásban és Kafka rokon alakjában lel rá a kétségbeesés otthonosságára.
Elődök és utódok bonyolult viszonya nem csupán a két Kafka kapcsolatának fiktív és valóságos elemeket vegyítő ábrázolásában mutatkozik meg. Borbély Szilárd epizodikus töredékekből összeszőtt regénye a szerzőtől megszokott sűrített, kifinomult nyelven, erős vonásokkal idézi a kafkai szemléletmód végletes vonásait, az életmű emblematikus motívumait, de az irodalmi származástan és a személyes történet szerteágazó kérdéseit sem kerüli meg.
Borbély Szilárd - Bukolikatájban
A posztumusz verseskötet februárban lát napvilágot a Jelenkor Kiadó Borbély Szilárd-életműsorozatában. A szerző 2013-ban állította össze kötetét a 2010 után keletkezett verseiből, melyek a _Nincstelenek_ című regényben megteremtett világot az antik mítoszok alakjaival benépesítve jelenítik meg. Emberi és isteni sorsok szenvedéstörténetei olvasódnak egymásra ezekben a megrendítő és provokatív idillekben. A _Bukolikatájban_ egy jelentős költői életmű súlyos záróköve.
Borbély Szilárd - Nincstelenek
Borbély Szilárd (1963–2014) regénye 2013-ban jelent meg először, azonnal a kortárs magyar irodalom alapművévé vált. A Jelenkor Kiadó Borbély Szilárd-életműsorozata a _Nincstelenek_ új kiadásával indul, mely a szerző javításaival lát napvilágot.
„Borbély könyve nem arról szól, hogy milyen a falu, hanem arról: milyen (lehet) a gyermekkor; nem arról, hogyan él a falu, hanem arról: hogyan hat a (ez a) falu egy gyermekre; nem arról, hogy a falu és a szegénység kibírhatatlan, hanem arról: a falu és szegénység körében a gyermekkor kibírhatatlan.” Margócsy István _(2000)_
Borbély Szilárd - Fény a magasból
Borbély Szilárd elbeszélése gyönyörűséges olvasmány, amely a karácsonyi történet közvetlen előzményeit meséli el. A verses betétekkel gazdagított elbeszélés mind a gyermek, mind pedig a felnőtt olvasó számára élményekben gazdag találkozás forrása. Egy olyan sorozat második könyveként jelent meg, amely a klasszikus bibliai történetek mai átírását adja közre.
Borbély Szilárd - Árkádiában
Árkádiában lakozott Csokonai éppúgy, mint Kazinczy, Vörösmarty és Arany. De leginkább az irodalom történetének hona Árkádia. Erről a kies vidékről szólnak ezek az írások. Mivel szerzőjük úgy látta, hogy csapdában van, amikor történeteket mond újra, ezért igyekezett tudatosan alkalmazni elbeszéli mintákat.Fellelhet az olvasó ebben a válogatásban filológiai oknyomozó riportot, krimiszerű történetet, bulvárelemeket is felhasználó életrajzi vázlatot, irodalomtörténeti színi bírálatot, a montázsszerű mozaikok egymás mellé helyezéséből építkező kisformát és néhány álfilológiai adalékot olyan tényekhez, amelyek önmaguk is igen csak kétesek. Találhat példát az olvasó a párhuzamos történetmondásra, ahol az egyik elbeszélői szál értelmezi a másikat; illetve a megtört elbeszélésmódra, ahol az elkezdett történetnek csak látszólagos folytatása az előzőt értelmezni hivatott második. Találkozhat itt az olvasó a tanulság nélküli álbefejezéssel és a félrevezető zárlattal egyaránt; akárcsak az olvasót elbizonytalanító következtetésekkel, etc.
A kötet szerzjének kísérlete bizonyára rengeteg kívánnivalót hagy maga után és súlyos hibáktól terhes, ami miatt nem gyz eléggé szabadkozni itt, a hátsó borítón. De rezignáltan és szomorúan leginkább mégis arra kéri az olvasót, hogy sehol se higgyen neki, hiszen - elzetes szándékával ellentétben - újabb fikciókat volt kénytelen alkotni: Borbély Szilárd
Borbély Szilárd - Míg alszik szívünk Jézuskája
Karácsonyi betlehemes versek metszetekkel illusztrálva. A Márai-díjas szerzőnek a Halotti pompa után ez a második kötete kiadónknál. A vallásos költészet ismert toposzának átformálásával a misztériumjáték lírai beszélője Krisztus születésének eseményeit a gyengédség, a báj és népi dramatikus játékok humoros hangján szólaltatja meg.
