Stemlerné Balog Ilona könyvei a rukkolán

Jalsovszky Katalin - Stemlerné Balog Ilona - Fénnyel ​írott történelem
Minden ​fotográfia - fénnyel írott kép - a múlt egy-egy tovatűnt pillanatát őrzi; az egymás mellé rendezett fényképek sokasága, a pillanatok lenyomatából összeállított időfolyam, maga a „fénnyel írott történelem". A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának milliós nagyságrendű, gazdag gyűjteményéből válogatott 388 fényképet tartalmazó album a magyar történelem utolsó másfél évszázadának s egyben a magyar fotográfia fejlődésének „fénnyel írott" könyve. Találkozunk benne történelmünk nagyszerű, felemelő vagy drámai és tragikus eseményeivel, derűs, olykor groteszk mozzanataival. A kötet bemutatja a napjainkra már eltűnt, megváltozott városképeket:a pesti Duna-part egykori Klasszicista házsorát, a lebontott Tabán apró házait, Kolozsvár, Temesvár, Kassa, Besztercebánya azóta átalakult utcáit, tereit. Bepillantást nyerünk az egymást követő korok társadalmi életébe, szinte résztvevői vagyunk a főúri vadászatoknak, lóversenyeknek, báloknak csakúgy, mint a polgári világ hétköznapjainak. A kötet lapjain szerepelnek államférfiak, politikusok, tudósok, művészek, sportolók és más hírességek, elegáns urak és szépasszonyok, de egyszerű emberek is: parasztok, bányászok, kohászok, kéményseprők, verklisek, telefonos kisasszonyok és bártáncosnők, kereskedők és piaci kofák. A képeket kísérő szöveg, hol csupán néhány adat vagy magyarázó mondat, hol színes „egyperces" kis esszé - a mélyebb megértést és tájékozódást segíti: feltárja, kibontja a fényképek többrétegű jelentését. Így kép és szöveg együtt ad teljes, egyszerre gondolati és vizuális élményt.

Stemlerné Balog Ilona - Történelem ​és fotográfia
Könyvünk ​azt mutatja be, hogy mire képes a fotográfia az egyes korokban, a technikai fejlettség adott szintjén milyen jellegű fényképekre számíthat egy-egy téma kutatásánál a történész. A fényképezés technikájának csak a legfontosabb csomópontjait ismertetjük, azokat, amelyek meghatározzák, hogy milyen fényképek születhettek az adott korszakban. Csak olyan eljárásokról írunk, amelyeket általánosan használtak a fotográfusok, s olyan fényképfajtákról, amelyek széles körben elterjedtek és kedveltek voltak a közönség körében, s darabjaik fellelhetők a múzeumokban és más közgyűjteményekben, valamint a műtárgypiacon. A fényképformák és technikák változása mellett a könyv azt is nyomon kíséri, hogy milyen szerepet tölt be a fotográfia a mindenkori társadalomban, mire használják, milyen szerepet kap a mindennapi életben, a tudomány és a művészet területén, kik a fényképezők, és kik a megrendelők. A fotográfia kifejezést mindkét értelmében használjuk: úgy is, mint eljárást, és úgy is, mint magát a fényképet. A fényképekhez kapcsolható információk összegyűjtésekor kiemelt szerepet tulajdonítunk az egymást követő korok változó viseletének, mert ez adja a legszélesebb körben használható kapaszkodót a kutató számára a datáláshoz.