Borbély Szilárd - Árnyképrajzoló
"Az évezred utolsó karácsonyának első napján a telefonközpont géphangja üzent neki, hogy haladéktalanul hívjon fel egy távoli számot. Gyanútlanul pötyögte be a készülék billentyűzetén a megadott számsort. Talán még ki sem csengett, olyan gyorsan vették fel, mintha már várták volna a hívását. Miután bemutatkozott, kialudtak a karácsony délelőttjének fényei. Amikor letette a kagylót, még nem fogta fel, amit hallott. Megértette, de még nem élte át. Aztán befelé kezdett zuhanni, be a testbe. Nem emlékszik, meddig tarthatott ez a szédület." Borbély Szilárd új prózakötete tematikusan is kapcsolódik a Halotti pompa lírai requiemjéhez. A könyv centrumában a 2000. év karácsonyán történt brutális kettős gyilkosság és a szülők elvesztésének fájdalma áll, de immár a próza nyelvén és eszközeivel. Az Árnyképrajzoló című kötet egy alakulásban lévő nagy költői pálya első prózakísérlete, de máris azon a színvonalon, amelyet Borbély Szilárdtól megszokhattak az irodalomértők.
Borbély Szilárd - Berlin Hamlet
Berlin megtapasztalása. Egy visszavonhatatlan utazás. Nevek, hangulatok, elmosódó képek. Rejtély és balsejtelem. Az eltűnő emlékezet visszhangja. Semmi sem múlik el oly visszahozhatatlanul, mint a reggel.
Borbély Szilárd - Hungarikum-e a líra?
Kötetünk Borbély Szilárdnak a magyar költészet hozzá legközelebb álló szerzőiről írt esszéi, előadási, kritikái közül válogat. Tudjuk: amikor egy költő a költészetről beszél, mindig önmagáról is beszél – és nincs ez másként ebben az esetben sem. Mert miközben Borbély Csokonairól, Petőfiről, avagy idősebb és fiatalabb pályatársairól ír, mindig a saját értékválasztásáról, érzékenységéről, érdeklődéséről is hírt ad. Amikor a nyelv költői használatának lehetőségeit vizsgálja, sokszor arról gondolkodik, hogyan lehet ma olyan fogalmakról beszélni, mint a bűn, az áldozat, a jóság, a remény vagy a gyász. Példaértékű, milyen nyitottan, alázattal, türelmesen, mégis új nézőpontokat keresve olvas, néha bizony a kifejezetten provokatív megállapításoktól sem riadva vissza. És sohasem feledve: mindig az élet van előbb, és csak aztán jön az irodalom.
Borbély Szilárd - Szemünk előtt vonulnak el
Borbély Szilárd költő, esszéista, irodalomtörténész az elmúlt években újabb műnemben jelentkezett, korábbi témáit erős színpadi jelenlétbe álmodva. Darabjaiban a drámatörténet olyan mintáihoz kapcsolódik, mint az antik sorstragédia (Az Olaszliszkai), a misztériumjáték és Brecht (Akár Akárki), a színházi parabola (Szemünk előtt vonulnak el) vagy akár a klasszicista tézisdráma és a vásári bohózat (Istenasszony Debreczen). A minták megdöbbentően alkalmasak mai, szinte napi aktualitások „megtárgyalására”. A jelen jelenéssé válik, a dadogó tudatlanság, a szociális kiszolgáltatottság és az agresszió biblikus távlatot kap. Csokonay Miska és Kazinczy Franzi pedig itt téblábol közöttünk.
Borbély Szilárd - Mint. Minden. Alkalom.
Némi jövés-menés, fontoskodás, keresgélés, szöszölés ezzel-azzal, meg ilyenek. A tévé képernyője, kirakatok, szélvédők, meg mindenféle tükröződő felületek, ahogy megsokszorozzák a dolgokat, a dolgok között lévő dolgokat, és így tovább. Meg még a nyelvtani viszonyok elcsúszásai, ahogy nem fedik le a dogokat, elárulják a szerző hasonmását, aki ezeken a helyeket keresi a szerzőt. Moziban, színházban, játéktermekben jár, a másolatok eredetijét másolja. A nyelvtan viszonyai másolják a szerzőt és a szerző hasonmását másolják és másolják és másolják, és ennyi ez a könyv, nem több.
Borbély Szilárd 1964-ben született Fehérgyarmaton. Debrecenben él, és Kossuth Lajos Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén tanít.
Korábbi kötetei: Adatok (Határ KLTE, 1988), Történet/a bábu arca (Széphalom, 1992), Hosszú nap el (Jelenkor, 1994).
Borbély Szilárd - Egy gyilkosság mellékszálai
A köteteben szereplő, alkalmi írások mindegyike külön-külön is a végső kérdésekkel birkózik, így együtt meg egyenesen inkább filozófiai vagy teológiai súlyú létbölcseleti traktátus darabjaiként hatnak. Borbély életről és halálról elmélkedik - a halál tanulmányozását az emberi élet kikerülhetetlen kondíciójának nevezi -, a vallás és a hit kérdéseit boncolja - a vallást az emberi szenvedéssel való számvetés alapvető technikájának minősíti -, az emberi egzisztencia problémáin töpreng, a személyiség késő modern-posztmodern lehetőségeit kutatja, az irodalomról mint az "örök dolgok" közé tartozó létezőről spekulál. Határozottan elutasítja a gondolatot, hogy a maga vállalkozása a szakmaibeli filozófia vagy a hivatásos teológia felől megítélhető volna, ugyanakkor mégis eltökélten bölcselkedik. Mélyen lírai alkat, roppant közvetlenséggel képes személyiségét olvasói elé tárni, életproblémáit meg művé formálni. A gyűjteményben egy öngyötrő figura alakja képződik meg, aki nem érzi jól magát a saját bőrében: egyenesen rettenetesnek találja az őt körülvevő világot, időről időre kifejezetten mély depresszióba esik. Társadalmi problémák önmagukban nem érdeklik különösebben, a nyolcvankilences fordulatot alig észrevehető változásként érzékeli, a fogyasztói kapitalizmus diadalmas előretörése csak undort képes kiváltani belőle. A "képviseleti irodalom" ellehetetlenülése nem tölti el felhőtlen örömmel - ahogy egyébként jeles posztmodern szerzőhöz illenék -: a "szövegirodalomban" az irodalom tétjének és súlyának csökkenését ismeri föl. Közben pedig művé igyekszik formálni mindent, ami benne és vele történik: mély indulása, apjának stigmatizáltsága vagy szüleinek tragikus halála, mind irodalmi anyaggá válik nála.
Borbély Szilárd - A Vanitatum vanitas szövegvilágáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Borbély Szilárd - A Testhez
_„A test színháza összerak és szétszed minden este.” _
_"Bárkiben, aki elég hosszú ideig volt szerencsétlenségben, él bizonyos cinkosság tulajdon szerencsétlensége iránt. Ez a cinkosság megakadályozhatja őt bármi erőfeszítésben, amivel sorsán javíthatna, a olykor oly messzire vezet, hogy a szerencsétlen már nem is kívánja szabadulását. "_
(Simone Weil)
Borbély Szilárd - A bábu arca / Történet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Borbély Szilárd - Adatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Borbély Szilárd - Ami helyet
Egy megmunkált felszínt szerettem volna, egy eldolgozott felületet, miközben az írás grafikai jeleit átrajzoló mintázatot kerestem. Minduntalan töréseket, repedéseket, szakadásokat találtam, amelyeket próbáltam eltüntetni. Ez az igyekezet újabb változatát eredményezte azoknak a mozgásoknak, amelyek az egyenes vonaltól elváló, azt körülfonó, indázó rajzolatot hoztak létre, amolyan arabeszkeket. Az írás is ilyen, mint kilőtt nyíl, mozgás és mozdulatlanság feszültsége jelöli ki azt a helyet, ami visszájára fordítja és kizárja az így kirajzolódó nyelvi térből. A mondat pedig a beszédet átrajzoló mintázat, valami olyan, ami által letapogatható a felület, mint ami helyett van például ez a cím.
/A szerző/
Kollekciók
- Angol nyelvű könyvek 120703
- Egyéb idegennyelvű könyvek 13165
- Ezotéria 13450
- Fantasy 32577
- Felnőtt 18+ 12592
- Gyermek 23529
- Humor 13467
- Ifjúsági 37220
- Kortárs 47360
- Krimi 15740
- Kultúrtörténet, elemzések/tanulmányok 16361
- Képregény 21589
- Novellák 13168
- Romantikus 50618
- Sci-fi 14719
- Szórakoztató irodalom 45139
- Tudomány és Természet 28399
- Történelem 16250
- Vallás, mitológia 19677
- Életrajzok, visszaemlékezések 16723